Döntöttek

Területi és országos kisebbségi önkormányzati választás

A területi és országos kisebbségi önkormányzati választást március 4- én tartották. Ezen a 2006. október 1-jén megválasztott, települési kisebbségi önkormányzatok tagjai 10 100 elektor) vehettek részt. A szavazást a kisebbségi önkormányzat működési helye szerinti településen kellett megtartani. Más választásokhoz képest eltérően rendelkezik a jogszabály a kisebbségi választásokról, miszerint a területi és országos kisebbségi önkormányzatok választásán nem érvényesül a kampánycsend tilalma, nem lehet igazolással szavazni, illetve az elektorok mozgóurnát sem kérhetnek. 
A voksokat megyénként, illetve a fővárosban a területi választási bizottságok nyilvános ülésein számolták össze. A bizottságok üléseiről készült jegyzőkönyveket az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) továbbították, ahol megállapították a választás eredményeit. Az előzetes várakozások beigazolódtak, az OVB március 7-i ülésén megállapította mind a 13 hazai kisebbség jogosultságát az országos önkormányzat megalakítására vonatkozóan. 
Az Országos Cigány Önkormányzat vezetésére hivatott személy az eredmények szerint Farkas Flórián lett volna, mivel a Lungo Drom 28 mandátumot szerzett, míg a Kolompár Orbán vezette Magyarországi Cigányok Fóruma (MCF) 25 mandátumot kapott.
Az OCÖ közgyűlésén azonban nem kis meglepetésre, némi közjáték kíséretében a szintén lungo dromos Kozák Jánost választották a szervezet első emberének. A német kisebbség esetében az 53 küldött mindegyike a Baranyai Német Önkormányzatok Szövetségének (BNÖSZ) tagja. A legkisebb testületet a szlovénok alakíthatják meg 15 fővel. A szlovén és az ukrán kisebbség kivételével a többiek mind létrehozhatnak területi önkormányzatot is. Az OVB-hez egyetlen fellebbezés érkezett a cigány területi önkormányzati választással kapcsolatban. Az Magyarországi Cigányok Fóruma a Pest megyében leadott szavazatok újraszámolását kérte, de a testület ezt elutasította, mert nem jelölték meg a jogszabálysértés bizonyítékait. A mandátumok átadása március 24-ig különböző időpontokban történik.

Kolin Péter

Elnököt választanak a TÖOSZ küldöttei

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége március 27-én tartja tisztújító küldöttgyűlését, amely a korábbi tavaszi küldöttgyűlésekhez képest izgalmasabbnak ígérkezik, hiszen most a szövetség küldöttei tisztújítás keretén belül elnököt is választanak. Mint köztudott, Szilágyi Menyhért megbízott elnök - Csorvás polgármestere - az önkormányzati választások után a tisztújító küldöttgyűlésig kapott megbízást az elnöki teendők ellátására. Információink szerint kettős jelölés lesz. A jelöltek között szerepel Molnár Árpád Balatonszabadi és Molnár Gyula Újbuda polgármestere. Természetesen az sem kizárt, hogy a helyszínen újabb jelölés legyen. A küldöttgyűlésen várhatóan részt vesz és a vitában felszólal dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter. 

Március elején tartotta második ülését a Kormány- Önkormányzatok Egyezteto Fóruma, ahol a testület elfogadta ügyrendjét, majd megkezdte az önkormányzati rendszer reformjáról szóló vitát. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter a tanácskozás végén összegezte: folytatják az önkormányzati reformról szóló párbeszédet, a következo lépés az önkormányzati és az állami feladatok felülvizsgálata lesz. A fórum résztvevoi úgy döntöttek, hogy az önkormányzati rendszer fejlesztésének irányairól szóló vitát 14 tagú munkacsoportban folytatják, amelybe 7-7 szakértot delegál a kormányoldal és az önkormányzati oldal is.

