|
A fejlesztés az egyetlen út
A vidéki lét, a falusi életforma értékeit, történelmi tradícióit meg kell őrizni, a felelős politikának ezeket a kincseket valóban értékelnie kell, ugyanakkor látnia kell, hogy az új elvárások, a fejlesztés az egyetlen járható út, és a valós megkapaszkodás errefelé fog vezetni - mondta a vitában Garamhegyi Ábel. A gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkára a gazdaságfejlesztési operatív program négy prioritása közül kiemelte a kis- és középvállalkozások fejlesztését, amelyre 2007- 2013 között mintegy 220 milliárd forint áll rendelkezésre. Szólt a leghátrányosabbnak minősített 95 kistérségben megvalósított munkalehetőség-teremtő fejlesztésekről is. A GOP keretében meghirdetett öt pályázati konstrukciót fogja kiegészíteni az Új Magyarország vidékfejlesztési program egyik pályázata, amely olyan mikrovállalkozások számára lesz elérhető, amelyek beruházásaikat 100 fő/négyzetkilométernél nem nagyobb népsűrűségű, és 5000 főt meg nem haladó állandó népességű településen valósítják meg. Erre a célra az elkövetkezendő hat évben további közel 60 milliárd forint áll majd rendelkezésre, kiemelten kedvező feltételek mellett.
Az államtitkár szerint azonban a legközvetlenebb segítséget akkor nyújthatjuk a munkahelyhiánnyal küzdő térségeknek, ha a befektetőket rábírjuk, hogy gyárat, üzemet építsenek. Példaként hozta fel Nyírbátort, ahol január végén megkezdődött a dán Coloplast második magyarországi üzemének építése. A gyógyászati segédeszközöket készítő cég 15 milliárd forintos beruházással ezer embernek ad munkát a súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
A megújuló energia felhasználását biztosító új stratégiai beruházást visznek a nógrádi Rétságba. Ez a napelemgyártó bázis 810 új munkahelyet teremt. A kormány szándékai szerint az új befektetők közül csak azok kapnak támogatást, akik valamely elmaradott térségben indítanak új munkahelyeket teremtő fejlesztéseket.
A kapcsolatok javításáért
2007- 2013 között a közlekedési operatív program és a regionális operatív program keretén belül a hazai önrésszel együtt 1800- 2000 milliárd forintot terveznek a közlekedés fejlesztésére fordítani. Ennek döntő hányada vidéki kapcsolatok javítását célozza. A közútfejlesztési prioritások egyike a térségi elérhetőség javítása. A ROP keretében mintegy 150- 200 milliárd forint értékben javítjuk a kistelepülések közlekedési kapcsolatait, elsősorban a mellékúthálózatok, az összekötő utak felújításával és az új közúti összeköttetések kiépítésével foglalkozunk - mondta az államtitkár. Számításaik szerint ez jóval meghaladja az elmúlt évek ráfordításait, így jól érzékelhető előremozdulást várnak ezen a területen is.
Garamhegyi Ábel fontosnak tartotta megemlíteni még a "Kerékpáros Magyarország" programot, amelynek keretében 2007- 2013 között csaknem kétezer kilométer kerékpárút és kerékpársáv építését célozták meg, összesen 62 milliárd forint értékben.
Az oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár arról próbált képet adni a vitában részt vevőknek, hogy a csökkenő gyermekszám milyen következményeket von maga után. 1990-ben 1 millió 170 ezer általános iskolás volt, 2000-ben 960 ezer, ma 714 ezer. Az adatok tanúsága szerint a folyamat nagyobb arányban sújtja a kistelepüléseket. Ráadásul az ott tanuló gyerekek teljesítménye rosszabb, mint az országos átlag. Arató Gergely pozitív példaként a tíz éve megkezdett iskolakörzeti kísérleteket említette, amelyek kiutat jelenthetnek ebből a helyzetből. Borsod megyében, tíz éve folyik iskolaszövetkezeti kísérlet, Somogy megyében, a tabi kistérségben nemrég kezdték, s Lengyeltóti körzetében is kistérségi fenntartásúvá tették az intézményeket.
Ma egy kistelepülési tagintézménybe járó diák után a költségvetés százezer forinttal fizet többet, mint egy másik diák után. Ezért az ország összes kistérségében keressük azokat a megoldásokat, hogy miként lehet jobb oktatást szervezni - mondta az oktatási államtitkár.
Tátrai Miklós pénzügyminisztériumi államtitkár hozzászólásából pedig az derült ki, hogy 2007-ben a rendelkezésre álló hazai és uniós források, kiegészülve az önkormányzati szabályozás keretében decentralizált támogatási programokkal, összességükben elérik a 104 milliárd forintot.
