
Folyóiratunk folyamatosan figyelemmel kíséri az időközi önkormányzati választásokat, valamint a helyi és az országos népszavazásokat. A korábbi ciklusokhoz viszonyítva úgy tűnik, hogy sem a polgármesterek, sem az önkormányzati képviselő-testületek tagjai nem ülnek nyugodtan a babérjaikon. Megfigyelhető, hogy az elmúlt évekkel ellentétben, ebben a ciklusban a közéleti aktivitás sokkal élénkebb, több településen a közélet szereplői a 2006-os őszi önkormányzati választások eredményét lemondással vagy önfeloszlatással igyekeznek korrigálni. Előző lapzártánk óta, a június 18. és július 21. közötti időszakban kilenc településen tartottak időközi választásokat. A kilenc település közül hat helyen választottak polgármestert, az eredmények szerint egy esetben kapott újra bizalmat a korábbi vezető. Azokon a településeken (Óbányán, Penyigén, Tolcsván), ahol önfeloszlatás történt, a képviselő-testület tagjainak összlétszámát figyelembe véve (21 fő) az alábbiakban látható, hogy tizenegy főt újraválasztottak. Figyelemre méltó, hogy a fent jelzett rövid időszakban két esetben is felmerült a településvezetők feddhetetlenségének kérdése. Az időközi választást a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszakóródon Gyulai Gáspár távozása miatt kellett megtartani, akit a térségi közigazgatási hivatal kötelezett munkakörének átadására, miután a bíróság jogerősen pénzbüntetésre ítélte folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelésért, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisításért, valamint folytatólagosan elkövetett jogosulatlan gazdasági előny szerzéséért. A Debreceni Ítélőtábla elmarasztaló határozata szeptember 12-én született meg, a polgármester viszont a törvényi rendelkezés ellenére sem mondott le akkor tisztségéről, továbbra is ellátta feladatát. A bíróság a közügyek gyakorlásától nem tiltotta el Gyulai Gáspárt, ezért indulhatott az időközi választáson. A Komárom-Esztergom megyei Neszmélyen Benkő Ferenc, korábbi polgármester áprilisban jelentette be, hogy szívbetegsége miatt április 15-ei hatállyal lemond tisztségéről. A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság a neszmélyi önkormányzat sérelmére elkövetett csalással és sikkasztással, valamint több rendbeli közokirat-hamisítással gyanúsítja Benkő Ferencet.
Budapest XIV. kerületében egy képviselő lemondása miatt tartottak időközi választást. A hat jelölt közül Gécziné Cseke Vandát (Fidesz) választották meg, aki 594 szavazattal a voksok 58,64 százalékát szerezte meg.
Himesháza. Rozmer András független jelöltet választották a Baranya megyei település polgármesterévé. Michelisz András független polgármester lemondása miatt tartottak időközi választást. Az 1161 fős település 994 választópolgárából 564-en szavaztak, két voks érvénytelen volt. A polgármesteri székért öt független jelölt versengett. Rozmer András 243, Millich Józsefné 103, Schulteisz Ferencné 83, Poltné Schumann Ildikó 72, János Zoltán 61 szavazatot kapott.
Nagykálló. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagykállón Béni Sándor Norbert független jelöltet választották meg a haláleset miatt megüresedett önkormányzati képviselői helyre. A választópolgárok a 3. számú egyéni önkormányzati választókerületben június 29-én megtartott időközi önkormányzati képviselő-választásra nyilvántartásba vett jelöltek közül Béni Sándor Norbert független jelöltre 82, Forróné Dr. Szabó Valéria független jelöltre 13, Hamar Vilmos független jelöltre 14, Kiss József független jelöltre 21, Tóth Zoltánra, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség jelöltjére 50 érvényes szavazatot adtak le.
Óbánya. A Baranya megyei településen a képviselő-testület áprilisban oszlatta fel önmagát. Az időközi választáson Mezey Mihály független jelölt lett a település új polgármestere. A 156 fős település132 választópolgárából 90 fő voksolt, egy szavazat érvénytelen volt. A polgármesteri székért öt független jelölt versengett: Balázs János 2, Bányai László 28, Berengyán Károly 3, Dani Ferenc (a település korábbi polgármestere) 18 és Mezey Mihály 38 szavazatot kapott.
