A fóliasátrak és az üvegházak ügye nagy vihart kavart tavasszal a sajtóban. Főként azért, mert engedélyköteles volta, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK-ről) szóló kormányrendelet tervezett módosításának csúszása felkészületlenül érte a gazdákat, s a remélt támogatások elnyerésében is akadályok keletkeztek.

A kormányrendelet ugyanis megemelte a növénytermesztésre szolgáló építmények megengedett legnagyobb gerincmagasságának értékét 4,5 méterről előbb 6 méterre, majd 7-re, végül 9 méterre. Ez a mérték a mezőgazdasági területeken nem okoz gondot. Problémákat vethet fel azonban a hagyományos települési környezetben, különösen a földszintes beépítésű lakóterületeken, s azon belül is a kisebb telkeket tartalmazó területeken. Az önkormányzati törvénynek megfelelően ezekben az övezetekben a települési önkormányzat felelőssége és lehetősége, hogy egyértelműen meghatározza a megengedett legnagyobb építménymagasságokat - akár engedélyköteles, akár nem, akár beszámít a beépítettségbe, akár nem -, hiszen a helyi önkormányzati rendelet vonatkozik rá.  Ahol a helyi rendeletek nincsenek meg (vagy nem szabályoznak teljeskörűen), ott a fóliasátrak és üvegházak létesítésére az építési törvény 18. § (2) bekezdésében előírt illeszkedési szabály vonatkozik, valamint az OTÉK általános előírások közül az 50. paragrafus, amelynek (2) bekezdése kimondja, hogy "az építményeket a helyszíni adottságoknak figyelembevételével és úgy kell megvalósítani, hogy illeszkedjenek a környezet és a környező beépítés adottságaihoz, építészeti megoldásaikkal járuljanak hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához". 
Az üvegházak és a fóliasátrak címben jelzett kérdéseiről szóló írást honlapunkon (www.onkorkep.hu-n) tanulmányozhatják a Tisztelt Olvasók. Az írás a történelmi előzményektől a felmerülő egész-ségügyi kérdéseket is érintve jut el a telepítés kérdései-ig, s tárgyalja azt a fennálló jogszabályi előírások idézésével, pontos hivatkozásokkal. Az építésügyi szempontokon túlmenően a cikk foglalkozik az ingatlan-nyilvántartás és a földvédelem egyes vonatkozó előírásaival is. Különösen érdekes lehet a települési önkormányzatok számára az a fejezet, ami a helyi építési szabályzatok tartalmáról, a szabályozás lehetőségeiről szól, valamint a beruházók (építtetők) figyelemébe szánt szempontok említése, amelyek az építésügyi hatóságok, építésfelügyeleti vizsgálatok, ellenőrzések és a szomszédviták során is fontosak (iránymutatóak) lehetnek.
A növénytermesztést szolgáló építmények telepítése és intenzív hasznosítása - a jelenlegi körülmények között úgy tűnik - hazánk gazdasági érdeke. A többi szempont - a településkép-védelem, a táji értékek megőrzése, a szomszédjogok tiszteletben tartása, a jogi játékszabályok, a társadalmi együttélés alapjainak - figyelembevétele, a hosszú távon való gondolkodás, a környezeti és egészségügyi kérdések (termelők és fogyasztók részére egyaránt) tiszteletben tartása mindannyiunk érdeke. Ehhez nyújt szempontokat a több szakterülettel egyeztetett írás, amelynek összegző javaslatait az alábbiakban olvashatják.