A fórum tagja a hét önkormányzati érdekszövetség - Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége, a Magyar Faluszövetség, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, valamint a Magyar Önkormányzatok Szövetsége - , illetve önkormányzati és területfejlesztési, az egészségügyi, a szociális és munkaügyi, az oktatási és kulturális, valamint a pénzügyi tárca vezetoje.
A fórum tagjai egyetértettek azzal, hogy a kistérségi rendszer alapvetoen bevált. Lamperth Mónika hangsúlyozta, hogy a kormány célja a kialakult 168 kistérség stabilitása, ennek értelmében a közeljövoben esedékes kistérségi lehatárolás felülvizsgálatakor csak indokolt esetben támogatják a települések változtatásokra vonatkozó igényeit.
A kormány a regionális területfejlesztési tanácsok megerosítése céljából több feladatot és hatáskört rendelt hozzájuk, de a meglévo szerzodésekbol adódó feladatokat a jövoben is a megyei területfejlesztési tanácsok látják el.
Gémesi György társelnök szerint a fórum résztvevoi között szakmai kérdésekben a megállapodás elképzelheto, de lényeges kérdésekben - mint például a középszint, a regionalizmus kérdése - a politikusoknak kell kiegyezniük.
A Fórumon megtárgyalták a jegyzok államigazgatási feladat- és hatáskörének felülvizsgálatát is. Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára ismertette az Országos Közszolgálati Érdekegyezteto Tanácsban elfogadott, keresetmegállapodást. Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára tájékoztatta a résztvevoket a közösségi közlekedés középtávú átalakításáról és a helyi közlekedési támogatási rendszer felülvizsgálatáról szóló tervekrol.(Errol a következo számban bovebben.) A következo, Diagnózis cimu írásunk az önkormányzati minisztérium vitaanyagának szerkesztett változata.
(A fotókon Lamperth Mónika, Gémesi György, Süto László, Wekler Ferenc és Szita Károly látható)

Diagnózis

A rendszerváltás során a legnagyobb hangsúlyt a demokratikus működés, az autonómia, illetve a túlhatalmat megakadályozó garanciák kiépítése kapta, így a gazdaságossági, hatékonysági, valamint szakmai szempontokat a szükségesnél kisebb mértékben vették figyelembe.

Településcentrikus, nagy autonómiával rendelkező, ugyanakkor széles felelősségi rendszerre épülő szisztéma alakult ki, amely már az elején magában hordott több olyan ellentmondást - például az elaprózott településszerkezetet és a széles feladatrendszer között - , amely érthető módon működési zavarokhoz vezetett. A rendszer folyamatosan korszerűsödött, mégis tizenhét év elteltével is befejezetlen, mert egyes elemei nem, vagy csak hiányosan épültek ki.
A magyar önkormányzati rendszer sajátossága a középszintű önkormányzat, jelenleg a megyei önkormányzat relatív erőtlensége és eszköztelensége. Az igazi áttörést csak egy, a megyéknél nagyobb, a területi  társadalmi-gazdasági reálfolyamatokkal harmonizáló feladatkörű és forrásokkal rendelkező területi önkormányzati típus, a regionális önkormányzat létrehozása jelentette volna. Az ehhez szükséges parlamenti többség azonban nem volt biztosítható, a probléma pedig 17 éve változatlanul megoldásra vár.
Ehhez kapcsolódik a megyei jogú városok, illetve a nagyvárosok jogállásának rendezése. A megyei jogú városi jogállás idegen az európai megoldásoktól. A differenciált feladattelepítés jegyében célszerű az európai értelemben vett nagyvárosok és agglomerációjuk igazgatási rendszere specialitásainak vizsgálata és érvényesítése, hiszen ezek a lehetőségek kiaknázatlanok, sőt a jelenlegi rendszerben párhuzamos feladatellátás alakulhat ki.
A főváros és kerületeinek közigazgatása, csakúgy, mint kapcsolódásuk a szomszédos területi önkormányzatokhoz az országok többségében atipikus megoldásokat kíván. Ezen a területen az elmúlt időszakban még koncepcionális szinten sem sikerült előrelépni.
Az elaprózott településszerkezetű országok nagy dilemmája az, hogy a helyi önkormányzáshoz való kollektív alapjog sérelme nélkül hogyan lehet racionálisan és kellő hatékonysággal működtetni a települési önkormányzati rendszert?

A kötelező feladatok
felülvizsgálata

A működési kérdések közt kiemelt helyet foglal el a helyi önkormányzatok kötelező feladatainak felülvizsgálata. A rendszerváltó országok, így Magyarország esetében az önkormányzati hatáskörök kialakulása nem egy hosszantartó szerves fejlődés eredménye volt, hanem a korábbi államigazgatási feladatokat mechanikus módon választották szét államigazgatásira és önkormányzatira. A rendszerváltás óta eltelt 17 évben, bár minden kormány megpróbálta, de zömében sikertelen maradt a 90-es évek elején kialakult torz feladatszerkezet megváltoztatása.
A vitaanyag szerint külön indokolt foglalkozni az államigazgatási feladatok ellátásával is. A polgárközeli közigazgatás jegyében az önkormányzati szervezetrendszeren belül a jegyző látja el a jellemzően hatósági hatásköröket. Ezzel elkerülhetővé vált a párhuzamos intézményépítés, a polgárok egy helyen juthatnak hozzá a helyben igénybe vehető önkormányzati és államigazgatási szolgáltatásokhoz is. E megoldás azonban a gyakorlatban több problémát is felvetett.