A testület öt tagját hét jelölt közül választották meg, hárman közülük a korábbi testületnek is tagjai voltak.
Tiszakóród. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen Károlyi Kálmán nyerte a polgármester-választást. A település 616 választásra jogosult polgára három független jelöltre adhatta le szavazatát: Gyulai Gáspár 116, Hopka András 72, Károlyi Kálmán 275 szavazatot kapott. A 465 leadott szavazatból kettő érvénytelen volt. Az időközi választást Gyulai Gáspár korábbi polgármester, a tisztséggel összefüggő bűncselekménye miatt kellett kiírni.
Zajk. A képviselő-testületi tagok többségének lemondása miatt választottak új képviselőket a Zala megyei Zajkon. A testület munkája azután lehetetlenült el, hogy tavasszal, több vitát követően négy képviselő lemondott mandátumáról, és csak egy jelölt maradt a 2006-os önkormányzati választási listán, aki ezáltal a testület tagjává válhatott. A három hiányzó képviselői helyre hat független jelölt közül választották képviselőnek Gál Jánosnét, Grózner Tibornét és Palkó Melindát.
Neszmély. A Komárom-Esztergom megyei Neszmélyen Horváth Bélát válaszották polgármesternek. Az időközi polgármester-választáson három független jelölt indult.
Az érvényes szavazatok száma 476 volt. Ebből Horváth Béla 299, Kovács Zoltán 66, Rubin Zsolt 111 voksot szerzett. Benkő Ferenc polgármester áprilisban jelentette be, hogy szívbetegsége miatt április 15-ei hatállyal lemond tisztségéről.
Penyige. Juhász Gyula lett a Szabolcs megyei Penyige új polgármestere. A településen a 617 választásra jogosult közül 508 szavazott. A két polgármesterjelölt közül Juhász Gyula 328 szavazatot kapott, Németi János, korábbi polgármester 176 szavazattal elvesztette a helyiek bizalmát. Az önkormányzat képviselő-testülete áprilisban oszlatta fel önmagát, 7 képviselő-testületi helyre 16 független jelölt pályázott.
A megválasztott képviselők közül négyen korábban is tagjai voltak a testületnek.
Tolcsva. Újra Vojnár László kapott bizalmat az időközi önkormányzati választáson Tolcsván. A Borsod megyei településen két választókörzetében összesen 1536 választásra jogosult polgár él, közülük 995 fő adott le szavazólapot. Három független polgármesterjelölt indult a választáson, köztük a korábbi vezető, Vojnár László is, aki 463 szavazattal (46,8%-os szavazati arány) győzött a megmérettetésen.
A képviselő-testület kilenc főből áll, erre húsz független jelölt volt. A korábbi testület tagjai közül négy főt választottak újra.
Fenti időszakban Drágszélen, Fóton és Dabason tartottak népszvazást.
Drágszél. A június 22-ei drágszéli népszavazáson a 314 szavazásra jogosult állampolgár a következő kérdésre adhatta le szavazatát: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Drágszél községben a köztemető területén krematórium létesüljön?" A szavazásra jogosultak közül 166 fő adta le voksát, érvénytelen szavazat nem volt A kérdésre 138-an szavaztak igennel.
Fót. Három civil szervezet - a Fóti Lokálpatrióták Egyesület, a Közös Jövőnk Egyesület és a Civil International Nemzetközi Polgári Liga - kezdeményezésére tartottak népszavazást június 29-én Fóton. A szavazáson megjelenőnek arra a kérdésre kellett válaszolnia, hogy "Akarja-e Ön, hogy az orvosi rendelők maradjanak a jelenlegi Egészségügyi Központban?"
A szavazás érvénytelen és eredménytelen volt, mert a 14 504 szavazásra jogosult lakosból legalább hétezernek kellett volna részt vennie, de csak 3134-en mentek el voksolni. A szavazók közül 2900-an igennel, 226-an nemmel válaszoltak a kérdésre.
Dabas. A Pest megyei település választópolgárainak az alábbi kérdésre kellett válaszolnia július 6-án: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Dabas város külterületén a kommunális hulladéklerakó védőtávolságán belül fémhulladék feldolgozó és hulladékjármű előkezelő üzem létesüljön?" A népszavazás érvénytelen és eredménytelen volt, mert a választásra jogosultak mindössze 18 százaléka, 2460 fő adott le érvényes szavazatot. A beruházást a többség, 1276 fő elutasította.