Javaslatok

Mindezeket összevetve a növénytermesztést szolgáló növényházak (üvegházak) és az ilyen rendeltetésű és ehhez hasonló kialakítású és használatú fóliasátrak a mezőgazdasági területen, a településrendezési eszközökben kijelölt beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi területre vagy a birtokközpontokba valók. Az előbbiek beépítési feltételeinek és mértékének meghatározása - az OTÉK-kal összhangban - a helyi szabályozás feladata, az utóbbit az OTÉK tartalmazza (helyben arról dönthet a település, hogy a közigazgatási határ mezőgazdasági területfelhasználási részén, annak bizonyos területein megtiltja, illetve korlátozza a birtokközpontok kialakítását).
A lakóterületek közül jelentős mértékű telepítés csak a falusias lakóterületen jöhet szóba, s ott is csak akkor, ha a környezet adottságai, a táji, települési megőrzendő jelleg nem szól ellene. Ilyen lehet a szabolcsi almatermelő községek összefüggő tömbbelsői almáskertjei, de ez más tájon és más növénykultúrával is előállhat.
A helyi szabályozásnak mindenképpen figyelembe kell vennie a korábban már tárgyalt szempontokat, tehát pl. azt, hogy az alacsonyabb - a beépítési százalékba bele nem számító - építmények elhelyezését is szabályozhatja, csak nem a beépítési százalék meghatározásával. Az OTÉK egyértelműen utal arra, hogy a helyi jellegzetességeket az övezetekben (különösen építési övezetekben) érvényre lehet juttatni. A megközelítés, szállítás és a termesztés stb. miatt szükséges szilárd burkolatok a zöldfelületi minimum kellő meghatározásával szabályozhatók.
Külön kell szólni az üvegházak és a fóliasátrak árnyékoló hatásáról. Ez egyrészt a mezőgazdasági területeken azt jelenti, hogy a szomszéd termelését kedvezőtlenül befolyásolhatják (ezért kell jellemzően a szabadonálló elhelyezés), másrészt a lakóterületeken hasonló problémákat vethet fel.
Az árnyékoláson túl nem feledkezhetünk meg a kilátást és a rálátást elvevő szerepükről sem, s ugyanígy utca- és településképi szerepükről. E szempontok mindenkor egyedileg vizsgálandók és dönthetők el, az ott élők intenzív részvételével.
A telepítési szabályok meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy ezek karbantartást is igényelnek, tehát telekhatárra nem telepíthetők még beépítésre szánt területeken sem. A növényházak és a fóliasátrak lényegesen gyakoribb karbantartást, tisztítást, javítást igényelnek, mint a hagyományos lakó- és gazdasági épületek és egyéb építmények.
A fentebb leírtak sok esetben a kizárás, a korlátozás, a mérséklés melletti érveket helyezték előtérbe, vagy legalábbis úgy érthetők. Ezért befejezésül szükséges arra utalni, hogy a gazdasági, megélhetési szempontok igen fontosak (mert az az életünk egyik alappillére). Világjelenség az üvegházak létesítése, az általuk elfoglalt területek növekedése. Nem utolsósorban azért, mert ezáltal az időjárástól legalább részben függetleníthető a mezőgazdasági termelés. Az így létrejött területeken intenzívebb gazdálkodás folytatható, s ezáltal más területeken esetleg mérsékelhető a gazdálkodás (pl. környezetkímélő használattal), vagy e területek az élelmiszertermelés helyett más célokra hasznosíthatók, például: energetikai vagy más ipari növények termesztése, erdősítés.

Körmendy Imre
A teljes cikket lásd a www.onkornet.hu-n

Első meghirdetés - 2008. június 20. A konferencia időpontja: 2008. augusztus 27-29. Az előadások helyszíne: Nyugat-magyarországi Egyetem; Biotechnológiai Oktatási Központ Auditórium; Mosonmagyaróvár, Lúcsony u. 2. földszint Szekcióülések: Nyugat-magyarországi Egyetem; Biotechnológiai Oktatási Központ Auditórium, illetve tantermek (60-70 fő) I. emelet Ebéd (reggeli) helyszíne: Nyugat-magyarországi Egyetem étterme.

Augusztus 27. 

