|
Hogyan tovább Magyar Posta?
Megszoktuk már a Magyar Postát. Úgy is mondhatnánk, hozzánk nőtt. Esetleg mi nőttünk hozzá? Szóval összenőttünk. Állandóságot jelent az életünkben. Aztán felröppennek hírek, történnek események, amelyek arra utalnak, hogy már a posta sem a régi: változás előtt áll. A kérdés már csak az, jó-e ez nekünk, ügyfeleknek?

Miként változik a Magyar Posta? - kérdezem a Magyar Posta hálózati igazgatójától. Mi tagadás, nem teljesen érdek nélkül, hiszen a változások gyakorta azt jelentik: valami megint rosszabb lesz nekünk, mint volt - de az is lehet, hogy ezek csak valami zsigeri pesszimizmusból fakadó előérzetek.
Krutki Józsefné dr. - Lesz változás, hiszen az állandó változás törvényszerű, különösen manapság, egy európai uniós tagországban. De nincs ok aggodalomra és pesszimizmusra, mert a tervezett változtatásokat a lakosság postai szolgáltatások iránti változó igényeihez igazítottuk.
Konkrétan milyen változásról van szó?
- Egészen pontosan arról, hogy az európai uniós irányelveknek megfelelően 2009. január 1-jétől a postai liberalizáció következtében a Magyar Posta is az egységes európai piac résztvevője lesz. Megszűnik a monopóliuma, és úgy kell működnie, mint bármely más piaci szereplőnek. Erre pedig időben fel kell készülnie.
Szeretnénk, ha tudnák: nem csalódást akarunk okozni az embereknek, hanem objektív okok kényszerítenek bennünket arra, hogy változzunk és változtassunk.
Szó sincs arról, hogy lemondanánk az ügyfeleinkről, sokkal inkább arról, hogy "ringbe" szállunk értük. A Magyar Posta célja, hogy a piaci versenyben is az maradjon, ami mindig is volt: megbízható, kiszámítható, az ügyfelek iránt elkötelezett társaság.
Akkor tehát fel kell készülniük egy teljesen új és szokatlan helyzetre, vagyis hogy a Magyar Posta, a sok piaci szereplő közül csupán egy lesz. Versenyhátrányban vagy inkább versenyelőnyben vannak másokkal szemben?
- Mindenképpen versenyelőnynek számít az a 140 éves tradíció, tapasztalat és ismertség, amellyel a posta rendelkezik, de legfőképp a bizalom, amellyel a lakosság évtizedek óta kitünteti.
Kifejezetten hátrányt jelent, hogy szervezeti és működési struktúrája, ebben az állapotában nem versenyképes. Például sokkal több postát üzemeltetünk, mint amennyit számunkra a törvény előír. Egy túlméretezett hálózat természetszerűleg lassabban reagál a piaci változásokra. Fontos tehát, hogy jelenlegi hálózatunkat karcsúbb és rugalmasabban működő rendszerré alakítsuk át. Ennek több módja van: a nyitvatartási idő csökkentése; a veszteségesen működő posták bezárása; vállalkozók bevonása az üzemeltetésbe. De szükség van szemléletbeli változásra, fejlesztésekre, új termékek bevezetésére, és az ügyfelek minél szélesebb körű kiszolgálását, komfortját biztosító, újszerű megoldásokra is.
Hát akkor elérkeztünk a postabezárásokhoz, ami nem kétséges, érzékenyen érinti majd az embereket, az önkormányzatokat, és gyanítom, megint a kistelepülések járnak majd rosszul.
- Szerintem az önkormányzatok pontosan megértik a helyzetünket, hiszen ők is azon dolgoznak, hogy szervezetük minél rugalmasabban működjön, és az állampolgárok igényeit magas színvonalon kielégítő szolgáltatást nyújtsanak. Nekünk is ez a célunk. Annál is inkább, mert a rugalmas, az emberek mindennapi szokásaihoz igazodó szolgáltatási rend csak jobb lehet. Miért lenne baj, hogy az emberek mindennapi közlekedési útvonalától távolabb eső, alacsony forgalmú posta bezár, viszont a bevásárlóközpontban, ahová naponta bejárnak az emberek, megmarad, sőt hétvégeken is nyitva tart?
Egyébként igaza van, a Magyar Postát nem először éri az a vád, hogy modernizációs intézkedéseivel a kistelepüléseket sújtja. De ez nem így van. Döntésünket a jogszabály adta keretek között hozzuk meg. Így például Budapest majd minden kerületében megszűnik egy-két vagy három alacsony forgalmú posta, és sok olyan vidéki település van, ahol egy sem. A most induló szervezet-átalakítás döntő többségében városi, alacsony forgalmú kispostákat érint. Egyébként is a Magyar Postának, mint kijelölt egyetemes szolgáltatónak biztosítania kell a teljes földrajzi lefedettséget.

Ezek szerint nem is várható, hogy új posták nyílnak?
- Dehogynem. A modernizáció számunkra nem megszüntetést, hanem ésszerűbb, gazdaságosabb, a kor követelményeihez igazodó működést jelent. Például nem régen adtunk át Hódmezővásárhelyen, illetve Székesfehérvárott a XXI. századi igényeknek megfelelően felújított postát, és ebben az évben továbbiakra is sor kerül.
Ugyanakkor jelenleg dolgozunk azon a koncepción, amely a különböző települések alacsony forgalmú postahelyeinek vállalkozásba adását célozza meg. Ez nem jelent mást, minthogy - a Magyar Posta ellenőrzése mellett - vállalkozó végezné a postai szolgáltatótevékenységet; esetleg több postát is működtetne, sőt másfajta szolgáltatást is nyújtana, hiszen ebben a körben, önmagában egy-egy posta nem képes eltartani egy vállalkozást. Ugyanakkor a működése akár előnyösebb is lehet a lakosok számára, hiszen rugalmas nyitvatartási időben, az emberek életmódjához, mindennapi szokásaihoz, igényeihez igazodó szolgáltatást nyújthatna. Az olyan nagyvállalat, mint a Magyar Posta, nem képes ennyire rugalmasan működni.
Tehát akkor hihetjük azt, hogy a Magyar Posta átalakulása, megújulása elsősorban az ügyfelekért történik?
A Magyar Posta azt teszi, amit az európai normáknak megfelelően tennie kell, s kizárólag a hatályos törvények keretein belül. Nem kérdéses, hogy eddigi sikereinket ügyfeleinknek köszönhetjük. Szeretnénk, ha a piaci versenyben közepette is, a magyar társadalom nagy többségének jelentenénk továbbra is "A Postát".
P. A.
|