Indulatos őszi parlamenti nyitány

Nincsen nácizmus, de...

Az Országgyűlés felelőssége óriási

Az ingatlanadó, a fejlesztési források sorsa és a szociális rendszer átalakítása - a parlament őszi ülésszakának kezdetén rögtön az önkormányzatokat "húsba vágóan" érintő kérdések kerültek napirendre. Az előbbi kettő egyelőre a tervek szintjén, míg a szociális ellátás változása törvénymódosítás formájában. A szakmai jellegű eszmecsere előtt azonban a vezető politikusok kivesézték a Magyar Gárda megalakulása nyomán létrejött politikai helyzetet.

Szokatlan módon az államfő helyzetértékelése indította a parlament őszi ülésszakát. Sólyom László beszédében mindkét politikai oldalt felelőssé tette azért, mert a polgárok bizalma megrendült az alkotmányos demokráciában. "Az Országgyűlés felelőssége óriási. A gazdasági, az államháztartási, de az egészségügyi vagy a demográfiai mutatók is mind nagyon rosszak. A közvélemény-kutatások szerint a lakosság bizalma alapvetően megrendült a politikában. Mély pártpolitikai megosztottság tapasztalható, amely azonban leginkább érzelmi, sőt indulati alapú. Innen kell kiutat találni. Bizalom, társadalmi támogatottság nélkül nem lehet a mégoly szükséges reformokat sem elfogadtatni" - mondta a köztársasági elnök.
Sólyom László leszögezte: nem a fasiszta veszély fenyeget, hanem a radikális jobboldal van jelen, pártokkal, mozgalmakkal és látványos akciókkal.
Szerinte a legrosszabb helyzet akkor volt, amikor a MIÉP bekerült a parlamentbe. Figyelmeztetett arra is, hogy nem szabad a helyzetet "dramatizálni."
Hogy lehet az, hogy van Európában olyan ország, amelyben tankönyvi példaként szolgáló radikális jobboldali párt a legnagyobb a parlamentben? Sok országban masíroznak szélsőségesek, működnek pártjaik, sőt van, ahol szörnyű bűncselekményeket követtek el, felgyújtottak zsinagógákat és a bevándorlók szállását, és mégis, mindezek ellenére, nem kételkedik senki ezen országok demokratikus jellegében, és föl sem merül, hogy ez megváltozhatna.   Úgy vélte, ezekben az országokban az alkotmányos alapok szilárdak, a hatóságok pedig következetesen a szabadságjogok javára döntik el a dilemmát, az alapjogok általános uralma és csorbítatlansága megéri az esetenként keserves tűrést is. Óva intette a hatalmon lévőket, hogy a helyzetet a szabadságjogok korlátozásával oldják meg. 
A szélsőjobboldalhoz intézte szavait, amikor arról szólt, hogy elismeri és védelembe veszi azok félelmét, akik célpontjai és elszenvedői voltak a faji megkülönböztetésnek és üldözésnek, akiket halálra szántak, kitaszítottak a nemzetből, és elhurcoltak az országból. "A halottak iránti és a túlélők fájdalma iránti tiszteletből ne az árpádsávos zászlót válassza jelképül, aki ki akarja fejezni ellenzékiségét, vagy aki magyarságához nem tartja elegendőnek a nemzeti zászlót, legyen emberséges, gondoljon arra, mit okoz ezzel!" - szögezte le. Majd arra kért minden politikai erőt, ne használja díszletül a Sándor palotát akciójához. A baloldalt pedig arra, ne akadályozza a tüntetést, a politikai véleménynyilvánítást a parlament előttiKossuth téren.

Mi a törvényesség, a rend és a demokrácia erőit gyarapítjuk

Biztosítani szeretném a köztársasági elnök urat, hogy a demokráciáért és az emberi méltóságért folytatott küzdelmében a mi frakciószövetségünkre és annak minden tagjára mindig számíthat - reagált röviden az államfő szavaira Orbán Viktor Fidesz-elnök.

Nincsen nácizmus,
de valami bűzlik a Várban

A szabaddemokrata Eörsi Mátyás viszont éles szavakkal ítélte el a gárdát és támogatóit. "Miközben ma Magyarországon nincsen nácizmus és nincsen valódi náci veszély sem, az, ami mégis van a köztársasági elnöki palota előtt, az bűzlik és undorító. Bűzlik és undorító az a játék is, amellyel egyes politikai erők nem teszik tisztává a viszonyukat ezekhez a politikai erőkhöz.
"A Magyar Gárda nemcsak egy rossz válasz, de az elemzése is, a helyzetértékelése is minden tekintetben elutasítandó" - állapította meg a liberális frakcióvezető, aki - utalva az államfő állásfoglalására - közölte: ebben az ügyben nem lehet középre helyezkedni.