9.00-17.00 Regisztráció a Biotechnológiai Oktatási Központ aulájában.
12.15 Ebéd az egyetem éttermében (folyamatosan, önkiszolgáló rendszerben).
13.15 Első köszöntés, kiállítás megnyitó a Biotechnológiai Oktatási Központ aulájában. MUT-tervek; Vándoriskola tervei, NÉT-tagok építészeti rendezvényei bemutatása. Moson történeti belváros rehabilitációja - egyetemi hallgatók vizsgamunkái; Szabó Miklós, Mosonmagyaróvár polgármestere; Kitley Tibor, Mosonmagyaróvár főépítésze; Philipp Frigyes, Vác főépítésze, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke; Lenzsér Péter egyetemi tanár, Ybl-díjas építész.
13.45  Magyaróvár belvárosi séta (Dimény Gábor és Lenzsér Péter vezetésével). Létszámtól függően 30-40 fős csoportokban.
14.45 Autóbuszos kirándulás. Városnézés - a kétpólusú város: Moson történeti belváros. Ipartelep - Monarchiakori lőporgyár és tiszti lakótelep védett együttese. (A Monarchia legnagyobb hadiipari beruházása az I. világháború idejéből, olasz hadifoglyok építették). Vetítettképes előadás az Olasz Kápolnában (Előadó: Lenzsér Péter).
15.45 Szigetköz: Dunakiliti erőmű, Öreg-Duna - autóbusszal 15 km. (Az erőmű magyar-szlovák közös alkotás, osztrák hitelből épült...) Vadvízi kempingnél váltott csoportokban: motoros csónakázás a mellékágrendszerben kb. 20 perc; az erőmű megtekintése (Kertész József főmérnök - ÉDUVIZIG); íjászbemutató Gmózer Zoltán (www.grozerarchery.com) európai hírű íjkészítő részvételével; közben büfé.
19.15 Szigetköz ízei - Pannónia borai: vacsora Halászin, a Party Csárdában, a Mosoni-Duna partján: halászlé, halételek stb... szabadprogram a vízparton.
22.30 Visszaindulás Mosonmagyaróvárra a szálláshelyekre - autóbusz 10-15 km.

Augusztus 28. 