Kolin Péter
|
|
Lezárult a Postapartner Program első üteme

Rövidesen új postapartnerek üzemeltetnek összesen 52 postahelyet Heves, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Postapartner Program keretében. Kísérletképpen először négy megyében hirdette meg a vállalkozási lehetőséget a Magyar Posta még tavaly októberben. A társaság már a program indulásakor együttműködési megállapodást kötött az önkormányzati szövetségekkel, a kamarákkal, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségével (KISOSZ-szal), illetőleg a Magyar Fejlesztési Bankkal. Ennek egyik eleme volt az is, hogy a nyílt közbeszerzési eljárás első ütemének lezárását követően az együttműködő partnerekkel közösen összegezik és elemzik az első tapasztalatokat.
A társaság a Postapartner Programhoz ezért találkozóra hívta azokat a szervezeteket, amelyek információnyújtásban, pályázati és üzleti tanácsadásban segítenek, illetve amelyek kedvezményes hitelprogramokat nyújtanak. A megbeszélésen a partnerek egyetértettek a korábban, a kamarák által megfogalmazott gondolattal, hogy a postai szolgáltatás vállalkozásba adása a rendszerváltás óta az első olyan kezdeményezés, ami a nemzeti kistőkére, hazai lakosokra, vállalkozókra épül. Olyan üzleti lehetőség, amelyre hosszú távon szükség lesz.
Az első ütemben döntően egyéni és társas vállalkozások érdeklődtek a vállalkozási lehetőség iránt, köztük számos jelenlegi postapartner is. A várakozásokhoz képest kevés önkormányzat látott lehetőséget a postai szolgáltatás felvállalásában, holott Európa-szerte és távolabbi országokban is erre nagyon sok jó példa látható.
Az önkormányzati szövetségek véleménye szerint jó eredménynek tekinthető, hogy ha nem is nagy számban, de jelentkeztek önkormányzatok is a pályázatra. A hazai önkormányzatoknak alaposan meg kell gondolniuk, hogy a meglévő közfeladatok mellett, milyen új szolgáltatás ellátására vállalkoznak, még akkor is, ha annak bevezetése bevételt, munkahelyteremtést jelent, és ehhez támogatás is igénybe vehető. A kistelepülések esetében a térségi szinten, például mikrotérségi központként való együttműködés lehet megoldás. Ezt támasztja alá a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hamarosan induló pályázata is, amely integrált közösségi és szolgáltató terek kialakítását támogatja, és amelyben postai szolgáltatás is helyet kaphat. A települések vezetői, akik ismerik a közösség igényeit, a pályázatírás módját, sőt a támogatási lehetőségeket, maguk is jelentős segítséget tudnak adni a helyi vállalkozónak.
A közbeszerzést illetően az önkormányzati szövetségek tapasztalatait a KISOSZ és a kamarák is megerősítették: a pályázat és különösen a háromszakaszos közbeszerzés sok érdeklődőnek kedvét szegte. A pályázat első két körében - előminősítési és részvételi szakaszban - komoly érdeklődés mutatkozott a posták iránt, szakmai és árajánlatot azonban már lényegesen kevesebb jelentkező nyújtott be.
Általános tapasztalat volt, hogy a jelentkezők úgy ítélték meg, kevés információval rendelkeztek ahhoz, hogy bele merjenek vágni az új vállalkozásba. Ez elsősorban a nyílt közbeszerzési eljárásból adódott - éppen a versenysemlegesség és az esélyegyenlőség betartása miatt. Hiszen a Magyar Posta csak a megszabott kereteken belül adhatott tájékoztatást figyelve arra, hogy az mindenkihez eljuthasson, hozzáférhető legyen. Az együttműködő partnerek éppen ezért információadással és egyéni tanácsadással tudtak a legtöbbet segíteni a pályázóknak.
Az első ütemben nyertes új postapartnerek példaként mutathatók be a hamarosan meghirdetendő újabb posták iránt érdeklődőknek. Ehhez az önkormányzati és gazdasági oldal egyhangúlag ajánlotta fel együttműködését.
