Átfogó reformlépések és szakpolitikai döntések

A Magyar Köztársaság Kormányának 2007. évi munkaterve

Az elmúlt évben "Államreform kéne régen" címmel vitasorozatot közöltünk mindazokról a kérdésekről, problémafelvetésekről, amelyek az államigazgatásban, közigazgatásban dolgozó szakemberek, településpolitikusok tapasztalatait tükrözték. A folyamatosan  közölt  tanulmányokban a szerzők gyakran alapkérdéseket feszegettek, nagyon sok érdemi javaslat hangzott el, olyanok, amelyeket több mint másfél évtizedes tapasztalat hitelesített. Közben a kormány elkészítette az idei munkatervét, amelynek azon részleteit ismertetjük, amelyek az önkormányzatokra és  településpolitikusaira közvetlen hatással vannak. A munkaterv elején arra is választ kapunk, hogy a kormánynak mit jelent az államreform. A teljes anyag a www.magyarorszag.hu portálon olvasható.

Az államreform célja olyan új, modern állam megteremtése, amely: a közös adóforintjaink jobb, hatékonyabb felhasználásával a mainál színvonalasabb szolgáltatásokat nyújt polgárainak; valamennyi polgár számára igazságosabb hozzáférést biztosít a közösségi szolgáltatásokhoz, és segíti a leszakadók felzárkózását; biztosítja a közszolgáltatások fenntartható finanszírozásának feltételeit.
A reformok egyúttal minden területen újrafogalmazzák, világosan meghatározzák az egyén és a közösség felelősségét, kötelezettségét.
ÖNKORMÁNYZAT - Kötelező feladatok felülvizsgálata, indokolt esetben deregulációja. Cél: a differenciált feladattelepítés és a dereguláció a hatékonyabb, jobb minőségű szolgáltatás-nyújtáshoz és a szolgáltatásokhoz való igazságosabb hozzáféréshez. A kötelező feladatok felülvizsgálata/deregulációja egyaránt érintheti a közoktatást és a szociális ellátásokat. (Felelős: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Államreform Bizottság, Pénzügyminisztérium, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Egészségügyi Minisztérium,  határidő: március- április).
Önkormányzati finanszírozás átalakítás. Cél  egy átlátható, hosszabb távon kalkulálható és tervezhető rendszer kialakítása, amely kapcsolódik a kötelező feladatok felülvizsgálatához. Az alapelv, hogy feladat, felelősség és forrás együtt mozogjon. A finanszírozás-átalakítása érinti természetesen az önkormányzati bevételek szerkezetét és formáit is, összhangban az adórendszer átalakításával. (Felelős: Pénzügyminisztérium, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium,  határidő: szeptember).  Kistérségi együttműködés további erősítése. Az együttműködés mélyítése emeli a szolgáltatások színvonalát, több ponton egyszerűbbé és gyorsabbá válik az ügyintézés (egyablakos rendszer), emellett ésszerűsödik a források felhasználása is. (Felelős: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium,  határidő: 1. Kistérségi lehatárolás felülvizsgálata: április- május, 2. Jegyzői feladatok kistérséghez társítása: június 3. Körjegyzőségi rendszer kiterjesztése: szeptember/ költségvetési törvény vitájának időszakában)
KÖZSZOLGÁLAT, KÖZIGAZGATÁS - A közszolgálati rendszer továbbfejlesztésének II. üteme. Elengedhetetlen a magyar közszolgálati rendszer személyi állományának és a közigazgatás teljesítőképességének erősítése. Mindez a hagyományostól eltérő új modernizációs intézmények, megoldások bevezetését teszi elengedhetetlenné. A modernizáció középpontjában a teljesítményelv meghonosítása, az előmeneteli rendszer korszerűsítése, valamint az adófizetők részére nyújtott szolgáltatások minőségének javítása áll. (Felelős: Miniszterelnöki Hivatal - Személyügyi Államtitkár, Honvédelmi Minisztérium, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Pénzügyminisztérium, határidő: május).
E-közigazgatás. Célja növelni a közigazgatási ügyintézés hatékonyságát, a működés sebességét, javítani az ügyfelek elégedettségét, illetve megalapozottabbá tenni a döntéseket. Az intézkedések részét képezik: nyilvántartások, adatbázisok közötti kommunikáció megvalósítása az adatvédelmi szabályokkal összhangban; ügyintézés, folyamatok fokozatos elektronizálása (összhangban a deregulációval); szervezeti működés e-alapra helyezése, hogy gyorsabban és jobban szolgálják ki az ügyfeleket. Felelős: Miniszterelnöki Hivatal (EKK), határidő: március (akcióterv).
Szervezeti reformok továbbvitele: területi államigazgatási szervek háttérfunkciót ellátó intézményeinek regionális integrációja; regionális közigazgatási hivatal megerősítése, fejlesztése. Cél: a közigazgatás szervezeti reformjának a területi intézmények tekintetében is arra kell irányulnia, hogy a magyar közigazgatás a hagyományos nemzeti költségvetési újraelosztó szerepköréből egy EU-konform gazdaságösztönző szerepre váltson. Mindez más típusú intézményi struktúrát követel meg. A folytatódó szervezeti reformok legfontosabb célja a hatékonyabb működés mellett az, hogy az állam területi szervei az önkormányzatokat helyzetbe hozzák és segítsék az EU-s támogatások lehetőségei tekintetében. (Felelős: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Miniszterelnöki Hivatal - személyügyi államtitkár, határidő: május (koncepció)
A jegyzői államigazgatási feladat- és hatáskörtelepítés reformja. A jegyzői feladat- és hatáskörök deregulációs célú felülvizsgálata és az egyes jegyzői feladatok kistérségi szintre telepítése az ügyintézés hatékonyságának, gyorsaságának növelését, a szakszerűség színvonalának emelését célozza. Felelős az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, határidő: június)
A belvizek kártételei elleni védekezés új szemléletű megközelítése; a vízhiány-víztöbblet komplex kezelése. A belvizekkel, mint vízkészletekkel való gazdálkodás elősegítésével a racionális földhasználat, a természeti értékek védelme és a belvízvédekezés költséghatékonysága közötti összhang megteremtése. (Felelős: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium,  határidő: március).

