Önkorkép - 2008. március

2000 júliusában az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága (10 ország részvételével) elfogadta az Európai Táj Egyezmény szövegét, és ennek alapján az Európa Tanács főtitkára felhívta az Európa Tanács valamennyi tagállamát az egyezményhez való csatlakozásra. Az egyezményt 2000. október 20-án Firenzében írták alá, és 2004. március 1-jével lépett hatályba, miután tíz aláíró ország jogszabállyal erősítette meg azt.

Az egyezmény Magyarország által történő aláírásáról a 2051/2005. (IV. 8.) kormányhatározat rendelkezik. A kormány döntése értelmében az egyezményt hazánkban 2005. szeptember 28-án írták alá. A kormányhatározat 4. pontja "felhívja a nemzeti és kulturális örökség miniszterét és a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, hogy az egyezmény megerősítéséről és kihirdetéséről szóló törvény tervezetét készítse el, és terjessze a kormány elé".
Magyarországon a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és az Oktatási és Kulturális Minisztérium a felelős az egyezmény végrehajtásáért. A feladatok végrehajtása érdekében a két felelős tárca vezetésével, az érdekelt felek és szakértők bevonásával tárcaközi szakmai bizottság működik, amely a további feladatok tervezéséért és végrehajtásáért felelős. 2006-tól - a két miniszter megállapodásának megfelelően - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az egyezmény végrehajtásának elsőhelyi felelőse.

Az európai tájak minősége és sokfélesége olyan közös értéket képez, amelynek védelme, kezelése és tervezése terén fontos, hogy az érdekeltek együttműködjenek. Az egyezmény fő célja hogy elősegítse a táj védelmét, kezelését és tervezését, valamint, hogy hozzájáruljon a tájak vonatkozásában megvalósuló európai együttműködéshez. Ez az első olyan nemzetközi egyezmény, amely kizárólag a táj védelmével, kezelésével és továbbfejlesztésével foglalkozik.

2007. december 31-éig 35 ország csatlakozott az egyezményhez, az aláíró országok közül pedig 29 ország ratifikálta az egyezményt. A magyar kormány felhatalmazást adott az egyezménynek az Országgyűlés általi megerősítésével történő aláírására, amely 2005. szeptember 28-án volt. Az egyezmény megerősítése és kihirdetése - a kormányhatározat értelmében - törvényben történt: a Firenzében, 2000. október 20-án kelt Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvényt szeptember 17-én fogadta el az Országgyűlés, s így az egyezmény - a 13. cikk 2. pontja alapján - hivatalosan 2008. február 1-jén lépett hatályba.

Az egyezményben meghatározott feladatok egy részét hazánk már teljesítette, hiszen a táj védelme törvényi szinten szabályozott, illetve a tájra vonatkozó stratégiákban megjelenik a tájak védelme, kezelése és tervezése. A tájak értékeléséhez és "működtetéséhez" értő szakemberek képzése is nagy hagyományokra tekint vissza. A lakosság és a helyi érdekelt szervezetek is részt vesznek a tájjal kapcsolatos döntési mechanizmusban (pl. lakossági fórumon, közmeghallgatáson). Az egyezménnyel kapcsolatos hazai feladatok megalapozása a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakmai koordinálásával az érintett minisztériumok, így az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium közreműködésével, illetve a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban, kutatóhelyeken, külső szakértők bevonásával megkezdődött.

Dr. Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára és Fegyverneky Sándor országos főépítész ünnepélyes keretek között átadta az Ybl Miklós-díjakat a Magyar Építészek Házában.

