|
Újabb hivatal, drága pénzért
Sem az állami számvevők, sem az ellenzék nem támogatja a kormány javaslatát egy új költségvetési hivatal létrehozásáról. Az indítvány a kormányfő közpénzügyi csomagjában került az Országgyűlés elé.
Nem lesz olcsó az új költségvetési hivatal, ha sikerül tető alá hozni: a 96 fős intézmény évi 1,8 milliárdos költségvetéssel működne. Elnökét 12 évre választaná meg az Országgyűlés, a jelölt a választást megelőző négy évben nem tölthetne be közhivatalt. Az intézmény véleményezné a mindenkori költségvetést, elemezné az ahhoz benyújtott módosító javaslatokat, valamint jóváhagyná a tervezés alapjául szolgáló hatásvizsgálatot. A három törvényből álló csomag keretében az alkotmányba bekerülne az a kulcsmondat, miszerint "az Országgyűlés és a kormány a hatásköreit az állami költségvetés fenntarthatóságának veszélyeztetése nélkül gyakorolja."
Lefordítva ez azt jelenti, hogy a kormánynak kötelessége lesz úgy megtervezni a költségvetést és úgy végrehajtani azt, a parlamentnek megalkotni a mindenkori büdzsé törvényét és elfogadni bármilyen más jogszabályt vagy törvénymódosítást, hogy azzal nem áshatja alá a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságát. Ehhez azonban szükség lenne az alkotmány, az önkormányzati törvényt, illetve az Állami Számvevőszék feladatköréről rendelkező jogszabály módosítására.
A tervet az ÁSZ vezetője és az ellenzék is bírálta. Jogosak az ellenzék aggályai a közpénzügyi törvénycsomaggal kapcsolatban - állapította meg Kovács Árpád, aki szerint túlzott lenne a létszáma, s az eredeti tervekhez képest szűkebb a hatásköre. A hivatal nem ellenőrző szervezet lesz, hanem egy makrogazdasági elemző testület, amely figyelmeztetne a józanságra. A hivatal felállítása az ÁSZ kapacitásának 10 százalékát érintené - tette hozzá.
Jónak tartotta viszont az Állami Számvevőszék elnöke a Fidesz javaslatát egy, háromfős költségvetési tanács létrehozásáról.
A jelenlegi szabályozási elképzelések nem kezelik megfelelően az önkormányzatok eladósodásának kérdését - nyilatkozta még a témához kapcsolódva az ÁSZ elnöke, aki szerint kulturált fékeket kellene beépíteni a helyhatóságok gazdálkodásába. Az önkormányzatok számviteli szinten sem hajlandók elválasztani az állami feladatok ellátására fordított pénzeket a saját maguk által elhatározott feladatoktól, ez pedig komoly problémákat okoz évek óta - mondta Kovács Árpád.
Az Országgyűlésben várhatóan december 5-én kezdődik a vita a törvénycsomagról, amelyet március végén fogadhatnak el. Ekkor állhatna fel a költségvetési hivatal, az első makrogazdasági tanulmányt pedig jövőre készíthetnék el.
|
Költségvetés, ingatlanadó - Összhang
Nemcsak az értékalapú ingatlanadó, de a vasúti szárnyvonalak bezárása, a költségvetési megszorítások ellen is különböző fórumokon tiltakoztak az önkormányzati érdekszövetségek.
