Kijavított adózási törvényhibák

Belátva a korábbi hibákat, a parlament az önkormányzatok és országos érdekvédelmi szövetségeik szorgalmazására több ponton módosította az adótörvényeket. Így kedvezőbbek lettek az ingatlanadózással, az önkormányzati lakásbérbeadással és az étkeztetéssel kapcsolatos szabályok.

Az Országgyűlés 196 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 132 tartózkodással fogadta el március elején az adótörvények módosítását. A május 1-jétől érvényes változtatások 2009-től továbbra is lehetővé teszik az önkormányzatok számára, hogy a helyi építmény- és telekadót az alapterület, valamint a korrigált forgalmi érték alapján is kivethessék, azzal, hogy a számított értékalapú adóztatásra is lehetőség lesz.  
Másik jelentős módosítás, hogy az ingatlan-bérbeadásra az adófizetési kötelezettséget oly módon is lehet választani, hogy az csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanra terjedjen ki. Így az önkormányzatoknak nem kell megemelniük a szociális bérlakások bérleti díját az áfa összegével. 
Tizenötmilliárd forintos kihatása van annak a változatatásnak, hogy január 1-jétől áfamentes körbe került a bölcsődei, óvodai, iskolai, diákotthoni, kollégiumi étkezés. Így ez az összeg nem a központi költségvetésbe kerül, hanem ottmarad az önkormányzatoknál.
Remélem, ez a törvénymódosítás bebizonyítja, hogy van értelme az együttműködésnek a parlamenti patkó két oldala között - hangoztatta a vitában a szocialista Szabó Lajos, a költségvetési bizottság alelnöke. A fideszes Tállai  András viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy most a kormányzat elsietett, hanyag jogszabály előkészítésének a hibáit korrigálták. Hargitai János (KDNP) egyenesen adótörvény-alkotási ámokfutásról beszélt. "A választások előtt még nagy, ötéves adóreformot és adócsökkentést ígértek, ám a választások után ezt egy tollvonással eltörölték. Most többek között teljesen átírták az áfatörvényt. Ha egy vállalkozó követni tudja, ami az Országgyűlésben adójogszabályok kapcsán történik, azt jutalmazni kell" - sommázta véleményét az ellenzéki képviselő. 

A szabad demokraták élesen tiltakoztak az ellen, hogy az önkormányzatok nem csak értékalapú ingatlanadót vethetnek ki. Ám a szocialista frakció önkormányzati vezetőinek nyomására ellenzéki közreműködéssel átment a módosítás. Kóka János, az SZDSZ elnöke ezt úgy kommentálta, hogy az egységes ingatlanadó fontos része volt a koalíciós megállapodás kiegészítésének. A liberálisok szerint a magyar adórendszer egyik legnagyobb hibája, hogy túladóztatja a jövedelmeket, miközben a nagyobb vagyonokat nem terheli megfelelő adóval. Álláspontjuk továbbra is az, közölte a pártelnök, hogy az értéklapú ingatlanadó kiválthatna más, jelenleg is meglévő, ingatlanokkal összefüggő adónemeket, jelentősen egyszerűsítené és igazságosabbá tenné az ingatlanok adóztatását.

Referendum után

Áprilistól megszűnt a vizitdíj és a kórházi napidíj, szeptembertől pedig nem kell tandíjat fizetni az egyetemeken és főiskolákon. Az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy dolgozza ki az egészségügyi ellátás megfelelő működését biztosító új finanszírozási rendszert, és az erről szóló dokumentumot április végéig terjessze a parlament elé. A Fidesz által kezdeményezett népszavazás nyomán megkérdőjeleződött az egészségbiztosítási rendszer részleges privatizációja is.

A vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlésére a március 9-ei népszavazáson 3,3 millióan szavaztak. Vagyis a választásra jogosultak több mint fele ment el az urnákhoz, és mindhárom kérdésben szinte ugyanannyian, azaz az összes választó 41-42 százaléka mondott igent. A népakarat kifejezése három évig köti az Országgyűlést. Az Országos Választási Bizottság hitelesített adatai szerint a tandíj kérdésében 3 309 616-an szavaztak igennel, míg 715 642-en nemmel.
A vizitdíj kérdésében az igen szavazatok száma 3 321 313, míg a nemeké 708 283. A kórházi napidíjat érintő kérdésre pedig 3 385 981-en voksoltak igennel és 640 936-an nemmel. (A népszavazás részletes eredményét lásd a 9. oldalon.)
A kormány ezt követően azonban nem a népszavazási kérdésben szereplő 2009. január 1-jétől, hanem már idén áprilistól eltöröltette a díjakat a parlamenttel. A háziorvosok kieső bevételének egy részét a gyermekorovosoktól tervezik átcsoportosítani, amelyből az érintett szakmai berkekben és az ellenzéki oldalon nagy felzúdulás kerekedett. Az ellenzék szerint a kormánynak kötelessége pótolni idén a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj megszűnésével kieső bevételeket, a kormánypártok ugyanakkor úgy látják, mivel a népszavazáson nem költségvetési tételekről döntöttek a választók, a megszűnő díjak hiányát nem lehet a büdzséből mások rovására elvenni.

