Starthelyzet
Dél-Dunántúl
A 2007- 2013-as időszakban a hazai önkormányzatok és civil szervezetek soha nem látott összegű fejlesztési támogatáshoz juthatnak az uniós pályázatok segítségével. Az Új Magyarország Fejlesztési Programon belül - a korábbi egységes regionális oparatív programmal szemben - mind a hét régiónak van saját operatív programja, így minden térség specifikusan, gyengeségeit és kitörési lehetőségeit figyelembe véve juthat fejlesztési forrásokhoz. A helyi problémákat, a területi különbségeket és sajátosságokat figyelembe véve a dél-dunántúli operatív program hosszú távú átfogó célja a régió felzárkóztatása az ország fejlettebb térségeihez. A 2007- 2013 közötti programozási időszakban reális célként a fejlettségi differenciák növekedésének megállítása fogalmazható meg. Ennek megfelelően az operatív program stratégiai célkitűzése a régió leszakadásának megállítása annak érdekében, hogy a későbbiekben megindulhasson egy felzárkózási folyamat.
Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) adatait tekintve a Dél-dunántúli Régió pozíciója több mint 10 százalékkal romlott az országos átlaghoz képest 1994 és 2003 között. Míg 1994-ben a régió az országos átlag 83,6 százalékát érte el, addig ez az arány 2003-ban már csak 71,6 volt. A régió fejlettségi szintje a másik két dunántúli régióhoz képest még jelentősebb leszakadást mutat.
A Baranya, Somogy és Tolna megyéből álló régió településszerkezete is kedvezőtlen, a városhálózat fejletlen, az aprófalvak és kistelepülések aránya viszont nagy.
A régión belüli fejlettségi különbségek és a településszerkezet között egyértelmű az összefüggés. A nagyvárosok - Pécs, Kaposvár, Szekszárd - , valamint a Balaton menti kistérségek fejlődésével éles ellentétben állnak a Dráva mentén tömbben sorakozó, valamint a megyék belső határain mozaikszerűen elhelyezkedő elmaradott kistérségek.
Az aprófalvas térségek leszakadása folyatódott az elmúlt időszakban. Magas, néhol 30 százalékot elérő munkanélküliséggel, alacsony foglalkoztatottsággal, elvándorlással küzdő, nehezen megközelíthető zárványterületek alakultak ki különösen az Ormánságban, Zselicben, Hegyháton, valamint Külső- és Belső-Somogy egyes területein.
Kitörési pont lehet
a turizmus
A régió kulturális és természeti-táji adottságai kedveznek a turizmus fejlődésének. Az adottságok azonban nincsenek kellőképpen kihasználva, jelenleg a turisztikai termékkínálat jelentős része nem piacképes. Az idegenforgalom adatai az utazási szokások átalakulását jelzik: nő a gyakoribb, de rövidebb utazások aránya, és ilyenkor a könnyen elérhető településeket célozzák meg az utazók. Emellett növekszik az öko-, az aktív, a falusi, a kulturális és az egészségturizmus iránti kereslet. A sikeres alkalmazkodáshoz szükség van a térség jó környezeti állapotára, jó megközelíthetőségére, megfelelő szolgáltatásokra és egyre inkább az online információk elérhetőségére.
A régió közlekedési szempontból periférikus helyzetben van. A gyorsforgalmi utak elérhetősége a Balaton menti 30 kilométeres sávot és a dunaföldvári kistérséget leszámítva kedvezőtlen. A mellékútvonal-hálózat rossz minőségű és hiányosan kiépített. A régióban két repülőtér alkalmas a rendszeres polgári légi közlekedésbe való bekapcsolódásra, a Pécs-pogányi és a taszári, amelynek hosszú távú hasznosítása nem megoldott.
Versenyképes gazdaság megteremtése
 A vállalkozásbarát környezet kialakítása, valamint a vállalkozások közötti együttműködés erősítése fontos feladat, mivel a régióban eddig csak csíráiban jelentek meg ilyen kezdeményezések. A célcsoport egyrészt a kis- és középvállalkozások, másrészt azok az iparágak, amelyek a régióban erős tradíciókkal rendelkeznek - a textilipar és bőripar, a gépipar és az elektronika, illetve az élelmiszeripar. Emellett külön hangsúlyt helyez az operatív program azokra az új iparágakra, amelyek perspektívát jelenthetnek a régió számára - a környezet-iparra, az egészségiparra és a kulturális iparra.