A TÖOSZ elnöksége bírál és javasol
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége kibővített elnökségi ülést tartott 2007. november 20-án. Az elnökség ülésén Jauernik István, az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottságának elnöke tájékoztatta az ülésen résztvevő polgármestereket az Országgyűlés önkormányzatok költségvetését érintő várható döntéseiről. A vitában a költségvetési törvényjavaslat változtatási lehetőségein túl érintették a helyi adózástatás ügyét, a bértárgyalások helyzetét, valamint az önkormányzatok hitelfelvételi korlátozására vonatkozó törvénymódosítást. Az elnökség kialakította az adótörvények 2008. évi módosításával kapcsolatos állásfoglalását, amely szerint
 a TÖOSZ elnöksége nem ért egyet az Országgyűlésnek az értékalapú építmény- és telekadó (ingatlanadó) bevezetésével kapcsolatban hozott döntésével;
a TÖOSZ elnöksége szükségesnek tartja a jövő évi átfogó adószabályozásra való felkészülést, annak érdekében, hogy az adórendszer átalakítása során az önkormányzati érdekek is megfelelően figyelembevételre kerüljenek;
a TÖOSZ elnöksége felkérte a szövetség tisztségviselőit, hogy minden eszközzel törekedjenek olyan szabályozás kialakítására, amely hosszú távra garantálja az önkormányzatok megnyugtató helyi adóztatási rendszerét. Az elnökség áttekintette az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban folyó munkát a bértárgyalásokról, amellyel kapcsolatban megállapította, hogy
a TÖOSZ elnöksége egyetért és támogatja, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban a 2008. évi bértárgyalások alkalmával az önkormányzati oldal csak olyan bérfejlesztést tud támogatni, amelynek fedezete a 2008. évi költségvetés önkormányzati fejezetében, a normatíva részeként rendelkezésre áll.
A TÖOSZ elnöksége kezdeményezi az önkormányzati érdekegyeztetési rendszer átfogó áttekintését és az egyes önkormányzati szövetségek közötti szerepek racionális újraosztását. Az elnökség értelmezte a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló T/4320. számú törvényjavaslatot az önkormányzatok hitelfelvételi korlátozásával kapcsolatban és a következő megállapításra jutott:
a TÖOSZ elnöksége fontosnak tartja, hogy az önkormányzatok ne adósodjanak el, amelynek megakadályozására a benyújtott javaslat nem nyújt megfelelő garanciát.
A TÖOSZ elnöksége nem ért egyet azzal a megoldási javaslattal, amely szerint a törvény felhatalmazást adna a kormánynak, hogy a működési és felhalmozási bevételek és kiadások körét külön rendeletben határozza meg.
A TÖOSZ elnöksége felkérte a szövetség tisztségviselőit, hogy a beterjesztett törvényjavaslathoz alternatív módosító indítványt készítsenek, annak érdekében, hogy a jövőben se sérüljenek túlzott korlátokkal az önkormányzati alapjogok. Az elnökség továbbá megtárgyalta a vasúti szárnyvonalak megszüntetésével kapcsolatos eljárásról szóló tájékoztatót, és a vitában elhangzottak figyelembevételével a következő döntést hozta:
a TÖOSZ elnöksége fontosnak tartja, hogy az alacsony forgalmú vasúti mellékvonalak kérdése hosszú távra szólóan és megnyugtatóan rendezésre kerüljön.
a TÖOSZ elnöksége felhívja a gazdasági és közlekedési miniszter figyelmét, hogy a térségi vasutak szervezése csak az érintett önkormányzatok közreműködésével lehetséges, így az ultimátumszerű rövid határidő és a tartalmi kérdésekre adandó minisztériumi válaszok hiánya miatt nem kerülhetett sor érdemi párbeszédre.
a TÖOSZ elnöksége egyetért az érintett települési polgármesterek jogos kritikáival, és szolidaritását fejezi ki a megoldást kereső önkormányzatokkal és azok vezetőivel.
a TÖOSZ elnöksége felkérte az elnököt és a főtitkárt, hogy az elnökség álláspontját juttassa el a GKM és az ÖTM minisztereknek, a társszövetségeknek és a sajtónak.
Dr. Zongor Gábor,
főtitkár
|
Új elnöke lesz
a DDRFT-nek
Fenyegetések miatt mondott le a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (DDRFT) elnöki tisztéről és tagságáról Wekler Ferenc, Mecseknádasd polgármestere. A fejlesztési tanács új elnökét december elején választják meg.