Lukács István okl. építészmérnök. Lukács István és építész társa együttes munkássága példaértékű Budapest fejlődésében. A főváros folyamatos változtatása, a foghíjtelkek beépítése, új irodaházak és lakóparkok tervezése, városi környezetbe illesztése terén kiemelkedő eredményeket értek el. Érdemeiket kiemeli, hogy egy olyan időszakban végzik tevékenységüket, amikor némiképp nehézkes az építészeti minőség biztosítása. Lukácsék megtalálták azt az alkotói módszert, amely a fennmaradás mellett a kellő szakmai színvonal megtartását is biztosítja. Mindezen túl, a lakásépítés terén újszerű beépítési modelleket, struktúrákat dolgoztak ki, és alkalmaztak eredményesen. Példamutató építészi tevékenységük elismeréseképpen már eddig is több rangos díjban részesültek. (Társa, Vikár András DLA építész 2006-ban kapott Ybl-díjat.)
Nagy Iván okl. építészmérnök. Eddigi munkássága a főváros jelentős pontjain megvalósított nagy irodaházak tervezésében csúcsosodik ki, emellett családi házai is kiemelkedő alkotókészségét mutatják. Épületei jól illeszkednek környezetükbe, belső téralakításuk humánus és nagyvonalú; mentes azoktól a sablonoktól, amelyek a tömeges méretekben épülő irodaházakat általában jellemzi. Az Építész Mesteriskolában kifejtett oktatói tevékenységgel jelentős részt vállal a fiatalok szakmai továbbképzéséből, ami egyben a közösség iránti felelősségtudatát is mutatja.
Patartics Zorán okl. építészmérnök. Építészi pályafutása kezdetétől tehetsé-gével, a legkülönbözőbb feladatok iránti fogékonyságával és alaposságával keltett figyelmet. A pécsi Gandhi Középiskola tervezéséért először, a gyulai Főposta tervezéséért másodszor kapott Pro Architectura Díjat. Megvalósult nagyobb munkáit minden esetben országos tervpályázaton nyerte el, emellett pécsi lakóházai is kimagasló színvonalúak. Sokoldalú építészi munkásságának szerves része oktatói és publicisztikai tevékenysége.
Puskás Péter okl. építészmérnök. Változatos építészi munkássága Miskolcra és térségére összpontosul. Megvalósult alkotásai között, az új épületek mellett rekonstrukciók, városi terek és településrendezések is megtalálhatók. A leégett híres miskolci deszkatemplom rekonstrukciójáért Pro Architectura Díjban részesült. Aktív részese a miskolci építész szakmai közéletnek.
Zoboki Gábor okl. építészmérnök. Eddigi építészi pályafutásának csúcspontja a budapesti Művészetek Palotája, amellyel nemcsak országos, de nemzetközi elismeréseket is kivívott. Az építészeti minőség és fantázia tekintetében nem kevésbé jelentősek más megvalósult középületei, lakóházai. Munkássága jól példázza, hogy a kiemelkedő építészeti eredményekhez az alkotói tehetség mellett határozott karakter és sokoldalú műveltség szükséges.

A Helyi Építészeti Örökség idei építészeti
nívódíj pályázati felhívása

Az idén másodszor hirdeti meg az ÖTM a "Helyi Építészeti Örökség" építészeti nívódíj pályázatot, melynek lebonyolítója a VÁTI Kht.
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Építésügyi és Építészeti Főosztálya - az 1997. évi LXXVIII. törvény 50.§-ának (1) bekezdés e) és h) pontjában és az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendeletben foglaltak alapján - az építészeti örökség helyi védelme területén a példaszerű helyreállítások elismerése céljából építészeti nívódíj pályázatot hirdet.
A nívódíjat megvalósult alkotások nyerhetik el. A pályázat nyilvános.
A nívódíjra pályázni lehet az ország területén lévő önkormányzati rendelettel a helyi védelem körébe vont elemekkel, melyek jelentős építészeti értéket képviselnek, és helyreállításuk, bemutatásuk példaszerű színvonalon, értéknövelő módon valósult meg.