Gyurcsány: nincs bennem dac

"Tudomásul veszem a vá-lasztók döntését, és minimális dac sincs bennem az eredmény miatt" - mondta a referendum utáni első parlamenti napon Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Majd hozzátette, nem örül az eredménynek, mert szerinte az árt Magyarországnak, elbizonytalanítja a külföldi befektetőket. Sőt, azt is állította, hogy hazánk várható nemzetközi hitelpiaci leminősítésében ez is komoly szerepet játszik. Elismerte azonban, hogya koalíció 2002 és 2006 közötti tevékenységével, az illúziókeltéssel hozzájárult ahhoz, hogy olyan kérdéseket lehetett feltenni a választóknak, amelyekről a népszavazáson döntöttek. Felelős polgári demokráciában véleménye szerint nem lehet olyan kérdést feltenni a választóknak, hogy akarnak-e az emberek valamilyen közszolgáltatásért kevesebbet fizetni, adót, vagy járulékot csökkenteni.
A kormányfő nem lelkesedett Dávid Ibolya MDF-elnök felvetéséért, miszerint össze kell hívni egy olyan független szakértő tanácskozást, ahol az ország legjobb szakemberei tesznek alternatív javaslatot az egészségügy és az oktatás terén kialakult problémák megoldására. Egyetért azzal, mondta a kormányfő, hogy sok szakértőt meg kell hallgatni, de amit szakmailag lehet tudni, azt borzasztóan nehéz elfogadtatni a hétköznapokban - válaszolta a kezdeményezőnek, hangsúlyozva, hogy végül mégiscsak a törvényhozásnak kell vállalnia a kényelmetlen döntéseket. Véleménye szerint nem az az igazi probléma, hogy nem lehet látni, milyen gondja és baja van a magyar egészségügynek, hanem az, hogy a gyógymód, amit alkalmazni kellene, nem szereti az ország. A miniszterelnök közölte, hogy az oktatási és az egészségügyi miniszter dolga, hogy leüljön konzultálni az érintett szakmai csoportokkal.

Elismert vereség

A népszavazással több napon át is foglalkozott a T. Ház. Napirend előtt politikai nyilatkozatok hangzottak el, míg a referendum utáni második napon már a díjak eltörléséről szóló törvényjavaslat szakmai vitájában csaptak össze az ellenvélemények.

A politikai reakciók keretében Lendvai Ildikó, a szocialisták frakcióvezetője elsimerte, hogy a népszavazás eredménye kétségkívül vereség az MSZP-nek. Míg Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője továbbra is azt szorgalmazta, hogy többen fizessenek adót és járulékot. A Fidesz frakcióvezetője, Navracsics Tibor azt hangoztatta, hogy forrást kell találni a népszavazás miatt kieső bevételek pótlására. Akik igennel szavaztak, egyáltalán nem azt gondolták, hogy ingyenes az egészségügy és az oktatás. Sőt, épp elég sokat fizetnek ezekért a szolgáltatásokért, akkor nem kellene róluk még egy bőrt lehúzni - érvelt az ellenzéki politikus. 
A KDNP képviselőcsoportjának vezetője, Semjén Zsolt úgy vélte, a kormány vagy végrehajtja a döntéseket, vagy lemond. Az MDF elnöke, Dávid Ibolya úgy látta, válság alakult ki az egészségügyben és az oktatásban, amelyre sem a kormány, sem a Fidesz nem tud megoldást találni, ezért kellene létrehozni a már említett független szakértői testületet.