Régió helyett nagymegye?

Az önkormányzati középszint létrehozása érdekében továbbra is a regionális önkormányzatok fontosságát hangsúlyozza az anyag. Felveti azonban a területi önkormányzás megújításának egyik lehetséges útjaként a "nagymegye" koncepció is. Ez nem a jelenlegi 7 területfejlesztési régió mentén hozná létre az új területi önkormányzatokat, hanem a kisebb megyék összevonásával 12- 15 "nagymegyével" számolna. A korábbi 19 megye tehát ebben a koncepcióban sem maradna meg és így csak egy típusú területi önkormányzat lenne. Az anyag szerint előnye e megoldásnak, hogy megőrizné a magyar megyerendszer történelmi modelljét. Ebben az esetben középszinten csak erős megyei önkormányzati szint lenne. Eltérően a mai 7 régiós elképzelésektől központi szerepkörhöz juttatja a legelmaradottabb megye nagyvárosát: Nyíregyházát, a Duna-Tisza közén Kecskemétet, Szolnokot, a Dunántúlon Szombathelyt és Kaposvárt. Ugyanakkor ez a koncepció az egyébként is hatalmas Budapestet újabb regionális területtel nem hozza egységbe, a fővárost önálló területi egységként kezeli. Ez a megoldás is minősített parlamenti többséget igényel.
Abban az esetben, ha új területi önkormányzati típus, a régió vagy "nagymegye" nem jöhet létre, a megyei önkormányzatok társulásainak ösztönzött erősítése, illetőleg a "delegált régió" létrehozása jelentene némi elmozdulást. A megyék - mint helyi önkormányzatok - önkéntes társulásának jelenleg sincs törvényi akadálya. Annak, hogy a regionális összefogás kibontakozzon, és értékelhető eredményeket hozzon, alapfeltétele a megyei önkormányzati hatáskörök ágazati törvényekben történő jelentős megerősítése, illetőleg a kistérségi társulásokéhoz hasonló a hatékonyabb feladatellátást eredményező anyagi ösztönző rendszer működtetése.
Másik megoldás lehet a delegált régió. Számos országban, például Franciaországban felmerült a regionalizáció folyamatában egy olyan megoldás, mely félúton található az államigazgatási régió és az önkormányzati régió közt. A delegált régióra a központi államigazgatási szervek elsősorban a területfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat delegáltak, ami egy későbbi stádiumban önkormányzati feladat és hatáskörré vált ezen a szinten. A delegált régió legfőbb előnye a fokozatos átalakuláshoz kötődő nagyobb konszenzusteremtő készség. A delegált régió politikai értelemben is könnyebb átmenetet jelent, mert települési és megyei mandátummal a háttérben, nagyobb biztonsággal lehet politizálni. A delegált régió legnagyobb hátránya az, hogy - közvetlenül választott testület hiányában - nem tekinthető a Magyarország által is aláírt Helyi Önkormányzatok Európai Kartája szerinti önkormányzati közigazgatási szintnek.

Az önkormányzatok
finanszírozása

Erős önkormányzati középszint, régió csak úgy jöhet létre, ha megfelelő gazdálkodási feltételekkel, autonómiával rendelkezik. Amennyiben ezek az önkormányzatok létrejöhetnek, meg kell teremteni a gazdálkodásukhoz szükséges feltételeket. Biztosítani kell a megfelelő mértékű saját bevételi lehetőségeket, például a helyi adókból való részesedéssel, feladat- és hatáskörük ismeretében központi költségvetési támogatásukat meg kell teremteni, illetve forráselosztó szerepet kaphatnak, ami nem csak fejlesztési, hanem működési forrásokra is igaz lehet.
A vitaanyag szerint szintén meg kell teremteni a kötelező kistérségi társulások működésének feltételeit. Ahogyan a regionális önkormányzatok létrehozása, úgy a kötelező kistérségi társulások kialakítása is minősített parlamenti többséget igényel.
Minősített többség nélkül csak a jelenleg működő többcélú kistérségi társulások további erősítése képzelhető el.
(A minisztérium vitaanyaga teljes terjedelmében megtalálható a www.onkornet.hu oldalon).