A pályázati célja

Az építészeti nívódíj pályázat célja, hogy segítségével feltárjuk, értékeljük és közzétegyük a helyi védelemben részesített értékes történeti emlékek megőrzésével, helyreállításával elért kiemelkedő építészeti és mérnöki teljesítményeket. További célja a pályázatnak, hogy széles körben hasznosítható javaslatokat adjon az egyedi tájérték, a településkép, a településkarakter, az értékes épületegyüttes, épület, képzőművészeti alkotás stb. szakszerű megőrzéséhez.

Pályázati feltételek

Pályázatot nyújthat be minden olyan személy, aki a felújítás megvalósításában felelős építészként, vagy táj- és kertépítész tervezőként, illetve restaurátorként, generálkivitelezőként, vagy tulajdonosként (önkormányzat és civil szervezet is lehet) közreműködött és a pályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezőnek ismeri el. A pályázatra 2008. január 1. előtt igazoltan megvalósult alkotásokkal, épületek esetében e dátum előtti jogerős használatbavételi engedéllyel rendelkező pályaművekkel lehet jelentkezni. Nem lehet pályázni, ha a tervezéssel kapcsolatban szerzői jogi, etikai vita, vagy építésrendészeti eljárás áll fönn, erről a pályázónak nyilatkoznia kell. Díjazásban az építtetők, tervezők és kivitelezők részesülnek.
A pályázatokhoz ajánlott csatolni az állami főépítész értékelő véleményét, amely a pályázat mellékletét képezi.
Nem pályázhatnak az országos műemléki védettséget élvező épületek, objektumok.
A pályázathoz mellékelni kell a pályázók nyilatkozatát arról, hogy valamennyien hozzájárulnak a pályázaton való részvételhez, és - a bírálóbizottság ilyen igénye esetén - lehetővé teszik az épület megtekintését. Nyilatkozniuk kell továbbá a pályázóknak arról is, hogy díjazás vagy elismerés esetén hozzájárulnak a nyertes pályamű terveinek és fényképeinek közzétételéhez.
A pályázók pályázatuk benyújtásával elfogadják a pályázati felhívásban foglalt feltételeket, és alávetik magukat a bírálóbizottság döntésének.
A pályázati felhívást az Önkormányzati Tájékoztató és az Építész Közlöny is közzéteszi, de hozzáférhető a www.otm.gov.hu és a www.vati.hu honlapon is, letölthető formában. A pályázati kiírás és jelentkezési lap (adatlap) 2008. február 27-étől díjmentesen szerezhető be a VÁTI Kht.-nál (VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság). Cím: 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32. További információ kérhető Bódyné Máthé Ildikótól: telefonon: (1) 279-2610, vagy e-mailen: ibody@vati.hu.

A pályázatok benyújtása

1.) A pályázatot pontosan kitöltött adatlap felhasználásával, a felhívásban ajánlott és kötelező dokumentumok csatolásával, A/4 formátumú csomagolásban, az alábbi címre kell benyújtani:
VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság
1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32.
Információszolgáltatási Iroda, Bódyné Máthé Ildikó részére
2.) A pályázatok benyújtásának határideje: 2008. április 2.
A pályázatot postán kell benyújtani, benyújtásának időpontja a postabélyegző kelte. Egy postai csomagban csak egy pályázat nyújtható be.
3.) A beküldött pályázati anyagok hiánypótlására nincs lehetőség.

A pályázati anyag tartalma

A pályázati anyag a megértéshez és a bemutatáshoz szükséges mennyiségű és léptékű dokumentumokból áll. Fontos, hogy a felújítás előtti és az azt követő állapot jól dokumentált legyen, tehát szükségesek a felmérési és a tervezett állapot terveit, vizsgálati, diagnosztikai anyagait, fényképeit, a helyreállítás szakszerűségét, hitelességét rögzítő dokumentumokat benyújtani a pályázathoz. (Épületek esetében az építési engedélyezési terv szintű megjelenítés ajánlott.)

