Önkorkép - 2008. március

Csapdahelyzet

Az Állami Számvevőszék már tavaly, a 2006. évi költségvetésre vonatkozó zárszámadásában arra hívta fel az Országgyűlés figyelmét,
hogy a finanszírozási feszültségek és az uniós támogatással megvalósuló fejlesztések fenntarthatóságára vonatkozó információk hiánya 2008-ban is növeli az önkormányzati költségvetések tervezésének és végrehajtásának kockázatát. A számvevők már a 2006-os költségvetési évre vonakozóan megállapították, hogy a hosszú lejáratú hitelállomány néhány önkormányzatnál koncentrálódott. Új jelenség, hogy az önkormányzatok - ezen belül különösen a megyei önkormányzatok - zártkörű kötvénykibocsátása élénkül, az 5- 10 év múlva esedékes törlesztési kötelezettség fedezete a (jelenleg ismert feltételek mellett) nem tervezhető kellő biztonsággal. A települési önkormányzatok 2002- 2006 között 45 százalékkal nagyobb arányban adósodtak el, a kötvény-kibocsátási hullámmal a helyzet rosszabbnak látszik, csökken az esély arra, hogy kikerüljenek az adóságcsapdából.

Tavaly év végére a kötvények kibocsátásából származó eladósodás mértéke már meghaladta az 50 milliárd forintot, azóta ez az arány csak növekszik. Saját kötvényt kibocsátó önkormányzatok az ország minden pontján akadnak. A tehetősebbek képesek beruházni is a befolyt összegből, de a szegényebb önkormányzatok szinte kizárólag önfenntartásra és adósságtörlesztésre fordítják a kötvények bevételét. Ha megnézzük a megyék idei költségvetését, azt tapasztaljuk, hogy, a jelentős mértékű kötvénykibocsátást többnyire úgy indokolják, hogy önerő hiányában képtelenek volnának igénybe venni az uniós forrásokat.
Domokos László, Békés megye közgyűlésének elnöke, országgyűlési képviselő, a kötvénykibocsátásról szóló közgyűlési tárgyalásakor arra figyelmeztetett, hogy a kormány a közeljövőben korlátozni kívánja a hitelfelvételt. A Pénzügyminisztérium a hitelfelvételre vonatkozó korlátozási szándékát a konvergenciaprogrammal indokolta. A szakértők szerint a kötvénykibocsátás azért is népszerű, mert nem kell a közbeszerzéssel bajlódni, a bankoknak pedig jó üzlet lehet, hiszen a megyei jogú városoknál és a megyéknél szinte kizárt a csődhelyzet. Ugyanakkor az önkormányzat számára mégis kockázattal jár, mivel a kötvények rendszerint devizaalapúak, így még árfolyamkockázattal is kell számolni.

Az alábbiakban kísérletet teszünk arra, hogy bemutassuk, mit gondolnak a megyei önkormányzatok a kötvénykibocsátásról?
Mennyire tartják jónak ezt a megoldást, mennyire segíti gazdálkodásukat, mennyire biztosít "önerősgaranciát" a pályázatokhoz. Idézünk néhány országos önkormányzati szövetségi véleményt is, amelyek arról szólnak, hogy tizennyolc évvel az önkormányzatok megalakulása után, tovább már nem halasztható az önkormányzatok feladat- és hatáskörének felülvizsgálata, és végre dönteni kellene a finanszírozásról is.

