Fontos az érdekérvényesítés


Bajnai Gordon eredményesnek ítélte a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fórumának (KÖEF-nek) munkáját. Tájékoztatása szerint a testület rövid távon megoldható kérdésekkel foglalkozó munkacsoportja által javasolt tíz pontból az önkormányzati szövetségek vezetői nyolcat támogattak. Ezekről a javaslatokról a közeljövőben dönthet az Országgyűlés - nyilatkozta a leköszönő önkormányzati miniszter a tanácskozást követő sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Gémesi György, a fórum társelnöke és Gyenesei István újonan kinevezett önkormányzati miniszter.

A tájékoztatón elhangzott, hogy két kérdésben még nincs konszenzus. A települések életét és a képviselő-testületek működését jelentősen befolyásoló javaslatokból jogszabálytervezetek készülnek, amelyeket újra megvitatnak az önkormányzati érdekszövetségekkel. Csak ezután kezdődnek az ötpárti egyeztetések.
 Gémesi György, a KÖEF társelnöke Bajnaihoz hasonlóan eredményesnek ítélte a testület munkáját. Ugyanakkor jelzésértékűnek nevezte, hogy az önkormányzati minisztérium élén két év alatt már a harmadik minisztercsere történik. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok működéséhez a finanszírozás nem biztosított, 2000 önkormányzat napról napra él, a korábbi 4,8-ról 6,2 százalékra növekedett inflációt a normatíva nem követi. Idén 3,3 százalékkal kevesebb állami forráshoz jutnak az önkormányzatok. Gémesi György fontosnak tartja az önkormányzatok érdekérvényesítő szerepét, hiszen azok több mint 3000 milliárddal gazdálkodnak. A társelnök sérelmezte, hogy fontos ügyekről - ingatlanadó, megfigyelés, hitelkorlátozás - nem a kormánytól, hanem a sajtóból értesültek.
 Gyenesei István önkormányzati miniszter ígéretet tett arra, hogy ugyan magas a mérce, de folytatja elődje sikeres munkáját. Az ÖNkorNET kérdésére jelezte, hogy nem mondott le a névváltoztatási kezdeményezéséről, továbbra is szeretné, ha a tárca elnevezésében is megjelenne, hogy azonos rangú a sport és a turisztika, ehhez ötpárti egyeztetést kezeményez.
 A Kormány- Önkormányzatok Egyeztető Fórumának ülését követő sajtótájékoztatón kiosztott anyag összefoglalja a tíz - alpontokkal együtt tizenhárom - javaslatot, illetve az önkormányzati szövetségek véleményét a javaslatokról. 
 A javaslat két változatot tartalmaz az önkormányzati képviselők létszámának csökkentésére. Az önkormányzatok számának változatlanul hagyása mellett kezdeményezi, hogy a tízezer lakos alatti településeken 18,8 százalékkal, illetve 36,5 százalékkal, a tízezer lakos feletti településeken 24,6 százalékkal, illetve 34,7 százalékkal csökkentsék az önkormányzati képviselők létszámát, a megyei önkormányzatok esetében pedig 33 százalékos, illetve 50 százalékos csökkentés áll a tervezetben.
  Az önkormányzati szövetségek alapvetően egyetértenek azzal, hogy a képviselő-testületek létszáma mintegy 10- 20 százalékkal csökkenjen, de szükségesnek tartják a részletek kidolgozását.  A létszámcsökkentés végrehajtását elsősorban a listás helyek számának csökkentésével kívánják elérni. Azt is javasolják alapelvként, hogy a tízezer lakos feletti településeken egy képviselőre legkevesebb 800 választó jusson.
A tervezet megszüntetné az önkormányzatok kötelező külső könyvvizsgálatának jelenlegi gyakorlatát, az auditor kijelölését pedig az Állami Számvevőszékre bízná. Növelnék az államkincstár szerepét is az ellenőrzésben.
  Az önkormányzati szövetségek alapvetően egyetértenek a javaslattal, de rögzíteni szeretnék, hogy a könyvvizsgálat költsége a kormányzatot terheli.
A tervezet szélesíteni kí-vánja az önkormányzatok vagyonkezelői jogát, és kiterjesztené azt a jogi személyiséggel rendelkező társulásokra, illetve az önkormányzati "holdingokra". Indokoltnak tartják a cél- és címzett-támogatások megszüntetését.
  A szövetségek alapvetően ezzel a javaslattal is egyetértenek.
A javaslatban az is szerepel: ha egy önkormányzat nem tudja ellátni a kötelező feladatát, akkor a jövőben a közigazgatási hivatal felhívná a mulasztás pótlására, majd egyeztető eljárást kezdeményezne, és egyezség hiányában bírósághoz lehetne fordulni a közszolgáltatási szerződés létrehozása érdekében.
  Az önkormányzati szövetségek nem értenek egyet a javaslattal, mert álláspontjuk szerint a kötelezett település  a bírósági döntés után sem rendelkezik majd forrásokkal az általa elvégzett feladat finanszírozásának kiegészítésére, így a kötelezett településre újabb teher hárul. A szövetségek álláspontjukat egyenként fogják képviselni.
A javaslat szerint év közben is lehetőség nyílik a körjegyzőséghez való csatlakozásra és a jövőben azok az önkormányzatok is társulhatnának, amelyek nem közvetlenül határosak egymással.
   A szövetségek támogatják az elképzelést.
 Továbbiakban: a tervezet erősítené a polgármester jogállását, bővítené a polgármesteri vétó lehetőségeit. Lehetővé tenné az alpolgármester visszahívását, különösen új polgármester választása esetén. Pontosítaná a szabályokat, ha a polgármesteri tisztség bűncselekmény miatt szűnik meg (a hatályos szabályozás szerint a polgármester tisztségének megszűnését követően azonnal újraválasztható). Korrigálná a juttatások rendszerét is, valamint a szabadságra vonatkozó szabályokat. Az 500 főnél kisebb településeken csak társadalmi megbízatású polgármestert lehetne választani.
  A szövetségek alapvetően egyetértenek a javaslattal, de további kiegészítéseket javasolnak: a polgármester mandátuma megmarad a képviselő-testület önfeloszlatása esetén, az új választásnál csak a képviselő-testületet kell újra választani.  Az önkormányzat legkésőbb az alakuló ülést követő 3 hónapon belül köteles megválasztani az alpolgármestert. Amennyiben ez nem történik meg, a polgármester mandátumának megtartása mellett a képviselő-testület mandátuma megszűnik és új képviselő-testületet kell választani.
A javaslat korszerűsítené a bizottsági rendszert is, a 2000 fő alatti településeken a jelenlegi három helyett egy bizottság is elláthatná a munkát.
   A szövetségek ezt is támogatják, azzal, hogy a bizottságok számát a képviselő-testület létszámától függően kell megállapítani. Tisztáznának egyes összeférhetetlenségi szabályokat is:

