Kapcsolatok

A XII. Országos Főépítészi Konferencia ajánlásai

Pápa Város Önkormányzata és az Országos Főépítészi Kollégium augusztusban Pápán tartotta a XII. Országos Főépítészi Konferenciát. A tanácskozás  címét adó Kapcsolatok körül forogtak a gondolatok, a nyitó plenáris ülés előadásaihoz kapcsolódóan a három szekcióban is a KAPCSOLATOK-ról volt szó.

Az ÉN szekcióban részt vevők  azt a kérdést tették fel, hogy mit gondol a település lakossága magáról, saját településéről.
A TE szekcióban arról beszélgettek, hogy mit gondolnak a térségi települések a környezetükről és a környezet a központi településéről.
A MI szekció tagjai pedig arra keresték a választ, hogy mi a vélemény az együttélésről.
A résztvevők megállapították, hogy nagyon sok település-, településcsoport szerencsésen választotta  meg az adottságoknak megfelelő fejlesztési irányt, és ért el figyelemreméltó, követendő eredményeket. A jó példák közös vonása, hogy e településeket vezetők határozott akarata egyenrangú szerepet kapott az összefogással és a közösségi egyetértéssel.

 A konferencia az alábbi ajánlásokat fogalmazta meg
- Elő kell segíteni és ösztönözni kell a gyakorlatorientált területi, kistérségi kutatásokat, megteremtve az alapját a korszerű területi, kistérségi szintű tervezésnek. A statisztikai kistérségi lehatárolás dinamikus felfogásban és hosszabb távon követni tudná a természetes települési kapcsolatok rendszerét, amely az eltérő érdekek érvényesítése helyett inkább a kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködés kiaknázása érdekében pályázati eszközökkel segítendő. A kistérségek határain fekvő szomszédos települések pályázati esélyegyenlőségét biztosítani kell.
A település, a falu, a község, a nagyközség, a város és a kistérség fogalmát, szakmai tartalmi követelményeit össze kell hangolni a közigazgatási meghatározásokkal és célokkal. A várossá nyilvánítás feltételeit és eljárását újra kell szabályozni, hogy az elnevezéshez tényleges tartalom társuljon, és az megőrizze rangját.
- A kistérségek központjaira vonatkozó szabályozásoknak és ezen településkategóriákra vonatkozó fejlesztési megoldásoknak figyelemmel kell lenni az eltérő adottságokra, a sajátosságokra, kiemelten a léptékbeli különbségekre. A kistérségi központ és a vele együtt élő települések közötti kommunikációban az őszinte párbeszédet kell megteremteni, és erősíteni kell szerepét a térség fejlődésének irányításában.
- A közép és kisvárosok komplexebb turisztikai vonzerő adottságai és térségük településeinek specifikus kínálata összehangolt fejlesztés révén, együttműködve, lényegesen növelheti versenyképességüket e területen. A térségközpont kezdeményező szerepe e partnerségben elvárható.
Ugyanakkor tekintettel kell lenni arra, hogy a térségek csak differenciáltan alkalmasak e gazdasági ág előnyeinek kiaknázására, és a turizmus feltételeinek a biztosítása csak a lakosság életkörülményeinek javításával együtt lehet cél.
- Tovább kell hangsúlyozni a fejlesztési koncepciók, a településrendezési tervek szükségességét az összehangolt és harmonikus fejlesztés és működés érdekében, mely feltételezi a megfelelő szakember-ellátottságot is. A kistérségekben e feladatok összehangolásában kistérségi, vagy társult települési főépítész alkalmazását kell ösztönözni.
- A kistelepülések számára a településrendezési eszközök kismértékű módosításánál megfelelő tervtanácsi szakmai ellenőrzés mellett meg kell teremteni az egyszerűsített terv és eljárás lehetőségét.
- A települések tervezése, fejlesztése és működtetése során az értékvédelem mellett az épített környezet minőségét alapvetően befolyásoló közterületekre kiemelt figyelmet kell fordítani. A közterületekre vonatkozó tervek jogszabályi hátterét meg kell teremteni, hogy a tér- és utcaépítések szempontjai jelentőségüknek megfelelően érvényesüljenek az ágazati részletelőírások, illetve azok dokumentációja csökkentése mellett.
Az infrastruktúra kie-melt szerepének megfelelően indokolt a jelentősebb védendő együttesekkel és területekkel rendelkező településeken a közlekedési infrastruktúra mérsékelt, átgondolt rehabilitációja, rekonstrukciója.
Indokolt, hogy a közterületi közösségi funkciók sorában kapjon kellő figyelmet mind a szabályozás, mind az ösztönzés eszközein keresztül a fenntartható forgalom és az élhető település számára nélkülözhetetlen közforgalmú parkolók kialakításának az ügye.
A települések kereskedelmi szolgáltató rendszerének, hálózatának a településszerkezeti és működési hatásait a városközponti funkciók megtarthatósága érdekében vizsgálni s - legalább települési szinten piacgazdasági eszközökkel - szabályozni indokolt.
- A települések hagyományainak és sajátosságainak a megőrzését minden beavatkozásnál indokolt igazolni.
A funkcionalista és normatív állapottervek, valamint az építési jog "egyenlősdije" helyett a differenciált értékvédelemre és a hely egyediségét előtérbe helyező szabályozásra van szükség. A folyamatos változások keretei között megvalósult településközpont-átépítések példái ráirányították a figyelmet a nyitott települési terek kérdésében a hely szelleme erősítésének az igényére, a gyakorlat és a tervezési előírások hiányosságaira.
- Szükséges a települési és a településközi társadalmi kapcsolatok fejlesztése, a helyi és a térségi civil-, a szakmai szervezetek részvételének, illetve aktivitásának az ösztönzése. Mindennek a közös jövőkép érdekében a közös gondolkodás és cselekvés révén a szükséges eszközrendszer bővítése által kell bekövetkeznie.
Pápa- Budapest,
2007. augusztus
 Országos Főépítészi Kollégium