Az érdekszövetségek
megoldást sürgetnek

A megyei önkormányzatok feladatukkal arányos finanszírozást várnak a kormányzattól - nyilatkozta Ódor Ferenc, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Véleménye szerint jelenleg a költségek olyan alacsony finanszírozása tapasztalható, mellyel óhatatlanul abba a helyzetbe kerülünk, hogy egy korrekt költségvetés kidolgozása helyett kénytelenek vagyunk azon gondolkodni, mekkora hiteleket szabad felvennünk - mondta a politikus tavaly októberben, a baranyai önkormányzat "Európában a megye" című konferenciáját megelőző sajtótájékoztatón. Az elnök szerint a 2006-os választásokat követően 10 milliárd forintot vontak meg a megyei önkormányzatoktól, arra hivatkozva, hogy "túlvállalták" magukat. Emellett érzékenyen érintette őket, hogy az illetékhivatalok átkerültek APEH-hez, emiatt 50- 300 millió forint forrástól estek el. Ódor Ferenc, aki a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat elnöke is, úgy vélte:
"rövidlátó politikai szándékok miatt nem lehet mindenestől tönkretenni az önkormányzati rendszert (...). Megfojtani, aztán rámutatni, nézzék, nem képes ellátni feladatát".
Hangsúlyozta, hogy a megyéknek olyan feladataik vannak, mint az oktatás, az egészségügyi és szociális ellátás, melyeket mindenképpen el kell végezniük. A feladatokról, a hatáskörökről és a területi egységek nagyságáról lehet értelmesen vitatkozni, de a megyékre, mint az önkormányzati rendszer középszintjére feltétlenül szükség van. Legalábbis addig, amíg ennél jobb alternatívát nem tudnak felmutatni - hangsúlyozta a politikus.
Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára egy megyei konferencián úgy nyilatkozott, hogy: a Medgyessy-kormánynak megvolt a szándéka a közigazgatás átalakítására, de 2002-óta a politikai egyetértés hiánya miatt erre nem került sor, ez az önkormányzatok folyamatos gyengüléséhez vezetett.
Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke így nyilatkozott: - Az önkormányzatoknak is legyen egyetértési, döntési joguk! Véleménye szerint mindenféleképpen romlott idén az önkormányzatok pozíciója, a Pénzügyminisztérium adatai szerint 3,3 százalék a Magyar Önkormányzatok Szövetségének adatai szerint viszont 7- 10 százalékkal csökkent a finanszírozás mértéke - mondta a szövetség elnöke egy zalaegerszegi rendezvényen.
Az önkormányzatok feladatai a törvényi változások miatt nőttek, ehhez képest az állami források beszűkültek. Amíg nem történik meg az önkormányzati feladatok és hatáskörök egyértelmű áttekintése, és nem döntenek a finanszírozásról, addig felesleges reformokat tervezni.
Mindeddig nem történt érdemi változás, ami egyben azt is jelenti, hogy a kormány érzéketlen az önkormányzatok kéréseivel, igényeivel szemben
- fejtette ki Gémesi György. Az önkormányzati szövetségek májusban javaslatot készítenek arról, hogy a helyhatóságoknak is legyen egyetértési, döntési joguk az önkormányzati reformokkal kapcsolatban - közölte.
Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere, a Magyar Faluszövetség elnöke szerint nehéz helyzetbe hozza a kistelepüléseket az oktatás finanszírozási rendszere. Véleménye szerint a falvak jövőjének záloga a helyi iskola fennmaradása. Az új szisztéma szerint ha nem tudják kiállítani az optimális osztálylétszámokat, az intézményfenntartók veszítenek az állami támogatásból. A helyzet megoldására kénytelenek más önkormányzatokkal társulni az iskolák fenntartásában. A faluszövetség elnöke azt mondja, hogy ezekben a formációkban már elveszhet a kicsik önállósága.