A kezdő vállalkozásokat segítő tanácsadási és oktatási programokra minden piacgazdaság esetén szükség van. A már működő vállalkozásokat célszerűbb testreszabott, szektorspecifikus szolgáltatásokkal segíteni. Ezek megvalósításához akkreditált oktatói, tanácsadói kör kiépítése szükséges, amely rendelkezik szakterületén megfelelő tudással és ismeretekkel.
Az ipari park-program elindítása óta eltelt időszak egyik tanulsága, hogy a parkok közül több nem volt képes a megfelelő mértékű betelepedési szintet elérni. A támogatás akkor lehet a leghatékonyabb, ha a pályázatok során olyan helyekre koncentrálják a forrásokat, ahol már van ipari park, s ezek továbbfejleszthetők.
A városi barnamezős területek hasznosításának egyik módja gazdaságfejlesztési programok indítása, illetve a területek bekapcsolása a térség gazdasági folyamataiba. A barnaövezetek problémáinak megoldása érdekében a cél a területek újjáélesztésének ösztönzése, gazdasági célú hasznosítása, valamint szennyező ipari és közlekedési területek kitelepítése a központi és lakóövezetekből.
A turisztikai potenciál erősítése
|
Schmidt Jenő, Tab polgármestere, a Koppányvölgye kistérségi fejlesztési tanács elnöke. Az uniós pályázatokról annyit lehet tudni, hogy a pályázatok beadásánál a korábbi, túlságosan bonyolult és szigorú eljárásrendet egyszerűsítik. Az ágazati és a regionális operatív programok keretében várható pályázatok részletei viszont még nem ismertek, így az önkormányzatok nehezen tudnak felkészülni a kiírásokra. Az engedélyes tervek elkészítése komoly pénzbe kerül, a települések pedig azt nem engedhetik meg maguknak, hogy feleslegesen költsenek el ennyi pénzt.
Egy kisebb önkormányzat egyedül, az esetek döntő többségében biztosan nem tud jelentkezni. A sikeres pályázáshoz mindenképpen térségi összefogás, közös terv szükséges. Úgy gondolom, a komplex fejlesztések mindenképpen előremutatók, arra viszont számítani kell, hogy az önkormányzatok közötti egyeztetések lassítják a döntések, illetve a pályázatok elkészítésének folyamatát. Az előző uniós költségvetési ciklusban az önkormányzatok által beadott pályázatoknál általában 5- 10 százalék volt a szükséges saját erő. Egyelőre nincsenek információk arról sem, hogy ez az arány most mennyi lesz.
A Koppányvölgye kistérség elkészítette kétéves cselekvési tervét. Ebben, fontossági sorrendben három kategóriába sorolta a szükséges fejlesztéseket. Álláshelyek bővítésére, faluképjavításra és infrastrukturális beruházásokra szeretnénk majd pályázni, ilyen kiírásokra várunk. A Dél-dunántúli Régióban a hírek szerint a közeljövőben megjelenik majd egy kiírás kerékpárutak építésére, de a mi kistérségünk településeit nem érinti, a tervek szerint mi erre nem pályázunk.
|
|
A régió nemzetközi és hazai jelentőségű vonzerői jelen állapotukban nem alkalmasak arra, hogy önállóan jelentős számú látogatót vonzzanak a térségbe. Ezért a cél a turisztikai adottságok komplex fejlesztése. A régió vezető termékei a vízi, a gyógy-termál, az aktív, a bor- és gasztronómiai, a kulturális, az egészség, valamint az öko- és falusi turizmus. Népszerűsítésükhöz szükséges a marketingeszközök fejlesztése és a vonzerők megközelítését segítő infrastruktúra megteremtése, illetve felújítása. Fontos cél, hogy a régió jelentős gyógy- és termálvíz kínálatára alapozva ki kell alakítani egy nemzetközi szinten is versenyképes egészségturisztikai terméket. A fürdőket olyan módon kell fejleszteni, hogy kínálatuk egymást kiegészítse és ne konkurenciát jelentsenek egymásnak.