Társadalmi innovációk a jövőért

Magyarországi Falumegújítási Díj 2007 pályázat

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter meghirdeti a Magyarországi Falumegújítási Díj 2007 pályázatot Társadalmi innovációk a jövőért mottóval.

A pályázat célja, hogy mozgalommá szervezze a Magyarországon már eddig megvalósult falumegújítási elképzeléséket, tevékenységeket. Az információk cseréjével tovább javítsa a falumegújításban részt vevő községek, nagyközségek eredményeit, jó példával elindítsa a falumegújítást az ebből korábban még kimaradó falvakban.
A második alkalommal meghirdetett Magyarországi Falumegújítási Díj kiíróit az a szándék vezérli, hogy a legkiválóbb és példamutató kezdeményezések, tevékenységek bemutatásán keresztül kirajzolódjon a fenntartható fejlődésen alapuló, a jövő kihívásainak megfelelni képes vidéki térségek, települések jövőképe. A pályázat az Európai Falumegújítási Díj 2008 pályázati kiírás követelményein alapul, amelyet az Európai Falumegújítási és Vidékfejlesztési Munkaközösség írt ki. Ez egészül ki néhány magyarországi sajátossággal, amelyeknek megléte (települési tervezés, magas színvonalú közszolgáltatások) nem olyan természetes, mint a fejlett európai államokban.
A verseny ez évi mottója, megegyezően az Európai Falumegújítási Díj 2008 kiírással, a Társadalmi innovációk a jövőért, amely során Magyarországon most azokra a falvakra és vidéki közösségekre kívánunk fókuszálni, amelyek a falusi társadalmak sokrétű változásaira időszerű, emberséges és megvalósítható beavatkozásokkal tudtak választ adni. Célunk, hogy kiemelkedő, példás kezdeményezések, akciók kerüljenek "rivaldafénybe" és díjazásra.
A nyertes pályázó A Magyarországi Falumegújítási Díj I. helyezése a falufejlesztés legkiemelkedőbb minőségű megvalósításáért - 2007 elnevezésű elismerésben részesül, továbbá nevezhet az Európai Falumegújítási Díj - 2008 pályázatra, a meghirdetők fedezik az 550 eurós nevezési díjat. A győztes jogot szerez, hogy települése helyszíne lehessen a 2009. évi díjátadó ünnepségnek és falumegújítási konferenciának. Az I. helyezés nem megosztható.
Több pályázat is elnyerheti a második helyezést; a nyertes pályázók a Magyarországi Falumegújítási Díj a fenntartható falufejlesztés kiváló színvonalú megvalósításáért - 2007 elnevezésű elismerésben részesülnek.
A következő kategóriában eredményt elérők a Falumegújítás egy vagy több területén elért kiemelkedő teljesítményért - 2007 névvel díjat kapnak.
Minden pályázatot benyújtó elismerésben részesül.
A díjak nem jelentenek közvetlen pénzbeli juttatást, hanem emléktárgyak, oklevelek kerülnek átadásra. A résztvevők az adott témában az FVM képzésein vehetnek részt, az első három kategória kitüntetettjei - eredményüknek megfelelő mértékben - előnyt élveznek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program "A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások", "A vidéki örökség megőrzése", a "Falumegújítás és -fejlesztés" intézkedésekre, valamint az ezekhez kapcsolódó "Képzés és tájékoztatás" intézkedésre vonatkozó kérelmek bírálata során.
(A nyertesek listáját - az értékelést követően - a két minisztérium honlapján lehet megtekinteni, illetve megjelenik az Önkormányzati tájékoztatóban.)
A pályázatot egy falu önkormányzata, vagy falvak szövetsége nyújthatja be. Amennyiben az adott település önkormányzata nem kíván pályázni, a pályázatot civil szervezetek is benyújthatják.
A pályázatokat a Regionális Közigazgatási Hivatalok Állami Főépítészeihez kell benyújtani legkésőbb 2007. november 16-ig.

