Önkorkép - 2007. december

Városfejlesztési kézikönyv
Önkormányzati városfejlesztési és városrehabilitációs projektek előkészítéséhez és megvalósításuk EU-pályázatához

November végén jelent meg a Scolar Kiadó gondozásában a Városfejlesztés című könyv Bajnai Lászlótól, a közszféra és a magánszféra strukturált együttműködésén alapuló integrált városfejlesztési projektek stratégiai tervezésének és megvalósításának ismert szakértőjétől.

Manapság sokan tartják magukat profinak a szakterületükön. Az igazi profi számtalan kudarccal és sikerrel büszkélkedhet. Ilyen profi a kötet szerzője, Bajnai László, a Városfejlesztés Zrt. vezérigazgatója. Évtizedes hazai és európai tapasztalata, napi gyakorlata átadására vállalkozik most megjelent kötetében.
Mindenki előtt ismert sikertörténet a Középső-Ferencváros (IX. kerület) rehabilitációja, mely egy lepusztult városrészt tett a befektetők és a lakók - újak és régiek - számára vonzóvá. Ezen a városfejlesztési akcióterületen szerezte és gyarapította tapasztalatait a szerző, aki hasonló fejlesztést indított el Zalaegerszegen és Mosonmagyaróváron.
A kötet az önkormányzati vezetőknek ad segítséget:
- az akcióterületekre vonatkozó városfejlesztési elképzeléseik megfogalmazásához, megvalósításuk előkészítéséhez és végrehajtásához;
- az akcióterületi terv alapfogalmainak, alkotóelemeinek és belső összefüggéseinek ismertetésével;
- módszertani útmutatásával az előkészítés kulcsát jelentő akcióterületi tervek, komplex városfejlesztési akciótervek kidolgozásához;
- a megvalósítás szervezeti, jogi és finanszírozási eszközeinek bemutatásával, és ezzel kézzelfoghatóvá teszi azokat az ismereteket, amelyek birtokában az önkormányzatok kézben tudják tartani város-, illetve településfejlesztési elképzeléseik megvalósítását, szabályozott és kiszámítható módon tudják bevonni a fejlesztésbe a magánszféra finanszírozási forrásait.
A településfejlesztés kihívásai a városiasodó községekben és a felzárkóztatásra váró falvakban sem kisebbek. A komplex projekt-előkészítés és a megvalósítás szakmai logikája, módszerei és eszközei ugyanazok falun, mint a városokban!
Különös aktualitást kölcsönöz a könyv megjelenésének, hogy az Európai Unió és a társfinanszírozást biztosító magyar kormány 2007 és 2013 között mintegy 289 milliárd forintot szán az önkormányzati városfejlesztési és városrehabilitációs tervek megvalósításának támogatására, és mintegy 135 milliárd forintot tervez a legfejletlenebb kistérségek felzárkóztatására. A támogatás azonban önmagában nem elég az eredményes településfejlesztéshez. A támogatások eredményes és hatékony felhasználásához jó projektek is kellenek.
A Magyar Urbanisztikai Társaság támogatásával kiadott könyv ehhez nyújt módszertani segítséget a települési önkormányzatoknak. A könyvben ismertetett módszerek és eszközök segítségével az önkormányzat városfejlesztési forrásai megsokszorozódnak, és így hatékonyan vehetnek részt a fejlesztési pénzek felhasználásában. És a legfontosabb: településük dinamikus fejlődését mozdítják elő vele!
Módszert adni, használható európai eszközöket bemutatni a sikeres város-, illetve településfejlesztési projekt előkészítéshez - ezt tűzte ki célul a szerző, ezt teljesíti a kötet. Ajánljuk figyelmébe.

A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. a Regionális Operatív Program (ROP) keretében támogatást nyert partnerségépítő tréningek, workshopok lebonyolításához, amelyhez forrást az Európai Unió, illetve a hazai költségvetés biztosította.