Lépésváltás előtt
a Nyugat-Dunántúl

A 2007- 2013-as időszakban a hazai önkormányzatok és civil szervezetek soha nem látott összegű fejlesztési támogatáshoz juthatnak az uniós pályázatok segítségével. Az Új Magyarország Fejlesztési Programon belül - a korábbi egységes regionális oparatív programmal szemben - mind a hét régiónak van saját operatív programja, így minden térség specifikusan, gyengeségeit és kitörési lehetőségeit figyelembe véve juthat fejlesztési forrásokhoz. A Nyugat-dunántúli Régió Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magában. A régió egyedülálló módon négy országgal határos: Szlovákiával, Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal. Országon belüli sajátossága, hogy területén 5 megyei jogú város - Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa - található.

A dinamikus gazdasági szerkezetváltás nem volt azonos mértékű a régión belül, a meglévő területi különbségek további növekedése figyelhető meg a fejlettebb Győr-Moson-Sopron és a kevésbé fejlett Zala megye között. A fejlődés motorját a külföldi működőtőkét legnagyobb mértékben vonzani képes ipari központok képezték - Győr, Szombathely, Sopron, Sárvár, Mosonmagyaróvár, valamint Szentgotthárd és környéke. A leggyengébb teljesítményt pedig a zalaszentgróti és a letenyei, illetve a vasvári és az őriszentpéteri kistérségek mondhatják magukénak.
A régióban 2004 végén a regisztrált vállakozások száma megközelítette a 117 ezret, ami 12,4 százalékkal magasabb, mint a 2000-es érték. Ezer lakosra 2004-ben 117 vállakozás jutott, ami jóval magasabb, mint az országos átlag, sőt, Budapesten kívül valamennyi régió hasonló mutatóját meghaladja. Az utóbbi évek negatív folyamatai ellenére a foglalkoztatottság tekintetében is kedvezőbb helyzetben van a régió, mint az ország többi része, csak a fővárosban jobbak az adatok.

Erősségek és gyengeségek

A régió erőssége a kivételesen jó földrajzi helyzet, az egyedi településszerkezet és a nagyvárosok jelentős térszervező ereje. Ugyanakkor magas a funkciószegény települések aránya, és a népesség elöregszik az apró- és törpefalvakban. Nem megfelelő az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó infrastruktúra állapota, kevés a bölcsödei és óvodai férőhely. Hiányzik az észak- déli közlekedési tengely, nem megfelelő állapotú az úthálózat, a tömegközlekedés, és a nagyvárosokban egyes lakóterületek fokozatosan leromlanak.

Regionális
gazdaságfejlesztés

A nyugat-dunántúli operatív program a 2007- 2013-as időszakra öt specifikus célt jelöl meg.
Az elmúlt években létrehozott klaszterkezdeményezések csak részben voltak képesek megfelelni a velük szemben támasztott igényeknek, aminek legfontosabb okai a krónikus finanszírozási problémák és az ebből fakadó humánerőforrás-gondok. Uniós források segítik majd a helyspecifikus és a helyi piacon értékesíthető termékeket, szolgáltatásokat nyújtó, elsősorban mikro- és kisvállalkozások közti együttműködéseket. Kiemelten támogatandóak az olyan tanácsadási tevékenységek, amelyek környezetbarát, a legjobb elérhető technológiák átvételét szolgáló fejlesztéseket segítenek elő, csökkentik a vállalkozások energiafelhasználását és hulladéktermelését.
A komplex befektetés-ösztönzés során fontos a szolgáltató, illetve a fejlesztő központok régióba telepítését szolgáló befektetési környezet kialakítása. Tavaly már 24 ipari park működött a régióban, de ezek egy része megtelt, ezért szükség van új területek bevonására, illetve a meglévő szolgáltatások fejlesztésére.
A gazdaság fejlődését szolgáló humánerőforrás-fejlesztés támogatásának célja, hogy a térség felsőoktatási intézményei között együttműködés jöjjön létre, amely kooperál a gazdaság szereplőivel, kiszolgálja azok igényeit. Ennek elérését segíti a többi között a gyakorlatorientált képzések elterjesztése, a közös tananyagfejlesztés, a hallgatói szerződések rendszerének kialakítása, a szakmai egyeztető fórumok kialakítása vagy az egységes képzés-fejlesztési dokumentáció kidolgozása.

