Folyóiratunk folyamatosan figyelemmel kíséri az időközi önkormányzati választásokat, valamint a helyi és az országos népszavazásokat. A korábbi ciklusokhoz viszonyítva úgy tűnik, hogy sem a polgármesterek, sem az önkormányzati képviselő-testületek tagjai nem ülnek nyugodtan a babérjaikon. Megfigyelhető, hogy az elmúlt évekkel ellentétben, ebben a ciklusban a közéleti aktivitás sokkal élénkebb, több településen a közélet szereplői a 2006-os őszi önkormányzati választások eredményét lemondással vagy önfeloszlatással igyekeznek korrigálni. Van példa arra is, hogy a képviselő-testületnek csak néhány tagja mond le mandátumáról: Balatonkenesén május 30-án a képviselő-testület tizenegy tagja közül heten a helyi választási bizottsághoz juttatták el lemondó nyilatkozatukat. Azonban a bizottság sem formailag, sem tartalmilag nem fogadta el a lemondást. A képviselők a határozat ellen fellebbezhetnek. Amennyiben a döntés hatályban marad, a képviselők továbbra is tagjai lesznek a testületnek, aminek akár a feloszlatását is kezdeményezhetik, sőt, többségben lévén meg is szavazhatják azt. Előző lapzártánk óta, a május 20. és június 18. közötti időszakban nyolc településen tartottak időközi választásokat. Az eredmények azt mutatják, hogy három településen újraválasztották az előző polgármestert. Azokon a településeken, ahol önfeloszlatás történt, a képviselő-testület tagjainak összlétszámát (23 főt) figyelembe véve az alábbiakban látható, hogy közülük tízet újraválasztottak.
A Baranya megyei Nemeskén önfeloszlatás miatt volt választás, ahol újraválasztották Tóth Péterné polgármestert. A voksoláson Tóth Péterné 94, ellenfele, Kaizer Antal 83 szavazatot kapott.
A 226 választópolgárból megjelent 179 lakos képviselőket is választott, az öt helyre tizenhárom független jelölt pályázott. A megválasztott képviselők közül ketten korábban is tagjai voltak a testületnek.
Trick Jánosné független jelölt lett a Tolna megyei Kocsola főállású polgármestere. A településen másodszorra sikerült polgármestert választani, ugyanis a márciusi időközi választáson szavazategyenlőség alakult ki Horváth Zoltán és Trick Jánosné között. Az 1400 lakosú Kocsolán az 1007 választásra jogosult több mint ötven százaléka voksolt. Az 585 leadott szavazat közül 129 érvénytelen volt. A 456 érvényes szavazat közül 235-öt Trick Jánosné kapott, 221 választó a 14 éve polgármesterként dolgozó Horváth Zoltánra szavazott.
A Győr-Moson-Sopron megyei Röjtökmuzsajon az eddigi alpolgármester, Kiss József nyert a választáson. A posztra négyen jelöltették magukat: Fábián Ferenc (Magyarországi Zöld Párt),Kiss József (független), Lehotai Tamás (független) és Peszlen Tamás (független). Az alig ötszáz fős településen a 372 választásra jogosult lakosból 223 szavazott, Kiss József a voksok több mint felét szerezte meg. Bak Gyuláné korábbipolgármester - 1994 óta vezette a települést- februárban vált meg posztjától.
A Veszprém megyei Sümeg-prágán a képviselő-testület márciusban feloszlatta magát. Az időközi választáson a település új polgármestere Csőbör Károly jelölt lett. A tisztségért hárman indultak, Csőbör Károly (független), Hujber János (független, korábbi polgármester) és Bánhegyi Ildikó (Magyarországi Zölt Párt). A névjegyzékben 530 választópolgár szerepelt, szavazatot 189-en adtak le. Csőbör Károly mentős 149 szavazatot kapott. A hét képviselői helyre tizenhárom független jelölt pályázott. A megválasztott képviselők közül négyen korábban is tagjai voltak testületnek.
Az alig 800 fős Somogy megyei Ordacsehi 658 választópolgára egyetlen jelöltre, Kiss Miklós korábbi polgármesterre adhatta le szavazatait a voksoláson. A polgármester 176 érvényes szavazatot kapott.
Kiss Miklós márciusban egy rágalmazási per kapcsán mondott le. Ellene a település volt jegyzője kezdeményezett eljárást, mert egy korábbi konfliktusuk során durva szavakkal illette a jegyzőt.
A Zala megyei Gellénházán dr. Tóth Mártonné volt az egyetlen jelölt a polgármesteri posztra a lemondás miatt megtartott időközi választáson. A zalai településen a névjegyzékbe felvett polgárok száma 1405 volt, közülük 232 szavaztak, hat szavazat érvénytelen volt.
Gellén Endre korábbi polgármester hat évig volt a település első embere. Lemondását nem indokolta.