Márciusban megkezdődött a Postapartner Program második üteme is. Baranya, Budapest, Csongrád, Fejér és Veszprém megye összesen 218 postáját kívánja vállalkozásba adni a Posta. Az első négy megye tapasztalatait figyelembe véve a társaság ebben az ütemben a pályázat egyes részeinek módosítását is tervezi.
A Postapartner Program folytatódik. Várhatóan ez év őszén a társaság a további megyékre akár egyszerre hirdeti meg - az addig gazdára még nem talált postákkal együtt.
László Márta
|

Az idén 23 település pályázott városi címre, ezek közül az önkormányzati miniszter a zsűri javaslata alapján nyolcat terjesztett a köztársasági elnök elé jóváhagyásra. Sólyom László július 1-jével a korábbi önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Bajnai Gordon által javasolt településeket várossá nyilvánította.
A budapesti ünnepségen már Gyenesei István önkormányzati miniszter köszöntötte az új városok polgármestereit. Ezzel a városok száma 306-ra emelkedett, jelenleg városokban él Magyarország lakosságának 67 százaléka - mondta az önkormányzati miniszter. Kiemelte, hogy a várossá válásban nagy szerepe volt a civil szervezeteknek, amelyek továbbra is meghatározóak lesznek az adott települések életében. Az új városok mindegyike egy-egy "mikrotérség" központjaként működik kulturális, gazdasági vagy turisztikai értelemben, ez fokozott felelősséget ró a településpolitikusokra és a lakosságra.
Bodajk Fejér megye északnyugati részén található. Nevét egyesek szerint a Vértes egykori nevéről (Bodok) kapta, mások a szláv voda (víz) szóból eredeztetik. Középfokú ellátó intézményei magas színvonalúak. Az utóbbi időben sokat fejlődött a nagyközségben a humán szolgáltatások színvonala. A felnőttképzés, a művészeti oktatás, a szakrendelések, az idősek ellátása vonzáskörzetének problémáit is nagyban enyhíti. Az önkormányzat alapította Művészetért Közalapítvány három megyében, tizenkilenc telephelyen folytat alapfokú művészetoktatást. Szakközépiskolai művészeti képzést és érettségi utáni szakképzést indítottak 2006-ban. Kiskereskedelmi szolgáltatásai a környező települések igényeit is nagyrészt kielégítik.
Fertőszentmiklós Győr-Moson-Sopron megye északnyugati részén a győri medence peremén terül el. Központi szerepkört tölt be az aprófalvas térségben. A Sopron-fertői kistérség egyik mikrotérségi központja oktatás-nevelési, gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatásaival, az ügyeletek megszervezésével segíti a környező településeket. Kedvező földrajzi fekvése miatt, a rendszerváltozás óta ide települő vállalkozások kínálnak munkát a helybelieknek és a mikrotérségben élőknek. A vállalkozásainak száma kétszerese az ötezer fő alatti hasonló kisvárosok országos átlagának. A munkanélküliség 1,2 százalékos.
Hajós páratlan szépségű település Bács-Kiskun megye délnyugati részén, a régi Duna-meder árterületének kiemelkedésén fekszik. A török hódoltság alatt elpusztult Hajós már 1756-ban mezővárosi jogot kapott. Jelenleg a Kalocsai kistérség déli mikrokörzetének kistérségi központja. Társulásos formában látja el Miske és Drágszél alapfokú oktatási-nevelési, és szociális feladatait. Térségi szerepét jól mutatja, hogy vállalkozások, pénzintézetek szívesen települnek Hajósra. Centrális fekvésű kistérségi központ, ahogy északon Solt központi szerepet tölt be, úgy délen Hajós is a Kalocsa- Baja- Jánoshalma- Kiskőrös közötti városhiányos terület központi települése lehet. Hajós hegyközség, az alföldi borvidék része. Szellemi élete és borkultúrája kiemelkedő jelentőségű. Az 1200 pincés igazán különleges pincefaluja egész évben, de különösen a május végi Orbán-napi borünnep alkalmával sok turistát vonz a környékre. A település 2002-ben Hild-díjat kapott.
Halásztelek Budapest déli agglomerációjában található. A település mára kinőtte a nagyközségi kereteket. Demográfiai mutatói kedvezőek, településképe rendezett. A településen alapfokú egészségügyi, szociális, oktatási-nevelési szolgáltatások teljes köre igénybe vehető, térségi szinten is versenyképes vállalkozások működnek, számuk kétszerese a kisvárosi átlagnak. Középfokú oktatásban térségi szerepe jelentős. Vonzáskörzete a Csepel-szigeten kívül számos alföldi településre terjed ki.