Turizmusfejlesztés -
Pannon örökség megújítása

A régió minőségben és mennyiségben is jelentős gyógyvizekkel rendelkezik. Itt található a fürdőzésre egész évben alkalmas Hévízi-tó is, amely egyedülálló Európában. Ezért kitörési pontnak számít a környezet és a gyógyászati szolgáltatások minőségi fejlesztése a gyógy- és termálfürdőkben. A Pannon-termál program kiszélesítésének keretében elsősorban a kis területigényű, illetve a barnamezős megoldások részesülnek előnyben. Elengedhetetlen a régió közép- és felsőoktatási kínálatából hiányzó, az egészségturisztikai szolgáltatásokat magas szinten támogatni tudó képzési rendszer megújítása.
A történelmi és kulturális örökség épített elemeinek hasznosítása, a fesztiválok és a kulturális kínálat jelenlegi összehangolatlansága az egymást kiegészítő lehetőségek kihasználatlanságát jelenti. A szezonalitás és a területi szóródás oldható meg azokkal a komplex turisztikai programokkal, tematikus csomagokkal, amelyek a Pannon Kulturális Út égisze alatt szerveződnek.
A tájegységi ökoturisztikai programok fejlesztése keretében olyan lehetőségek kiaknázásához lehet majd támogatást kapni, amelyek segítik a régióra jellemző táji sokszínűség bemutatását. Az ökoturisztikai fejlesztések esetében kiemelten fontos azok környezeti fenntarthatósága.
Azokon a helyeken, ahol jelentős turisztikai vonzerő van, de annak kihasználását korlátozza a szűkös szálláshely-kapacitás, illetve vállalkozói alapon nem biztosított a piaci megtérülés, ott indokolt a szálláshelyek fejlesztése.

Városfejlesztés

A városközpontok értékőrző megújítása keretében az alulhasznosított vagy használaton kívüli területek településszerkezetbe illesztésére és e területek funkcióváltásának elősegítésére lehet majd támogatást elnyerni. A támogatások esetében előnyt élveznek a barnamezős beruházások.
A leromlott városi lakóterületen vagy a leromlással fenyegetett lakótelepeken az integrált városrehabilitációs tevékenységek a koncentráltan megnyilvánuló gazdasági, szociális és környezeti problémák orvoslását szolgálják. A cél új gazdasági, kulturális, szociális és közösségi funkciók kialakítása.
A régió nagyvárosaiban és körzetükben egyre nagyobb a zsúfoltság, súlyosbodik a gépkocsik miatti környezetterhelés, a kisebb településeken pedig nem megfelelő színvonalú a közösségi közlekedés. Ezért indokolt a helyi és helyközi közösségi közlekedés feltételeinek javítása, a többi között a P+R rendszerek, buszsávok, vasúti kiszolgáló létesítmények, kerékpártárolók, kerékpárutak fejlesztése.

Környezetvédelmi
és közlekedési infrastruktúra

A régió településszerkezetéből adódóan a térségben sok a kistelepülés, gyakran egymástól távol, érzékeny vízbázisokon, turisták által látogatott helyeken. Ezeken a ritkán lakott helyeken nem minden esetben kell komplex, több települést összekötő csatornarendszert és központi szennyvíztisztítást alkalmazni. A prioritás keretében támogatás nyerhető el a szennyvizek helyben tartásához és lokális kezeléséhez.
A regionális jelentőségű vízfolyások, tavak esetében kiemelten fontos a jó ökológiai állapot elérése és fenntartása. A régió országos összehasonlításban a kevésbé árvízveszélyes területek közé sorolható, ám a változó domborzati adottságok miatt veszélyeztetett településeken indokolt a belterületi csapadékvíz-elvezető rendszerek megújítása, korszerűsítése. Ezek a fejlesztések hozzájárulnak a környezet- és életminőség javításához, illetve a vízbázisok védelméhez.

A Nyugat-dunántúli Régió belső közlekedési kapcsolatai viszonylag fejletlenek. Különösen problémás a perifériális, többségében határ menti, csak egy úton megközelíthető zsáktelepülések helyzete. Az elérhetőségi viszonyok javítása érdekében támogatás nyerhető el kistérségi jelentőségű utak építéséhez, illetve rossz minőségű utak felújításához, amelyeken a kistérségi központok és a nagyvárosok megközelítése gyorsabbá és biztonságosabbá válik.