Újra Szarvák Imre kapott bizalmat az időközi önkormányzati választáson Jászalsószentgyörgyön. A címre öt független jelölt pályázott, közülük Szarvák Imre korábbi polgármester győzött 414 szavazattal. A jelöltekre 1396 szavazatot adtak le, ebből 15 volt érvénytelen. A testület 11 helyére harmincketten akartak bejutni. A megválasztott képviselők közül négyen korábban is tagjai voltak a testületnek.
Lovasberény új polgármestere Schieder László (független) lett az időközi választáson. A 2774 lakosú település 2271 szavazásra jogosult állampolgára öt jelöltre szavazhatott. Schieder László312, dr. Brezovits László (Magyarországi Zöld Párt) 43, Gálos László, előző polgármester (független) 302, dr. Pittner János (független) 221, Visnyiczki Lajos (független) 114 szavazatot szerzett. Gálos István tisztsége áprilisban szűnt meg becsületsértési ügy miatt.
Júniusban még egy településen lesz időközi önkormányzati választás; 29-én a Baranya megyei Himesházán lemondás miatt polgármestert választanak.
Népszavazás
Fenti időszakban Orfűn, Esztergomban és Söjtörön tartottak népszavazást.
A június 7-ei orfűi népszavazáson a 805 választásra jogosult polgár a következő két kérdésre adhatta le szavazatát: "Akarja-e Ön, hogy létrehozzon az önkormányzat egy helyi szolgáltató kft.-t, aminek feladata többek között a helyi vízszolgáltatás lenne?", illetve "Akarja-e Ön, hogy Orfű Község Önkormányzata egy max. 40 személyes buszt szerezzen be és üzemeltessen a célból, hogy Pécs és Orfű viszonylatában az orfűi lakosok munkahelyi és iskolai szállítását megoldja?" A településen a népszavazás érvénytelen volt, mivel a választáson a jogosultak közül 105 polgár voksolt. A megjelentek közül az első kérdésre 93-an, a második kérdésre 88-an válaszoltak igennel.
Helyi kezdeményezésre népszavazást tartottak június 8-án Esztergomban két közlekedéssel kapcsolatos kérdésben: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergomban a járműforgalom a Lőrinc utca teljes hosszában és a Bottyán hídon kétirányú legyen?", illetve "Egyetért-e Ön azzal, hogy Esztergomban a Széchenyi téri lakóknak engedélyezzék a gépjárművel való egész napos behajtást a Széchenyi térre, mint engedélyezett célforgalmat?". A Lőrinc utca egyirányúsí-tása miatt autóval 2-3 kilométeres kerülőre kényszerülnek a környék lakói, a két iskolát felkeresők és az élményfürdő látogatói. A Széchenyi térre két éve tilos behajtani, az ott élők fizették a garázsadót, de autótárolásra nem használhatták saját ingatlanjukat.
A 29 szavazókörben a 24 195 választásra jogosult polgár közül 2214-en jelentek meg.
A szavazás érvényességéhez a jogosultak közül legalább 12 370 főnek kellett volna megjelenni, az eredményességhez szükséges lett volna a leadott voksok egyszerű többsége, azaz legalább 6186 szavazat.
A Zala megyei Söjtör 1281 választópolgárának arra a kérdésre kellett válaszolnia a június 8-ai népszavazáson, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy Söjtör külterületén maximum 20 megawatt villamos teljesítményű, növényi biomasszát felhasználó erőmű épüljön a rendezési tervben foglaltak szerint?".
A szavazók 87,77 százaléka válaszolt igennel az erőmű település határában történő megépítésére. A részvételi arány 66,2 százalékos volt.
Júniusban további két településen tartanak népszavazást. A Bács-Kiskun megyei Drágszélen a választópolgároknak 22-én arra kell választ adniuk: egyetértenek-e azzal, hogy a községben a köztemető területén krematórium épüljön. A 29-ei fóti népszavazáson a következő kérdést teszik fel: "Akarja-e Ön, hogy az orvosi rendelők maradjanak a jelenlegi Egészségügyi Központban?".
Meilinger Zita - ÖNkorNET
Lapzárta után
Népszavazást kezdeményez a monoki polgármester. Országos ügydöntő népszavazást kezdeményez a segélyezési rendszer átalakításának ügyében Szepessy Zsolt, Monok polgármestere, aki úgy látja, márcsak az ügydöntő népszavazás kezdeményezése maradt meg lehetőségként, hogy változást érjenek el a szociális segélyezés területén és a gyermekvédelmi támogatás kérdésében. A szándék nem az volt, hogy az egyébként is nehéz helyzetben élőket kényszerítsék munkára, hanem az, hogy az igazságtalan rendszert átalakítsák - nyilatkozta a polgármester.