Isaszeg a tízezer feletti lélekszámával Magyarország legnépesebb nagyközsége volt. A főváros közelsége vonzóvá teszi a betelepülők számára. A település Pest megyében, Budapesttől keletre a gödöllői kistérségben található. Nevéről az 1848-as tavaszi hadjárat nevezetes csatája juthat eszünkbe. Lakói büszkék a Görgey Artúr és Klapka György vezette magyar honvédek emlékére. Az oszták sereg felett aratott győztes csata napját, 1849. április 6-át helyi ünneppé nyilvánították.
Isaszegen kiépült intézményhálózat a helyiek teljes alapellátását biztosítja. A középfokú oktatási és szociális intézményei, alapítványai nemcsak kistérségi, hanem azon túli feladatokat is ellátnak. Élénk a kulturális élet, a település múltjának, hagyományainak ápolásában a civil szervezetek jelentős szerepet vállalnak..
Pusztaszabolcs Fejér megye keleti részén, az Adonyi kistérségben található. Országos vasúti csomópont, középiskolája és nyelviskolája megyei jelentőségű. A dunaújvárosi és székesfehérvári vizsgaközpontok mellett a megyében csak itt működik akkreditált nyelviskola. Mikrotérségi központ révén szociális szolgáltatásai alapfokú ellátást biztosítanak Adonynak és Iváncsának. Mentőállomása Besnyő, Beloiannisz településeket is ellátja. A járműjavító révén, illetve az önkormányzat által kijelölt iparterületek betelepülésével lehetőség van a új munkahelyek létesítésére.
Rudabánya Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén, a Kazincbarcikai kistérségben található. Aprófalvas térségben tölt be központi szerepet. Az egykori jelentős bányásztelepülés több mint 600 év után mára nyeri vissza városi rangját, hiszen Nagy Lajos már 1378-ban bányavárosi rangra emelte. Egykori ezüst- és vasérc lelőhelyeinek gazdagságáról nagyméretű XIV. századi festett fakazettás mennyezetű református temploma tanúskodik.
Ipara ma is kötődik a nehéziparhoz, de az egykori bányászat jelentőségét semmi nem tudja pótolni a településen. Kereskedelmi vonzáskörzete főleg az északra, fekvő településekre terjed ki, közbiztonsági és egészségügyi tekintetben, pedig Ormosbánya, Felsőkelecsény, Zubogy, Ragály, Imola és Trizs községekre. Elsősorban közbiztonsági feladatokat lát el Izsófalvától a Szuha-völgyig fekvő településeken.
Zamárdi idegenforgalmi szerepe országos viszonylatban is jelentős, a balatoni turizmus egyik fontos fellegvára. Ezt közlekedés-földrajzi helyzetének, három kilométer hosszú szabad strandjának és kisebb strandjainak, szálláshelykínálatának, programjainak köszönheti. Nyári hónapokban a település lakóinak száma 18- 20 ezer főre duzzad. A jelentős idegenforgalmat kiszolgáló háttérintézményei ennek megfelelően kiépítettek (utazási irodák, kiskereskedelmi egységek, szállásférőhelyek). A kiskereskedelmi üzletek száma több mint kétszerese a kisvárosi átlagnak, a vállalkozások száma is 30 százalékkal több az átlagnál. Intézményhálózata - a közép- és felsőfokú szakképesítést nyújtó oktatási intézményeken túl - elsősorban alapfokú ellátást biztosít, vonzáskörzete Balatonendrédre, illetve a nagyközségtől önállósodó Szántódra is kiterjed.
A városi rangért ringbe szállt: Beled, Bodajk, Csákvár, Fertőszentmiklós, Hajós, Halásztelek, Isaszeg, Jászkisér, Medgyesegyháza, Mélykút, Onga, Pusztaszabolcs, Rácalmás, Rudabánya, Sülysáp, Tápiószele,Tápiószentmárton, Újkígyós és Vajszló, Verpelét és Zamárdi. Két település, Vaja és Zsámbék pályázata nem volt szabályszerű, így nem volt értékelhető.
|
|