Önkorkép - 2008.július-augusztus

Önkormányzati rendőrség létrehozását kezdeményezte a közelmúltban több település vezetése. Céljuk kettős: a rendőri jelenlét erősítése, illetőleg a jelenleg elhanyagolt, egyszerűbb közterületi jogsértések hatékonyabb szankcionálása. Ezért is javasolták - városokban - a közterület-felügyelet megerősítését, átalakítását. Önkormányzati típusú rendőrség létrehozásával egyetért a főváros rendészeti bizottságának szocialista elnöke is. A rendőrségi feladatok átadását az önkormányzatoknak viszont nem támogatja az önkormányzati minisztérium szocialista államtitkára. Az ÖN-KOR-KÉP-nek Jauernik István hangsúlyozta, hogy ezt a jelenlegi szerkezet nem teszi lehetővé. Véleménye szerint az önkormányzatok a mostani jogszabályi környezetben is meg tudják oldani a közbiztonság megerősítését, főként a rendőrséggel való szorosabb együttműködéssel.

Újbudáról érkezett a közelmúltban az első hír, miszerint hamarosan tucatnyi magyar "seriff" állhat szolgálatba egy hazánkban eddig szinte ismeretlen felépítésű önkormányzati rendőrség keretében. A budapesti kezdeményezés egyelőre kísérlet, de szakmai és politikai körökben már körvonalazódik a széttagoltan működő közterület-felügyeleteket kiváltó, egységes magyarországi önkormányzati rendőrség képe - adta hírül az egyik napilap.
Az ötlet nem új, 1990-ben is szó volt az önkormányzati rendőrség létrehozásáról, de az akkor hatalmon lévők jobbnak látták, ha nem biztosítanak helyi "ítélet-végrehajtói" jogosítványokat, figyelemmel a kiszámíthatatlan polititikai viszonyokra is.
Újbudán mindenesetre már a tettek mezejére léptek, a helyi közterület-felügyeletre építve formálódik az új kerületőrség. A XI. kerület képviselő-testületének célja az, hogy a mainál sokkal közelebb kerüljön a lakosság igényeihez a közbiztonsági, közterületi feladatok végrehajtása. A közterület-felügyelet vezetőjének megválasztása már eddig is a képviselő-testület hatáskörébe tartozott. Szándékaik szerint az önkormányzati rendőrség felállításakor - az amerikai seriffek mintájára - a kerületőröket is választani fogják a képviselők. Így a közterületi ellenőrzések egy része hárul majd a közterület-felügyelőkre, a szervezet másik ágát alkotó kerületőröknek pedig nem lesznek hatósági jogosítványaik, feladatuk elsősorban a "bizalomerősítő intézkedések" megtétele, a kisebb jogsértések megszüntetése és a figyelmeztetés lesz. Formaruhát viselnek, de a közterület-felügyelőkétől eltérőt.
Budapesten egyébként már van olyan kerület, ahol önállóan dolgoznak kerületőrök, s olyan városrész is akad, ahol vegyes felállásban látják el a szolgálatot a közterület-felügyelők és a kerületőrként dolgozó biztonsági őrök. Újbuda abban lesz kivétel, hogy a közbiztonságért felelős személyek a választott képviselők útján jutnak hivatalhoz.

Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármesterének közleménye

Összefogást az önkormányzati rendőrségért!

