Nyolcvan milliárd forintról döntött a kormány
A Nemzeti Iskolafelújítási Program keretében közel 80 milliárd forintról döntött a kormány, ebből a 253 kedvezményezett mintegy 500 oktatási helyszín felújítását kezdheti el - nyilatkozta augusztus végén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterrel és Hiller István oktatási és kulturális miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A minden korábbinál szigorúbban ellenőrzött, határozott fejlesztéspolitikai koncepcióval rendelkező pályázat célja, hogy Magyarországon olyan modern és színvonalas közoktatási rendszer alakuljon ki, amely segíti a hátrányos helyzetű térségekben élő gyermekek életesélyeinek javulását, a társadalmi integráció megvalósítását és a fenntartható közoktatási intézményrendszer kialakítását. A programban óvodák, iskolák rekonstrukciójára (pl. a fűtésrendszer korszerűsítésére, a világítás felújítására, tornaterem- fejlesztésére) lehetett pályázni úgy, hogy közben a pályázat kiírója szigorú esélyegyenlőségi, költséghatékonysági és fenntarthatósági szempontokat írt elő a pályázók számára. Ennek során a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kiemelt hangsúlyt helyezett a szociálisan hátrányos helyzetű térségek közoktatásának fejlesztésére, a hatékony és színvonalas oktatást lehetővé tevő intézményméretek kialakítására, a települések közoktatási összefogásának megteremtésére - így csak az az intézmény kaphatott pénzt felújításra, amely maga is megújul, javítja képzési színvonalát. (A mostani pályázati döntéssel - a kormány fejlesztés- és szociálpolitikai szándékaival összhangban - összesen 92 hátrányos helyzetű kistérség iskolái, óvodái újulnak meg.)
A szakmailag magas színvonalú pályázatok nagy aránya és az összességében több mint ötszörös pályázati túljelentkezés miatt a kormány a 2007-2013-as fejlesztési időszakon belüli átcsoportosítások révén negyven százalékkal megemelte a pályázati keretösszeget, így az eredeti, 58,89 milliárd forintos keret helyett 79 milliárdról döntöttek. A megemelt keretnek köszönhetően most összesen 253 kedvezményezett juthat fejlesztési forráshoz, ami több mint 500 oktatási helyszín közoktatását érinti.
Gyurcsány Ferenc szerint az elmúlt ötven év legnagyobb iskolafelújítási programja indul Magyarországon, a kormány 4-5 év alatt nem költött annyit óvodák, iskolák felújítására, mint most.
 Egyre több iskolában tanulhatnak együtt a különböző fogyatékkal élő diákok egészséges kortársaikkal. Az integrált nevelés nemcsak esélyt ad a sérült gyereknek, hanem mindenkinek jót tesz. Még akkor is, ha sokan ellenérzéseiket hangoztatják. Ma már az óvodák és iskolák egyharmadában van példa a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatására, 2528 óvodában és iskolában ülnek együtt az ép és a fogyatékkal élő gyerekek. A "nagy lökést" e téren az első Nemzeti Fejlesztési Terv jelentette, amely közel egymilliárd - háromnegyed részben uniós - forintot biztosított az együttnevelés elterjesztésére.
A pályázat útján közel 200 iskola-óvoda tanulhatta meg azokat az együttműködési formákat, amelyekkel a későbbiekben is a sikeres együttnevelés megvalósítói lehetnek. 1750 pedagógus vett részt továbbképzéseken. Az uniós támogatások továbbra is kiemelt hangsúllyal kezelik az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz, az esélyteremtést, az integrációt. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv oktatási programjai között további pályázatok várhatók.
Bajnai Gordon elmondta, a kormány célja a területkiegyenlítés, ezért a 90 leghátrányosabb helyzetű térségnek csökkentették az önrészt. Összesen 1410 intézményfenntartótól 300 milliárd forint értékben érkezett be pályázat. A formai ellenőrzések alapján 210 pályázatot kizártak, az 1109 érvényes pályázat közül pedig közel 200 pályázat nem ütötte meg a szakmai minimum mértékét. A több mint 900 alkalmas pályázat közül választották ki a 253 nyertest (147 iskola már korábban több mint 20 millió forint értékben kapott támogatást).
Hiller István egy felmérésre hivatkozva megemlítette, hogy míg az iskolák 40 százaléka még 1945 előtt épült, addig 1990 és 2000 között 854 épült illetve újult meg. Intézmény-felújításokra 1998-ban 597 millió forintot fordítottak, 2001-ben 4,1 milliárdot, 2002-ben 5,4 milliárdot, most 80 milliárd sorsáról döntöttek, ez több mint 100 ezer diákot érint.
