Önkorkép - 2007. december

Az Országgyűlés lapzártánk után szavaz a költségvetési törvényjavaslathoz és az egészségbiztosítási előterjesztéshez érkezett módosító javaslatokról. Majd mindkét, az önkormányzatokat érzékenyen érintő törvényről december 17-én, az idei esztendő utolsó munkanapján voksolnak. A T. Ház legközelebb februárban ül össze, s ekkorra már az is világosabbá válik, mi történik a gazdasági tárca által bezására szánt harmincnyolc vasúti mellékvonallal.

A jövő évi büdzsé fő számairól lapunk az előző hónapban már beszámolt. Ehhez képest - a szokásoknak megfelelően - a fejezeteken belüli átcsoportosításokról folyt a vita a parlamentben. A koalíciós politikai alkuk alapján az önkormányzatok, úgy tűnik, jelentősebb pluszforráshoz, csaknem ötven milliárd forinthoz jutnak. Igaz, ebből a legnagyobb tétel az önkormányzatokban dolgozó közszolgák kötelező béremelésének fedezetére biztosított 40 milliárd forint. A kormányzat elkülönítve kívánja szerepeltetni az összeget a költségvetésben, míg az önkormányzati érdekszövetségek jelezték, szeretnék, ha azt beépítenék a normatívákba, s helyben dönthetnének differenciált felhasználásukról.
A vitában természetesen nem értettek egyet kormánypártiak és ellenzékiek abban, milyen hatással lesz az önkormányzatokra a pénzügyminiszter által is szigorúnak, kiegyensúlyozottnak minősített büdzsé. Jauernik István, az önkormányzati bizottság szocialista elnöke úgy vélekedett, hogy a 2008-as év nem lesz rosszabb az ideinél. Úgy vélte, jövőre az önkormányzatoknak nagyon fegyelmezett, takarékos gazdálkodást kell folytatni, és akkor az eddig megszokott színvonalon tudják biztosítani a közszolgáltatásokat.

Az önkormányzati bizottság fideszes tagja Ódor Ferenc - amellett, hogy üdvözölte a csaknem ötven milliárdos kompenzációt - azt jósolta, hogy ez nem fogja biztosítani a kötelező béremelések fedezetét, s ezen túl a villamos energia áremelkedésének többletterhét sem tudják majd a települések finanszírozni. A képviselő megállapította, hogy az önkormányzatok a működőképességük határán vannak.
Az ellezéki politikus szerint az eredeti pénzügyi tervtől eltérő támogatás is azt jelzi, hogy a kormány is érzi ezt a problémát. Mégis, a többi kiadás esetén is csak a 2006. évi fejkvótákat biztosítják az önkormányzatok részére.
A Fidesz úgy látja, a kormány nem csinált mást, mint lemásolta az idei évet, így 2008 még az ideinél is nehezebb év lesz a települések és megyék számára.
Elég összehasonlítani az önkormányzatok bevételi adatait az adósságállomány mutatóival - mondta Ódor Ferenc. Ezek szerint a bevételi növekmény mindösszesen 3,1 százalék, az adósságállományi növekmény pedig több mint 30 százalékos. A Fidesz szerint az önkormányzatok számára így nem marad más út, csak vagyonuk felélése, vagy további hitelfelvételek. Ezt azonban a kormányzat a konvergenciaprogram teljesítése érdekében törvény által szeretné korlátozni. Egyelőre úgy tűnik, eredménytelenül. Ehhez ugyanis kétharmados támogatást kellene szereznie az önkormányzati törvény módosításához is.
Az ellenzék - sok más változtatás mellett - növelné az oktatási és más normatív támogatásokat, illetőleg többet adna az intézményeknek a magasabb közműszámlák kifizetésére.

