|
Csaknem másfélórás tavaszi, parlamenti ciklusindító beszédében a kormányfő nem az elvégzett munkáról, hanem inkább terveiről beszélt. Néhány politikai jellegű megállapítása mellett alább azokat az elképzeléseket, terveket szeretnénk részletesebben kiemelni, amelyek érzékenyebben érintik az önkormányzati szférát.
Gyurcsány Ferenc elsőként azt jelentette be, hogyha nem áll tetejére a világ, akkor újabb kiigazításra nem lesz szükség a költségvetéssel kapcsolatban. Ez azonban - tisztázta később - nem jelenti azt, hogy nem vezetnek be új adókat, köztük az ingatlanadót. A Pénzügyminisztérium illetékesei néhány nappal az értékelés után be is jelentették: 2008-tól lesz ingatlanadó. Részleteket azonban még nem közöltek. A miniszterelnök is csak annyit mondott, ügyelni fognak arra, hogyha adót emelnek, akkor más területeken pedig hasonló mértékben csökkentsék a terheket.
A kormányfő szerint Magyarország a rendszerváltás óta talán legnehezebb korszakát éli. Politikai háborúskodás folyik, amelyben ő nem kíván részt venni, inkább a reformokra koncentrálna. A koalíció és saját helyzetét a kétszáz éve született gróf Batthyány Lajoséhoz, az első felelős magyar kormány miniszterelnökéhez hasonlította. "Batthyány a reform és a kompromisszum miniszterelnöke volt. A haza vagy haladás, a nemzeti függetlenség vagy a polgári fejlődés egymásnak feszülő ereje felőrölte őt és kormányát, és megállította a nemzeti progresszió, a polgári fejlődés útját. Batthyány, Széchenyi, Kossuth, Deák vagy Eötvös Magyarországot a világhoz mérte. A világ akkor is, miként ma, nekünk, magyarok számára nemegyszer Nyugat-Európát vagy Nyugat-Európa legfejlettebb államait jelentette. E nagyszerű államférfiakhoz csak kellő alázattal, szerénységgel és visszafogottsággal mérhetjük magunkat, törekvéseik, tetteik, elszántságuk azonban világos példát mutat, a küzdelemhez pedig erőt ad" - mondta a miniszterelnök. Majd kijelentette, hogy kormánya és a maga sorsát összeköti a "nyugodt reformpolitikával", s ehhez kér támogatást, mert ő " hazafi, demokrata és reformer".
Kulcs az oktatásban
és a tudományban
Aki növekedéspárti, modern gazdaságot kíván, annak az oktatásba és a tudományba, modern igazgatásba kell alapvetően befektetni - hirdette meg a reformok lényegét és célját Gyurcsány Ferenc. Ez szerinte azt is jelenti, hogy csak olyan mértékben élhetünk a mának, hogy maradjon erőnk befektetni a holnapba. Ehhez képest - ahogy azt a kormányfői hozzászólásból megtudhattuk - nemzetközi felmérések szerint Magyarországon a mai 40 évesek mintegy 75 százalékának rossz az írottszöveg-értése. Az Európai Unióban pedig az utolsók között kullogunk az idegennyelvtudásban. Nálunk rosszabb eredményt az angolok értek el, csakhogy az ő nyelvüket sokan beszélik.
A felnőtteknek csak fele vagy harmada vesz részt továbbképzésben és átképzésben, fele vagy harmada, mint Európa többi országában. Évente 20 ezer gyerek hagyja el képesítés nélkül az iskolát, a szakképzetlen férfiak pedig 16 évvel kevesebbet élnek társaiknál. A lakosság legfeljebb csak nyolc általánost végzett, mintegy 30 százalékot kitevő részének alig van munkája, és közülük csak minden harmadik tud elhelyezkedni, mert hiányoznak azok a képességeik, amelyek ma szükségesek. 700- 800 ezerre tehető azoknak a száma, akik valóságos jövedelmüknél kisebb bérre vannak bejelentve, és ezen kisebb bér után fizetve a tb-t olyan alacsony nyugdíjat kapnak, ami nem lesz elegendő a megélhetésükhöz.
Európában pedig az utolsók között vagyunk abban, hogy a vállalatok mennyit költenek kutatásra és fejlesztésre. Ezzel egy időben például az építőiparban vagy a biztosítási szektorban az adófizetőket, vásárlókat százmilliókkal, milliárdokkal megkárosító kartell-megállapodásokat kötnek. A politikusoknak és a médiának a miniszterelnök szerint ezekkel a gondokkal kellene többet foglalkoznia, nem a pártpolitikai csatározásokkal.