Az önkormányzati és területfejlesztési minisztériumi államtitkár a legfontosabbnak azon kérdések tisztázását tartotta: miképpen lehet racionálisabbá tenni a hatósági ügyintézést, hogyan javítsanak a kistelepüléseken élők közszolgáltatásokkal való ellátottságán és minőségén, miképpen alakuljon a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok struktúrája és finanszírozási rendszere.
MSZP: nem az iskola,
nem a posta
a népességmegtartó
Az ellenzéki érveket előre visszaverve Szabó György, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy nem a gazdaságtalanul működő kisiskolák, posták, vasútvonalak jelentik vidéken a népességmegtartó erőt. "Ha azt mondjuk, el a kezekkel a kisiskoláktól, a kispostáktól, ha kell, adjunk hozzá több pénzt, de tartsuk fenn mindenáron. Ez egyvalamihez biztosan vezet: konzerválja az elmaradottságot, a szegénységet, persze teli naiv hittel és jó szándékkal, hogy na, majd ez megállítja a népességfogyást, na, majd ez visszahozza a kistelepülésre az értelmiséget." - vélte a szocialista képviselő.
Angliát, Németországot és Franciaországot hozta példaként, ahol több száz fős körzeti iskolákba hordják a gyerekeket, iskolabusszal, majd haza háztól házig. Ezekben az iskolákban azonban van tanuszoda, lehet kerámia- vagy csillagászati szakkörre járni és zenét tanulni bármilyen hangszeren. Azaz bármely településről jött a gyerek, azonos esélyt kap - sorolta az előnyöket.
"Mi meg akkor kezdtünk el észbe kapni, amikor a teljesítménymérések a kisiskolák drámai hátrányát mutatták ki. Amikor a tehetősebb szülők a nagyobb iskolákba kezdték hordani a gyermekeiket, és spontán módon felgyorsult a szegregáció. A kisiskolák meg kezdtek megszűnni, maguktól" - tette hozzá.
Érveit Andor Mihály oktatáskutató, szociológus felmérésével támasztotta alá, amely szerint 1994- 1998 között 5, 1998- 2002 között, az Orbán-kormány idején 388, 2002- 2005 között pedig 135 általános iskola szűnt meg. Ez is bizonyítja - mondta - , hogy nem az iskola fogja a falut megmenteni. S nem is a posta. A képviselő úgy vélte, nem a mobilposta-szolgáltatással van baj, hanem a szolgáltatás pontos megszervezésének a hiányával. Azt is tarthatatlannak nevezte, hogy vannak kistérségek, ahol 30- 40 százalékos a munkanélküliség, de a meghirdetett munkahelyteremtő beruházások támogatását alig tudják igénybe venni.
"A '90-es évek elején egy megyei delegációt vezettem hesseni járásba, ahol 170 ezer ember él" - idézte fel egy meghatározó élményét a honatya. Majd így folytatta: "csupa kis település, amelyek sugározták a jólétet és a rendezettséget. Itt biztosan sok jól fizető munkahely van, gondoltam. Húsz kilométerre van Wiesbaden, 40 kilométer Frankfurt, az emberek ott dolgoznak, itt meg élnek - mondták nekem. Ez is arra mutat, vélte Szabó György, hogy egy település problémáját önmagában nem lehet kezelni, egy város és környéke csak együtt fejlődhet.
Szerinte az a fontos, hogy jó minőségű utak hálózzák be a vidéki térségeket, ne legyenek zsákutcás települések, csatornahiány. Érjük el - mondta - , hogy minden gyermek már hároméves korától óvodába járhasson, hogy a körzeti iskolák állapota, felszereltsége versenyképes legyen bármely európai iskolával, hogy eltűnjenek végre a járóbeteg-szakellátás fehér foltjai a Bodrogközből, a Cserehátból, az Ormánságból és más aprófalvas területekről. Hogy megszűnjenek a vidéki tájat éktelenítő szeméthegyek, hogy rendezett faluközpontok, élhető közösségi terek legyenek, hogy minden településen rá lehessen kapcsolódni a szélessávú internetre.
Emlékezés a Rákosi
rendszerre
A Fidesz vezérszónoka valójában a Szabó György által említett kormányzati lépéseket hozta fel példaként a falurombolásra. Kovács Zoltán szerint a kormány annyira megfeledkezett ígéreteiről, hogy a 2007-es munkatervében egy szó sem esik a vidék fejlesztésével kapcsolatos törvényjavaslatokról.