A napokban felröppent egy hír, miszerint a Magyar Gárda vidéki térnyerését ellensúlyozandó, kormányzati körökben felmerült az önkormányzati rendőrség létrehozásának gondolata. Kondorosi Ferenc igazságügyi államtitkár is megfontolandónak tartja az elképzelést, s egy megerősített közterület-felügyelet koncepcióját vázolta fel.
    Szomorúnak tartom, hogy mindehhez a Magyar Gárda megjelenésére volt szükség, s álláspontom szerint csupán a közterület-felügyelet megerősítése kevés.
    Az elmúlt évtizedben több ízben javasoltam olyan törvénymódosítást, mely lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok nagyobb súllyal szólhassanak bele a helyi közbiztonsági feladatok megoldásába. Ez annál is indokoltabb, mivel az önkormányzati törvény a közbiztonságért az önkormányzatokat teszi felelőssé. A javaslatom az volt, kezdjük meg a rendőrség átalakítását olyan módon, hogy - az országos hatáskörű, bűnüldözési feladatok kivételével - legyen lehetősége az önkormányzatoknak arra, hogy a közbiztonság megerősítése érdekében - európai mintákat követve - létrehozhassák az önkormányzati rendőrséget.
    Az okmányirodák átszervezésének tapasztalatai is jól mutatják, hogy ha a rendfenntartó szervektől átkerül egy feladat a szolgáltató szemléletű önkormányzatokhoz, akkor annak ellátása lényegesen jobb színvonalon, sokkal inkább polgárbarát módon történik, mint korábban.
    Az önkormányzati fenntartású rendőrség közelebb lenne az emberekhez, közelebb a problémákhoz, és így szükségszerűen a megoldásokhoz is. Az önkormányzati rendőrség tevékenysége önkéntelenül inkább a bűnmegelőzésre, mint a büntetésre irányulna. Hatékonyabbá válhatna a működés, a felderítés, a megelőzés. Ez a modell jól bevált számos országban.
    Meggyőződésem, hogy a hatékonyabb, olcsóbb rendőrség megteremtéséhez az önkormányzati rendőrség felállításán keresztül vezet az út, ezért pártállástól függetlenül polgármestertársaim támogatását kérem ahhoz, hogy összefogva álljunk ki, és fogalmazzuk meg igényünket a rendőrség önkormányzati fenntartásba vételére. Az átvett feladatokhoz tartozó pénzügyi fedezetnek természetesen normatív alapon szintén az önkormányzatokhoz kell kerülnie.
    Először a jogi kereteket kellene megteremteni, és első körben önkéntessé tenni a csatlakozást ehhez a rendszerhez.
    Budaörsön már ma is kiemelt pénzügyi támogatással igyekszünk több rendőrt biztosítani a város területére. Szabadnapos rendőröket "vásárolunk", legutóbb az objektum őrzés feladatait vettük le a rendőrség válláról. Talán ennek is köszönhetjük, hogy városunkban tavaly radikálisan csökkent a bűnesetek száma. Budaörs városa vállalja a kezdeményezés koordinálását, és azt is, hogy finanszírozza egy ilyen rendszer bevezetését - közigazgatási kísérletként - a saját területén.

Budapest, 2008. július 11.

A közterületek általános állapota olyan rossz, hogy az állami rendőrség ezzel a feladattal egyedül nem képes megbirkózni. Egyebek között ezért is támogatná "önkormányzati típusú rendőrség" létrehozását Danielisz Béla. A Fővárosi Közgyűlés városrendészeti bizottságának szocialista elnöke szerint az egyszerűbb jogsértések megakadályozása tartozhatna feladataik közé, példaként az illegális szemetelést, piroson átszaladó gyalogost említette. Az elnök úgy gondolta, hogy az önkormányzati rendőrök hatósági jogkörrel rendelkeznének, de nem lenne bűnügyi nyomozati jogosítványuk és lőfegyverük sem. Speciális jogállású köztisztviselőként, klasszikus közrendészeti tevékenységet végeznének. Az viszont már koncepcionális kérdés, jegyezte meg, hogy a lakosság válassza-e az önkormányzati rendőröket, mint az Egyesült Államokban a seriffeket. Úgy látja, hogy ez a megoldás Magyarországon nem működne.
Az biztos, hogy egyetlen önkormányzati rendőrségre lenne szükség, Budapesten például körülbelül ezerhétszáz- kétezer önkormányzati rendőr képes lenne hatékonyan őrizni a közterületi rendet - nyilatkozta a szocialista politikus. Majd hozzátette: az önkormányzatok bőven költenek annyit a közterületekre és a rendőrségre, amennyiből csak a fővárosban minden további nélkül ki lehet állítani egy ezerötszáz tagú szervezetet. Annál is inkább, mert ha az önkormányzati rendőrség létrejön, vele egy időben a közterület-felügyelői hálózat megszűnik. Az egységes önkormányzati rendőrség felállításához azonban kétharmados törvényeket kellene módosítani, amelynek átfutása - ha egyetértés születne - legalább másfél év.