Szepessy Zsolt szerint az emberek igénylik, hogy kifejezhessék véleményüket, egyetértenek-e a mai segélyezési rendszerrel, vagy úgy ítélik meg, szükség van annak átalakítására. Szepessy Zsolt bejelentette: a rendeletet, amely szerint a szociális segélyek folyósítását közmunkához kötik, nem vonják vissza, ugyanakkor erőszakkal nem fogják azt alkalmazni. Aki segélyt kap és munkára jelentkezik, azt örömmel fogadják, az önkormányzat pedig - lehetőségéhez mérten - segíti majd ezeknek az embereknek a foglalkoztatását. (Lásd Elindult a lavina. írásunkat a 10. oldalon)
Gémesi szerint elfogadhatatlan
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ)felháborítónak tartja, hogy a sajtóból értesült a kormány üzemanyagár emelkedésének részbeni kompenzációs szándékáról, mely szerint újfent az önkormányzatok zsebében kotorásznak - többek között ezt kifogásolta Dr. Gémesi György, a szövetség elnöke az MTI útján kiadott közleményében.
Elfogadhatatlan, hogy a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fóruma által rögzített megállapodás ellenére ismételten nem történt egyeztetés a gépjárműadó csökkentési szándékról.
A MÖSZ felhívja a kormány figyelmét, hogy a gépjárműadó jelenleg száz százalékban az önkormányzatok saját bevétele és elsősorban a települési utak karbantartására és felújítására fizetik helyben az autó tulajdonosok.
A gépjárműadó csökkentése további bevételkiesést jelentene a már egyébként is erősen kivéreztetett önkormányzatoknak. A MÖSZ ja-vasolja, hogy a kormány a rendkívüli mértékben megemelkedett energiaár-kompenzációját az energiaár-növekmény több 10 milliárdos többlet-adóbevételéből oldja meg.
A MÖSZ elvárja Gyenesei István újonnan kinevezett önkormányzati minisztertől, hogy ígéretéhez híven tegyen meg mindent, hogy az önkormányzatok gazdasági pozíciói ne romoljanak tovább.
Forrás: ÖNkorNET
"...nem az emberek vannak a törvényekért..."
Polgármesterek nyílt levele a kisebbségi ombudsmannak
Nyílt levélben utasította vissza Kállai Ernő kisebbségi ombudsman vizsgálatának következtetéseit a "segélyt-munkáért" kezdeményezés ügyében Ivád, Monok és Kerepes polgármestere. "A leghatározottabban visszautasítjuk terjedelmes és politikumtól vezérelt vizsgálatának alaptalan következtetéseit, amelyek igyekeznek Ivád, Monok, Kerepes, Sülysáp képviselőtestületeinek döntéseit társadalmilag veszélyesnek minősíteni és hatásaival riogatni" - áll a Franka Tibor (Kerepes), Horinka László (Ivád) és Szepessy Zsolt (Monok) által aláírt levélben.
A polgármesterek szerint "nem az emberek vannak a törvényekért, következésképpen a rossz törvényeket meg kell változtatni, a diszkrimináció lehetőségét pedig éppen Ön villantja fel, amikor állításait valótlan tényekre igyekszik felépíteni". Véleményük szerint a "segélyt-munkáért" kezdeményezésből Kállai Ernő próbál cigányügyet kreálni, felerősítve ezzel az amúgy is meglévő társadalmi feszültségeket. Úgy fogalmaztak, hogy a kisebbségi ombudsman "amikor romaügyről beszél, akkor kirekeszt, szegregál, sőt, a rasszizmus határát súrolja például a cigányságnál kisebb létszámú nemzetiségekkel, etnikumokkal, vallási csoportokkal szemben".
A polgármesterek véleménye szerint: Kállai Ernő a "szalonrasszizmus" felemlítésével szakmai alkalmatlanságát bizonyította, az pedig, hogy a kisebbségi ombudsman a sorok között megbúvó kirekesztő gondolkodásmódról beszél, "a Rákosi- és a Kádár-korszak legsötétebb gondolatrendőrségét" juttatja eszükbe. (Lásd a Mélyszegénység és kirekesztettség címmel közölt ombudsmani állásfoglalást a 22. oldalon.)
A baranyai fideszesek az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Baranya fideszes országgyűlési képviselői az Alkotmánybírósághoz (Ab-hez) fordulnak, mert szerintük sérti a jogbiztonságot a parlament által június 9-én elfogadott, a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházásokról szóló jogszabály - jelentette be a párt dél-dunántúli igazgatója.
Bánki Erik sajtótájékoztatón közölte: a beruházó, az engedélyező és a fellebbviteli szint egy kézben összpontosul honvédelmi területeken. Kifejtette: ha a honvédelmi tárca katonai területen építkezésbe kezd, az engedélyt az alá tartozó hatóság adja ki, azt pedig fellebbezés esetén a honvédelmi miniszter bírálja felül.
Az eljárást az önkormányzatok a korábbi gyakorlattal ellentétben nem akadályozhatják - indokolta az Ab-hez fordulást Bánki Erik. Hangsúlyozta: a törvény hatályba lépése Pécsre nézve azt jelentené, hogy Tubesen a város beleszólása nélkül épülhet katonai lokátor.