"A Rákosi-rendszer terméke volt a falurombolás, ez volt az az idő, amikor az embereket a téeszekbe kényszerítették, a fiatalokat elüldözték a falu megtartóerejének növelése helyett. A vidék irányításának politikai technikái ma is több hasonlóságot mutatnak: visszajött a tanácsrendszer, az önkormányzat lehetősége szűkül, a választott ellenzéki polgármesterek helyett bukott szocialista funkcionáriusok döntenek a területfejlesztési pénzek elosztásáról." - hangoztatta a fideszes politikus.
Megismételte az ellenzék azon korábbi kritikáját, miszerint a kormány a józan ész, a környezetvédelem és az Európai Unió jelenlegi közlekedési stratégiájával megy szembe a vasúti szárnyvonalak leépítésénél. A márciusban végrehajtott 500 kilométernyi szárnyvonal bezárása több százezer ember életét nehezíti meg. Mindezek mellett szinte biztosra vehető, hogy a nyilvánosságra került, újabb 82 felfüggesztendő vasútvonalat tartalmazó listán lévő vonalak többsége is előbb-utóbb a bezárás sorsára jut. Csak idő kérdése, hogy mikorra szervezik át a menetrendet, hogy aztán kihasználatlanságra hivatkozva bezárják ezeket is - vélte a honatya.
Ismét előkerült a posták bezárásának ügye, összesen 604 esetben. A mobilposta előnyeit ecsetelőknek példaként hozta fel a gyakorlati megvalósítás buktatóit. "A postaautóban elhelyeznek egy biciklit, amelyre aztán a költségtakarékosság jegyében a faluba érve felugrik a postás, és ezzel járja körbe a települést. Mennyire modern szolgáltatás ez? Hóban, fagyban, sárban kint állunk a kapu előtt, és várjuk a bizonytalan időben érkező postást, miközben egyébként a megszokott közösségi tereket bezárják." - mutatott rá. A vidéki kistelepülések lakóit sújtó intézkedésekhez sorolta az egészségügyi reform eddigi intézkedéseit is.
"A területi ellátás zűrzavaros kijelölésének eredményeként egy-egy orvosi kezelésért akár több száz kilométert kell utaznia egy vidéki betegnek, már aki egyáltalán megteheti, hogy igénybe veszi a kórházi ellátást, ugyanis receptdíj, dobozdíj, vizitdíj, a közgyógyellátási igazolványok visszatartása, az emelkedő gyógyszerárak mellett, az egyre nehezebb vidéki közlekedés, és ennek rohamtempóban növekvő költségei miatt nem mindenki tudja igénybe venni." - jelentette ki. A képviselő szerint képtelenség úgy vidéket fejleszteni, hogy elvesszük a közlekedést, rontjuk az egészségi és szellemi állapotot, visszataszítva az embereket az évtizedekkel ezelőtti viszonyok közé.
Új szabaddemokrata miniszterek. Lapzártánkkor dőlt el, hogy két új szabaddemokrata miniszterjelöltet hallgat meg a parlament illetékes bizottsága. Április 23-án , hétfőn csak Horváth Ágnes, az egészségügyi tárca jelöltje tehette le a miniszteri esküt. Ő a lemondott Molnár Lajost váltja. Fodor Gábor környezetvédelmi miniszterjelölt viszont csak szerdán, április 25-én állt az országgyűlési testület elé. Így ő leghamarabb május 7-én teheti le az esküt, május első hetében ugyanis nem ülésezik az Országgyűlés.
"Mezogazdaság nélkül Finnország nem létezik"
Frakciótársa, Font Sándor a vidék egyik legfontosabb fejlesztési területeként a mezőgazdaságot jelölte meg. Egyik példaként a finn gyakorlatot hozta fel. Eszerint az európai mezőgazdasági modell többfunkcionális: nem tisztán élelmiszertermelés a célja, hanem a társadalomtól átvette a vidék eltartóképességéről való gondoskodást, Magyarországnak is egyetlen kitörési pontja lehet - vélte a képviselő - , ha tiszta agrárkörnyezetben tud élelmiszert termelni, mert erre egyre nagyobb az igény a kulturált fogyasztói társadalmakban.
Hazánkban azonban a mezőgazdaság csak 5- 6 százalékkal veszi ki részét a bruttó hazai termelésből, de 25 százalék azon vállalkozások száma, amelyek kiszolgálják azt. Font úgy vélte, ezeket veszélyeztetik a kormánypártok, amikor 500 és 1000 hektár alatt nem támogatják a termelést. Holott az Európai Unióban 19 hektár az átlagos birtokméret. A képviselő ebből azt a következtetést vonta le, hogy a koalíció célja egy téesz-alapú, tőkés nagybirtokrendszer kiépítése, amely dél-amerikai modell.