A turisztikai vállalkozások számára a régió egész területén problémát jelent az erőteljes szezonalitás. Ez gátolja a minőségi szálláshelyek elterjedését is, hiszen a rövid szezonok miatt a turisztikai célú befektetések megtérülése nem minden esetben biztosított. A megfelelő minőségű szálláshelyek hiánya azonban a turizmus fejlődésének akadálya, mert az igényes vendégek elhelyezésére nincs lehetőség. Ez a helyzet a balatoni üdülőkörzet nyugati részén és a megyeszékhelyeken, különösen a kulturális és konferenciaturizmusra építő Pécs esetében, ahol az Európa Kulturális Fővárosa 2010 rendezvénysorozat nem képzelhető el a jelenlegi szálláskínálat mennyiségi és minőségi fejlesztése nélkül.
Fontos cél a turisztikai fogadóképesség és szolgáltatások fejlesztésének támogatása. Az operatív program szerint a magas kategóriájú szálláshelyek kialakítását különösen Pécs és környéke, Kaposvár és környéke, a Duna mente, a Balaton, illetve Villány- Siklós- Harkány térségében, valamint a kiemelt szolgáltatás nyújtó gyógy- és termálfürdők közelében célszerű ösztönözni. A jelentős gasztronómiai értékekkel rendelkező régióban támogatnák a helyi, tájjellegű ételeket és helyi minőségi borokat kínáló éttermeket. Szintén fontos a helyi beszállítói rendszerek kialakításának támogatása annak érdekében, hogy a környékbeli mezőgazdasági termelők egyedi, tájjellegű élelmiszeripari termékei eljussanak a vendégekhez.
Humán közszolgáltatások - közösségi településfejlesztés
A humán közszolgáltatások fejlesztését és a szolgáltatások biztosítását térségi alapon, kis- és mikrotérségi szinten kell megoldani. A szolgáltatások térbeli koncentrációja esetén fontos a központok fenntarthatóságának és elérhetőségének biztosítása. A régióban indokolt az egészségügyi és szociális alapszolgáltatások rendszerének átalakítása, biztosítva az esélyegyenlőséget. A közoktatás és a közművelődés területén azokban a térségekben, ahol a helyi adottságok indokolják, célszerű olyan integrált hálózat kiépítése, amely a közoktatás valamennyi feladatát ellátó intézményt magában foglalhatja.
 Fontos cél a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása, az akadálymentesítés legalább a húszezer fő feletti települések és a megyei önkormányzatok, illetve a többcélú kistérségek esetében az ügyfélszolgálatoknál, az oktatási, egészségügyi szociális és kulturális intézményeknél. A szociálisan hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának erősítése kapcsán olyan termelő jellegű munkahelyek megteremtése támogatandó, amelyek önerőből működtethetők, fenntarthatók.
A leromlott településrészek kezelése komplex megoldásokat igényel. A cél a környezet, az épített örökség és a zöldterületek fenntartható fejlesztése, a műemlékek hasznosítása, a belvárosok megújulásának elősegítése, illetve a szociális városrehabilitációs akciók ösztönzése.
Európa Kulturális Fővárosa 2010
Essen és Isztambul mellett 2010-ben Pécs lesz Európa kulturális fővárosa. A program, amellyel a város elnyerte a lehetőséget, öt kulcsprojektet tartalmaz. Megújul a híres Zsolnay porcelángyár jelenleg alig hasznosított, műemlék épületegyüttese. Az új kulturális negyedben turisztikai, oktatási, kulturális és szolgáltatási funkciók kapnak helyet. Megépül egy nagy kiállítótér annak érdekében, hogy a város bekapcsolódhasson a múzeumok közötti rendszeres műtárgymozgásba, és rangos időszaki kiállításokat lehessen rendezni Pécsett. A Koncert és Konferencia Központ megépítésével egyrészt megoldódik az ország legrégebbi filharmonikus együttesének elhelyezése, másrészt a város bekapcsolódhat a konferenciaturizmusba. A Regionális Tudásközpont egyrészt egyesíti a jelenlegi városi és megyei könyvtári funkciókat, másrészt információs ponttá válik a városba látogatók számára. Az ötödik projekt, a közterek és parkok rehabilitációja összeköti a pontszerű kulturális fejlesztéseket.