Kötelezően benyújtandó munkarészek

- kitöltött adatlap
- az építészeti örökség helyi védelmét biztosító jogszabály jegyző által hitelesített másolata
- 2008. január 1. előtti használatbavételi engedélyről szóló határozat
- az eredeti és a megvalósult állapotot ábrázoló tervek és fotók (digitális fotókat CD-mellékleten)
- térkép, helyszínrajz a területről
Ajánlott:
- az állami főépítész értékelő véleménye

A pályázatok elbírálása

A pályázatokat az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) Építésügyi és Építészeti Főosztálya vezetője által felkért bizottság bírálja el, amely a benyújtási határidőt követő 90 napon belül hozza meg döntését.
A bírálóbizottság tagjai: az ÖTM Építésügyi és Építészeti Főosztálya, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Kulturális Örökségvédelmi Hivatala, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművész Szövetség, valamint az Önkormányzatok Szövetsége delegált képviselői. A döntésről a pályázók a döntést követő 20 munkanapon belül írásban értesítést kapnak. A benyújtott pályázati anyag díjazására a legmagasabb pályadíj 1,5 millió, a legalacsonyabb díja 300 000 forint. A díjak átadására és a díjazásban vagy elismerésben részesített épületek bemutatására ünnepélyes keretek között kerül sor.

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium,
Építésügyi és Településrendezési Főosztály,
Építészeti és Építésgazdasági Osztály,
1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1. 1903 Bp., Pf: 314.
www.otm.gov.hu

Az adatlap letölthető a www.onkornet.hu portálról.

Az ünnepélyes díjátadás tavaly decemberben volt a Duna Palota Széchenyi termében, a díjakat Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter és dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár adta át. A Kós Károly Díjakra egyéni kategóriában 18, közösségi kategóriában 8 javaslat érkezett. A beérkezett javaslatokat a Kós Károly Díjbizottság értékelte, az előterjesztést Bajnai Gordon a következők szerint hagyott jóvá:

Béres István okleveles építészmérnök, Gyula város főépítésze. Gyula város arculata főépítészének másfél évtizedes példamutató munkája nyomán újult meg, történelmi hagyományaihoz illő módon. Béres István napi munkáját a helyi lakossággal való közvetlen kapcsolatban, érdekeinek figyelembevételével végzi, amivel széles körű elismerést vívott ki.
Sas Péter irodalom- és művelődéstörténész, Kós Károly életművének kutatója. Tudományos kutatói és irodalmi tevékenysége az erdélyi műveltségre, ezen belül különösen Kós Károly munkásságára összpontosul, amelynek révén az építészettörténet, de a napjaink építészeti gyakorlata számára is felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot tesz elérhetővé, megismerhetővé.
Szablyár Péter Ferenc geológus és kohómérnök, közösség- és művelődésszervező. Rendkívül sokoldalú és aktív, szinte reneszánsz polihisztor egyéniség, aki a jósvafői tájház megalapításától és fenntartásától a helyi közösségi élet szervezésén át a széles körű ismeretterjesztő publicisztikáig mindenféle tevékenységet művel. E tevékenységeinek közös jellemzője az örökség megtartása, az összetartozás és a műveltség iránti igény ébrentartása.