Jobbító szándékú a felvetés, de a jelenlegi önkormányzati rendszerben meg-oldhatalan, és nem is lenne szerencsés egy önkormányzati rendőrség létrehozása. A települések a mostani jogszabályi és pénzügyi lehetőségeiket kihasználva is képesek a közbiztonság megerősítésére. Így foglalható össze az önkormányzati tárca szocialista államtitkárának véleménye. Jauernik István az ÖN-KOR-KÉP-nek elmondta: először azt kell vizsgálni, a kezdeményezők miért és miben elégedetlenek a rendőrséggel. Ha a színvonallal, akkor át kell gondolni, ugyanennyi pénzből az önkormányzatok tudná-nak-e magasabb színvonalú közbiztonságot garantálni. Az államtitkár szerint nem, s a jelenlegi önkormányzati szerkezetben szerinte nincs is realitása önkormányzati rendőrség létrehozásának.
A 3195 önkormányzat között van olyan, amely 17 fős település, s van, amely 1,8 milliós város ügyeit viszi. Több mint 1700 településen ezernél alacsonyabb a lakosságszám. Mindenhol lenne önkormányzati rendőr? Ki irányítaná őket? - tette fel a kérdést Jauernik István. Az államtitkár gazdag tapasztalatai birtokában úgy vélte, nem együttműködésre alapuló feladatmegoldás, hanem rivlizálás kezdődhetne a települések között. Példaként a közoktatást hozta fel, amely bizonyos szempontból egyszerűbb feladat, mint a közbiztonsági, mégis számos esetben nem tudnak egymással dűlőre jutni ilyen ügyekben sem az önkormányzatok.
"Mi történne egy helyi irányítású rendőrséggel, ha - ami mostanság nem ritka - politikai belharc robanna ki a településen? Addig felfüggesztenék a feladat-végrehajtást, amíg egyezségre nem jutnak a felek? Ez képtelenség" - mondta az államtitkár.

Az önkormányzatok feladatait nem növelni kell, sőt, egyes kistelepülésekét, amelyek a kötelezőeket most sem tudják ellátni, inkább szűkíteni szükséges - vélte Jauernik. Véleménye szerint ahhoz, hogy ma egy önkormányzat a közrendet, a közbiztonságot erősítse, megvan a törvényi lehetőség, de a közterület-felügyelettel kapcsolatos jogszabályok módosítását elképzelhetőnek tartja. A településeknek a lakossági igényekhez igazodva és pénzügyi teherbírásukat figyelembe véve kell dönteniük ezekben a kérdésekben.
Kérdésünkre, miszerint számos elmaradott térségben lévő kistelepülésen lenne igény, ám pénz nincs a közbiztonság erősítésére, az államtitkár azt mondta, szerinte ez megoldható az önkormányzatok és a rendőrség szorosabb együttműködésével. Ő erre látott példát Nógrád megyében, ahol a megyei kapitány több falu kérésére erősebb rendőri jelenlétet ígért a településvezetőknek. Mindenhol azonban nem lehet körzeti megbízott - vélte Jauernik István, s hozzátette, szerinte az amerikai típusú seriffek kinevezése is idegen a magyar hagyományoktól.
A parlament nemzetbiztonsági bizottságának kereszténydemokrata elnöke egyelőre figyelemre méltónak nevezte a kezdeményezést. Simicskó István szerint is keresni kell alternatív megoldásokat, de arra figyelmeztetett, hogy amikor az önkormányzatoktól rengeteg pénzt vont el a kormány, egy ilyen szervezetet lehetetlen saját erőből fenntartani. Mivel elsősorban az állam feladata a közbiztonság fenntartása, de az állam erre nem képes, ezért mindenképpen pluszpénzt kellene adni az önkormányzatoknak.
Jauernik István ezzel szemben megerősítette: a jelenlegi keretből az önkormányzatok sem tudnának jobb színvonalú közbiztonságot garantálni, több adó kivetésére a források növeléséhez azonban nincs lehetőség. Némileg vitatkozik ezzel az állásponttal Wittinghoff Tamás, Budaörs szabad demokrata polgármestere, aki erről közleményt (Lásd a keretes anyagot az 5. oldalon) adott ki. A polgármester lapunknak azt mondta, lát reményt az együttgondolkodás elindítására, s reméli, nem csúszik át a pártpolitika térfelére az ügy.