Az elérhetőség javítása
és környezetfejlesztés
 A térségi közúthálózat fejlesztésénél egyrészt térségi központok elérhetőségének, másrészt a tervezett gyorsforgalmi és főutak elérhetőségének javítását tűzi ki célul az operatív program. A Dél-dunántúli Régió településeinek közel egyharmada zsáktelepülés. Az elérhetőség javításának kulcseleme a hiányzó közlekedési kapcsolat megépítése.
Várhatóan a mindennapi munkába járást lehetővé tevő kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának megteremtése lesz az első, amelyre a regionális operatív program keretében kiírják a pályázatot. A kerékpárutak segíthetnek a települések elzártságának feloldásában.
A régiónak középtávon fel kell készülnie a közösségi közlekedési rendszer regionalizálására. A cél a személyszállítás színvonalának javítása, a vasúti és autóbusz-közlekedés összehangolt működtetése és fejlesztése. A nagyvárosok, Pécs, Kaposvár és Szekszárd esetében az agglomerációs közösségi rendszer kiépítése lesz támogatható.
A felzárkózás és esélyegyenlőség biztosítása, a turizmus fejlesztése és a versenyképesség javítása szempontjából alapvetően fontos az aprófalva térségek és kistelepülések szennyvízkezelésének megoldása. Költséghatékonysági szempontból indokolt a gazdaságosan kiépíthető és fenntartható egyedi szennyvíztisztító berendezések, szennyvízkezelési megoldások támogatása.
|
|
Májusi pályázatok
Májusban minden regionális operatív programból megjelenik egy vagy két pályázati kiírás. Kerékpárutak és belterületi utak építésére, ipari területek és közoktatási intézmények fejlesztésére, illetve akadálymentesítésre nyerhetnek el támogatást a pályázók - tájékoztatott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
A hét régióban indítani tervezett összesen 10 pályázati felhívás 26,9 milliárd forinttal támogatja a beruházások megvalósítását. A pályázatok öt témakört ölelnek fel. A Nyugat-Dunántúlon, a Közép-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon az önkormányzati intézmények utólagos akadálymentesítésére kapható támogatás. Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon a kerékpárút-hálózat, a Közép-Dunántúlon pedig a belterületi utak fejlesztésére lehet majd pályázni. Közép-Magyarországon a közoktatási intézmények beruházásának támogatását célozza a tervezett kiírás. Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön pedig az ipari parkok, illetve ipari területek fejlsztéséhez kaphatnak segítséget a pályázók.
Áprilisban, a pályázati kiírások véglegesítése előtt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség társadalmi vitára bocsátotta a kiírások tervezeteit, hogy a szakmai partnerek, illetve az érdeklődők elmondhassák véleményüket.
|
Tudás és egészség
Dél-Alföld
Figyelembe véve a Dél-alföldi Régió problémáit, a területi különbségeket és sajátosságokat, a dél-alföldi operatív program jövőképe, hogy a régió váljon a tudás és az egészség régiójává. Ehhez kapcsolódóan a régió átfogó célja a fenntartható növekedés biztosítása, a foglalkoztatás bővítése, és a területi különbségek kiegyenlítése. Ezt egyrészt a regionális gazdaság erősítésével, versenyképességének növelésével, az innovációs alapú szerkezetváltás elősegítésével, másrészt a lakosság életkörülményeit meghatározó települési és környezeti állapot javításával érnék el.
A Dél-alföldi Régió - Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye - az ország legnagyobb kiterjedésű régiója. A fontosabb közlekedési útvonalakra felfűződő, többnyire tradicionális városok és a régió Duna menti, nyugati pereme az átlagosnál kedvezőbb gazdasági helyzetben vannak, míg az ország- és megyehatár menti perifériák jóval elmaradottabbak. Az operatív program a régió fejlesztési stratégiáját a városokra koncentrálva határozza meg, a rurális (vidékies) területeken pedig a népességmegtartó képesség erősítése a cél. A Dél-Alföld településhálózatára igen jellemző az egyre nagyobb mértékben differenciálódó tanyák léte.