A program - amelyet az ügynökség Balatoni Partnerségi Programnak keresztelt el - célja , hogy létrejöjjenek olyan kísérleti együttműködési modellek, hálózatok, partnerségen alapuló regionális és kistérségi fejlesztési koncepciók és programok, amelyek javítják a helyi fejlesztéspolitika hatékonyságát és erős szemléletformáló hatást fejtenek ki.
A Balatoni Partnerségi Program a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben az együttműködést, közös gondolkodást, együttműködési lehetőségek feltárását segíti/segítette, a turizmus, a kommunikáció és a környezetvédelem, illetve a nemzetközi és szakértői együttműködések speciális területein.
Az ügynökség speciális témaválasztásának célja volt, hogy a Balatont körülvevő régióktól eltérő, nem szakmai projekt előkészítést, illetve projektgenerálást elősegítő workshopok, tréningek lebonyolítása, hanem együttműködési, partnerségi kapcsolatok kialakítása.
A partnerség egyfajta erőforrást jelent, szükséges, hogy az itt élők ezt felismerjék, és tényleges együttműködési rendszerek alakulhassanak ki a régió szereplői között.
Megvalósítás eszközei:
- Kistérségi és regionális szintű együttműködési-partnerségi hálózatok kiépítését célzó kommunikációs tréningek.
- Regionális és kistérségi együttműködési modellek kialakítását célzó work-shopok a turizmus és a környezetvédelem szakterületein.
A programok megvalósíthatósági időtartama 3 év, a 2005-2007-ig terjedő időszak volt.
A tréningek: témától függően 1, 2, illetve 3 napos workshopok keretében rendezték meg. A tréningeken való részvétel, illetve az étkezés és a szállás a résztvevők számára ingyenes. Az előadók: európai tapasztalatokkal rendelkező, neves szakértők mutatják be a kommunikáció, a turizmus, a környezetvédelem, valamint a nemzetközi és szakértői együttműködések területén mindazt, ami Európában sikeresen működik, illetve a résztvevőkkel közösen végiggondolják az európai tapasztalatok hazai megvalósításának lehetőségeit.
A Balaton Régió sikeréért tenni akarók voltak a résztvevők: polgármesterek, polgármesteri hivatalok dolgozói, turisztikai gazdálkodó szervezetek (szállásadók, utazási irodák stb.), megyei turisztikai hivatalok, kistérségi menedzserek, vállalkozások, civil szervezetek, oktatási, szociális és közművelődési intézmények, környezetvédelemmel, természetvédelemmel és vízüggyel foglalkozó szervezetek, valamint a lakosság képviselői.
Az alábbi ágazati fórumokat rendezték meg 2007-ben:
- Meddig ér a víz? (Csopak, március)
- Régészeti leletek bemutatása a Balaton térségében (Siófok, április)
- Az együttműködés lehetőségei a strandi animáció területén (Balatonlelle, május)
- Urbanisztikai konferencia (Marcali, szeptember). Lásd alábbi összeállításunkat.
- A kultúra jelene és jövője a Balaton térségében (Balatonfüred, szeptember)
- A Balaton vízminőségének védeleme és további javítása (Tihany, október)

"A Balaton térség rendezési és fejlesztési lehetőségei, feladatai. Örökségvédelem és/vagy fejlesztés? Hol a határ?"

"Partnerség építése a Balaton régióban,
Építés a Balaton régióban partnerekkel."

A Balaton térsége olyan egységes területi rendszer, ahol a társadalmi, gazdasági lehetőségek igen erősen függenek a környezeti állapottól, ezért a terület- és településrendezési és fejlesztési tevékenységeket nagyon szorosan össze kell hangolni.
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet jövője szempontjából alapvetően meghatározó a térség táji és települési környezetének alakulása. A környezet - turisztikai kínálat bővítését is szolgáló - mennyiségi és minőségi fejlesztésekor kiemelt figyelmet kell fordítani a történeti fejlődés során kialakult természeti és művi értékek megóvására és rehabilitációjára.
A környezeti szempontból különösen érzékeny, ugyanakkor az emberi tevékenység "eredményeként" túlzsúfolt régióban a fejlesztések térbeli elhelyezésére speciális elveket és szabályokat kell megfogalmazni.
A konferencia résztvevőit köszöntötte dr. Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, valamint dr. Tompai Géza, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. A fejlesztés és az értékőrzés összhangjáról dr. Laposa József, a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság vezető tervezője tartott előadást. Ezt követte Dános Pál vezérigazgató-helyettes ( SCD Holding Zrt. Ingatlanfejlesztési Üzletág) "Az SCD Holding Zrt. tervezett balatoni fejlesztései, összhangja az értékőrzés kritériumával" című előadása. A fejlesztések kívánatos irányai és alapelvei az önkormányzatok szemével nézve témáról dr. Bóka István, Balatonfüred Város polgármestere beszélt. Végül dr. Somogyi Győző, a Káli-medence Környezetvédelmi Társaság titkára Örökségvédelem vagy fejlesztés? Nem vagy, hanem ÉS! címmel tartotta meg előadását.
Az előadásokat szekcióülések követték: I. szekció (táj), szekcióvezetők: dr. Gerzanics Annamária főosztályvezető helyettes, ÖTM, Balogh László igazgató, Balatoni Nemzeti Park. II. szekció (település), szekcióvezetők: dr. Fejérdy Tamás elnökhelyettes, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Papp Zoltán Tamás főépítész, Tapolca Város Önkormányzata
A nagy érdeklődésre számot tartó konferencia levezető elnöke és meghatározó szakmai előkésztője, szervezője Virányi István, dél-dunántúli állami főépítész volt, aki egyben a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet állami főépítésze is.
A konferencia résztvevői terület- és településtervezők valamint fejlesztők, építészek, állami- és önkormányzati tisztségviselők és hatósági szakemberek, önkormányzati főépítészek, civil szervezetek képviselői voltak, akik megvitatták a balatoni települések jelenlegi urbanisztikai helyzetét és a fejlesztések lehetséges irányait. A konferencia eredménye egy közös állásfoglalás és ajánlás lett, amit eljuttattak a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet önkormányzatainak, a jogszabályok előkészítőinek és a döntéshozóknak

Marcali, 2007. szeptember 20.
(Forrás: www.balatonregion.hu )