Kikötöttek. Mostantól a kikötővel rendelkező tóparti önkormányzatok a kizárólagos tulajdonosai a Balaton Hajózási Zártkörű Részvénytársaságnak. Szezonnyitó ünnepségen Kiss Péter kancelláriaminiszter a Balaton Hajózási Zrt. állami tulajdonban lévő, 49 százaléknyi tulajdoni hányadot képviselő részvényeit ingyen adta át Balázs Árpádnak, Siófok polgármesterének, a Balatoni Szövetség elnökének.
Kiss Péter hangsúlyozta, hogy az állam ezzel a gesztussal a balatoni hajózás teljes felelősségét átadja a 22 kikötővel rendelkező tóparti önkormányzatoknak. A kancelláriaminiszter szerint az önkormányzatok tulajdonosként már korábban bebizonyították, hogy jó gazdái a vagyonnak. Az átadás egyik feltétele  a közfeladat-ellátásának - pél-dául: személyhajó-közlekedésnek  - további, minimum 10 évig tartó garantálása. Ezen kívül az érintett önkormányzatoknak kétmilliárd forintos tőkeemelést kell végrehajtaniuk négy éven belül, amelyből 576 millió forintot 90 napon belül kell átutalniuk.  Kiss Péter újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a cég teljes önkormányzati tulajdonba adásával lehetővé válnak újabb kikötőfejlesztések és a második kompjárat megvalósítása. Hozzátette, a tulajdonosok számára megnyílt a lehetőség magánbefektetők bevonására is.
Balázs Árpád, a balatoni önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke rendkívülinek, de nem váratlannak nevezte a bejelentést, amelyre négy éve vártak az önkormányzatok. Ígéretet tett arra, hogy az önkormányzatok úgy tesznek majd eleget a rájuk bízott feladatnak, hogy a döntéshozók utólag is büszkék lehessenek döntésükre. 

  az önkormányzatok abban az esetben támogatják a javaslatot, ha az intézményvezető nem lehet képviselő, ha a polgármesterjelölt nem lehetne egy időben képviselőjelölt is, de a kompenzációs listán szerepelhetne. A többi kérdésben a szövetségek egyenként írják le véleményüket.
 A javaslat szerint szigorítanák az új község alakításának szabályait is: a kettéváló településen a jelenlegi 300 lakos helyett legalább 1000 főben állapítanák meg az állandó lakosok számát. A községegyesítés megszüntetését pedig akkor lehetne kezdeményezni, ha már ötven évet "közösen" éltek le a települések.
  A szövetségek alapvetően egyetértenek a javaslattal.
 Néhány település - elsődlegesen a lakosságszám nagyarányú csökkenése miatt - a jövőben várhatóan nem lesz képes a helyi önkormányzáshoz fűződő jogok gyakorlására. Ezért olyan javaslat készült, amely szerint lehetőség lenne más településekhez való csatlakozásra úgy, hogy az érdekérvényesítési garanciák, a név és jelképek megtarthatók legyenek.
  Az önkormányzatok csak akkor értenek egyet ezzel a javaslattal, ha az lehetőség marad, és nem lesz kötelező.
A javaslat erősítené a többcélú kistérségi társulásokat is, és ösztönözné a körjegyzőségek alakítását.
  Ezzel is egyetértenek a szövetségek.
 A javaslat szerint a kormánynak szorgalmaznia és támogatnia kell az egyes megyei és megyei jogú városi és más városi önkormányzatok társulását, különösen az egészségügyi és speciális szociális ellátások esetében.
  Az önkormányzati szövetségek szerint azonban előbb a regionalizmus elveit kellene kidolgozni.  Csy-kó

 

 

 

 


 


 

Önkorkép


Tartalomjegyzék * tizennyolcadik évfolyam, 5. szám * 2008. május
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.