Elégtelen...

Elégtelennek ítélte a köztársasági elnök fellépését a szocialista frakcióvezető is. Lendvai Ildikó szerint, ha nem pártok problémáiról, hanem az ország drámájáról van szó, akkor a felülről nézésnek van egy óriási veszélye. Az, hogy minden kicsinek látszik, s a megszólaló ezzel a problémát bagatellizálja. S aki a problémát bagatellizálja, az meg szándéka ellenére is felmentést adhat - állapította meg.

Hiányzik az érdemi párbeszéd

Dávid Ibolya érdemben nem reagált a beszédre, ellenben burkoltan bírálta Sólyom Lászlót, amiért nem folytat érdemi párbeszédet a parlamenti pártokkal. Az MDF elnöke erre kért lehetőséget a közeljövőben.

Ellenzék: szavak és ígéretek, tettek nélkül

Áll a magyar gazdaság. Az ország gyenge, mert erőforrásai szétforgácsolódtak az egészségügyben, az oktatásban - állapította meg Navracsics Tibor. A Fidesz frakcióvezetője  szerint akkor, amikor az első 7 hónapban 827,7 milliárd forinttal nőtt az adósságunk, nem lehet a megvalósult rendről, vagy akár reformokról beszélni.

A legnagyobb indulatot Semjén Zsolt felszólalása váltotta ki. A KDNP vezetője kérdezte: "jó-e az a magyar zsidóságnak, ha egy rossz politika mintegy túszként löki maga elé Schwarz bácsit és Weisz nénit?" Arról példálózott, hogy a kereszténydemokraták kevésbé köthetők az antiszemitizmushoz, mint a kommunisták. "A második világháború után a nyilasok, akikről önök mostanában annyit beszélnek, nem a Barankovics-féle Kereszténydemokrata Pártba léptek be, nem is a Kisgazdapártba, hanem a Kommunista Pártba. Akkor a baloldal nem volt finnyás nyilas tekintetben" - jelentette ki, majd azt mondta, hogy az SZDSZ és pártja között a legélesebb ellentét a drogliberalizáció, a melegházasság kérdése, az extrém szekták problémája, az eutanázia kérdésében van. Szerinte az SZDSZ álláspontja "szöges ellentéte a mózesi törvénynek, a Tórának, az autentikus rabbinikus hagyománynak".
A baloldalon visszautasították megállapításait, antiszemitának ítélve azt. Az SZDSZ-ből "bunkónak" minősítették a felszólalást. 

Reform vagy bukás

Gyurcsány Ferenc nem reagált az államfő szavaira, ellenben egyórás beszédében 48 pontos kormányprogramot hirdetett. Pontosabban kifejtette, mire helyezi a kor-mány a hangsúlyt a következő években. 2006 és 2007 a kormányfő szerint az átmenet éve volt; a cél, hogy 2008 a növekedés, a fejlesztés, a gyarapodás és a rend időszaka legyen. Reform vagy bukás - hangoztatta ismét Gyurcsány Ferenc. Önkritikus hangon jegyezte meg: az átalakításhoz a parlamenti, de a társadalmi támogatást is meg kell szerezni. Beszélt reformtagadókról és reformradikálisokról, s azt mondta: szeretné, ha a kormánypártokban egyre több reformrealista lenne. Az elemzők szerint ezzel főként az SZDSZ-nek üzent.
A jövő évi költségvetésről azt mondta: folytatják a konvergenciaprogram végrehajtását. Idén konzultációt kezdenek az MNB-vel arról, hogy a jövő év végig kidolgozzák az euró bevezetésének programját. Ígérete szerint a  jövő évi költségvetésben prioritást élveznek a fejlesztési források. Az ehhez szükséges önerőt az utolsó fillérig betervezik a büdzsébe. Kiemelt támogatásra számíthat a felső- és a közoktatás. Folytatják a nyugdíjkorrekciós programot. A harmadik prioritás a magyar egészségügy átalakítása, a negyedik a hétköznapi biztonság, az új rend megteremtésének programja.

A következő hónapokban átfogó mikro-, kis- és középvállalkozás-fejlesztési programot ígért. Eszerint több mint százezer vállalathoz 2000 milliárd forint  fejlesztési forrás jut el. Támogatásokkal ösztönöznék a kutatási-fejlesztési, innnovációs tevékenységet. Erre a következő években 270 milliárd forintot szánnak. Átfogó programok indítását tervezik a foglalkoztathatóság és a munkaerőpiacra történő belépés ösztönzése érdekében.