Lépések a javulásért
A fentebb vázolt helyzetképpel kapcsolatban a kormányfő a következő konkrét lépéseket említette. Újra vonzóvá tennék a katonai pályát, s ebben az évben befejezik a honvédség felső vezetésének átalakítását. Annak érdekében, hogy jobban megérje dolgozni, hogy a szociális támogatás ne váltsa ki a munkát, összekapcsolják a munkaügyi és a szociális ellátás rendszerét. Az egészségkárosodottak számára is meg akarják teremteni a lehetőséget arra, hogy visszatérjenek a munka világába.
Agrárreformra nincs szükség, de a kormány minden eszközzel védeni akarja a magyar piacot, a termelőt, a magyar árut. Elkezdődik a büntető és a polgári törvénykönyv átfogó megújítása, átalakul a cégjog annak érdekében, hogy akár néhány óra alatt is lehessen Magyarországon vállalkozást alapítani. Újra napirendre tűzik a pártfinanszírozásról szóló törvényjavaslatot.
A következő hónapok egyik legbonyolultabb feladata lesz egy új energiapolitikai koncepció elfogadása annak érdekében, hogy csökkenjen egyoldali orosz függőségünk, s növeljük az energiaellátás biztonságát, jobban támaszkodva a zöldenergiára. Elkezdődik a közúti közlekedés átalakítása, és ösztönözni fogják a kistérségi regionális együttműködést. "Folyamatosan tárgyalunk az önkormányzatokkal a rendszer megújításáról, hogy a feladatokhoz illeszkedő legyen a finanszírozás, hogy a helyi kormányzat működése, a rátestált feladatok elvégzése kiszámíthatóbb és eredményesebb legyen" - emelte ki a kormányfő.
Emellett hangsúlyt helyeznek a közigazgatás reformjára. Általánossá teszik a teljesítményelvet, s ezt érvényesítik a mérési, értékelési és jövedelemrendszerben.
Amiből nem engednek.
A következő év legnehezebb feladatai között szerepel az egészségügyi reform végrehajtása. A magyar egészségügy teljesítménye ma a legfontosabb betegségcsoportokban elért gyógyítási arány tekintetében - a korábbi 25 európai tagállam teljesítményét összehasonlítva az utolsó előtti - bizonyította statisztikai adatokkal is a miniszterelnök az átalakítás fontosságát. Ugyanakkor listavezetők vagyunk a kórházi ágyak tekintetében. De a listák végén kullogunk, ha azt nézzük, mennyi a háziorvos, vagy mennyi modern diagnosztikai eszköz áll rendelkezésre.
Eközben kétszerese lehet az elhalálozás kockázata annak, akit egy szívinfarktus után nem a megyei, legjobban felszerelt, kiemelt kórházba visznek be, hanem a legközelebbi, kisvárosi kórházba. Gyurcsány Ferenc szerint ezt nem tudják a betegek. S talán az egyetlen ország vagyunk Európában, ahol annyit költünk gyógyszertámogatásra, mint a kórházi ágyakhoz kötődő, sok-sok fajta, nagyon bonyolult, nagyon modern egészségügyi szolgáltatásokra - mondta a kormányfő. Majd hozzátette: mindezt úgy érjük el, hogy mi a nemzeti jövedelmünkből arányosan nagyjából annyit költünk az egészségügyre, mint például Spanyolország vagy a nálunk sokszorosan gazdagabb Luxemburg. Ezért a reform elkerülhetetlen, halogatni sem lehet.
Az átalakítás példájaként Kaposvárt hozta fel, ahol jelenleg negyvennégy pavilonban, széttagoltan folyik a gyógyítás; 20- 30 betegre jut egy fürdőszoba. A betegeket az egyik épületből a másikba viszik. "A következő három-négy évben egy teljesen új kórházi épületet építünk. A 44 helyről egy helyre kerül a gyógyítás. A szobák többsége egy-két ágyas lesz, mindegyikhez lesz fürdőszoba, televízió és internet. A betegek menüből választhatnak, eldönthetik majd - nyilván bizonyos körülmények között és bizonyos feltételekkel, hogy mit kívánnak ebédre vagy vacsorára." - vázolta a kormányfő a terveket.