Felülizsgáltatja a kordonkihelyezést az ORFK. A Kossuth téri kordon kihelyezési indokainak felülvizsgálatát tartja indokoltnak Szabadfi Árpád, az országos rendőrfőkapitány helyettese; egyúttal utasította Gergényi Péter budapesti főkapitányt, hogy a kordon fenntartását határozott időben állapítsa meg - derül ki abból a főkapitány-helyettesi határozatból, eljuttattak az MTI-hez. A döntés előzménye, hogy egy magánszemély rendezvényt jelentett be a Kossuth térre, amelyet tavaly október 23-án a személy- és létesítményvédelem miatt műveleti területté nyilvánított a Budapesti Rendőr-főkapitányság. A határozat ellen a magánszemély panaszt tett, és az országos rendőrfőkapitány pedig elbírálta a panaszt.
Eszerint a rendőrségi törvény és a szolgálati szabályzat csak ideiglenes hatállyal teszi lehetővé a biztosítási intézkedés bevezetését, ebből pedig az következik, hogy azt csak határozott időre lehet elrendelni és legfeljebb újabb határozott időtartamra lehet meghosszabbítani.
"Az említet körülményre figyelemmel az intézkedés időbeli hatályának módosítását tartottam szükségesnek" - olvasható a főkapitány-helyettesi határozatban.

Továbbra is az adócsökkentés mellett a Fidesz

Az ország államadóssága a Fidesz szerint olyan mértékben nő, hogy az adósságszolgálatot már nem lehet a gazdasági növekedésből finanszírozni. Pelczné Gáll Ildikó, a párt alelnöke február közepén jelezte: ugyan a kormány is elismeri, hogy a jelenlegi konvergencia program alapján a GDP-arányos adósságmutató 70 százalék fölé kúszik, adóemeléseken túl nem tesz semmit azért, hogy az egyre drágábban finanszírozható törlesztések okozta terheket enyhítse.
Az ellenzéki politikus számításai szerint az adóemelések a tavalyi adósságnövekedésnek csupán tíz százalékát fedezik. "Lehet, hogy egy költségvetési egyensúlyi helyzetet sikerül ideiglenesen megtalálni, de ez az alapproblémát egészen biztosan nem oldja meg. A magyar gazdasági növekedés nem képes arra, hogy fedezze a törlesztéseket" - figyelmeztetett a Fidesz alelnöke.
Pelczné elmondta: a kormány helyesen határozta meg célként a foglalkoztatottak körének növelését, azonban ezt, és a gazdasági növekedés ösztönzését adóemelésekkel nem lehet megvalósítani. Pelczné Gáll Ildikó a közrádió kérdésére válaszolva kijelentette: nem lehet az adósságcsökkentést elodázni a hiánycsökkentésre hivatkozva, hiszen szerinte a Fidesz kormánynak annak idején mindkettőt sikerült egyszerre mérsékelnie.

Megint Aba. A BKV nem kívánta közölni, hogy a fővárosi közlekedési vállalat éléről közös megegyezéssel távozó Aba Botond csaknem nettó kilenc millió forintos járandósága milyen tételekből tevődik össze. A közlekedési vállalat múlt pénteken tudatta, hogy Antal Attila, a Budapesti Közlekedési Zrt. jelenlegi vezérigazgatója és Aba Botond közös megegyezéssel felbontotta a volt vezérigazgató munkaszerződését, és megszüntette munkaviszonyát, a cég volt vezetőjének "törvényesen kötelező járandósága és illetménye" csaknem nettó kilenc millió forintot tett ki, s az összeget kiegyenlítették.