8.00 Regisztráció a Biotechnológiai Oktatási Központ aulájában.
9.00 Plenáris ülés a Biotechnológiai Oktatási Központ fő előadótermében (az aulában folyamatosan szponzorok bemutatkozása). A Konferencia köszöntése - vers.
Házigazda: Szabó Miklós, Mosonmagyaróvár polgármestere, Kitley Tibor, Mosonmagyaróvár főépítésze.
A konferencia megnyitása:
Fővédnök: Bajnai Gordon, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter; Dr. Gyenesei István, önkormányzati miniszter.
9.20 A konferencia nyitóelőadásai:
A magyar-szlovák kapcsolati kutatás fejlesztési-rendezési aspektusai: Prof. Dr. Rechnitzer János és Hardi Tamás (MTA RKK). 
A Nyugat-dunántúli Régió határon átnyúló kapcsolatai: Horváth Jácint (Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség).
10.20 Főszponzorok előadásai. Saint-Gobain Weber Terranova Kft.; Saint-Gobain Isover Kft.; Raab Karcher Tüzép Rt.
10.40 Kerekasztal-beszélgetés. Ocskai Gyula ügyvezető,  Ister-Granum Kft; Nógrádi László, Lenti város polgármestere - MURÁNIA; Körmendy János, vezető főtanácsos, NYDRKH Állami Főépítészi Iroda, Győr; Viniczay Tibor, Szentgotthárd polgármestere; Kvarda József Nagyszombat (Trnava) megye önkormányzatának alelnöke; Visy Erzsébet vagy Paksy Gábor - VÁTI; Firtl Mátyás megyei alelnök; Agárdy Gábor, Pozsony megye önkormányzatának alelnöke; Domsits Károly, Somorja (Szlovákia) polgármestere; Pázmány Péter, Nagyszombat (Szlovákia) polgármestere. Moderátor: Keresztes Sándor nyugat-dunántúli állami főépítész. 
12.10 Főépítészi Életműdíj és az Év Főépítésze díj átadása. Átadják: Szabó Miklós polgármester, Philipp Frigyes kollégiumi elnök, Kitley Tibor főépítész.
12.30 A konferencia emléktáblájának avatása, emlékfa ültetése a Vár területén, a felújított Várpincénél.
13.10 Ebéd az egyetem éttermében - folyamatosan önkiszolgáló rendszerben.
14.00 Sajtótájékoztató - külön meghívó szerint; szponzorok bemutatkozása, napközben élelmiszeripari cégek termékbemutatója.
14.30 Szekcióülések a Biotechnológiai Oktatási Központ termeiben.
Lehetőségek. Vezetik: Papp Zoltán Tamás - Sümeg város és Tapolca város főépítésze; Páli Zsuzsanna - Fejér megye főépítésze; Ister-Granum Kft. - európai együttműködési csoportosulás (szlovák-magyar); Ocskai Gyula ügyvezető - magyar-szlovén-horvát együttműködés (MURÁNIA); Nógrádi László, Lenti város  polgármestere.
Problémák. Vezetik:  Sáros László DLA - szakértő főépítész; dr. Sersliné Kócsi Margit - Ferencváros főépítésze; Magyar-osztrák együttműködés a Fertő-táj Világörökség fejlesztésében és fenntartásában Körmendy János és az érintett két nemzeti park képviselői, érintett polgármesterek; Magyar-szlovén-osztrák államhatáron - Szentgotthárd; Viniczay Tibor polgármester.
Nagyító. Vezetik: B. Nagy Helga - Dorog főépítésze;  Krizsán András - Pula főépítésze; Pozsony és Győr határon átnyúló kapcsolatai; Kvarda József, Nagyszombat (Trnava) megye önkormányzatának alelnöke; Magyar-szlovák területrendezési együttműködés (Miskolc-Kassa térség); VÁTI (Visy Erzsébet vagy Paksy Gábor); helyi kistérségi (Rajka, Dunakiliti, Hegyeshalom stb.) polgármesterek.
16.30 Szabadprogram. Találkozási pont a Vár területén, a Várpincében lévő szigetközi halászati kiállítás, az akváriumterem, az étterem a konferencia résztvevőinek szabadon látogatható, a Vár tavon gondolázás.
19.00 Hangverseny a magyaróvári Szt. Gotthárd templomban (Szt. László tér).
20.00 Fogadás az egyetem dísztermében. Köszöntőt mond: Szabó Miklós, Mosonmagyaróvár polgármestere; Prof.Dr. Scmidt Rezső dékán NYME. Állófogadás, kulturális műsor, zene.

Augusztus 29. 

9.00 Fórum a Biotechnológiai Oktatási Központ előadótermében. Előadások: Dr. Szaló Péter szakállamtitkár, NFGM - Aktualitások; Fegyverneky Sándor országos főépítész, NFGM - Az országos főépítész; Dr. Tompai Géza, főosztályvezető NFGM - Aktualitások még.
10.10 Plenáris vitafórum az elhangzott előadások témakörében; a szekcióvezetők rövid beszámolói, javaslataik az ajánlásra. Moderátor: Philipp Frigyes, a kollégium elnöke.
11.20 A Főépítészi Testület munkaértekezlete. Beszámoló az Országos Főépítészi Kollégium egyéves munkájáról;  Philipp Frigyes a Főépítészi Kollégium elnöke; Csohány Klára, a "Főépítészek az épített és természeti környezetért" Alapítvány kuratóriumának elnöke; Zábránszkyné Pap Klára, az Országos Főépítészi Kollégium titkára; kollégiumi választás (leköszönő tagok helyett újak választása)
12.10 "100 éves a Wekerle" - kertváros-építészeti konferencia promóciója. Gyulai István főépítész.
12.20 Vándorzászló átadása.
12.30 A konferencia zárása.
12.40 Ebéd az egyetem éttermében.
13.30 Autóbuszos kirándulás: Határtalanul Ausztriába.
13.50 Látogatás Jánossomorján (15 km) a LEIER Kft.-nél (www.leier.hu). Szakmai előadás, gyárlátogatás, büfé.
15.05 Tovább busszal Podersdorf am See-be (30 km) útlevél nélkül.
15.55 Innen átkelés a Fertő-tavon hajóval Rust (www.rust.at) városába, menetidő 70 perc.
17.05  Városnézés Rusztban, az egykori magyar városban, amit ma a gólyák városának hívnak.
18.15 Hajóút Illmitzbe (30 perc) a vacsora helyszínére.
19.15 Vacsora, búcsúest.
22.00 Visszaindulás Mosonmagyaróvárra (45 km) a zöldhatáron át.
A konferencia résztvevői a Magyar Építész Kamara Továbbképzési Szakbizottságának akkreditációja alapján, 4 kreditponttal gazdagodnak.