Helyi és térségi
közszolgáltatások fejlesztése

A régió aprófalvas településszerkezete és a lakosság rossz egészségügyi helyzete miatt alapvető fontosságú az egészségügyi szolgáltatások lakosságközelibbé tétele. Az egészségügyi szolgáltatók - különösen a kis kórházak - párhuzamos aktív fekvőbeteg ellátásainak megszüntetését az operatív program szerint szakmai és költséghatékonysági szempontok is sürgetik. Ezzel párhuzamosan megvalósítható krónikus és rehabilitációs szolgáltatások, valamint járóbeteg-ellátási formák megszervezése.
A hátrányos helyzetű emberek sikeres munkaerőpiaci beilleszkedéséhez a foglalkoztathatóság javítása mellett szükség van szociális szolgáltatásokra is. A szolgáltatások hozzáférhetősége tekintetében jelentős területi különbségek vannak a régión belül. Elsősorban a leghátrányosabb helyzetű, aprófalvas, zsáktelepüléses térségekben nem biztosított megfelelő színvonalú szolgáltatás, így ennek fejlesztéshez nyerhető el támogatás.
A közoktatási infarstruktúra és szolgáltatások fejlesztése során olyan modellek indulnak el, amelyekben nem csak az iskola fenntartása biztosított, hanem a

minőség fejlesztésének feltételei is megteremtődnek. A kisiskolák fennmaradásának feltétele az együttműködés. A régió oktatási fejlesztései preferálják az óvodaiskola, a multifunkcionális mikrotérségi közoktatási intézmény, a kistérségközpontok egységes iskolái és az egységes gyógypedagógiai intézmények kialakítását.
Az információs társadalom kihívásainak való megfelelés érdekében integrált regionális tartalom-, tudás- és szolgáltatásfejlesztési programok indulnak, figyelembe véve a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok, az aprófalvas térségekben élők, valamint a munkaerőpiacról kiszorultak igényeit is.
Az operatív program szerint elmúlt időszak egészségügyi, szociális és közoktatási fejlesztésének tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a beruházások akkor lesznek hatékonyak, ha párhuzamosan szervezetfejlesztési intézkedések is megvalósulnak.

Húzóágazat lehet a turizmus

a Közép-Dunántúlon

A Közép-dunántúli Régiót három megye, Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém, illetve összesen 26 kistérség alkotja. Ezek közül hét számít hátrányos helyzetűnek, de Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistérségeiből egy sem esik a Közép-Dunántúl területére. A régió földrajzi helyzete kedvező, területe a közép-európai térség új fejlődési zónáit, innovációs erőcentrumait felfűző tengelyek metszéspontjában helyezkedik el. Kedvező közlekedési kapcsolatokkal, kiemelkedő adottságokkal rendelkező nagyvárosai fontos szerepet töltenek be a hazai társadalmi-gazdasági térben: Székesfehérvár, mint régióközpont, illetve Tatabánya gazdasági, logisztikai, Veszprém komplex felsőoktatási, Dunaújváros ipari központ.

A Közép-Dunántúl magyar gazdaságban betöltött szerepe már az 1990-es évek elejétől lényegesen meghaladja területi és lakossági súlyát. Az átalakulás sikerét jelzi, hogy a gazdasági fejlettség mérésére általánosan használt mutatók értéke és azok dinamikája tartósan magasabb az országos átlagnál, amihez nemzetközi összehasonlításban is kedvező foglalkoztatási  mutatók párosulnak. A régió Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl után stabilan a harmadik a régiók rangsorában - ugyanakkor az EU 25-ök átlagának harmadát sem érte el 2003-ban.
A régió fejlődésének alapja az erős, modern feldolgozóiparra alapuló gazdaság, a kedvező közlekedés-földrajzi helyzet miatti telephelyi és logisztikai potenciál, valamint a kiemelkedő turisztikai adottságok.
Az ezredforduló utáni gazdaságfejlődési trendek azonban több tekintetben figyelmeztetőek: jelzik, hogy a kilencvenes évek közepétől tartó folyamatos növekedés megtört. Az utóbbi években több külföldi befektető is kivonta tőkéjét a régióból, ami rontotta az egyébként is hátrányos helyzetű térségek pozícióit, mint például a sárbogárdiét, de még az erős és fejlett gazdasággal rendelkező térségekben is megrázkódtatást okozott, mint a székesfehérvári kistérség. A kedvezőtlen tendenciák összefüggenek azzal is, hogy a régió gazdasági szerkezete túlzottan ipari jellegű.
A régión belül a gazdasági potenciál nem egyenletesen oszlik meg, annak legnagyobb hányada Fejér és Komárom-Esztergom megyében koncentrálódik. Veszprém megyében a gazdaságtalan üzemek felszámolása megtörtént, azonban a fejlett technológiát képviselő új beruházások betelepülése lassan halad. Veszprém megyében viszont jelentősebb a szolgáltatások és a turizmus szerepe a másik két megyéhez viszonyítva. Fejér és Komárom-Esztergom megyét zömében a nagytőke, Veszprém megyét pedig a külföldi középvállalkozások választották befektetésük helyszínéül.