Bajnai Gordon tájékoztatása szerint részben a nagy érdeklődés, részben pedig a szigorú esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése miatt a pályázatok értékelését minden korábbinál szigorúbban végezték el. Minden győztes pályázat és több száz pályázó intézmény helyszíni ellenőrzése történt meg. Az ellenőrzések több esetben megalapozatlan pályázati szándékokra és valótlan tartalmú pályázati nyilatkozatokra derítettek fényt. Például előfordult, hogy olyan pályázó kért pénzt "elavult" nyílászárói felújítására, aki az elmúlt 5 évben ugyanilyen célra már kapott pályázati támogatást; de volt olyan akadálymentesítésre pályázó intézmény is, amelynek akadálymentesítése az elmúlt években uniós fejlesztési pályázat keretében már megtörtént.
A miniszter szerint a pályázati siker nem jelent automatikusan megvalósuló beruházást. A kedvezményezettek számára most kezdődik a munka, az uniós pályázati elvásásokkal összhangban támogatási szerződést kell kötniük, megfelelő közbeszerzési eljárásokat kell lefolytatniuk, majd pedig a fejlesztési folyamat során végig tartaniuk kell magukat a pályázati anyagban megfogalmazott szakmai célokhoz és kiírói elvárásokhoz. A most eldöntött pályázatok esetében az érintett településeken a 2009/2010-es, illetve a 2010/2011-es tanévekben már megújult intézményekben kezdődhet az oktatás.
A Közép-magyarországi Régióban ez év elején már 14 pályázat kapott 2,4 milliárd forintot, melyből 10 infrastruktúrafejlesztésre és 4 eszközbeszerzésre vonatkozott. Idén júniusban pedig az Önkormányzati Minisztérium 146 kistelepülési iskola tárgyi feltételeinek javításáról döntött úgy, hogy a nyertesek egyenként átlagosan 14 millió forint támogatásban részesültek.
 (Csy-kó)
Aki korán ad, az kétszer ad?
A Nemzeti Iskolafelújítási Program keretében a legtöbb támogatásról a Dél-dunántúli Regionális Tanács dönthetett. A közeljövőben több mint 20 milliárd forintot fordítanak iskolafejlesztésre, ugyanis felhasználták a következő 5 évben erre a célra fordítható teljes összeget.
Az ötvenhárom pályázatból harmincat nyilvánítottak érvényesnek, ebből 25 nyertes. A döntéssel az ellenzéki polgármesterek elégedetlenek, véleményük szerint pártpolitikai alapon döntött a kormánypárti vezetésű testület, ráadásul az integrációt elváró kiírás miatt több száz kisiskola léte került veszélybe. A regionális tanács ellenzéki tagjai tiltakoztak a döntés ellen, mivel úgy ítélték meg, hogy a döntéssel a testület túllépte a hatáskörét, ezért Bajnai Gordon miniszter közbenjárását kérték.
Augusztus 30-án a Somogy megyei közgyűlés fideszes elnöke, Gelencsér Attila sajtóközleményben tiltakozott a lebonyolítás módja ellen, mivel az országban egyedülálló módon náluk a pályázást az intézmények integrációjához kötötték. Véleménye szerint ennek eredményeként a térségben iskolabezárási hullám várható, ugyanis a programból kimaradt több mint 100 somogyi iskola állapota rohamosan romlik, akár össze is dőlhet, hiszen 2014-ig nem lesz lehetőség a felújításukra.
Az ellenzéki politikusok a támogatások elosztásának módját is kifogásolják. A Baranya megyei közgyűlés elnöke, Hargitai János szerint nem szakmai, hanem politikai döntés született. (Megjegyezzük, hogy a régió legnagyobb, több mint egymilliárd forintos támogatását Tamási kapta, pedig itt ellenzéki vezetésű önkormányzat van. A nyertesek listáját regionális illetve megyei besorolással lásd www.onkornet.hu hírportálon.) Ugyancsak figyelemreméltó, hogy a szocialista vezetésű Pécs városa nem kapott támogatást. A DDRFT szocialista elnöke a vádakat cáfolta, Feigli Ferenc, Barcs polgármestere szerint egyszerű oka volt mind a források idő előtti elosztásának, mind az integráció előírásának: a 20 milliárdos keret lekötésénél az "aki korán ad, az kétszer ad" elvét követték, miután nem kívánták pénzhiányra hivatkozva visszadobni pályázatokat, az integráció pedig most már általános alapelv. Feigli szerint ráadásul kétmilliárd forint még rendelkezésre áll a későbbiekben iskolafelújításokra.
A térségben a második legnagyobb támogatást elnyerő dombóvári önkormányzat szocialista polgármestere szerint már maga a kérdésfeltevés is értelmezhetetlen. Szabó Lóránd úgy nyilatkozott, hogy Dombóvár a támogatást három kisebb, független önkormányzattal együtt pályázta meg, és ez máshol is gyakorlat volt. A polgármester véleménye az, hogy ugyan a felújítás nagyon fontos, de sokkal lényegesebb kérdés, hogy az adott iskolák pedagógusai hogyan használják ki majd az új lehetőségeket. (-kó)
|