Az egy főre jutó GDP-t tekintve a dél-alföldi mérőszám 1995-ben az országos átlag 83 százaléka volt, míg 2003-ban már csak a 68 százaléka, a régió helyzete tehát romlott a többi régióhoz képest. A legkisebb növekedést is a Dél-Alföld produkálta, így, ha ez a tendencia folytatódik, akkor a még jelenleg mögötte lévő hazai régiók is utolérik.
A rendszerváltást megelőző gazdasági struktúra igazodott ugyan a régió agrárhagyományaihoz, de tömegtermelésre volt berendezve, átfogó megújulása pedig nem következett be. A privatizációs kínálat nem vonzott jelentős külföldi tőkét, és a délszláv válság is komoly fékje volt a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének. A helyi gazdaságból hiányoznak gazdasági húzóágazatokban tevékenykedő nagyvállalatok, a régió többi elmaradott térségéből pedig kivonultak a korábban megtelepedett szolgáltatók.
A régió halálozási arányszáma magasabb az országos átlagnál. A népesség egészségi állapota részben adottság, részben a társadalmi-gazdasági környezet függvénye. Kiemelkedő a Dél-Alföld lakosságának öngyilkossági hajlandósága is. A 2003-as adatok szerint a lakosságszámhoz mért orvosellátottság alacsonyabb szintű volt, mint országosan. A háziorvosi és gyermekorvosi hálózat szolgáltatásai viszonylag könnyen hozzáférhetők a lakosság számára, ugyanakkor gond, hogy a háziorvosok a betegek jóval az átlagot meghaladó arányát utalják járóbeteg-szakrendelésre és fekvőbeteg-gyógyintézetbe.
Regionális
gazdaságfejlesztés
|
Baltás István, Csengőd polgármestere: Az előcsatlakozási alapokból két sikeres pályázatot is meg tudtunk valósítani. A SHAPARD-támogatásból egyrészt külterületi mezőgazdasági utat építettünk, másrészt elvégeztük a polgármesteri hivatal korszerűsítését és agrárinformációs központot hoztunk létre, ami a Dél-alföldi Régióban mintaprojekt lett. Az uniós pályázatoknál azonban utófinanszírozás van, ami különösen a kisebb települések helyzetét nehezíti meg. A csúsztatott kifizetések miatt előfordult, hogy 300- 320 napot is vártunk a pénzre. Csengőd lakosságszáma 2300 fő, de néha 100 millió forintos is volt a hitelállományunk. A Belügyminisztérium önerőalap-pályázatán is nyertünk támogatást, így a fejlesztésekhez csak 20 százalékos saját forrást kellett biztosítani, de egy ekkora település esetében ez sem könnyű. Így az idén rendezzük a "sorokat", erre az évre nem tervezzük újabb pályázat beadását, inkább 2008-ra készülünk.
Kistérségünk elkészítette operatív programját 2007- 2008-ra. Fontos tervünk egy hármas hasznosítású bioenergia-erőmű felépítése, a térség adottságait így hasznosítani tudnánk. Ennek összköltsége 6,3 milliárd forint lenne. Várjuk a pályázati kiírásokat, kérdés ugyanis, hogy ez a cél melyik operatív programba illeszthető be, legalább részben.
A tervek szerint a közeljövőben megjelenik egy regionális pályázat, a Dél-alföldi Régióban kerékpárút-építésre lehet majd jelentkezni. Ebben Csengőd nem érintett, a mi kistérségünkben Kiskőrös és Akasztó tervezi a két település közötti kerékpárút megépítését
|
|
Annak érdekében, hogy a helyi kis- és középvállalkozások is hozzáférhessenek a modern technológiákhoz, fontos a helyi és térségi jelentőségű hídképző intézményi technológiafejlesztés. A klaszterek, hálózatok kialakításával a régió vállalkozásai partnerségre léphetnek más vállalatokkal, egyetemekkel és kutatóközpontokkal, ami segít versenyképességük javításában. Támogatás nyerhető majd el a klaszterek közös eszközbeszerzéseihez és beruházásaihoz.
