Inkább az a kérdés...

lesz-e elegendő jó pályázat a hetedik évben is

Az októberben megjelent turisztikai kiírásokon várhatóan nagy lesz a túljelentkezés, de akik most nem nyernek, átdolgozhatják pályázatukat, és a következő években újra próbálkozhatnak. Turisztikai fejlesztésekre 2007-2013 között soha nem látott nagyságrendű összeg, mintegy 300 milliárd forint uniós forrás várható, úgyhogy inkább az a kérdés, lesz-e elegendő jó pályázat a hetedik évben is - mondta lapunknak Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára.

- Az első Nemzeti Fejlesztési Tervben, 2004-2006 között az uniós források 2,6-2,7 százaléka jutott idegenforgalmi fejlesztésre. Most az Új Magyarország Fejlesztési Tervben ez az arány már 4,6 százalék, nem beszélve arról, hogy ebben a hét évben jóval nagyobb összeg, több mint 300 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez egy eddig soha nem látott nagyságrendű fejlesztési forrás az idegenforgalom számára, és arra számítunk, hogy ezt többszörözni tudja majd az ehhez érkező önerő, illetve a magántőke. A legfőbb cél, hogy az ország minél több pontjára egyre több vendég érkezzen és egyre több időt töltsön el ott. Ez munkahelyeket teremthet, meglévő munkahelyeket stabilizálhat, valamint jelentős önkormányzati és állami bevételeket hozhat.
- A turistákat - főként a külföldieket - elsősorban Budapest és a Balaton érdekli. Mennyire van esély arra, hogy ez megváltozzon?
- Ezen a téren nagy változások tapasztalhatók. Budapest mindig is a külföldiek által leglátogatottabb város lesz, és a Balaton a legnépszerűbb hazai utazási célpont. Ám az elmúlt egy-két év nagy tanulsága, hogy azok a városok - a többi között Miskolc, Debrecen vagy Szeged - , amelyek láthatóan többet szántak turisztikai fejlődésükre, kiugró eredményeket értek el ezen a területen. Éppen azért helyeztük a regionális operatív programokba az idegenforgalmi fejlesztési forrásokat, hogy azok kizárólag az adott régió speciális lehetőségeit szolgálhassák. Emellett figyelni kell arra is, hogy bejött az elmúlt három év stratégiája a belföldi turizmus erősítése kapcsán. Most már a hazai vendégéjszakák 50 százaléka a belföldi turizmusból származik. Az EU régi tagországaiban egyébként ez az arány 55-60 százalék. 
- Milyen fejlesztésekre lehet most pályázni?
- Egyrészt az egészségturizmushoz kapcsolódó fejlesztésekre. Emellett a kulturális turizmus az, ami az önkormányzatok számára nagyon fontos, hiszen számos település - akár kisebb, akár nagyobb - rendelkezik olyan kulturális örökséggel, amelynek fejlesztésére önerőből nincs pénze az önkormányzatnak. Szintén támogatandó cél az ökoturizmus fejlesztése, ami természeti kincseink kiaknázása turisztikai szempontból. Ezeknek a programoknak köszönhetően számos kistelepülés is várhat fejlődést. Nagyon fontos Magyarország számára a konferenciaturizmus is, ami nemcsak a főváros, hanem a vidéki városok számára is reális lehetőség.
- Az önkormányzatok attól tartanak, hogy jelentős lesz a túljelentkezés és a rendelkezésre álló keret nagyon hamar kimerül.
- Az október elején kiírt első pályázatokat évről évre követni fogják újabb kiírások a hét régióban. Természetes, hogy az első pályázati kiírásoknál óriási lesz a túljelentkezés. Ez azt is magával hozhatja, hogy a legkidolgozottabb, legéletképesebb projektek nyernek. A többiek viszont átdolgozhatják pályázatukat, és a következő években újra próbálkozhatnak. Ilyen mennyiségű forrás még nem állt rendelkezésre idegenforgalmi fejlesztésekre, úgyhogy szerintem inkább az a kérdés, a hét év alatt lesz-e elég minőségi projekt, amivel az utolsó eurocentet is le tudjuk hívni. Más országok tapasztalatai azt mutatják: sokszor csak elképzelések vannak a helyi fejlesztésekről, de a konkrét pályázati beadványnál kiderül, hogy hiányzik azok kellő, részletes kidolgozása.
- Mire érdemes figyelniük az önkormányzatoknak?
- Szeretném felhívni a figyelmet egy, a jövő év elején kiírandó pályázatra. A turisztikai desztináció-management program kifejezetten önkormányzatok egymás közti és a turisztikai-gazdasági szervezetek, szolgáltatók, civil szakmai fórumok együttműködésének támogatására szolgál. Azt segíti, hogy az önkormányzati és a magánszereplők fogjanak össze, és közös fejlesztéssel, programkínálattal álljanak elő. Egyébként nemcsak az Új Magyarország Fejlesztési Tervben vannak turisztikai források, hanem az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban is több tízmilliárd forint áll rendelkezésre a kistelepülések térségeinek turisztikai fejlesztéseire, vadászházakra, horgásztavakra, lovasturizmusra, kifejezetten a falusi jellegű turisztikai programkínálat bővítésre. A kormány - érzékelve a  pozitív turisztikai adatokat - ősszel döntött a turisztikai marketing-keret növeléséről is. A fejlesztési források mellé folyamatosan növekvő marketing-költségvetést is biztosítunk, ami kell ahhoz, hogy a hazai kínálat híre bejárja a világot.   Á. K.