Önkormányzati delegáltak a fejkvóta és díjtétel bizottságokban. A koalíció az egészségügyi bizottság december 6-ai ülésén megállapodott az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényjavaslathoz benyújtandó kiegészítő módosító indítványokról. Ezzel bebiztosították a koalíciós szakítással fenyegető javaslat várható sima elfogadását. A csaknem félezer módosító indítványról lapzártánkkor voksolnak, míg a végszavazás december 17-én lesz.
A legvitatottabb kérdésben, a pénztárak igazgatóságának munkájával kapcsolatosan is sikerült megegyezniük. Eszerint a kisebbségi tulajdonos adja a pénztár vezérigazgatóját, de nem dönt egyedül a vitás kérdésekről. Szavazategyenlőség nem lehet, együttdöntési kötelezettség van, tehát addig kell a két tulajdonos félnek tárgyalni, amíg kompromisszumra nem jutnak. Egyhangú támogatást kapott az a szocialista javaslat, amely szerint a fejkvótára javaslatot tévő bizottság és az úgynevezett díjtétel bizottság 1-1 tagjára a helyi önkormányzatokért felelős miniszter tegyen javaslatot.
A bizottsági módosító indítványok közül zöld utat kapott az a javaslat, hogy az egészségügyi szolgáltató által beszedett vizit- és kórházi napidíj összegének legalább 30 százalékát köteles a foglalkoztatott dolgozó javadalmazására költeni, és egyhangúan elfogadták azt is, hogy évente csak egyszer lehet pénztárat váltani.
A bizottsági kapcsolódó módosító javaslatban pontosították, hogy a pénztár köteles azokkal a területi kórházakkal is szerződni, amelyeket nevesít az egészségügyi kapacitásokról szóló törvény. Enélkül ugyanis szűkült volna az ellátás, illetve a pénztárak "kényük-kedvük" szerint dönthettek volna arról, mely területi státussal bíró intézménnyel szerződnek.

A szocialista felszólalók azt hangsúlyozták, hogy a tartalékokat nem lehet tovább csökkenteni, ezért csak kisebb változtatásokat támogatnak a fejezeteken belüli átcsoportosításoknál. Megítélésük szerint az negyvenmilliárdos "injekcióval" az önkormányzatok a közalkalmazottak béremelésének teljes fedezetét megkapják.
A fennmaradó csaknem tízmilliárdból jut a fejlődő kistérségek, az Arany János tehetséggondozó programok differenciált támogatására, a kollégiumi lakhatási normatíva emelésére, a pedagógusok minőségi munkavégzésének differenciált elismerésére, és a villamosenergia-tarifa liberalizációja okozta áremelkedés hatásainak mérséklése. Ez utóbbival kapcsolatban kiderült, a kormányzat végül belement abba: a jövő évi költségvetésben 500 millió forintos keretet állítsanak be az önkormányzatoknak a közüzemi villamosenergia árnövekedés kompenzálására. Jauernik István, szocialista képviselő is hangsúlyozta, hogy a támogatást nem minden önkormányzat kaphatja meg, az elosztási technika az önhibáján kívül hátrányos helyzetű (önhiki) önkormányzatok támogatásához lesz hasonló.
Pósán László (Fidesz), a parlament oktatási bizottságának tagja úgy vélekedett: a csaknem tízmilliárdos többletről első ránézésre is tudni lehet, hogy az semmi. Magyarország több mint háromezer önkormányzatára kivetítve csepp a tengerben. Az önkormányzatok forráshiánya sokkal mélyebb válságot jelez, a közfeladatok - oktatás, szociális ellátás - elvégzéséhez adott állami normatíva ugyanis már több éve csökken, a pénzkivonás összevont mértéke legalább három-négyszerese a költségvetésben most átcsoportosított tízmilliárdnak - emelte ki az ellenzéki honatya.

Első körben több mint félezer, majd ezt követően több száz módosító javaslat érkezett a büdzsé javaslatához. Az újra megnyitott részletes vitában már döntően pontosító indítványokról, technikai korrekciókról vitáztak. Például olyanokról, amelyek a normatívák igénybevételének feltételét határozzák meg. A vitában Szabó Lajos, a szocialisták vezető gazdaságpolitikusa azt mondta: frakciójuk nem támogat olyan módosításokat, amelyek felülről nyitott alapokhoz nyújtanak be, illetve azokat sem, amelyeknek a tartalék a forrása.