A régió gazdasági életében jelentős szerepe lesz a kijelölt ipari parkoknak, térszervező funkciójuk megerősítésének. Fontos cél a régióban meglévő feldolgozóipari központok - élelmiszeripar, üveggyártás, gépipar, nyomdaipar, vegyipar, gyógyszeripar, biotechnológia - foglalkoztatás- és kapacitásbővítő fejlesztése, illetve a barnamezős beruházások fejlesztése. Elsősorban ezekben az iparágakban célszerű ösztönözni az innovatív projektekkel piaci alapon kapcsolódni képes szervezetek hálózatosodását. Emellett ösztönöznék a városi területeken meglévő ipari, kereskedelmi és szolgáltató központok környezetében speciális, tematikus vállalkozói inkubátorházak fejlesztését.
Turisztikai célú fejlesztések
Az operatív program célul tűzi ki a Dél-Alföld gyógy- és termálvizeire épülő meglévő turisztikai intézmények minőségi továbbfejlesztését, a modern egészségügyi és technológia követelményeknek való megfelelést. Ehhez kapcsolódik a gyógyfürdőkkel rendelkező településeken az új gyógyászati központok létrehozása és a meglévők technológiai eszközeinek korszerűsítése.
A régió karakterisztikus történelmi jegyeket viselő helyszínekkel rendelkezik.  Ezek folyamatos fenntartása és fejlesztése, a hagyományok, örökségek történelmi funkciójának erősítése nélkülözhetetlen az idegenforgalom fejlesztéséhez. Kiemelten kezeli az operatív program az önkormányzati kezelésben álló várak, kastélyok turisztikai és kulturális funkciókkal való ellátását, látogatóbarát fejlesztését, az egészségügyi és szociális funkciók kiváltását.
Fontos szerepet tölthet be a régióban az aktív turizmus, ehhez kapcsolódik a pusztákon, nemzeti parkokban és a vizek mentén a szolgáltatások és az infrastruktúra fejlesztése - kikötők létesítése, a lovasturizmus ösztönzése, a természetjárás feltételeinek javítása, a vadász- és horgászturizmus népszerűsítése. A turizmus fejlődéséhez elengedhetetlen új szálláshelyek létesítése, illetve a meglévők kapacitásának növelése és minőségi fejlesztése.
A régió fontos turisztikai célpontja Szeged és környéke, Kecskemét és környéke, illetve Békéscsaba és környéke, a Duna és a Tisza vízgyűjtőjének mente, illetve az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark.
A közlekedési
infrastruktúra fejlesztése
|
Bata Ferenc, Öttömös polgármestere: A kistelepüléseknek elsősorban az okoz nehézséget, hogy az uniós pályázatok utófinanszírozottak, de a szűkös helyi költségvetési lehetőségek miatt a támogatás megelőlegezésére nincs lehetőség. A korábbi tapasztalatok szerint gyakran rövid volt a jelentkezési határidő is, nem volt idő arra, hogy elkészítsük a pályázatot. Gyakorlatilag kész terveket kellett volna előhúzni a fiókból, de egy kistelepülésnek nincs arra pénze, hogy elkészíttessük a dokumentációt, ami esetleg nem felel majd meg a kiírás feltételeinek. Sok önkormányzatnak - főleg a kistelepülésieknek - a település működtetésével van gondja. A pályázatok nem mindig arra voltak kiírva, amire igazán szükségünk lett volna.
Kistérségi összefogással könnyebb a források kigazdálkodása. Nyolc másik településsel együtt most tanyai szociális ellátóintézmény létrehozását tervezzük, de ezt hazai pályázati forrásokból valósítanánk meg.
A regionális operatív program keretében a közeljövőben kiírandó kerékpárút-építésre mi nem pályázunk, de vannak a kistérségben érintett települések. A kiírás részletei még nem ismertek, de gond lehet, hogy olyan kerékpárútra készült a terv, amelynek szélessége 1,8 méter, mint az eddig épült kerékpárutaké. Hírek szerint azonban a kiírásban 2,6 méterre növelnék a szélességet. Ekkor viszont már a meglévő tervek nem jók, és többe kerülne az út annál, mint amit előzetesen kalkuláltak.
|
|
A régió közlekedési infrastruktúráját alacsony kiépítettség és gyenge minőség jellemzi. Országos viszonylatban a Dél-Alföld rendelkezik a legkiterjedtebb - többségében infrastrukturális hiányosságokkal, súlyos ellátási problémákkal és társadalmi feszültségekkel jellemezhető - tanyás területekkel.