Megyei körkép

Hárommilliárd forint értékű kötvényt bocsát ki a Baranya Megyei Önkormányzat. Idén 17 milliárd forintból gazdálkodik és 1,4 milliárd forint hiánnyal számol. A megyei önkormányzat 2004- 2005. évi beruházási célhitelei kiváltására, a 2008- 2009. évi fejlesztések és pályázatok forrásainak biztosítására, valamint az önkormányzat 2007. december 31-ig felhalmozott működési hiányának rendezésére 3 milliárd forintnyi kötvény kibocsátásáról döntött.
Ötmilliárd forint értékben kötvényt bocsát ki a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat. Az előterjesztésről hosszú vita után még tavaly döntött a megyei közgyűlés. A megyei önkormányzatnak a tervezett saját beruházásaihoz, intézményi fejlesztéseihez benyújtandó pályázatok önrészének biztosításához, valamint az európai uniós támogatásokkal megvalósuló fejlesztések előfinanszírozásához kell az ötmilliárd forint értékű kötvénykibocsátás.
Bányai Gábor, a közgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a kormány a 2008-as költségvetéssel a megyei önkormányzatokat és rajtuk keresztül a megyéhez tartozó oktatási és egészségügyi intézményeket "padlóra küldi", mert az megvonásokat tartalmaz. Az elnök emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtott végre a megye az oktatási és az egészségügyi ágazatban, de már nagyon kevés a forgalomképes vagyona, így már nincs mit értékesíteni.
Az előterjesztés szerint az ötmilliárd forint értékű 20 éves futamidejű kötvény törlesztése öt év türelmi idő után kezdődik. A kibocsátás devizaneme lehet forint, euró vagy svájci frank, melyről a banki ajánlatok függvényében döntenek.
Egyensúlyi költségvetést fogadott el Békés megye - nyolcmilliárd forint értékű kötvényt bocsát ki. Az idei költségvetés több mint 31 milliárd forintos bevétellel és ugyanennyi kiadással számol. A közgyűlés a költségvetési terv első változatában még 700 millió forint hiánnyal számolt, de a megszorító intézkedésekkel sikerült az egyensúlyt megtalálni - magyarázta Domokos László, a közgyűlés elnöke a költségvetés elfogadása előtt. Az elnök a 700 milliós hiányt a kormány megszorító intézkedéseivel magyarázta. A hiány csökkentése érdekében a költségvetés előkészítése során több átszervezésről döntöttek, így a megye fenntartásában működő szociális, gyermekvédelmi, fogyatékosügyi és kulturális intézmények körében megkezdődtek az átszervezések, ennek eredményeként állt elő az egyensúly. A megye nem akar lemondani az uniós fejlesztési lehetőségekről, ezért tavaly döntött arról, hogy erre a célra összesen 8 milliárd forintért kötvényt bocsát ki. Ebből a forrásból biztosítják a pályázatokhoz szükséges önrészt. A kibocsátásra több bankot kívánnak bevonni, s arra számít a megye vezetése, hogy a svájci frank alapú kötvényt öt év türelmi idő után húsz év alatt kell megfizetni.
Öt+hárommilliárdos kötvénykibocsátás terveznek Borsod megyében. Az egyik legnagyobb költségvetésű, mintegy 40 milliárd forintból gazdálkodó borsodi önkormányzat két fordulóban, a működőképesség fenntartása érdekében kötvényt bocsát ki. Ötmilliárd forintnyi értékkel kezdenek, majd újabb hárommilliárdos kötvény kibocsátását tervezik.
Ötmilliárd forint értékben kötvény kibocsátásáról döntött a Csongrád Megyei Önkormányzat - jelentette be a döntést Magyar Anna, a közgyűlés elnöke. A kötvényből befolyó összeggel a korábbi hiteleket váltják ki, illetve a tervek szerint olyan beruházási, pályázati tevékenységeket segítenek, amelyek költségeket csökkentenek, mint például egy energetikai beruházást. A kötvények nem kisbefektetőkhöz kerülnek, hanem a tranzakcióval megbízott pénzintézet jegyzi be az egészet. A bankot három pályázó közül választották ki. A pénzt svájci frankban kapja az önkormányzat, és az első öt évben csak a kamatot törleszti. Az első kamatfizetés ideje 2008 áprilisa, a teljes futamidő pedig 2027 februárjáig tart majd.
Fejér megye kétmilliárd forint fejlesztési célú kötvényt bocsát ki. "A 2006-os évhez viszonyítva idén 800 millióval kevesebb állami támogatást kap az önkormányzatunk, ebből 600 millió a normatív állami támogatás csökkenésének mértéke az említett időszak óta. Ebben a kormányzati döntések következtében kialakult drámai helyzetben kellett a költségvetésünket megalkotni" - mondta a közgyűlés elnöke. Dr. Balogh Ibolya hangsúlyozta, a 2008-as évben valamivel több illetékbevételre számíthatnak, amennyiben persze hinni lehet a kormány ígéretének. Kiemelte: meg kell ragadni minden bevételt növelő, és kiadást csökkentő lehetőséget. A tavalyi évben 34 milliós megtakarítást értek el az intézmény-átalakítások révén. A 2 milliárd forintos értékű kötvényt fejlesztés céljából bocsátják ki.