Isaszegi Múzeumbarátok Köre. A díjat átvette Szmolicza József titkár és Szatmáry Zoltán elnök.
A közel negyven éve folyamatosan működő egyesület kezdeményező és példamutató szerepet tölt be a község társadalmi életében. Tevékenységük magába foglalja a települési értékvédelemtől a történelmi hagyományok - és ezzel összefüggő lengyel-magyar kapcsolatok - ápolásán át a közösségi élet és önkéntes társadalmi munka szervezését.
Káli Medence Környezetvédelmi Társaság. A díjat átvette Somogyi Győző titkár és Rohály Gábor elnök.
Az 1979 óta munkálkodó közösség kezdeményező szerepet töltött be a Káli-medence természeti, valamint épített környezete megóvásában. Több évtizedes kitartó és sokoldalú munkájuk eredménye jól látható: mind a táj, mind pedig az ottani települések (különösen Salföld, Kékkút, Mindszentkálla és Szentbékkála) lényegében megőrizte eredeti jellegét és vonzerejét. Mindez csak példamutatással, a helyi lakosság és az önkormányzatok együttműködésének megnyerésével volt lehetséges.
Kisújszállási Városvédő és Szépítő Egyesület. A díjat átvette Tatár Zoltán elnök.
Az egyesület a megalakulása óta eltelt két évtizedben sokat tett a város és környéke szépítéséért, építészeti és természeti értékeinek megőrzéséért. Kulturális szervező és kezdeményező szerepe is jelentős, meghatározó tényezője a helyi társadalmi életnek, a közművelődésnek. Mindezek mellett helytörténeti kutató, feldolgozó és ismeretterjesztő tevékenységük országos szinten példaértékű.

Bajnai Gordon, önkormányzati és területfejlesztési miniszter bejelentette, hogy a kormány átfogó intézkedéseket tervez az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalósuló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások gyorsítása érdekében. A miniszter az Építési és Építésügyi Szakmai Testület februári ülésén beszélt erről.

A miniszter szerint jelenleg a jogszabályi környezet és a joggyakorlat gyakran indokolatlanul meghosszabbítja a kiemelt építési beruházások előkészítését, engedélyezését és megvalósítását. A tervezett intézkedések kiterjednek a beruházások előkészítésére, az építési engedélyezésre, a közbeszerzési eljárásra és az építési kivitelezésre egyaránt. A kormány azt szeretné, ha a kidolgozott javaslatokat széles szakmai kör is elfogadná. Cél, hogy az átfogó jogszabályi változtatások eredményeként gyorsabbá, ellenőrizhetőbbé és hatékonyabbá váljanak a kiemelt építési beruházások.
A tervek között szerepel az eljáró szakhatóságok számának csökkentése, az állásfoglalások beszerzésének és az ún. elvi engedélyezési eljárás lefolytatásának egyszerűsítése. Módosulnának a közbeszerzési szabályok, beleértve az uniós közbeszerzéseket is. Ezek kiírásakor egy reális, ún. "mérnökár" kerülne elfogadásra.
A kormány megszüntetné a párhuzamos tervbírálatokat, összevonná - megfelelő minőségi garanciák mellett - a tervpályázati és a tervtanácsi eljárást, továbbfejlesztené az "egyablakos" ügyintézést.
Az első konkrét intézkedéscsomag nyomán az elkövetkezendő hónapokban növekedni fog az építésügyi igazgatási szakértők és az építési műszaki ellenőrök száma úgy, hogy közben hatáskörük is megerősödik.
Jelentős változtatások várhatók az építési kivitelezésben is. Az új szabályozás megkönnyítené az építési műszaki ellenőrök foglalkoztatási feltételeit, a minimumár meghatározásával pedig csökkenthető lenne a lánc- és körbetartozások köre.
Az uniós pályázatok nyomán az építőiparban meginduló ugrásszerű fejlődéshez nélkülözhetetlen a magas színvonalú szakképzés és a szakmunkaerő-állomány. Ezért a kormány javítaná a minőségi szakmunkásképzés feltételeit is.
A mostani kormányzati beavatkozásokkal érdemben rövidíthető lesz a kiemelt építési beruházások előkészítési időszaka és az engedélyeztetés, tovább egyszerűsíthető az eljárás menete, megszüntethetőek a párhuzamosságok. Ugyanakkor a teljes beruházásra vonatkozóan a menedzsment szemlélet erősítése továbbra is elvárás.