Horváth: cserbenhagyásos gázolás

A törvényjavaslat vitájának expozéjában az egészségügyi miniszter élesen elítélte az ellenzék magatartását. A népszavazás nagyon nehéz helyzetet teremtett az egészségügyben, amiért nem a szavazók, hanem a voksolást kezdeményező pártok a felelősek. Horváth Ágnes cserbenhagyásos gázolásnak nevezte, hogy a Fidesznek szerinte nincs érdemi javaslata a kialakult problémák megoldására. A tárcavezető ezért szakmai párbeszédet kezdeményezett a károk enyhítésére. Ő negyven- hatvanmilliárdos, míg az ellenzék húszmilliárdos kieső forrásról beszélt.
Horváth Ágnes arról egyeztetne az orvosszakmával, hogyan és mikortól töröljék el a házi gyermekorvosok, a gyermekszakrendelők, a gyermekkórházak kompenzációját. Hozzátette: egy másik párbeszéd keretében meg kell vitatni, mi legyen azokkal, akiknek a vizitdíj kapcsán szociális kompenzációban részesültek, ami nagyjából kétmillió embert érint.
Mint mondta, a 2007. február 14-ei állapotot tervezik visszaállítani, de a nyugdíjszerű ellátásnál nem veszik vissza a kompenzációt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a munkanélküli ellátásban részesülőknél nem biztos, hogy indokolt meghagyni a kompenzációt.
A kormány álláspontját ismertetve Keller László pénzügyminisztériumi államtitkár a Fidesz által felvetett megoldásra azt mondta: a játékadóból befolyó bevétellel nem lehet a népszavazással megszüntetett díjakat pótolni, mert az vagy adóemeléshez vezetne, vagy más költségvetési tételek kárára történne.

Többet egyeztetne a kormány

A kormánynak az a dolga, hogy végrehajtsa a szavazók többségének akaratát. Ugyanakkor az is dolga, hogy megnézze, működőképes-e az egészségügy és a felsőoktatás. A kabinet ezért az eddiginél több egyeztetést szeretne az egészségügyben és a felsőoktatásban dolgozókkal - jelentette be a vitában Lendvai Ildikó, az MSZP-frakció vezetője. De hozzátette, nincs az a társadalmi párbeszéd, ami önmagában több pénzt teremtene. Ő is hangsúlyozta, hogy a kieső pénzek pótlása csakis a már létező pénzek átcsoportosításával lehetséges, s nem lehet forrásokat másoktól elvenni a népszavazás döntése következtében. A kormány a népszavazás eredménye miatt nem akarja csökkenteni a minimál nyugdíjak összegét sem. A szocialista vezérszónok szerint a Fidesz nem gondolhatja komolyan, hogy a kormányzati tájékoztatásból kellene a pénzt elvenni. A játékadóból befolyó összeget átcsoportosítására pedig azt mondta, ez az összeg eddig is szerepelt a költségvetésben, tehát nem új pénzt talált az ellenzék.
Kökény Mihály (MSZP) arról beszélt, hogy nem tudták elmagyarázni az embereknek, miért fontos a vizitdíj, ezért a képviselő is nagyobb társadalmi párbeszédet szorgalmazott. Frakciótársa, Nyul István felszólalásában kiemelte: az egészségügyi reformlépéseket nem lehetett tovább halogatni. Nem titkolt cél volt, hogy minél kevesebb ember kerüljön kórházba. A betegek többsége pedig szerinte elfogadta a vizitdíjat. A szocialista politikus rámutatott: az átalakítás után csökkent az orvos- beteg találkozók száma és javult az orvosok munkakörülménye.

A hálapénz, mint korrupció

A népakarat tisztelete mellett is ki kell jelenteniük, hogy nem értenek egyet a többség döntésével - közölte Kóka János frakcióvezető. Indoklása szerint a szabad demokraták továbbra is szeretnének küzdeni a korrupció ellen, mert a hálapénz a korrupció maga. Viszont nem szeretnék késleltetni a választók akaratának megvalósulását, ezért támogatják azt a koalíciós indítványt, amely a díjak bevezetése előtti állapot visszaállítására törekszik. A pártelnök szerint a népszavazáson az orvosok, a kórházak, a betegek, a diákok és az egyetemi tanárok vesztettek, de a referendumnak van egy nagy nyertese, Kádár János. Az SZDSZ elnöke ugyanis úgy látta, az utóbbi időben az ellenzéki pártok az ő útmutatása alapján állították össze politikájukat.
Frakciótársa, Béki Gabriella azt hangsúlyozta, hogy a népszavazással jelentős kár keletkezett ideológiai téren, nemcsak anyagilag. Nem sikerült megtalálni a közös és az egyéni teherviselés helyes arányát, illetve a vizitdíj bevezetése nem hozta meg azt a szemléletváltást, ami alapján az önrésznek létjogosultsága van az egészségügyi ellátórendszerben - indokolt a képviselő.
Rossz az a kérdésfeltevés, vélte, hogy miért kell vizitdíjat fizetni, ha úgyis vonnak járulékot. Ezzel összefüggésben azt a példát hozta fel, hogy a gyógyszerek egy része is kap állami támogatást, vagy szintén állami pénzből működik a MÁV, mégis fizetni kell a patikákban a gyógyszerekért és a a vonatjegyért. Végül közölte, a kormánynak kötelessége a kárenyhítés lehetőségét keresni, de nem biztos, hogy ebben a törvényjavaslatban.