Szakmai és technikai információk, jelentkezés:
Kitley Tibor, Mosonmagyaróvár város főépítésze;
9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 11.
Mobil:  06-20-924-5156;
Telefon: +36-96-577-846;
577-800/146;
E-mail: ;
Honlap:  http://www.mosonmagyarovar.hu;  

Szakmai tájékoztató:
Zábránszkyné Pap Klára, az Országos Főépítészi Kollégium titkára;
E-mail:  
Honlap: http://www.foepiteszek.hu
B. Nagy Helga, az Országos Főépítészi Kollégium Konferencia Munkacsoport témafelelőse;
E-mail: ;
Honlap: http://www.foepiteszek.hu;
Mobil: 06-70-456-2099

Felhívás. Az Országos Főépítészi Kollégium 13 év óta rendszeresen megszervezi a hazai főépítészek legrangosabb szakmai összejövetelét, az Országos Főépítészi Konferenciát.
A rendezvénynek az elmúlt években igen különböző adottságú és nagyságú települések sikeresen adtak otthont, a települési közösségeknek és a résztvevőknek egyaránt eredményesen.
A résztvevő 150-200 aktív főépítész a konferencia fő témacsoportja mellett eddig minden helyszínen nagy érdeklődést tanúsított a helyi értékek, eredmények megismerése iránt is. A rendezvényt a szakmához közvetlenül kapcsolódó sajtó mellett a helyi és az országos média is rendszeresen figyelemmel kíséri.
Az idei - Mosonmagyaróváron megrendezésre kerülő - XIII. Országos Főépítészi Konferencia a külföldi meghívottakkal az első lépés a nemzetközi kapcsolatok megteremtésében és erősítésében.
A 2007-ben létrehozott "Főépítészek az épített és természeti környezetért" Alapítvány egyik kiemelt célja a konferencia  szakmailag minél eredményesebb megrendezése.
A sikeres együttműködés előkészítése érdekében várjuk azon  önkormányzatok jelentkezését, amelyek az Országos Főépítészi Konferencia 2009., 2010. és 2011. évi helyszínéül településüket - kerületüket - társrendezőként helyszínül ajánlják.
A részletekről az érdeklődőknek B. Nagy Helga főépítész (70/456-2099), az Országos Főépítészi Kollégium Konferencia munkacsoportjának vezetője tud felvilágosítást nyújtani. További információk hamarosan a www.foepiteszek.hu honlapon is megtekinthetők.
A jelentkezéseket kérjük, hogy 2008. július 31-ig az Országos Főépítészi Kollégium, NFGM 1880 Budapest, Pf.: 111. postacímre, valamint a e-mail címre  juttassák el.
Kérjük azon önkormányzatokat, amelyek korábban felajánlást tettek, hogy a még aktuális jelentkezésüket szíveskedjenek megismételni e felhívás keretében.
Budapest, 2008. június 20.

Csohány Klára
a "Főépítészek az épített
és természeti környezetért"
Alapítvány Kuratóriumának elnöke

Philipp Frigyes
az Országos Főépítészi Kollégium elnöke