 |
 |
CSESZT-REGÉLŐ a Magyar Urbanisztikai Társaság Falutagozatának
E gondolatok jegyében tartotta II. Falumegújítási Konferenciáját a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) Falutagozata november végén egy kishatár menti faluban, Csesztregen. Nem véletlenül esett a választás erre a kis Zala megyei községre, a horvát-szlovén határ mentén. A Lenti kistérség fejlesztései, kapcsolódva a Nyugat-dunántúli Régió programjaihoz, lendületes fejlesztő munkáról tanúskodnak, különösen itt Csesztregen, ahol ritka kivételként, több a munkahely, mint az aktív korú lakosság. Polgármester asszonyuk, Czupi Sándorné köszöntőjében büszkén sorolta a község nevezetességeit, látnivalóit, megvalósult álmukat. Legfőbb eredményüknek azonban a számos önszerveződő, civil közösséget, helyi kezdeményezést tartotta, melyek nemcsak színesítik a község mindennapi életét, hanem bizonyítják a település népességmegtartó képességét is. A konferencia tematikája és célkitűzése alapvetően három aktuális témakörhöz kapcsolódva járta körül a falumegújítás helyzetét és problémáit:
A megnyitó előadást Nógrádi László országgyűlési képviselő, Lenti város polgármestere tartotta, a település, a térség eredményeit és problémáit mutatta be. Ónodi Gábor, a MUT Falutagozatának elnöke előadásában a falusi települések szerepének megváltozásáról beszélt, külföldi példákat is bemutatva. A Falutagozat 2007. évi tevékenységével kapcsolatban kiemelte, hogy a tagozat tagjai aktívan közreműködtek az Európai Falumegújítási Munkacsoport által meghirdetett Innovációk a jövőért című pályázat hazai előpályázatának meghirdetésében, regionalizálásában. CSESZTREGI NYILATKOZAT NEKÜNK, akiknek napi munkájában felelősségünk van a vidék sorsa iránt, minden tudásunkkal támogatnunk kell az ország kistelepülésein élő embereket, és kötelességünk biztosítani számukra a humán erőforrásokat, átadható készségeket, hogy a vidék kultúráját megőrizve életük ne a mindennapi túlélésért folytatott küzdelem, hanem az egész társadalom számára elismert, megbecsült tevékenység legyen. NEKÜNK, akiknek feladata a vidék jövőjének alakítása, kötelességünk felhívni a törvényhozók figyelmét arra, hogy a kis népsűrűségű, lakott, művelt, táji értékei miatt egyedi és megőrzendő települési területek az ország 2/3-át jelentik, amely nem csak az ott élők hazája, és nem csak az ott lakók használják. Ezért a táj megfelelő fenntartásához szükséges forrásokat a területet fenntartó kistelepülésekhez kell eljuttatni. NEKÜNK, településtervezőknek, -fejlesztőknek, -üzemeltetőknek, választott képviselőknek és állami köztisztviselőknek, alkalmazottaknak össze kell fognunk a vidéki táj megvédése és a vidéken élő állampolgárok életének megkönnyítése érdekében. Ez társadalmi összefogás, párbeszéd nélkül nem lehet. A MUT Falutagozata felelősen vállalja a párbeszéd megindítását, építve a csesztregi konferencia tanulságaira, résztvevőinek javaslataira. Csesztreg, 2007. november 30. További előadók voltak: Medgyasszay László országgyűlési képviselő, a Barankovics Alapítvány győri Vidékfejlesztési Irodájának vezetője, Salamin Géza és Radvánszky Ádám, a VÁTI részéről, Csóka Judit (ÖTM) , Kövecses János, a VKSZI regionális koordinátora, Polgár András, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség képviselője, Kovács Károly, a Lenti és Vidéke Kistérségfejlesztő KHT vezetője. A Nyugat-dunántúli Régió megyéinek bemutatására a meghívott megyei főépítészek vállalkoztak: Végh Csaba, Győr-Moson-Sopron megye főépítésze, Németh István Vas megyei főépítész, Bubics Tamás Zala megyei főépítész. A helyi tervezés számára kiváló módszereket kínáló Lokális Agenda 21 készítésének előnyeit ismertették a CEWEB magyar munkatársai, Dankó Nóra és Füzi Imola. A térségfejlesztési módszer lényege, hogy a lakosság bevonásával, önkéntesek aktív részvételével a megbújó erőforrások feltárulkoznak, nő a helyiek felelősségtudata lakóhelyük és a közösség jövője iránt. A helyben-helyiekkel együttműködő fejlesztéstervezés technikájának magyarországi elterjesztését és alkalmazását a jelenlévők a másnapi reggeli asztal mellett próbálhatták ki; felvázolva néhány példa eredményeit és tanulságait. A konferencia második napjának színes és látványos előadói a helyi fejlesztési programokat bemutató térségfejlesztők voltak. Madaras Attila, az ÖTM munkatársa a településfejlesztési koncepció tartalmi követelményrendszerét kormányrendeletként rögzíteni szándékozó tervezetet ismertette. Szakmai körökben már