Fidesz: a kormány bünteti a népet

A kormánypártok sértettek a népszavazás eredménye miatt, ezért meg akarják büntetni a népet - vélte Mikola István, fideszes egészségpolitikus annak kapcsán, hogy a kormányzat nem szándékozik teljes egészében kompenzálni az orvosok, kórházak kiesett bevételeit. Az ellenzéki képviselő, mint a Fidesz törvényjavaslatának egyik készítője azt mondta, pártja a 2008-as költségvetésben 15,8 milliárd forintos átcsoportosítást javasol, elsősorban olyan kiadásokból, amelyeket már tavaly is indokolatlannak tartott. Például a Miniszterelnöki Hivatal forrásaiból, míg 2009-től a játékadóból befolyó mintegy 41 milliárd forintot fordítanák oktatási és egészségügyi fejlesztésekre.
Varga Mihály hozzátette: más források is "felbukkannak", hiszen Horváth Ágnes egy kereskedelmi rádióban azt nyilatkozta, hogy több pénzt akarnak költeni az egészségbiztosítási törvény kommunikációjára, valamint "az is kiderült a népszavazás előtt négy nappal, hogy az új tulajdonosi program kapcsán 1,6 milliárd forintot akarnak elkölteni, a költségvetés tartalékból történő átcsoportosítással".
A fideszes Varga Mihály arra hívta fel a figyelmet, hogy a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj csak az emberek terheit növelte, de gazdasági növekedést és a versenyképesség javítását adó- és járulékcsökkentés nélkül nem lehet elérni. Szerinte Magyarországon olyan rendszert akarnak a kormánypártok kialakítani, és az emberekre ráerőltetni, amely nagy mértékben elvonja a jövedelmeiket, de ezért semmilyen közösségi szolgáltatást nem nyújt cserébe. A népszavazáson az emberek erre is nemet mondtak - vélte. Példaként hozta az OECD 2007-es jelentését, amely megállapítja, hogy Magyarországon fizetik a második legmagasabb adó- és járulékterhet. 72 ezer forintot minden átlagjövedelemből ma is elvon az állam, míg a munkaadók átlagosan 255 ezer forintot fizetnek. Jól lehet látni, hogy többszörösen megfizetünk mindenért - fogalmazott a politikus.

A kieső bevételt pótolni kell

A szintén fideszes Pesti Imre azt vetette fel, hogy az egészségbiztosítási törvény visszavonásával lehetne pótolni a szükséges forrásokat. Ha nem lép hatályba a több-biztosítós rendszerről szóló törvény - érvelt - , akkor a biztosítók nem visznek el 50- 60 milliárd forintot, és akkor lesz miből pótolni a kieső bevételeket.
A kormánypártok egyébként - a befektetői elbizonytalanodásra is hivatkozva - el is kezdtek tárgyalni a törvény esetleges visszavonásáról, avagy módosításáról. A szocialisták azt szeretnék elérni, hogy mégse engedjék be a magántőkét az egészségbiztosításba, ezt azonban az SZDSZ nem tudja elfogadni. 
A vitára visszatérve, Nagy Kálmán, a KDNP vezérszónoka azt a következtetést vonta le az elhangzottakból, hogy a kormánypártok nem értik a népszavazás üzenetét. A képviselő szerint a referendum során a gazdagok és a szegények, illetve a fiatalok és az öregek szolidárisak akartak maradni egymáshoz. A konvergenciaprogram keretében 250 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, ezt tegyék vissza - szólította fel a képviselő a kormányt.
Hargitai János (KDNP) szerint, ha a vizitdíj, a kórházi napidíj és tandíj által befolyt összegeket nem pótolja vissza a kormány, akkor nem marad működőképes az oktatási és egészségügyi rendszer Csáky András, az MDF első vezérszónoka is úgy látta, hogy a kormányzat teljesítményéről, nem pedig a konkrét kérdésekről döntöttek a szavazók március 9-én. Pártja álláspontja is az, hogy a kormánynak kötelező pótolnia a kiesett bevételeket.          Németh Era