"A családomat és engem olyan fenyegetések értek az elmúlt időszakban, amelyek elgondolkodtattak. Végül arra jutottam, hogy lemondásommal szeretteimet és magamat is mentesíthetem ezek alól" - indokolta döntését. A politikus, aki 2006. november óta töltötte be a DDRFT elnöki tisztét, megjegyezte azt is, hogy alaptalannak tartja az egyes hírforrásokban őt ért, pályázatokkal kapcsolatos támadásokat. Szerinte minden vele vagy családjával összefüggésbe hozott ügyben törvényesen járt el.
Wekler Ferencnek politikus pályája a rendszerváltás után ígéretesen indult. 1990-től volt az Országgyűlés képviselője, előbb az Önkormányzati és Rendészeti Bizottság elnöke, később az Országgyűlés alelnöke. Erről a tisztségéről a szőlő telepítésére elnyert 270 millió forintos állami támogatás miatt kényszerült lemondani.
Weklernek a rendszerváltozás után az önkormányzati törvény megalkotásában jelentős szerepe volt, hosszú ideig a szabad demokraták Önkormányzati Tanácsadó Testületét vezette, az 1994-es országgyűlési választáskor a szabad demokraták belügyminiszter jelöltje volt.
Arra már kevesen emlékeznek, hogy Kis Jánosnak az SZDSZ alapító elnökének leköszönése után rövid ideig
Wekler Ferencet pártelnök jelöltként is számon tartották, de akkor végül Pető Iván jutott a pártelnöki székbe.
Forrás: www.onkornet.hu
|
|
A nagyvárosok is elégedetlenek
Kétnapos közgyűlést tartott Egerben a Megyei Jogú Városok Szövetsége. A gyűlés legfontosabb témája a 2008-as költségvetés önkormányzatokat érintő része, illetve a közúti közlekedés fejlesztése volt.
Az önkormányzatok egyre inkább eladósodnak, hitelek felvételére, kötvénykibocsátásra kényszerülnek, összadósságuk eléri a 700 milliárd forintot - jelentette ki Szita Károly, Kaposvár polgármestere, a szövetség ügyvezető alelnöke közgyűlésük után. - Ráadásul a jövő évi költségvetés-tervezet alapján úgy tűnik, a kormány ötven milliárd forinttal kevesebb pénzt ad az önkormányzatoknak, mint az idén - tette hozzá. Az elvonás számításaik szerint leginkább az oktatást, az óvodákat, iskolákat érinti.
Szita Károly ezért az általa az ország legnagyobb foglalkoztatóinak nevezett megyei jogú városok vezetőinek képviseletében arra kérte a kormányt, hogy a nagyvárosok kapjanak nagyobb támogatást iskoláik fenntartására, a szakképzés fejlesztésére, támogassák a térségi integrált szakképző központokat, a művészeti oktatást, s ne zárjanak be több iskolát, s ne küldjenek el több pedagógust.
|
A MÖSZ szerint
Forráselvonás az ingatlanadó
Elfogadhatatlannak tartja az ingatlanadó tervezett bevezetését a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, mert az a települések számára a központi források további csökkentésének veszélyét hordozza magában - közölte az érdekképviseleti szervezet.
A Gémesi György gödöllői polgármester elnöklete alatt működő szervezet a Pest megyei városban tartott konferencián fogadott el állásfoglalást a 2008. évi költségvetésről. A MÖSZ szerint jövőre sem várható az önkormányzati gazdálkodásban, a forrásszabályozásban alapvető változás, ez pedig a működési feltételek további romlását idézi elő.
Mint írják, a központi büdzsé az önkormányzatok támogatásánál 3,3 százalékos reálérték-csökkenéssel számol, és nem veszi figyelembe a várható, jóval az infláció feletti energiaár-emeléseket. Az érdekképviselet szerint a kistelepülési normatíva megszüntetése az érintett önkormányzatok ellehetetlenüléséhez vezet.
A MÖSZ felszólítja a kormányt, hogy a helyben maradó személyi jövedelemadó 10 százalékos arányát állítsák vissza, és biztosítsák a várható többletköltségek fedezetét.
|
|