A régió gazdaságának, a lakosság életminőségének, a területi különbségek csökkentésének egyik alapvető feltétele a térségi elérhetőség biztosítása. Az alsóbbrendű - 3, 4 és 5 számjegyű - hálózatok fejlesztésével biztosítható a kistérségek kohéziójának erősítése, a kistérségi központok népességmegtartó képességének javítása és a városi szolgáltatások elérésének segítése.
Támogatandó emellett a közösségi közlekedés korszerűsítése, a személyszállítás színvonalának javítása, a különböző közlekedési formák összehangolt működtetése, fejlesztése. A kistérségi és helyi logisztikai központok működésének biztosításához elengedhetetlen bekapcsolásuk a helyi közúthálózatba és ezen keresztül az országos és nemzetközi szállítási útvonalak hálózatába.
Az első pályázat a régióban várhatóan kerékpárút-hálózat építésére lesz kiírva. A települések kerékpárútjai jelenleg nem alkotnak sem egységes térségi, sem régiós hálózatot, emiatt nem alkalmasak sem helyi tömeges, sem turisztikai célú igénybevételre, sem a környezetkímélő közlekedési forma népszerűsítésére.
A humán infrastruktúra
fejlesztése
A Dél-Alföld kedvezőtlen demográfiai helyzetében meghatározó szerepe van az időskorúak kimondottan magas és a fiatalok alacsony arányának, az évtizedek óta jellemző természetes fogyásnak, a népesség kedvezőtlen egészségi állapotának, a rossz halálozási mutatóknak. A kedvezőtlen tendenciák mérséklése érdekében szükség van az alapszolgáltatások kiépítésére és színvonalának javítására, a prevenciót szolgáló eljárások terjesztésére, illetve az ellátások területileg kiegyenlítettebb megszervezésére.
A régió egészségügyi mutatói messze a legrosszabbak a többi ré-giókhoz ké-pest. A regioná-lis operatív prog-ram kiemelten kezeli a kistérségi szintű, lakosságközeli egészségügyi ellátások közül, az alap, illetve járóbeteg-ellátást, a mobil egészségügyi szolgálatok fejlesztését, az információtechnológia korszerűsítését. Az idősebb korosztály magas aránya szükségessé teszi a rehabilitációs szolgáltatások fejlesztését, komplex és integrált gondoskodó hálózat kialakítását.
A közoktatási intézmények korszerűsítése lehetővé teszi általános iskolai és óvodai épületek átfogó felújítását, bővítését. A kisebb településeken elsősorban az intézmények - például az óvodák és bölcsődék - együttes fejlesztése a cél. Kiemelt támogatást élvez az informatikai eszközök beszerzése.
 A foglalkoztatottság növelése érdekében szükséges a család- és otthonközeli szolgáltatások - idősek nappali ellátása, házi segítségnyújtás, családsegítő szolgáltatások - infrastrukturális fejlesztése. A nők munkaerőpiacra való visszajutása érdekében a bölcsődei ellátás fejlesztését kiemelten kezeli az operatív program. Emellett cél többfunkciós közösségi, ifjúsági terek és információs pontok létrehozása, illetve a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlő esélyeinek biztosítása.
Településfejlesztési akciók
A szociális városrehabilitációs akciók a települések fizikailag leromlott területeit érintik. Ennek keretében lehetőség nyílik olyan városrészmegújítási programok lebonyolítására, amelynek középpontjában többlakásos lakóépületek és környezetük fizikai és szociális megújítása áll.
A főutca-típusú akciók a városközpontok gazdasági, kulturális, turisztikai és kistérségi központi funkcióinak erősítését jelentik, de a lakófunkcióra használt épületek felújítsa nem tartozik ide.