Kitörési pont lehet
az idegenforgalom

A Közép-Dunántúl turisztikai szempontból az ország egyik meghatározó területe. Olyan természeti vonzerők mellett, mint a Balaton és a Balaton-felvidék, a Velencei-tó, a Bakony és a Vértes, nagy számban találhatók itt műemlékek és borvidékek is. Hiányoznak azonban a változatos igényeket kielégíteni képes turisztikai termékek, a régiónak nincs saját turisztikai arculata.
A régió erősségei közé tartozik, hogy az itteni iparágak - informatika, mechatronika-járműipar, elektronikai ipar, építőipar, fa- és bútoripar, élelmiszeripar - dinamikusan fejlődnek. Ugyanakkor a relatíve olcsó bérmunkára alapozott gazdasági fejlődés lehetőségei kimerültek, és a további fejlődés gátja lehet, ha nem történik előrelépés a gazdaság igényei és a felsőoktatás, illetve a szakképzés összehangolása terén.

Regionális
gazdaságfejlesztés

A régió versenyképességének megőrzése és fejlesztése érdekében elengedhetetlen a helyi gazdaság innovációorientált fejlesztése, az eddigi olcsó munkaerőre és külföldi tőkebefektetésre épülő, tömegtermelésen alapuló modell helyett.
A régió mind az ipari parkok számát, mind területét tekintve kiemelkedő mutatókkal bír. Ugyanakkor szolgáltatásaik hiányosak, és közülük több nem volt képes megfelelő betelepedési szintet elérni.
Az operatív program kiemelten kezeli a gazdasági hálózatok és együttműködések támogatását. A több iparágban beindult klaszterkezdeményezések, vállalkozói együttműködések többnyire fejletlenek, alacsony szintűek, erősebb menedzsmentre és a közös tevékenységek hatékonyságának növelésére, szolgáltatásaik fejlesztésére van szükség.
Az innovációk létrejöttének ösztönzése érdekében lényeges az innovációt támogató szervezetek szervezeti és funkcionális megerősítse, együttműködésének segítése, valamint szolgáltatásaik fejlesztése.
Speciális, a dinamikusan változó gazdasági igényekhez rugalmasan igazodó képzési rendszer kialakítása szükséges ahhoz, hogy az egyes ágazatokat el lehessen látni szakszerű munkaerővel. A képzési és tanácsadási rendszer fejlesztése segít a vállalkozások fejlődéséhez és versenyképességéhez szükséges tudás megszerzésében, ezáltal a vállalati kultúra színvonalának emelésében, és erősíti a stratégiai gondolkodást.

Regionális
turizmusfejlesztés

A turizmus a régió gazdasági bázisának egyre jelentősebb forrását nyújtja, húzóágazatnak tekinthető. Megerősödtek a hagyományos turisztikai térségek, azok nagyobb, önállóbb szerepköröket kaptak (Balaton, Velencei-tó, Vértes, Dunakanyar kiemelt térségei). A speciális idegenforgalmi kínálati elemek - természeti kincsek, történelmi városok, gazdag kulturális örökség, várak, múzeumok, történelmi borvidékek - térségi szintű összekapcsolásával növekedhet a régió vonzereje, csökkenhet a szezonalitás, valamint növekedhet a belföldi turizmus volumene is.
A döntően vízparti turizmusáról ismert, ugyanakkor turisztikai szempontból összetett, sokrétű kínálattal rendelkező régióban kiemelten fontos az arculatépítő elemek megtalálása. Ehhez egyrészt egyedi, jelentős vonzerőre épülő turisztikai nagyprojektekre van szükség, másrészt a kisebb, önmagukban nem piacképes turisztikai attrakciók együttes piacra juttatása érdekében lényeges az integrált termékfejlesztések támogatására. A turisztikai kínálat és fogadókészség minőségi fejlesztése során a kereskedelmi szálláshelyek esetében elsősorban a meglévők fejlesztése támogatandó - kategóriaváltással legfeljebb 4 csillagos besorolás érhető el - , új szálláshelyek fejlesztése csak indokolt esetben, vonzerők környezetében lehetséges.
A megbízható színvonalú, tartalmában és formájában piacképes turisztikai kínálat kialakításához nélkülözhetetlen regionális és térségi menedzsment szervezetek felállítása. A turizmus menedzsmentjének és marketingjének erősítése kapcsán támogatás kapható a régió potenciális és tényleges látogatóinak célirányos tájékoztatásához, a "hagyományos" és interaktív turisztikai információs rendszerek kialakításához.