Hogyan növeljük otthonunk értékét?
Nemzetközi Energiatakarékossági Világnap

Az Energia Klub márciusban, a Nemzetközi Energiatakarékossági Világnapon elindította LAKCÍMKE kampányát az épületek energetikai vizsgálatának, tanúsításának megismertetésére. A kampányban arra adtak választ, hogyan növelhetjük otthonunk értékét? A közeljövőben már Magyarországon is kötelező lesz energetikai tanúsítványt mellékelni az ingatlan adásvételekor. A tanúsítvány, a "lakcímke" azt mutatja meg, hogy az adott ingatlanban milyen hatékonyan hasznosul az energia. A LAKCÍMKE-kampány az energiahatékonyság fontosságára, és az épületek rövidesen bevezetendő energetikai tanúsítványára felhívta fel a figyelmet.
A 2002/91/EK európai uniós direktíva nyomán a közeljövőben Magyarországon is bevezetendő tanúsítvány megmutatja, hogy az adott ingatlanban milyen hatékonyan hasznosul az energia, és szaktanácsokat ad az épület energiahatékonyságának javítása érdekében. A tanúsítványt csak megfelelő jogosultsággal rendelkező szakember állíthatja ki. Az Energia Klub kampánya ezen tanúsítvány hazai bevezetését hivatott támogatni. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium védnöksége alatt álló és az Európai Bizottság által támogatott kampány egyik fő eleme az ingyenes "Lakcímke" füzet, amely közérthetően mutatja be az épületek energiafogyasztásának csökkentéséhez vezető praktikákat, technológiákat. Ezzel párhuzamosan az Energia Klub hat partner szervezete Budapesten, Esztergomban, Győrött, Pécsett, Nyíregyházán és Szegeden várja a további, személyes információkra vágyókat.
"A tanúsítvány, hasonlóan a mosó- és hűtőgépeknél már ismert kategóriákhoz, A+-tól I-ig címkézi majd az ingatlanokat, így egyből megtudhatjuk, hogy az egyes családi házak és lakások, mennyire felelnek meg az energiagazdálkodás XXI. századi követelményeinek" - mondta Nagy Andrea, az Energia Klub projekt menedzsere. A kedvezőbb minősítésű "lakcímke" értelemszerűen növeli az adott ingatlan értékét, hiszen mondjuk a "C" tanúsítványú lakást télen nem csak kevesebb pénzből lehet fűteni, de nyári kánikula idején sem melegszik fel túlságosan. Így nem csak olcsóbb, de sokkal jobb is lesz benne élni. Egy "H" jelű címke viszont mindenki számára nyilvánvalóvá teszi, hogy az ilyen otthont drágább fenntartani, fűteni, hűteni, vagyis nem olyan kellemes benne élni. Energiafelhasználásunk hatékonyabbá tételével nemcsak otthonunk kiadásait csökkentjük, de személyesen is hozzájárulunk környezetünk megóvásához. A kiadvány a 06-1-411-3518 telefonszámon ingyenesen igényelhető, illetve az internetről a www.lakcimke.hu címről letölthető.

A kampány támogatói: az Európai Unió Intelligent Energy Europe programja, Önkormányzati Területfejlesztési Minisztérium, CIB Bank Zrt., Junkers Bosch Fűtéstechnika, Knauf Insulation Kft., Otthon Centrum Ingatlanközvetítő Franchise Hálózat és a www.zoldtech.hu

További információk:
Nagy Andrea (LAKCÍMKE koordinátor) - Energia Klub Telefon: 06 1-411-3520; Budapest: Érsek László - Ökoszolgálat Alapítvány Telefon: 06 1-311-7855; Esztergom: Ledzényi András - Esztergomi Környezetkultúra Egyesület Telefon: 06 33-400-150; Győr: Horváth Ferenc - Reflex Környezetvédő Egyesület Telefon: 06 96-316-192; Nyíregyháza: Tömöri László - E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület. Telefon: 06 42-423-818; Pécs: Szabó Zsuzsanna - Zöld-Híd Regionális Energiahatékonysági és Környezetvédelmi Alapítvány Telefon: 06 72-236-236; Szeged: Hackler Erik - Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Telefon: 06 62-424-392