Győr-Moson-Sopron megye nem kényszerült hitel felvételére, kötvény kibocsátásra. A megyei önkormányzat 2008. évi költségvetésének kiadását 19,084 milliárd forintban, bevételét 17,734 milliárd forintban, hiányát 1,35 milliárd forintban határozta meg. Ez évi költségvetés bevételi is kiadási főösszege 19,98 milliárd forint, idén 2,1 százalékkal csökken a megyei önkormányzat központi finanszírozása.
Hajdú-Bihar Megye Közgyűlése hárommilliárd forint értékben kötvényt bocsát ki. A megyei önkormányzat idén 16 milliárd 216 millió forintból gazdálkodik, 600 millió forint hitelt vesz fel a működési költségek fedezésére, elsősorban fejlesztésekre 3 milliárd forint értékben kötvényt bocsát ki. Rácz Róbert hangsúlyozta: az idei költségvetésben az eddigieknél is nehezebb az egyensúly megteremtése. A központi finanszírozás egyre csökkenő mértékben fedezi a kiadásokat, az önkormányzat bevételi lehetőségei korlátozottak, a tartalékai kimerültek. A megyei önkormányzat feladatköre 90 százalékban az intézmények működtetésére terjed ki, ám az állami támogatás drasztikus megvonása miatt 1,3 milliárdos hiánnyal kell számolniuk - részletezte az elnök. Elmondása szerint a hazai és az európai uniós pályázatokhoz az önerő megteremtése indokolja a külső források bevonását.
Nyolcszázmilliós hi-telt vesz fel Heves megye. Tizennyolcmilliárd forintból gazdálkodik Heves megye önkormányzata, s a közgyűlés a működési hiány fedezetére csaknem nyolcszázmillió forintnyi hitel felvételét tervezi.
Jász-Nagykun-Szolnok megye négymilliárd forint értékű kötvényt bocsát ki. Több mint 17 milliárd forintos kiadással, 16,3 milliárd forintos bevétellel és 834 millió forint tervezett hiánnyal számol a megye idei költségvetése. A 17,2 milliárd forintos kiadási oldalon a személyi juttatásokra 8,4 milliárd, a munkaadókat terhelő járulékokra 2,6 milliárd, míg a dologi kiadásokra 4,6 milliárd forintot fordít az önkormányzat.
A közgyűlés beruházási feladatai megvalósítása érdekében 4 milliárd forint névértéken svájci frankban húszéves futamidőre és ötéves türelmi idővel kötvény kibocsátását szavazta meg.
Komárom-Esztergom megye ötmilliárd forint értékű kötvény kibocsátását tervezi. A megye költségvetésének számított hiánya 5,58 milliárd forint, melyből 5 milliárd a fejlesztési forrásokra kibocsátott kötvény összege. A 2008-as működési hiány valójában csak 217 millió forint, mivel a további deficitet egy idősotthon elhelyezésére megvásárolt épület 300 millió forintos hitele jelenti. A kötvénykibocsátásból pályázatok önrészét fedeznék.
Másfélmilliárd forint értékű kötvényt bocsát ki Nógrád Megye Önkormányzata, mert nincs pénze fejlesztésekre. A konstrukciót a hitelfelvétel helyett választották. A közgyűlés a tervezett fejlesztésekhez szükséges saját erőt sem bevételeiből, sem a még értékesíthető ingatlanvagyonból nem tudja biztosítani, ezért kell külső forrást bevonni, a kötvénykibocsátás pedig kedvezőbb, mint a hitelfelvétel. A megyében működő nyolc banktól beérkező ajánlat alapján választják ki a lebonyolítót. A zártkörű, 1,5 milliárd forintos kötvénykibocsátás futamideje 20 év lesz, a törlesztést öt év múlva kezdik meg.
Pest megye bevételi főösszege több mint harmincötmilliárd. Pest megyében mintegy félmilliárd forinttal csökkent az átadott állami támogatás. Ez azt jelenti, hogy például az oktatásban, az állami normatíva idén már csak mintegy felét fedezi a tényleges költségeknek. Pest Megye Önkormányzata az ország romló gazdasági helyzete, a magas infláció, a közüzemi szolgáltatások nagymértékű áremelése és a központi kormányzat forráskivonó politikája ellenére szilárd - jelentette ki Szűcs Lajos, a közgyűlés elnöke, aki úgy nyilatkozott, hogy a romló körülmények ellenére nem engednek a szolgáltatások színvonalából. Az önkormányzat célja a biztonságos, tervezhető működés, a struktúra ésszerű, nem fűnyíróelvű átalakításával, a párhuzamosságok megszűntetésével.