Nincs visszaút

Lendvai Ildikó (MSZP) a bírálat szakmai részére utalva azt hangsúlyozta: nincs visszaút, a kormányoldalon elkövetett hibák ellenére a rosszul működő rendszereken változtatni kell. "Tisztelem mindazokat, akik az elkövetett ügyetlenségeinket kritizálják, akár - politikai véleményüket képviselendő - demonstrálnak is. De nem tudom tisztelni azokat, akik úgy vesznek részt a minden elleni tiltakozásban, hogy közben saját maguk már rég megtalálták a külön utat a hivatalosan élő rendszerekből. Nem tudom tisztelni azt, aki akkor védi a kistelepülések iskoláit, amikor ő már a gyerekét rég kocsival a szomszéd városba hordja" - fordult az ellenzékhez. 

Aki sokat markol,
keveset fog

Dávid Ibolya (MDF) a miniszterelnöki szónoklatra úgy reagált: aki sokat markol, az keveset fog. Véleménye szerint Gyurcsány Ferenc két dologban nagyon erős: amikor filozofikus nagybeszédeket kell tartani, s amikor tervekről kell beszélni. "Időnként jó lenne mérleget készíteni az igen rövid távon megtett programok megvalósulásáról is, amiben viszont nem jeleskedik soha sem a kormány, sem pedig a miniszterelnök. Magyarország Európa leggyengébb gazdaságává vált. Hiú ábrándokat kerget az a kormánytag, aki úgy gondolja, hogy az európai uniós pénzek önmagukban elegendő lökést fognak adni a gazdaságnak" - figyelmeztetett a pártelnök.

A reformokat folytatni kell

A szabaddemokraták elnöke meglepő módon szintén kritikai hangéllel válaszolt a beszédre. "Nem elsősorban új rendpárti jelszavak kellenek ahhoz, hogy folyamatosan hitet tudjunk tenni a jogegyenlőség, a növekedés és a reform programjai mellett. Folytatnunk kell a megkezdett reformokat.Karaktert, világos irányt kell szabni ezeknek a reformoknak" - mondta Kóka János. 

Soha senki...

Gyurcsány Ferenc tisztázta, hogy nem új kormányprogramot adott elő, hanem csak hangsúlyokat és időrendet határozott meg. Bírálta az ellenzéket, amiért továbbra is kettős beszédet folytat. "Soha senki - legalábbis a ma felszólalók közül - nem állt azzal elő az elmúlt egy évben, hogy azt szeretném javasolni a kormánynak, hogy azért, hogy a gazdasági növekedést legalább olyan módon ösztönözze, mint szlovák barátaink, vegye vissza mindenkinek a nyugdíját. Sőt erőteljes tiltakozás zajlik még amiatt is, hogy az Európában egyébként kifejezetten magasnak számító induló nyugdíjakat - csak az induló nyugdíjakat - korrigáljuk" - hozott egy markáns példát a döntés nehézségeiről. 

Mozgástér

Négy törvény módosításával a parlament megkezdte a szociális rendszer átalakításának vitáját. A kormánypártiak igazságosabb idősellátásról beszéltek, míg az ellenzék szerint a kormány javaslata csupán a konvergenciaprogram megvalósítását szolgálja és az ágazatból való kivonulás jele. A módosítás talán leginkább bírált része a több tízezer rászorulón, nyugdíjason, fogyatékos emberen segítő támogató szolgálatok megszüntetése. 

A kormánypártok támogatták, az ellenzékiek nem az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek általános vitáját az ülésszak második napján kezdte meg az Országgyűlés. A kormány a szociális, a gyermekvédelmi, a családok támogatásáról szóló, továbbá a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényeket módosítaná. A vita bevezetőjében a munkaügyi tárca államtitkára, Csizmár Gábor indoklásul elmondta: a javaslat biztosítja, hogy azok, akiknek gondozásra, ápolásra van szükségük, alacsony a jövedelmük és gyenge az érdekérvényesítő képességük, elsőséget élvezzenek a szociális szolgáltatásokhoz történő hozzájutásban. A módosítás egyik kiemelt célja, hogy aki gondozásra szorul, minél hosszabb ideig a saját otthonában jusson hozzá az étkeztetéshez, a házi segítségnyújtáshoz. 