Ezt követően bejelentette: 15 kistérségben, ahol nincs modern járóbeteg-ellátás és -központ, újakat építenek. Ezek: Bácsban a kiskunmajsai, Baranyában a szentlőrinci és a sásdi, Borsodban az abaúj-hegyközi és a bodrogközi, Győr-Moson-Sopronban a pannonhalmi, Veszprémben a péti, Hajdú-Bihar megyében a derecske-lévavértesi, a hajdúhadházi és a polgári, Szabolcsban a baktalórántházi, az ibrány-nagykalászi, Nógrádban a rétsági vagy a szécsényi, Tolnában pedig a tamási kistérségben kívánnak felépíteni új, modern járóbetegközpontot.
Bontás után építés:
az öt zászlóshajó
Az Új Magyarország Fejlesztési Programról szólva a miniszterelnök elmondta: Magyarország volt a 25-ök közül Európában a negyedik, amely nemcsak beadta, hanem melynek be is fogadták a fejlesztési programját. S Magyarország volt az első, amely a 2007 és 2013 közötti fejlesztési program keretében már ki is írt pályázatot.
Idén programok sokasága indul el. Ezek közül Gyurcsány Ferenc az öt legfontosabb, úgynevezett zászlóshajóprogramról beszélt. Mivel a zászlóshajó az, amely elöl megy, mutatja az irányt, jelképe mindannak, amit a kormány szeretne. Az első zászlóshajó arról szól, hogy egyetlen gyerek se maradjon le, vagy vesszen el, ha szegény családba születik. A vizsgálatok ellenben azt mutatják, hogy a magyar iskolarendszer nem csökkenti, hanem növeli az otthonról hozott különbségeket. A kormány célja, hogy a gyermekszegénység ma 20 százalékot megközelítő rátáját 2013-ig nagyjából egynegyedével, 15 százalékra csökkentsék. Ehhez korán kell segíteni a legnehezebb helyzetben lévő családoknak. Jelentősen növelni kell a bölcsődék számát, az óvodai ellátás lehetőségét területileg teljes körűvé tenni. A ma ötéves kötelező óvodai korhatárt négy évre leszállítják.
A második zászlóshajó
Egy modern, korszerű közoktatás, a XXI. század iskolája a szülőt segíti. A terv a magyar pedagógia megújítása, annak érdekében, hogy az iskola képes legyen a sokfajta, egymástól eltérő nevelési igényű gyerekekkel bánni. Ennek keretében megújítanak kb. ezer iskolát, "100- 120 milliárd forintot fogunk erre ebben a fejlesztési periódusban költeni. Az iskolákon kívül vagy 30 ezer tantermet fel fogunk szerelni az internet világában tábla és kréta helyett, a kétoldalú virtuális kommunikációt lehetővé tevő, a világot kinyitó úgynevezett digitális táblákkal. Nagy-Britannia példája azt mutatja, hogy a gyermekek tanulási eredménye, a felzárkózás tempója radikálisan növekedett ezen új, modern technológiák pedagógiai alkalmazásával" - mondta a kormányfő. Mindeközben folytatják a szakképzés reformját, amelyre 50 milliárdot szánnak.
Jó hír a hátrányos helyzetű térségeknek
A harmadik zászlóshajó 28 hátrányos helyzetű kistérségről szól. Ezek elkülönítetten 120 milliárd forintot kapnak arra, kistérségenként tehát kb. 3- 4 milliárdot, hogy közösen integrált programokat indíthassanak el. Ezek a kistérségek, amelyek nem egy-két problémával küzdenek - baj van a közlekedéssel, az oktatással, nincs munkahely, s nincsenek közösségi terek. "Lehetőséget kell teremteni, hogy a zempléni kisfalvak, a dél-békési települések, az Ormánság önmagát elhagyatottnak hívő és érző lakossága, népe azt érezze, hogy van itt egy olyan kormány, amely nemcsak beszél arról, hogy fel kell zárkóztatni Magyarországon, hanem van is rá eszköze, és van is hozzá tehetsége" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc.
A negyedik zászlóshajó pedig a leggyorsabban haladó fejlődési központokról, a tudáspólusokról szól - Miskolcról, Debrecenről, Szegedről, Pécsről, Székesfehérvárról, Veszprémről, Győrről és Budapestről. A kormányzat ezeket a városokat szánja Magyarország modernizációja útmutató csillagainak. Az itt elindítandó programok a gazdasági versenyképesség, a teljesítmény növeléséről szólnak. Arról, hogy egy város, az egyetem és a vállalkozások sokasága összefogva alakítsa át a térség gazdaságát. Minderre városonként 60- 80 milliárd áll rendelkezésre. De a pénzt nem osztják ki, hanem amelyik településnek és környékének jobb programja lesz, annak jut több, míg aki lemarad a versenyben, annak kevesebb. Az elöl haladóknak tehát versengeni kell.