Integrált városfejlesztés
a Közép-Dunántúlon

Az integrált városfejlesztés hangsúlyosan kezeli a városrészek rehabilitációját, mind a gazdasági-kulturális-turisztikai és egyéb központi funkciók erősítése, mind a szociális típusú és a közösségi funkciókat megerősítő város(rész) fejlesztés szemszögéből. A régió városainak más-más problémával kell szembenézni ezen a téren, éppen ezért a történeti építészeti minőség, építészeti arculat megőrzése, az építészeti kultúra fejlesztése, a felújítás, egyes városrészek komplex szemléletű rehabilitációja differenciált fejlesztési célkitűzéseket, programokat igényel.
A város- és városrészközpontok értékmegőrző revitalizációja a vonzó városi környezet kialakítását támogatja, mely ösztönzi a további magánberuházásokat; az új gazdasági, közösségi és szociális funkciók megjelenését és a meglévő funkciók megerősítését; a kulturális, turisztikai értékek feltárását, a kiskereskedelmi funkciók erősítését.
A leromlott vagy leromlással veszélyeztetett városrészek rehabilitációja során támogatás kapható a többségében hátrányos helyzetűek által lakott településrészek komplex megújításához, a szegregáció oldása érdekében. Ide tartozhat a többi között a közterületek, a közműhálózat, a közintézmények felújítása, bővítése, a kulturális, sport és szabadidős létesítmények felújítása, bővítése, illetve a lakhatás körülményeinek javítása.
A támogatott városfejlesztéshez szükséges a városfejlesztési stratégiák megléte. A prioritáson belül támogatható az integrált városfejlesztést megalapozó stratégiák elkészítése.

Helyi és térségi kohéziót segítő infrastrukturális
fejlesztés

A legsúlyosabb foglalkoztatási és szociális probléma a tartós munkanélküliség. Az operatív program a helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatásán belül kiemelt hangsúlyt helyez új munkahelyek teremtésére és a munka világából kiszorult emberek munkaerő-piaci reintegrációjára.
Az óvodák és általános iskolák infrastruktúra fejlesztésének indokoltságát igazolja, hogy az iskolázottság javulása ellenére vannak olyan kedvezőtlen jelenségek a régióban, amelyek a későbbiekben a munkaerőpiac működésében zavarokat okozhatnak. Támogatás nyerhető majd el a közoktatás, így az óvodai ellátás, az alapfokú és középfokú oktatás területileg összehangolt fejlesztéséhez, a létesítmények felújításához, bővítéséhez, indokolt esetben új épület kialakításához.
A kedvező gazdasági és foglalkoztatási helyzet nem vonta maga után az életesélyek javulását. Cél a két nagy szakterület, az egészségügy és a szociális szolgáltatások területileg összehangolt fejlesztése, amely egyrészt a lakosságközeli egészségügyi ellátások által hozzájárul a lakosság egészségügyi helyzetének javulásához, másrészt a társadalmi kirekesztéssel leginkább veszélyeztetett csoportok helyzetének javulását segíti elő.
A régió kistérségei és települései eltérő igénnyel és szükséglettel rendelkeznek a közösségi célú intézményfejlesztések területén. Az önkormányzatok egységes és pénzügyileg fenntartható, a hatósági és a belső munkafolyamatok elektronizálását támogató informatikai fejlesztésének biztosítása érdekében az operatív program támogatja, hogy az országban az elektronikus közigazgatás operatív program segítségével kiépülő alkalmazásszolgáltató központokhoz csatlakozni tudjanak az önkormányzatok.
A Közép-dunántúli Régió földrajzi elhelyezkedésénél fogva szennyeződésre érzékeny területekkel, ivóvízbázisokkal és vízminőség-védelmi szempontból kiemelten védendő tavakkal rendelkezik.  Támogatás kapható az agglomeráción kívüli települések, aprófalvas térségek szennyvízkezelésének és elhelyezésének fejlesztéséhez, illetve a településeket, közintézményeket veszélyeztető földtani veszélyforrások elhárításához.
Nehezítik a régió kiegyensúlyozott területi fejlődését a közlekedési hálózat hiányosságai, melyek elsősorban az észak- dél irányú kapcsolatok terén, illetve a főútvonalaktól távoleső periférikus térségek nehézkes elérhetőségében mutatkoznak meg. Támogatást nyerhető el a 4 és 5 számjelű, térségi jelentőségű úthálózat, illetve az önkormányzati tulajdonban lévő jelentősebb forgalmú belterületi utak fejlesztéséhez, a kerékpárutak kiépítéséhez, valamint a közösségi közlekedési formák összehangolásához.
Á. K.