További információ, a pályázati kiírás:
www.otm.gov.hu honlap

Az élhető település...

Az idei Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem ajánlásai

A 40. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem idei témája AZ ÉLHETŐ TELEPÜLÉS - és a vidék felzárkóztatása volt. Az előadások, a kerekasztal-beszélgetések, valamint az esettanulmányok bemutatása során számos elvi, gyakorlati és aktuális szakmapolitikai kérdésről  volt szó, amelyek közül a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem a következő gondolatokat ajánlja az önkormányzatok, a kormányzati szervek, a civil szervezetek, illetve a témában érintett szakemberek figyelmébe:
- A települési táj a természetes és az épített emberi környezet ökológiai egysége, amivel együtt kell élni. A települési táj fejlesztése során ezt az ökológiai egységet nem szabad megsérteni, az ökológiai egységnek a fenntartása szükséges.
- Az egyes települések nem önálló, egymástól független tulajdonságú települések összessége, hanem egy ökológiai élettér folytonosságának szereplői, amelyek egymásra vannak utalva. Ezt az egymásra utaltságot maguknak a településeknek kell felismerniük, a hatalom, illetve az államigazgatás szabályozását és segítségét pedig erre kellene építeni.
- A vidék, illetve a "vidékies" és a rurális-periférikus értékítéleteket a posztmodern kor értékrendjének megfelelően fel kell oldani, ami csak a környezeti adottságokkal való együttélés, a lokális erőforrásokkal való gazdálkodás, valamint az önrendelkezésen alapuló társulási formák révén valósítható meg.
- A globalizáció és a regionalizáció kettősségét, ellentmondásosságát csak a helyi tapasztalatokra és a helyi tudásra, valamint a hely karaktere és egyedisége iránti érzékenységre építve lehet feloldani.
- A települési társulások és az együttműködés formái is sokfélék a városkörnyéki és agglomerációs térségek, az idegenforgalmi és üdülő térségek, a tanyás térségek, az aprófalvas térségek, vagy a többszörösen hátrányos helyzetű térségek sajátosságainak megfelelően.
- A tervezés során a többszörösen hátrányos helyzetű térségekben sokkal nagyobb érzékenységre és tapintatra van szükség. A tervezés épüljön a tényleges kölcsönkapcsolatokra és az egyes települések egymásra utaltságára, és próbáljon belső társa(ka)t találni.
- Az infrastruktúra fejlesztése úgy segítse elő a fejlődést, hogy a hierarchikus, meghatározott elemeket tartalmazó térbeli rendszerek helyett a nyílt rendszerű, hálós kapcsolatokat részesíti előnyben.
- A turizmus fontos, de közel sem kizárólagos alapja a helyi gazdaságnak. A térségi szintű örökségvédelem is épüljön a tájegységre és a települések közti kapcsolatok hálójára.
- Az urbanista szakemberképzésnek önálló alapszakra kellene épülnie. Addig is, amíg ennek feltételei megszületnek, a fiatal szakemberek összefogására és továbbképzésére van szükség, amiben a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem is fontos szerepet tölthet be.

Állami főépítészek

Személyi és székhelyváltozások

Az ÖN-KOR-KÉP figyelemmel kíséri és folyamatosan  közli az állami (volt területi) főépítészekkel kapcsolatos   szervezeti, személyi és adatváltozásokat. A 2007. évi januári- februári számban beszámoltunk, hogy a közigazgatási reform részeként az 1992-ben létrehozott területi főépítészi hálózat átalakult, a területi főépítészek elnevezése állami főépítészre változott. Állami főépítészi irodaként az újonnan létrehozott regionális közigazgatási hivatalokban, azok szervezeti egységeként működnek, változatlan szakmai feladattal és hatáskörrel. A Balatoni Területi Főépítészi Iroda az átszervezések után a Dél-dunántúli Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda keszthelyi alirodájaként működik.
Most újabb személyi változásokról adunk tájékoztatót: október 10-től Csohány Klára a dél-alföldi állami főépítész, Szeged székhellyel, Lantay Attila az új közép-dunántúli állami főépítész Székesfehérváron.
Továbbá dr. Hajnóczi Péter, közép-magyarországi állami főépítész és irodája elérhetősége megváltozott.
(Az állami főépítészek elérhetősége a  www.onkornet.hu  honlapról letölthető).