Majd következik az ötödik zászlóshajó, amely a kis- és közepes vállalkozásokról szól, azok fejlesztéséről. Ezek a vállalkozások foglalkoztatják a munkában állók 65 százalékát, s ők adják az export 35 százalékát. Az Új Magyarország program részeként olyan átfogó, komplex kis- és közepes vállalkozásfejlesztési program készül, amelynek az első pályázatát már kiírták. Ezáltal több mint 3 ezer milliárd forintot mozgatnak meg. Ebből 200 milliárd a vissza nem térítendő támogatás, s több mint 170 milliárd a tőke-, kockázati és hitelprogramokra szánt összeg, amelyek - a tervek szerint - több mint 2 ezer milliárd forint egyéb külső forrást "vonzanak be".
Szép álmok,
konkrét tervek nélkül?
A kormányfő hozzászólását a Fidesz- KDNP-frakció tagjai természetesen nem hallgatták végig, hanem kivonultak a teremből. Azért, hogy reagálni tudjanak, a két frakcióvezető bent maradt. Navracsics Tibor megállapította, hogy a kormányzati politika nem igazságos, a Gyurcsány-csomag és a 2007-es költségvetés a szegényeket magára hagyja, a tehetségesek elé pedig gátakat emel. A Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett arra, hogy az általuk irányított kormány leköszönésekor, 2002-ben az ország a régió éllovasa volt. Mostanra azonban egyértelműen leszakadó ország lett, csaknem minden szempontból az utolsók között kullog.
"Négy és fél évig nem szocialista- szabad demokrata kormánya volt ennek az országnak esetleg? Ezek az úgynevezett botrányos jelenségek most születtek meg? Januárban?" - tette fel a kérdést a frakcióvezető, hiányolva a hibák beismerését. Utalt arra is, hogy az MSZP- SZDSZ-kormány hatalomra kerülésekor még 2006- 2007-re ígérték az eurót, ám most már dátum sincs a közös valuta bevezetésére.
"Miért a baloldal privilégiuma például, hogy ne szakadjon le gyerek? Nem kellene bezárni a falusi iskolákat, nem kellene felszámolni a tömegközlekedést, a vasúti szárnyvonalakat, nem kellene többszörösére emelni a tömegközlekedési tarifákat, nem kellene bezárni a kispostákat, nem kellene bezárni a falvakban az orvosi ellátást, akkor talán lenne arra esély, hogy a falvakban élő emberek ne rosszabb életkörülmények között éljenek, mint most. Nem kellene elvenni a nyugdíjasoktól a 13. havi nyugdíjat" - sorolta kifogásaikat az ellenzéki honatya, kétségbe vonva, hogy a kormány valóban a köz javát helyezi mindenek elé.
A KDNP nevében Semjén Zsolt botrányosnak nevezte, hogy a kormányfő felszólalásában Batthyány Lajoshoz hasonlította magát. Szerinte a kormány éppen az ellenkezőjét teszi mindannak, amit annak idején Batthyány tett. Példaként említette, hogy az egykori miniszterelnök a reformkorban a felvirágoztatás útján indította el az országot, miközben most a kormány és az ország szerinte a válság felé sodródik. "Akkor folytatná ön gróf Batthyány Lajos művét, ha nem a családokra tennének minden terhet; ha nem lebontották volna a családtámogatási rendszert; ha nem a gyerekes családoknak kellene a terhek nagy részét viselni. Akkor folytatnák önök gróf Batthyány Lajos művét, ha nem a magyar vállalkozókat terhelnék, irreális versenyelőnyhöz juttatva a multinacionális cégeket" - vélte az ellenzéki politikus.
Az MDF elnöke a konkrétumokat hiányolta. "Hatalmas célokat fogalmazott meg, miniszterelnök úr, de a tettek mezején egy nagy-nagy légüres térben áll az Országgyűlés, alig van értelmes előterjesztés" - mondta Dávid Ibolya. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a valódi reformok ellen az MDF-nek nincsen ellenvetése. Kuncze Gábor leköszönő SZDSZ-elnök arról beszélt, hogy rossz irányba mennek a folyamatok, az ellenzék felelőtlensége erősödik, és ezzel együtt kell nőnie a kormánypártok felelősségének. "A szélsőséges erők valóban egyre szervezettebben, egyre inkább mutatják magukat városszerte és sokszor országszerte, és egyszerűen időnként elindul annak az időszaknak a restaurációja egyes emberek fejében, amely időszak valóban a magyar történelem legsötétebb lapjaira tartozik, és az nem térhet vissza" - szögezte le a liberálisok elnöke.
NE
|