A konferencia ajánlása

Fejlesztés nélkül nincs jövő, nincs örökségvédelem, és nincs értékvédelem sem, ugyanakkor fejleszteni csak a meglévő értékek megtartásával szabad.
Az integrált értékvédelem és a fejlesztés együttes megvalósulása lehet csak az elfogadható módszer. Alapvető cél a minőségi fejlesztés és az értékmegőrzés harmonikus összhangjának biztosítása.
Az örökségvédelem, a táj és a települések történeti hagyományainak, karakterének megőrzése értékesebbé, vonzóbbá teheti a környezetet (a fejlesztések számára is).
A világörökség várományos területek kijelölése és védelme indokolt. Emellett a "történeti táj" - törvényi szintű - definiálása is szükséges.
Kistájanként meg kell vizsgálni a történelmi fejlődés során kialakult tájgazdálkodást és építészeti hagyományokat, és ezeket a helyi építési szabályzatokba be kell építeni. A fejlesztések során fontos a táji és települési illeszkedés biztosítása.
A Balaton térségében sajátos vidékfejlesztési politika megvalósítása szükséges. A korszerű területfejlesztési politikának stratégiailag sokoldalúnak kell lennie, a vidék sokszínűségének megőrzése érdekében. Az integrált vidékfejlesztés keretében összhangba kell hozni a gazdaság- , a környezet-, az agrár-, kultúr- és a szociálpolitikát.
Az országos értékvédelem támogatási rendszerének újjáélesztésére van szükség. A Balaton térségében támogatási rendszert kell kidolgozni a tájfenntartó gazdálkodás számára.
A régi és új épületállomány együttélését biztosítani kell. A fejlesztésekkel a rehabilitációs célokat is lehet és kell szolgálni. A fejlesztéseket elsődlegesen a meglévő beépítésre szánt területeken kell megvalósítani.
A déli parton az autópálya csomópontok körül kialakuló területhasználati szabályok meghatározásánál elsődlegesen a tájképvédelmi szempontokat kell figyelembe venni. Ezeken a helyeken ipari és raktározási területek, logisztikai és bevásárló központok kialakítására ne legyen lehetőség, csupán a vendéglátás és idegenforgalom céljait szolgáló létesítmények legyenek elhelyezhetők. Az északi parton az országos közúthálózat fejlesztését a háttér településeket érintően kell megoldani.
A településfejlesztési koncepció tartalmi követelményeinek, szakmai kereteinek mielőbbi rendeleti meghatározása szükséges. A településrendezési terv csak a településfejlesztési koncepció alapján, annak megfelelően legyen elkészíthető, illetve módosítható.
Kistérségi (településcsoportokra vonatkozó) rendezési tervek készítése, metodikájának kidolgozása indokolt.
Szükséges a meglévő főépítészi hálózat kiterjesztése, kistérségi vagy társult települési főépítészek alkalmazása. A főépítész (mint önkormányzati szakértő) jelentős szerepet kell hogy betöltsön a projekt-előkészítések során.
Független Állami Építészeti Hivatal létrehozását kell szorgalmazni.
A társadalom építészeti kultúrájának emelését kell szorgalmazni, központi és helyi eszközökkel. A hagyományos kultúrák az állandóságban gondolkodtak. Engedjünk időt a hagyományok továbbélésére!
Megfontolandó:
- a rendezési és fejlesztési elképzelések megfelelő megalapozottsága érdekében, hogy a településrendezési tervek jóváhagyását követő két éven belül ne lehessen a településszerkezeti tervet módosítani.
- hogy a tájrendezési munkarész a településrendezési eszközök jóváhagyandó munkarésze legyen, melynek alapján a helyi építési szabályzat tartalmazzon előírásokat a hegygerincek és a hegyoldalak felső 1/3-ban meglévő természetes vegetáció védelmére vonatkozóan. Ezeken a területeken a talajvédelmi előírásoknak és a hagyományos gazdálkodásnak megfelelően kialakított művelési határ szabjon korlátot a beépített területek és a hagyományos gazdálkodásnak nem megfelelő művelési ágak és módok terjeszkedésének.
- a táj- és településképvédelem érdekében készítendő látványtervek tartalmi elemeinek meghatározása.
- az üdülőkörzet területén belül, a kiemelten védett helyeken, a típustervek engedélyezésének megtiltása.

(Forrás és további információ: www.balatonregion.hu )

Kitüntetések a Főváros Napján
Pro Urbe Budapest-díjas Rajk László építész, látványtervező, Nemzetközi hírű építészként és látványtervezőként betöltött jelentős szerepéért, a fővárosban megalkotott építészeti munkáiért
Budapest-díjas Geiger Györgyné főépítész, Pestszentlőrinc-Pestszentimre főépítészeként a településrész egységes táji és építészeti arculatának megteremtéséért, megőrzéséért. Zoboki Gábor építész, Nemzetközileg is kimagasló építőművészeti tevékenységéért, Budapest új kulturális centrumának létrehozásáért.
A kitüntetéseket a Főváros Napja alkalmából 2007. november 17-én tartott ünnepi közgyűlésen adták át. (forrás: www.budapest.hu)