Hiányzó Vásárhelyi-terv
A szabaddemokrata Kis Zoltán is hangsúlyozta a mezőgazdaság szerepét a vidékfejlesztésben. Véleménye szerint elsősorban azt kell preferálni, hogy a helyben lakó mezőgazdasági termelők juthassanak földhöz, és alakíthassanak ki versenyképes nagyságú birtokokat. "Mi sem tartjuk szerencsésnek, ha a pénzügyi befektetők földtulajdonszerzését akarjuk jogszabályi és esetleges közgazdasági eszközökkel külön támogatni." - jelentette ki. Majd hozzátette: a kárpótlásban a külső tőkét engedtük rá a falu vagyonára, így sikerült a magyar vidéket, elsősorban a politikai izomcsatározások okán olyan szintre vinni, amit az Európai Unió az ötvenes években volt kénytelen megtapasztalni, amikor rájött, hogy hoppá, elnéptelenedés van, elindulnak a falvakból, és váltani kell.
Az Európai Unió ebben az esetben óriási agrártámogatásokat osztogatott, s egész költségvetésének felét erre a célra fordította, függetlenül a piaci helyzettől. Aztán rájöttek, hogy ez sem tartható, és az Agenda 2000-rel váltottak. Csökkentették a termeléshez kötött támogatásokat, és növelték a vidékfejlesztési támogatásokat.
A képviselő tudomása szerint a magyarországi falvak 80 százaléka nehéz helyzetben van. Már nemcsak arra a településre nem akarnak visszamenni a gyerekek, ahonnan származnak, hanem külföldön próbálják meg diplomájukat hasznosítani. Ezzel a folyamattal szemben nekünk nagyon keményen, az összes eszközünkkel élve szembe kell fordulnunk - figyelmeztetett Kis Zoltán.
Ezért kellenek azok a kistérségi programok és hozzá az a szakszolgálat, amelyet most négy- öt minisztérium fog össze. Ezeket egységesíteni kellene, a fejlesztési körzetekben nagyobb adókedvezményeket biztosítani.
A szabaddemokrata politikus már sokadik alkalommal bírálta a kormányt, amiért semmit nem tett a Vásárhelyi-terv végrehajtásáért. Ez a program az Alföldön körülbelül háromszáz település életminőségét javítaná azonnal - nemcsak munkahelyet teremtene, hanem komoly tájátalakítással is járna - mutatott rá a képviselő.
A lemaradt körzetek
visszahúzó hatása
Az ellenzéki kispártok szónokai egyebek között az állam kivonulását bírálták kulcsfontosságú területekről, mint például a szociális ellátás. A szociális étkeztetést, a házi szociális gondozást miért kell belezavarni a kistérségekbe? - hangzott el a kereszténydemokraták kifogása.
Újra felfedeztük a hetvenes éveket, csak akkor egy koncepció alapján mondták ki a mi településeinkről azt, hogy ezek fejlődésképtelen települések, ott még építési engedélyeket sem lehetett kiadni. Most pedig az átgondolatlanság juttatott minket újra a hetvenes évekbe, és ennek ugyanaz lesz a társadalmi kára, mint a hetvenes évek politikájának - vélekedett a szónok.
Az MDF-es Csáky András azt mondta: az egyenlőtlen területi fejlődés önmagában akkora kár, amit egy ország sem engedhet meg magának. A lemaradt körzetek újabb, más jellegű, például környezeti, társadalomszerkezeti vagy akár etnikai problémákat generálnak. A helyi feldolgozáshoz kötődő iparágak vagy új típusú szolgáltatások megjelenése vonhatná maga után szerinte a vidék felértékelődését.
N. E.
 |
|
Valamennyi párt aláírta a rasszizmust és az antiszemitizmust elítélő, úgynevezett zéró tolerancia kiáltványt, amelynek elfogadására Gyurcsány Ferenc tett javaslatot április 16-án, a holokauszt emléknapján a Parlamentben. A dokumentum zéró toleranciát hirdet a rasszizmussal és az antiszemitizmussal kapcsolatban. A kiáltvány szövege szerint annak aláírói semmilyen közösséget nem vállalnak antiszemita és rasszista nézeteket és gondolatokat valló csoportokkal. Arra is figyelmeztet, hogy nem csak a gyilkosok, hanem a "csendben és némán elfordulók" is felelősek a történtekért a népirtásért.
|
|
|