A szociális szolgáltatások területén javasolt módosításokat jövő év január 1-jétől vezetnék be, hogy a bentlakásos intézménybe újonnan belépő időskorúak gondozási szükségletét megvizsgálhassák. Az idősotthoni ellátás és a házi segítségnyújtás terén az ellátás indokoltságát a tényleges gondozási szükséglet mértéke határozza majd meg. Az adott szolgáltatások akkor vehetők igénybe, ha valóban jelentős óraszámban kell gondozni a jogosultat. Ezzel az a célunk - mondta az államtitkár - , hogy a lehető leghosszabb ideig a saját megszokott otthoni környezetében gondozzák az arra jogosultakat.
A törvényjavaslattal növelnék az önkormányzatok mozgásterét is, a forrásaikkal való hatékonyabb gazdálkodás érdekében - hangzott el. Ezt bizonyos szolgáltatások esetében a lakosságszámhatárok módosításával, másrészt egyes kötelező feladatok fakultatívvá tételével és állami úton történő pályázati finanszírozásával kívánják elérni.
Az étkeztetés, házi segít-ségnyújtás, illetve idősotthoni elhelyezés esetén a törvényjavaslat 2008. január 1-jétől a jegyző számára kötelezően előírja a jövedelemvizsgálatot.
Az a cél, hogy annak, aki alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik, a költségvetés magasabb összegű normatívát biztosítson, hogy az önkormányzatok ne csak a jobb anyagi helyzetben lévőkre koncentráljanak - közölte a szocialista politikus.
Csizmár Gábor szólt arról, hogy a javaslat szerint változni fog a szociális szolgáltatást igénybe vevő lakosok vizsgálati rendszere is. Valamennyi felülvizsgálatot, alkalmassági vizsgálatot az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértő Intézetben szervezik meg.
Korózs Lajos, az MSZP vezérszónoka szerint a szociális ellátás területén eddig fordítva ültek a lovon: az igényhez szerveződött a szolgáltatás, és a lobbi ezután elérte, hogy ehhez normatív támogatást rendeljenek. Kiemelte, hogy az ágazatban 8,4 milliárd forint többletforrás áll rendelkezésre az alapszolgáltatások minőségének növelésére, az ellenőrzési rendszer erősítésére, illetve a vizsgálati-felülvizsgálati rendszer kiépítésére.
Béki Gabriella (SZDSZ) viszont nem értette, miért van szükség a módosításra, amikor a szaktárca 2008-ra ígéri az új szociális törvény megalkotását. Azzal viszont egyetértett, hogy a javaslat a legrászorultabbaknak kedvez. Megjegyezte azonban, hogy nem lehet órában mérni a gondozási szükségletet, amikor valakinek az elhelyezéséről dönteni kell. Véleménye szerint a kötelező erejű szakvélemény beszerzésével még nem biztos, hogy a szolgáltatáshoz is hozzájut az érintett, mert ha az önkormányzatnak nincs pénze, hogy különböző szolgáltatásokat működtessen, akkor vélhetően ezen a területen is majd kialakul egy várólista.
Mátrai Márta (Fidesz) a javaslat visszavonására szólította fel a kormányt. Mint mondta, számukra a tervezetből kiderült, hogy a kormány ebből az ágazatból is ki akar vonulni. "Nem az emberek napi, szociális problémáinak megoldását kívánja szolgálni, hanem kizárólag a konvergenciaprogram elvárásainak felel meg" - hangoztatta.
Tilki Attila (Fidesz), az önkormányzati és területfejlesztési bizottság kisebbségi előadója azt mondta: nem tartották vitára alkalmasnak a javaslatot, mert a tervezett változások hatására a balliberális kormányzat szűkíti az intézménybe jutás lehetőségeit. Ez nem szociális, hanem antiszociális törvény- jegyzete meg. "Nő a térítési díj, megszűnnek a kötelező szolgáltatások, a támogató szolgálat, a közösségi ellátás. Igaz, az önkormányzattól elvileg az állam veszi ezt át, de az utóbbi évek tapasztalatai szerint a nem kötelező önkormányzati feladat finanszírozásából az állam kivonul, az önkormányzatok mozgástere szűkülni fog."
Soltész Miklós (KDNP) elismerte, hogy a javaslat számos pozitívummal bír. Kifogásolta azonban, hogy a szociális ellátó intézménybe jutás feltétele minimum napi négy óra ápolási szükséglet, miközben ennél kevesebb időt igénylő ápolással is rászorulhat valaki, hogy idősotthonba kerüljön. Ő is szólt az önkormányzati gondokról: az ellátást meg kell oldaniuk, de nem kapnak majd normatívát - vázolta a lehetséges jövőt. 
Csáky András (MDF) szerint a rászorultság mértékének megállapítására javasolt számítási metódus szubjektív. A politikus azt javasolta, hogy próbaképpen állítsanak fel két különböző szakértői bizottságot, amelyek ugyanazokról az esetekről hozzanak döntést, és akkor ki fog derülni, hogy ezzel a módszerrel nem lehet mérni a gondozási szükségletet.

Németh Erika