Megjelentek a turisztikai pályázatok

Októbertől érhetők el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján a turisztikai vonzerő fejlesztéseket támogató pályázatok. Ezek segítségével 250 projekt kaphat több mint 58 milliárd forint támogatást az egészség-, öko-, kulturális és borturizmus területén. Az ország GDP-jének 8,5 százaléka és 400 ezer munkahely - ezt jelenti ma a turizmus Magyarországnak. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 142 turisztikai projekt nyert el mintegy 31 milliárd forint értékű uniós forrást. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 között tízszer nagyobb forrással, összesen 300 milliárd forinttal támogatja az ágazatot. Ebből az elkövetkezendő időszakban 90 milliárd forint értékben kezdődhetnek el a fejlesztések.

A turizmus önálló világpiac nagyon éles versennyel, ezért fontos, hogy Magyarország az eddigieknél versenyképesebb turisztikai kínálattal jelenjen meg. A hazai turizmusban még mindig sok a kihasználatlan lehetőség. A gazdag termálvíz-vagyon, a sokszínű kulturális örökség, a gasztronómiai hagyományok, az évezredes borkultúra, a nemzeti parkok természeti értékei, a világörökségi helyszínek mind-mind befektetőkre várnak.

Az első kiírások

Az októberi, első pályázati csomag kiírásaira zömmel önkormányzatok, azok társulásai, egyházak és non-profit szervezetek pályázhatnak, minden területen az adott régió egyedi sajátosságainak megfelelően.
Nagy hangsúlyt kap a pályázatokban a Magyarországra jellemző turisztikai vonzerők - az egészségturizmus, a kulturális, öko-, aktív és borturizmus - fejlesztése.
Szervesen illeszkedik a program céljaihoz a rövidesen megjelenő szálláshely-fejlesztési csomag, ami 130 projekt megvalósulását segíti majd uniós forrásból. A program harmadik elemét a 2008 első negyedévében megjelenő turisztikai desztináció-management rendszer fejlesztését támogató pályázatok jelentik. Ez térségi és kistérségi turisztikai management szervezetek létrehozását takarja, melyek az adott terület turisztikai fejlesztéseit koordinálják, valamint összehangolják a térség turisztikai kínálatát.
Az Észak-magyarországi Régióban az egészségturizmus fejlesztése keretében a többi között a meglévő gyógy- és termálfürdők korszerűsítésére, a gyógy- és élményjelleg erősítésére, illetve egyéb egészségturisztikai létesítmények kialakítására lehet uniós forrást elnyerni. Az örökség- és kulturális turizmus keretében a kiírás a régió műemlékeinek turisztikai funkcióval való ellátása mellett a bor- és gasztronómia-turizmushoz kapcsolódó fejlesztéseket támogatja. Szintén támogatást kaphatnak a rendezvényturizmushoz, illetve az aktív és ökoturizmushoz kapcsolódó beruházások.