több mint 10 éve közismert, hogy a koncepció nem csupán egy szükséges papír, amit a településrendezési tervek mellé kell tenni, hanem stratégiai fontosságú dokumentum, amely akár rendezési tervek nélkül is nélkülözhetetlen munkaeszköz. A minisztérium segédletekkel látja el az önkormányzatokat, tervezőket, a hatékony és átgondolt településfejlesztés érdekében. Tétényi Éva építészmérnök, a Falutagozat elnökségi tagja, az integrált településfejlesztési stratégia fontosságát hangsúlyozta. Véleménye szerint a "községfejlesztési koncepció" azért, mert a városoknál kisebb településekre vonatkozik, nem lehet a városfejlesztési koncepció "leegyszerűsített" változata, hanem a jövő lehetőségeit reálisan felmérő, a térségi összefüggéseket is kezelni képes alapdokumentumnak kell lennie. Balogh Ákos példákkal illusztrálva fejezte ki reményét, hogy talán a településfejlesztés finanszírozási követelményei fogják kialakítani a rendet a jogszabályi keretek között, és majd ezek a komplex integrált fejlesztési koncepciók fogják megalapozni a sikeres falumegújítási programokat. Keresztes Sándor állami főépítész zárszavában a kistérségi keretek között megvalósuló falumegújítás fontosságára hívta fel a jelenlévők figyelmét, ahol a tervezés bázisává a helyi közösségnek kell válnia. A falusi lakosság, az épített és természeti környezetünk értékeinek védelme érdekében tudatos fejlesztési és rendezési tervek kellenek, melyek integrált módon közelítik meg a falvak problémáit. Végezetül a MUT II. Falumegújítási Konferenciája elfogadta a konferencia záródokumentumát, a Csesztregi nyilatkozatot. (Kivonat Krizsán András, Pula főépítésze cikkéből)
A kormányrendelet az eddig hatályos építésügyi hatósági illetékességi területeket veszi alapul, a hatáskört a körzetközponti hatóságokra telepíti. Tovább működhetnek a jelenlegi nem körzetközponti építésügyi hatóságok is az állampolgári jogbiztonság és a megfelelő színvonalú hatósági feladatellátás érdekében akkor, ha a személyi és tárgyi feltételeket maradéktalanul biztosítják. Ha ezek a feltételek hiányoznak, akkor az építésügyi hatósági hatáskört a kistérségi székhelytelepülés veszi át. Az építésügyi körzetközpontokban a költségvetés megemelt finanszírozási eszközökkel támogatja a feladatellátás feltételeit. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 393/2007. (XII. 27.) kormányrendelet (a 343/2006. (XII. 23.) kormányrendelet módosításáról) megjelent: MK 2007/184. (XII. 27.) számában. (Forrás: www.otm.gov.hu)
Pro Renovanda Cultura Hungariae A Magyar Tudományos Akadémia Székházában adták át a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Kuratóriuma által odaítélt díjakat. Az esemény januárban volt. ALAPÍTVÁNYI FŐDÍJAT kapott Enyedi György geográfus közgazdász, az MTA tagja, a társadalmi földrajz, a regionális fejlődés, a településfejlődés területén elért kimagasló tudományos eredményeiért. Enyedi György széles körű nemzetközileg is jegyzett ismereteit eredményesen kamatoztatta a felsőoktatásban. Tanított a Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, az ELTE-n. 1960-83 között az MTA Földrajztudományi Intézetében dolgozott, 1983-1991-ig a Regionális Kutatóközpont főigazgatója, majd kutató professzora, 1999-2002 között az MTA társadalomtudományokért felelős alelnöke. Számos hazai és nemzetközi tudományos szervezet, bizottság tagja. Szakmai munkásságát több állami és társadalmi kitüntetéssel ismerték el, így 1993-ban Széchenyi díjjal. Tudományos munkásságát 24 könyve és több mint 240 tanulmánya örökíti meg, és több tucat, az ország különböző részén tevékenykedő tanítványa folytatja. PÁZMÁNY PÉTER FELSŐOKTATÁSI DÍJAT kapott többek között Winkler Gábor egyetemi tanár, Pápa város főépítésze az építészet és a történeti szemléletű városrendezés oktatása terén elért eredményeiért. Winkler Gábor szakmai tevékenységét gyakorló építészként kezdte, 1990-től kapcsolódott be a felsőoktatásba. Tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen, a győri Széchenyi István Egyetemen, a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem Építéstani tanszékének vezetője. Közel 300 épület tervét készítette el, a pápai belváros megújítására vonatkozó tervei a magyar településrendezés etalonjává váltak. Nevéhez kapcsolódik a tömbhelyreállítás sajátos nyugat-dunántúli iskolájának megteremtése. Számos hazai és külföldi szakmai társaság tagja, több mint 25 könyve, több idegen nyelven is hirdeti eredményes munkásságát. (Forrás: www.mta.hu/hirek)