A vidéki térségek felzárkózása szempontjából kiemelkedő jelentősége van a helyi munkahelyteremtésnek és a települési infrastruktúra fejlesztésének. A cél a vidék népességmegtartó képességének fokozása, az elvándorlás megállítása. Különösen az elmaradott térségekben fontos a vonzóbb közösségi és vállalkozói környezet kialakítása, a felzárkóztatás, a területi hátrányból eredő különbségek mérséklése és a vidéki területek speciális karakterisztikáira épülő fejlesztések támogatása.
________________
Lapzárta után: Lezárultak a tárgyalások az Új Magyarország Fejlesztési Tervről az Európai Bizottság és a magyar kormány között. A várható változások eredményeként még több pénz jut majd a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés céljainak elérésére, miközben az eredetileg tervezettnél kicsivel kevesebb a közlekedésfejlesztésre.
|
|
Az RFV Kft-t 2000-ben magyar
magánszemélyek alapították,
olyan projektek
megvalósítására, melyek
során energia megtakarítás
jön létre, és ehhez a
partnernek önerőt nem
kell igénybe vennie. A cég
dinamikus növekedésének
eredményeképpen 2006-
ban Zrt-vé alakult, majd
2007 első felében tervezik
a GKM pályázatának támogatásával
a tőzsdén való
megjelenést.
Makra József vezérigazgató: Tevékenységünket kezdettől
a megbízható, hosszú távú
kapcsolatok működtetésére
építettük fel. Főbb tevékenységeink
a közvilágítás
fényáram szabályozása, amivel
közel 30%-os energia
megtakarítást tudunk elérni,
intézmények fűtésének korszerűsítése,
melynél az energia
megtakarítás jellemzően
25%. Újabban dolgozunk a
konyhatechnológia területén
hasonló projektek megvalósításán,
úgy látjuk, hogy
ott is jelentős megtakarítások
érhetők el. Ezen kívül
partnereinknek az energiát a
szabad piacról - tehát a legolcsóbb
szolgáltatótól - szerezzük
be.
A gyakorlatban milyen
módon valósulnak meg
ezek a projektek?
Szakembereink az ingyenes
felmérés és hatástanulmány
készítése után partnereinknek
ajánlatot tesznek, melyben
jellemzően a régi, elavult
rendszereket új, korszerű,
energiatakarékos berendezésekre
cseréljük. Ennek
fi nanszírozását 100%-ban
vállaljuk, majd hosszú távú
- 10-15 éves futamidejű
szerződéseket kötünk, mely
alapján cégünk szolgáltatja
az energiát (hőenergiát, villamos
energiát).
Csak önkormányzatok
a partnereik?
Nem, vannak magánvállalkozások,
sportegyesületek
is a portfoliónkban, illetve
2006 végén nyitottunk a
társasházak felé, 764 lakásos
panel tömböt újítottunk fel:
fűtéskorszerűsítést, nyílászáró
cserét, külső hőszigetelést
végeztünk.
Az érdeklődők hol kaphatnak
bővebb felvilágosítást?
A honlapunkon minden lényeges
információ megtalálható:
www.rfv.hu
|
|
O A L I
az önkományzatokért és az orvosokért
A fekvőbeteg-ellátás átalakítása miatt egyre több állásnélküli orvos várható, ezért nem árt tudni az alábbi lehetőségről. Az Országos Alapellátási Intézet (OALI) a 2005. év második félévében kezdte el a tartósan betöltetlen háziorvosi praxissal rendelkező önkormányzatok támogatására kiírt pályázati programját. Célja a háziorvosi ellátás biztosítása azokon a településeken, ahol legalább egy éve betöltetlen felnőtt vagy vegyes háziorvosi körzetek vannak.
A feltétel az, hogy az érintett önkormányzatok pályázatukban mutassák be a betöltetlen körzeteket, és ismertessék azokat a törekvéseket, amelyekkel településükre orvost próbáltak szerezni. Amennyiben az Országos Alapellátási Intézet olyan orvost talál, aki érdeklődik az adott körzet iránt, és megfelel a feltételeknek, akkor az OALI szerződik, és az orvos ezt követően ellátja a körzet háziorvosi teendőit.
(Bővebben: Grósz András, telefon: 06-1-2390-473,
e-mail: grosza@oali.hu, web: www.oail.hu).
|
|