A pénzügyminiszter döntött az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatásáról, melynek eredményeként 732 működési forráshiányos önkormányzat 7,79 milliárd forint támogatást kapott. A döntés az idei év első ütemére vonatkozik.
A támogatást az idei költségvetési törvény alapján azok az önkormányzatok igényelhetik, amelyek a feladatellátáshoz kapott normatívákon kívül saját források teljes feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képesek a kötelező önkormányzati feladatok ellátására.
A Pénzügyminisztériumban döntés születetett a villamosenergia áremelkedésének ellentételezésére is, melynek összege 430,5 millió forint, ebből 368 önkormányzat részesül támogatásban.
(Hírforrás: Önkornet)

"... a kormányzat a kialakult finanszírozási helyzetben hajtson végre egyszeri konszolidációt . a magyarok által lakott régiók, tájegységek hozzanak létre egy Kárpát-medencei magyar önkormányzati szövetséget, az előkészítő munka elvégzésére felkérik a Magyar Önkormányzatok Szövetségét..." (Részlet a VII. Gödőllői Világtalálkozón megfogalmazott zárónyilatkozatbóll)

A háromnapos polgármester világtalálkozón határon innen és túlról csaknem nyolcszázan vettek részt. A rendezvényen elsősorban szakmai programokat szerveztek. Szó volt az önkormányzatok finanszírozásáról, a településüzemeltetés kérdéseiről, a pályázatok kiírásának tapasztalatairól, kormány és az önkormányzatok feladatmeghatározásának újragondolásáról. A konferencia első napján köszöntőt mondott dr. Gémesi György polgármester, a MÖSZ elnöke és dr. Felcsúti Péter, a Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgatója. Előadást tartott Vizi E. Szilveszter, a MTA volt elnöke, Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, Kósa Lajos, Debrecen polgármestere és dr. Szabó Hajnalka EU-tanácsadó. A találkozó Zongor Gábor festőművész (TÖOSZ-főtitkár) kiállításának megnyitójával kezdődött.

Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszter szerint hazánk jól teljesít az uniós források lehívásával. Az újonnan csatlakozott országok közül Magyarország az év végéig rendelkezésre álló források 93 százalékát hívta le. A fejlesztési miniszter beszámolt arról is, hogy elindultak a határon túli fejlesztések.
A kormány célkitűzése, hogy a leghátrányosabb 33 térség ne versenyezzen az erősebb vetélytársakkal, ezért pályázat helyett külön programot szervez részükre, mert a nagyobbak elszívnák a forrásokat a kisebbek, fejletlenebbek elöl. E térségekben egymillióan élnek - hívta fel a figyelmet a miniszter.

Kósa Lajos: a kormány sok esetben ellenségesen kezeli az önkormányzatok jobbító szándékát. Bajnai Gordon szerint Magyarország jól teljesít az uniós források lehívásával, Debrecen fideszes polgármestere viszont úgy látja, hogy az ország egy idegbeteg, antipatikus stréber szerepét játszva, túllihegve igyekszik az EU normaelvárásainak eleget tenni, ami pedig lehetetlen feladatok elé állítja az önkormányzatokat. Kósa szerint a magyar önkormányzatok a működőképesség határához jutottak.A kormány ugyanis egyre több feladatot hárít rájuk, miközben a finanszírozáshoz szükséges pénzeket folyamatosan megvonja. Az uniós pénzek legfeljebb a szinten maradáshoz elegendőek.

Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke is köszöntötte a világtalálkozó résztvevőit, hangsúlyozta, hogy azok a régiók, amelyek autonómiát élveznek, gazdasági növekedést, kulturális és tudományos fellendülést mutatnak. Ebben az értelemben a székelyföldi kulturális és területi autonómia terve az ott élő magyar kisebbség és a román nemzeti többség számára is előnyös lehet.
Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok működése egyre nehezebb. Az önkormányzatok több mint 3000 milliárdból gazdálkodnak, ennek megfelelően nagyobb szerepet kell kapniuk az őket érintő döntésekben. Véleménye szerint át kell gondolni a feladatok finanszírozását. Jobb együttműködés kellene a kormányzat és az önkormányzat között, nem feltétlenül a politikának kell uralni ezt a terepet.
Gyenesei István önkormányzati miniszter: "el a kezekkel az önkormányzatoktól!" Olyan reform nem lehetséges, amely akárcsak rövid távon is sérti a települések vagy az állampolgárok érdekeit. A reformokhoz elengedhetetlen a szakmai, politikai, érdekképviseleti és társadalmi támogatottság. Nem fogadható el az az álláspont, amely szerint kevesebb önkormányzatra lenne szükség, az ugyanis alapjaiban sértené az önrendelkezés jogát.
Molnár Gyula, Budapest XI. kerületének polgármestere, szocialista országgyűlési képviselő, az önkormányzati szekció ülésen azt mondta, hogy az elmúlt 18 év tapasztalatai alapján a kérdés az, hogyan tovább? Kis lépések kellenek vagy merjünk hozzányúlni a rendszerhez? Véleménye szerint, ha forrás nélkül újabb és újabb feladatokat telepítenek az önkormányzatokhoz, az csökkenti az önkormányzatok autonómiáját. Molnár számára nem az a kérdés, hogy a magyar önkormányzati rendszer átfogó reformja megvalósulhat vagy sem, ugyanis ma nincs olyan politikai kultúra és szándék, hogy ez megtörténjen. Véleménye szerint, ennek ellenére mégis néhány kérdésben meg kellene egyezni. Újbuda polgármestere szerint nem volt rossz kísérlet a kistérségi társulás, a területi lehatárolásra vonatkozóan az a véleménye, hogy sajnos a megye vagy régió kérdésére ma még nincs világos politikai akarat.

Szepes Péter, a Nógrád megyei 111 fős Kutasó polgármestere települése bemutatásakor elmondta, hogy a falu már az 1200-as évek óta létezik. Jelenleg a leghátrányosabb 200 település közé tartozik, csődhelyzetben van, óvodáját, iskoláját már korábban bezárták, a '70-es évek óta nincs intézménye a falunak. Vajon milyen gyökerei lesznek annak a 3 éves gyermeknek, aki Pásztón szocializálódik? - tette fel a kérdést Szepes Péter. A polgármester 2002-től tiszteletdíjasként irányítja a falu életét, büszke arra, hogy amióta ő a település vezetője, gyarapodott az állandó lakosok száma. A kutasóiak közötti korösszetételt ismerteve elmondta, hogy bízakodó, mert a fiatalok száma növekszik (a 0- 17 év közöttiek száma 20 fő, a 18- 60 közöttieké 58 fő, a 60 év felettieké 33). A négyfős önkormányzati képviselő-testület az alpolgármester és a polgármester tiszteletdíjával és költségtérítésével együtt, nem kerül többe mint havi 160 ezer forint. Véleménye szerint a reformot nem az önkormányzatok számának csökkentésével kellene kezdeni, hanem a parlament és a megyei közgyűlések létszámával. Amíg az Országgyűlés nem akarja a saját költségeit csökkenteni, addíg Kutasó zsebébe se kotorásszon senki! - mondta Szepes Péter.
Fekete Barnabás, Balatonvilágos polgármestere hozzászólásában úgy nyilatkozott, hogy a kormány bünteti az önkormányzatokat, mert más színűek, mint a kormány. Véleménye szerint baj, hogy nem lehet visszahívni az országgyűlési képviselőket, baj, hogy a testületek pártcsatározás színterévé válnak. A kistérségekről szólva úgy fogalmazott, hogy Európa szabadon átjárható, de a kistérségek nem. Felszólította a parlamenti pártokat, hogy dolgozzanak.

Polgármesteri Aranygyűrű: idén kiemelkedő tevékenységük elismeréseként Sóvágó László (Hajdúszoboszló), Szalai János (Csősz), Vitály Barna (Hegyközcsatár, Románia) és Hajdu László (Budapest XV. kerület) polgármester kapta a kitüntetést.
Az idén a tizedik alkalommal odaítélt Magyar Szabadságért Díjat Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa kapta.