Integrált fejlesztések

A Közép-dunántúli Régióban cél a műemlékek idegenforgalmi célú megújítása, bemutatása, a látogatóbarát szolgáltatások bővítése, a termál- és gyógyfürdők fejlesztése, a védett természeti területek, illetve az aktív turizmus feltételeinek fejlesztése. Az integrált turisztikai település- vagy térségfejlesztés, illetve a tematikus fejlesztések keretében kifejezetten az együttműködésekre épülő, több objektumot érintő, összehangolt turisztikai fejlesztések támogathatók.
A Közép-magyarországi Régióban a kiírás a többi között az aktív turizmust - ezen belül is elsősorban a vízi turizmust és természetjárást - támogatja. Pályázni lehet a gyógy- és a termálvíz turisztikai hasznosításához kapcsolódó létesítmények, szolgáltatások bővítésére, a kulturális és örökségturizmus fejlesztésére, illetve a keskeny nyomtávú vasutak fejlesztésére.

Történelem és minőség

A Nyugat-dunántúli Régióban az alapvető cél a meglévő gyógy- és termálfürdők minőségi fejlesztése, a történelmi és kulturális örökség értékeinek fenntartható hasznosítása, valamint tájegységi, öko-, illetve aktív turisztikai programok megvalósítása.
A Dél-Alföldön az egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztését szolgálja a kiírás, másrészt támogatást kap a versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés.
A Dél-Dunántúlon a helyi jelentőségű egészségturisztikai fejlesztéshez lehet támogatást kapni, illetve komplex turisztikai termékcsomagok kialakításához.
Az Észak-alföldi Régióban versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztésre pályázhatnak a jelentkezők, elsősorban a gyógy- és termálturizmus, a természeti és környezeti értékekre alapozott idegenforgalom, a kulturális és örökségturizmus, illetve a rendezvény- és sportturizmus feltételeinek javítására.
Külön kiírás jelent meg a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben megvalósuló fejlesztésekre, amelynek keretében felújíthatók a többi között a strandok, fürdők, illetve megteremthetők országos és nemzetközi rendezvények infrastrukturális feltételei.

Fókuszban a kutatás-fejlesztés és az innováció

A kutatás-fejlesztésre és az innovációra összpontosítanak az Új Magyarország Fejlesztési Terv október 17-én megjelent pályázatai. A hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások ebben a pályázati csomagban csaknem 35 milliárd forint uniós forrásra pályázhatnak. Ezt egészíti ki egy 30 milliárd forintos, ugyancsak október 17-én megjelent és szintén a kutatás-fejlesztésre fókuszáló felsőoktatás-fejlesztési pályázati csomag, amely az egyetemek beruházásait segíti.