(További információ www.otm.gov.hu)
Tekintettel arra, hogy tervezett szabályozás műszaki tartalmú jogszabály, tehát a "műszaki tartalmú jogszabály-tervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetésről szóló 94/2004. (IV. 27.) kormányrendelet" hatálya alá tartozik, ezért be kell jelenteni a Európai Bizottságnak. A bejelentés 2007. november 21-én megtörtént. Az OTÉK-módosítás az Európai Bizottság számára történt bejelentés kézhezvételétől számított három hónapig nem nyújtható be a kormányhoz elfogadásra. Tekintettel arra, hogy a szakma a jogszabálytervezet tartalma és hatályba lépésének dátuma iránt nagy érdeklődést tanúsít, a bejelentett tervezet normaszövegét a www.otm.gov.hu honlapon az ÖTM hozzáférhetővé tette. (Forrás: www.otm.gov.hu)
"Társadalmi innovációk a jövőért" "Társadalmi innovációk a jövőért" volt a mottója annak a pályázatnak, amelyet az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel közösen írt ki. A nyerteseket a Magyarországi Falumegújítási Díj 2007 díjjal jutalmazták. I. helyezett Kazár (Nógrád megye, ) a falufejlesztés legkiemelkedőbb minőségű megvalósításáért. A győztes képviseli Magyarországot az "Európai Falumegújítási Díj - 2008" versenyen. Magyarországi Falumegújítási Díjat kapott a fenntartható falufejlesztés kiváló színvonalú megvalósításáért: Alsómocsolád (Baranya megye), Bicsérd (Baranya megye), Kunsziget (Győr-Moson-Sopron megye), Paloznak (Veszprém megye, ) Túristvándi (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ) Újszilvás (Pest megye). A Falumegújítás egy vagy több területén elért kiemelkedő teljesítményért: Bezedek (Baranya megye), Gelse (Zala megye), Kercaszomor (Vas megye), Orf (Baranya megye), Tetétlen (Hajdú-Bihar megye). A szervezők minden díjazottat meghívnak a Magyarországi Falumegújítási Díj tavaszi átadó ünnepségére, és a falumegújítási konferenciára a 2005. évi díj győzteséhez, Tápiógyörgyére (Pest megye). A díjazottak lehetőséget kapnak településük és falumegújító tevékenységük bemutatására. A rendezvény pontos időpontjáról mindenki értesítést kap. (Forrás: www.otm.gov.hu)
A rovatot Zábránszkyné Pap Klára szerkesztette
|
||||||||
Munkanélküliség? Az nincs, több a munkahely, mint az aktív korúak száma. Még a környező településekről is sokan járnak a faluban működő, két, főként autóalkatrész-gyártásra berendezkedett, külföldi tulajdonú kft.-be dolgozni. Az egyik cég osztrák, a másik német érdekeltségű. A polgármester asszony elmeséli, hogy az osztrák tulajdonú kft.-ben az önkormányzat alapítóként vett részt. Ma már itt nincs érdekeltségük, de az NB III-as focicsapatot a Femat Hungária ma is kiemelkedően segíti. A faluban sok az egyéni vállalkozó. A közeljövőben épül egy gombafeldolgozó-üzem, amely újabb munkalehetőséget jelent a község, illetve a környező települések lakóinak.
Egy település megjelenése kifejezi az ott élő emberek életkörülményeit, megélhetésük, fejlődésük lehetőségeit. Építészeti sajátosságaik, mint a társadalmi folyamatok leképeződése szoros összefüggésbe hozhatók a mai magyar falvak alapvető, nehézségeivel, feladataival. Falvaink problémáit sokféleképpen lehet megközelíteni, értékes alátámasztó vizsgálatokkal leírni, de e megközelítéseknek integrált módon a vidék megújítása, művelt, táji értékeinek megőrzése kell, hogy középpontjában álljon. 
A komplex falumegújítás esélyei a regionális operatív programok és vidékfejlesztési támogatások most induló hétéves ciklusában.
Hol a szerepe és helye a falvaknak, kistelepüléseknek a magyar településhálózat struktúrájában?
Milyen a magyar falumegújítás gyakorlata a készülő európai falumegújítási alapelvek tükrében? Mit tud hozzátenni a honi szakma és politika ehhez a dokumentumhoz?
Módosult az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelölését és működését szabályozó kormányrendelet. A kormány december 19-i ülésén elfogadta azt a kormányrendelet-módosítást, amely az építésügyi hatóságok működését szabályozza. A kormányrendelet az általános építésügyi hatósági feladatellátást 2008. február 1-jével a személyi és technikai feltételekkel rendelkező építésügyi körzetközpontokba telepíti. Ez azért szükséges, mert az általános építésügyi hatósági ügyeket jelenleg 2048 jegyző vagy körjegyző látja el, és a feladatellátás feltételeiben az egyes települések között jelentős színvonalbeli különbség alakult ki.
Tartalomjegyzék * tizennyolcadik évfolyam, 1-2. szám * 2008. január-február
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.