Pergő Margit, Berhida polgármestere a központilag egységes szoftverek ingyenes hozzáférését hiányolta. Úgy fogalmazott, hogy miközben terjed az elektronikus szolgáltatás, mégis a hivatalok a papír alapú formában kérik az információkat: "a leveleket iktatni, a polgármestereket nyugtatni"- fejezte be a gondolatot.
A hozzászólók többsége szerint nem az önkormányzatokkal van a baj, hanem a finanszírozással, hiányolják a kiszámíthatóságot. Példaként említik a szociális támogatási rendszert, ami egy éven belül négyszer is változik. Az önkormányzatok fejlesztettek, most meg nem tudják finanszírozni, mert az állam csökkentette a finanszírozást. Javasolták: meg kell nézni, hogy a kistelepüléseken kell-e hivatalt működtetni?
A reformról szólva volt, aki úgy gondolta, hogy vissza kellene nyúlni a tanácsrendszer jó példáihoz, volt aki az Országgyűlésben is csak választott képviselőket küldene, olyan véleményező is akadt, aki úgy fogalmazott: "amilyen a kapitány, olyan a század."
Szöveg és fotó: Csiky Ildikó

A kétnapos világtalálkozó a résztvevő polgármesterek közös zárónyilatkozatának elfogadásával ért véget. A dokumentumban megállapítják: az önkormányzatok pozíciója romlott, a támogatások reálértéke csökkent, az intézmények üzemeltetési költsége az emelkedő energiaárak miatt elviselhetetlen terhet jelent. Mindez közrejátszik abban, hogy a települések több mint egyharmada jogosult az önhibájukon kívül hátrányos helyzetűeknek szánt támogatásra.
A zárónyilatkozat kitér arra is, hogy az önkormányzatok kötelező feladatának ellátásához az állam sok esetben nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges eszközöket, s ezek privát kézbe kerülése veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását. Ezen belül az ivóvízellátáshoz szükséges eszközök és szervezetek tulajdonát stratégiai kérdésnek nevezik.
A zárónyilatkozat szerint a határon túli kapcsolatok gyengültek, megosztottság érzékelhető, holott az összmagyar politika hosszú távon csak akkor válhat eredményessé, ha egységen alapul.
A zárónyilatkozatban többek között leszögezték, fontosnak tartják és elvárják, hogy:
- a pályázati rendszer kialakításánál különös figyelmet kell fordítani az önkormányzatok és intézményeik által pályázható, alacsony önrészű, energiát megtakarító korszerűsítésekre, fejlesztésekre, megújuló energiák felhasználására és az utólagos hőszigetelési programban való részvételre;
- a kormányzat egyenrangú partnernek tekintse az önkormányzatokat, az önkormányzatokkal együtt dolgozza ki az európai tapasztalatok alapján, a Régiók Bizottságához hasonló jogosítványokkal, egy hatékony érdekképviselet struktúráját és törvényi garanciáit, vizsgálja meg az önkormányzatok hatékony részvételének biztosítására a kétkamarás parlament létrehozásának feltételeit.
A zárónyilatkozatban a résztvevők megfogalmazták:
- a kormányzat a kialakult finanszírozási helyzetben hajtson végre egyszeri konszolidációt, melynek során az önkormányzatokkal együttműködve tekintse át a hitelállományt, indokolt esetben, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került, eladósodott önkormányzatok adósságát megfelelő feltételek mellett váltsa ki;
- az egészséges ivóvízellátást tekintse stratégiai ágazatnak, dolgozza ki annak feltételeit, hogy az ivóvízellátás egyetlen szegmensének privatizációja se legyen lehetséges, és bocsássa a még át nem adott rendszert és egyes elemeit az önkormányzatok rendelkezésére;
- a magyarok által lakott régiók, tájegységek készítsék el saját fejlesztési tervüket, melynek megvalósítása a helyi közösség önrendelkezésének az alapja;
- a Kárpát-medence települései osszák meg az önkormányzatok működésével kapcsolatos tapasztalataikat, szakembereik vegyenek részt személyes tanulmányutakon, szervezzenek konferenciákat, a jól bevált módszereket egymásnak adják át, hozzanak létre egy Kárpát-medencei magyar önkormányzati szövetséget, az előkészítő munka elvégzésére felkérik a Magyar Önkormányzatok Szövetségét.