Bár vannak nemzetközi szintű eredményeink, a magyar K+F-szektor teljesítménye ma még messze elmarad az európai uniós átlagtól. Míg a 15 "régi" uniós tagállam 2004-ben GDP-jének 1,92 százalékát fordította kutatás-fejlesztésre - ami az Egyesült Államokhoz és Japánhoz mérten egyébként meglehetősen alacsony - , addig ez az arány Magyarországon mindössze 0,89 százalék volt.
A 2007 és 2013 közötti időszakban csaknem 230 milliárd forint európai uniós forrást kaphatnak erre a célra a magyar pályázók. A következő másfél évben 34,6 milliárd forint válik elérhetővé, elsősorban a kis- és közepes vállalkozások számára. Az október 17-én megjelent gazdaságfejlesztési pályázati csomagban 3 kiírás - valamint azzal párhuzamosan tükörpályázatként a Közép-magyarországi Régióban ugyancsak 3 kiírás - szolgálja ezt a célt. Az egyes pályázati konstrukciók az ipari kutatástól a prototípus megvalósításán át egészen az új termék piaci bevezetéséig az innováció teljes folyamatához kínálnak európai uniós forrásokat.
Természetesen a kutatás-fejlesztés eredményességéhez elengedhetetlenek a jól működő kutatóközpontok, a jól felszerelt innovációs és technológiai parkok. E pályázat alapvető célja, hogy megerősítse az egyetemek, kutatóhelyek és az üzleti szféra együttműködésére létrehozott és már eredményeket felmutatni képes, gazdasági társaságként működő, úgynevezett kooperációs kutatóközpontokat és regionális egyetemi tudásközpontokat.
A felsőoktatási infrastruktúra fejlesztésére az elmúlt 17 évben 110 milliárd forintot költött Magyarország. 2010 végéig most csaknem 85 milliárd forint európai uniós forrást fordíthatunk ugyanerre. Mivel a keret legalább 75 százalékát a matematikai, műszaki és informatikai, illetve természettudományi területek fejlesztésére kell fordítani, így itt az infrastruktúra 80 százalékát modernizálni lehet. Első lépésként 28 milliárd forint értékben írt ki pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A Közép-magyarországi Régióban ezt egészíti ki egy további 2 milliárd forintos felsőoktatás-fejlesztési pályázati csomag. Ennek keretében az oktatást, a kutatást, az innovációt szolgáló épületek, laboratóriumok, komplex hallgatói, oktatói, kutatói terek kialakítására és fejlesztésére, valamint a kutatást és az oktatást szolgáló informatikai, illetve info-kommunikációs fejlesztésekre pályázhatnak a felsőoktatási intézmények. Ezt a csomagot 2008 elején újabb 21,7 milliárd forintos pályázati keret egészíti majd ki.

Sikeresen pályáztak
a hátrányos helyzetű kistérségekben is

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében ez év március 1-je óta adhatnak be pályázatokat a hazai vállalkozások. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint az eltelt 7 hónap alatt több mint 3000 pályázat érkezett, ezek közül több mint 1900 vállalkozás kap támogatást. A márciusban kis- és közepes vállalkozások számára kiírt pályázatokon 556 vállalkozás nyert el csaknem 35 milliárd forint uniós forrást. Ennek segítségével 140 milliárd forint értékű beruházást valósítanak meg. Ez azt jelenti, hogy minden egy uniós forint négy magyar "magán" forintot mozdít meg.
Komplex vállalati technológia-fejlesztésre 340 mikro-, kis- és középvállalkozás nyújtott be pályázatot. A támogatási szerződések megkötése után 216 vállalkozás összesen 5,6 milliárd forint uniós forráshoz jut eszközbeszerzéshez, információs technológia-fejlesztéshez, gyártási know-how vásárláshoz.
A kisebb méretű magyar cégeknek a beszállítóvá válásához vagy beszállítói státuszuk megerősítéséhez korszerűsítésre van szükségük. Ezt segítette a gazdaságfejlesztési program másik pályázata, amely az exportorientált vagy beszállító vállalkozások jövedelemtermelő képességének növelését tűzte ki célul. A keret kétszeresére emelése után a tenderre beérkezett 120 pályázat közül 98 kap összesen 16 milliárd forint uniós támogatást.
A hátrányos helyzetű kistérségekben a munkalehetőség-teremtő beruházások támogatását szolgálta az a kiírás, amelynek során 116 vállalkozó közel 3 milliárd forintos támogatáshoz jut. A hátrányos helyzetű településeken működő nagyobb cégek sem maradtak ki a fejlesztési lehetőségekből. 62 társaság teljesítette a feltételeket, összesen 8,7 milliárd forint uniós támogatást fordíthatnak terveik megvalósítására.
A Közép-magyarországi Operatív Program keretében a kkv-k számára komplex technológiafejlesztésre kiírt pályázaton 64 pályázó nyert el összesen 1,6 milliárd forintot.
A pályázatok nyertesei közül sok a gépipari cég, de a gazdasági növekedés szempontjából kulcsfontosságú építőipari és vegyipari vállalkozások is sikeresek voltak. A fejlett Győr-Moson-Sopron és Fejér megyékből kiemelkedően sok vállalkozó kap támogatást. Kedvező új tapasztalat viszont, hogy a kevésbé fejlett régiókban található borsodi és csongrádi vállalkozások is igen nagy számban találhatók a győztesek között.