A kormány "gyorsító programja" keretében egy törvénymódosítási csomag, két kormányrendelet-módosítási csomag és egy miniszteri rendeletmódosítás lépett életbe szeptember elsejétől. Összegezve 18 jogszabály változik, szándék szerint csökkentve a bürokráciát az építésügyi hatósági eljárásokban és az építőipari kivitelezésben.

A "gyorsító programot" a kormány elsősorban a nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások időtartamának lerövidítésére indította az év elején. Az új szabályokkal egyszerűbbé, gyorsabbá és rövidebbé válik az ügyintézés.
Újdonság, hogy az állampolgár vagy az építtető az építésügyi hatósági eljárások keretében kérheti az összevont eljárást, igényelhet építésügyi igazgatási szakértőt, vagy elektronikusan tarthatja a kapcsolatot a hatóságokkal. Ezen lépésekkel több hónappal is lerövidíthető az ügyintézés menete.
Az összevont eljárásban az ügyintézési határidő legalább 15 nappal rövidül, így például a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásoknál az ügyintézési határidő 60 napról 30 napra csökkent.
Az építésügyi igazgatási szakértő igénybevétele elsősorban az építtető, beruházó érdekeit szolgálja, mert tevékenységével alapvetően kiszámíthatóvá és tervezhetővé teszi az eljárást. A szakértő koordinálja az engedélyezési dokumentáció szakszerű és hiánytalan meglétét, és annak helytállóságát tanúsítványával látja el. A tapasztalat azt mutatta, hogy az engedélyek hiánypótlása jelentősen lelassította az eljárást.
Szeptember 1-jétől lehetőség nyílik arra is, hogy az állampolgár elektronikus úton tartsa a kapcsolatot az eljáró hatósággal. Így például ügyének állásáról naprakész információhoz juthat, hiánypótlását is ezúton teljesítheti. Az elektronikus kapcsolattartás tovább csökkentheti az engedélyezési eljárás időtartamát.
A kormány "gyorsító programja" keretében egy törvénymódosítási csomag, két kormányrendelet-módosítási csomag és egy miniszteri rendeletmódosítás hatályosult szeptember 1-jétől. Összességében 18 jogszabály változik, csökkentve a bürokráciát az építésügyi hatósági eljárásokban és az építőipari kivitelezésben.
A program első részeként márciusban lépett hatályba az első kormányrendelet-módosítási csomag (4 kormányrendelet), amely a megfelelő szakember-biztosítás érdekében a tervezők, a szakértők, a felelős műszaki vezetők és az építési műszaki ellenőrök szakmagyakorlási jogosultsági feltételeit egyszerűsítette.
Ezt követte az Országgyűlés által júniusban elfogadott törvénymódosítási csomag, amely 7 törvény, így: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló; a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló; az illetékekről szóló; a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló; a hulladékgazdálkodásról szóló; az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény módosítását tartalmazta.
Szintén szeptember 1-jétől hatályos a második kormányrendelet-módosítási csomag, amely 5 kormányrendeletet érintett, így: a tervpályázati eljárások szabályairól szólót; a településrendezési és az építészeti műszaki tervtanácsról szólót; az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szólót; az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szólót, valamint az építési beruházások közbeszerzéssel kapcsolatos szabályozásáról szólót.
A gyorsítási csomaghoz kapcsolódik - szintén szeptemberi hatálybalépéssel - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK), valamint az építésügyi hatósági eljárásokat, a telekalakítási és építészeti műszaki dokumentációkat szabályozó miniszteri rendeletet módosítása is.

(Forrás: NFGM sajtóhírek)

A történelmi városmagok

A 41. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem idei témája A történelmi városmagok közterületeinek megújítása volt, tapasztalatok, elemzések, tanulságok bemutatásával. Az előadások, a kerekasztal-beszélgetések, valamint az esettanulmányok bemutatásakor számos elvi, gyakorlati és aktuális szakmapolitikai kérdés merült fel, amelyek közül a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem a következő gondolatokat ajánlja az önkormányzatok, a kormányzati szervek, a civil szervezetek, illetve a témában érintett szakemberek figyelmébe.

1. A települések közterületeinek arculatán a települési közösség sokszólamú kultúrája fejeződik ki. Ezt a kultúrát csak integrált településfejlesztési szemlélettel és módszerrel lehet megjeleníteni, amelynek a fejlesztésben résztvevő összes partner és szakterület képviselőjének együttműködésére, egymást erősítő hatására kell épülnie. A korábbi, elsősorban a forgalom primátusát szem előtt tartó technokrata szemléletet fel kell, hogy váltsa egy kommunikációorientált szemlélet és módszer.
2. A történelmi városmagok közterületeinek, főtereinek és főutcáinak megújítása különös figyelmet igényel, mert a kulturális örökség védelme és a mai közösségi és fejlesztési igények összehangolása számos konfliktus forrása, amit a város lakóinak és fejlesztőinek az együttműködésével, a szakmai szempontok körültekintő mérlegelésével lehet feloldani.
3. Minden egyes történelmi városmag egyedi jellegű, megismételhetetlen jelenség, ezért identitásuk megfogalmazásához a környezeti adottságok, a történelmi fejlődés és a városszerkezetben betöltött szerep mellett az utcák és terek gondos morfológiai, városépítészeti karakterének elemzésére is szükség van.
4. A történelmi városmagok utcáit és tereit az átmenő forgalom elterelése, illetve a forgalomcsillapítás után a város lakói veszik birtokba. Ezért a térszín a burkolatok rendszerével, a növényzettel, az utcabútorokkal stb. mintegy a városépítészeti együttes negyedik homlokzatának tekintendő, amelynek kialakítása az épülethomlokzatokkal azonos rangú városkép-alakítási feladatnak tekintendő.
5. A történelmi városmagok térszínének megújítása az eddig megvalósult példák tükrében többféle szakmai hozzáállást, illetve szemléletet tesz lehetővé. Ezek két szélső megoldás között helyezhetők el:
- az egyik megoldás a környező épületek építészeti karakterének és sokféleségének tiszteletben tartása és védelme érdekében a térszín többé-kevésbé homogén kialakítására törekszik;
- a másik megoldás a teret olyan keretnek tekinti, amin belül nemcsak a történelmi városmag számos emléke (pl. régészeti leletek) mutatható be, hanem lehetőség van a tér használói számára változatos látványt nyújtó és különböző tevékenységeknek helyet adó egyfajta tematikus tájépítészeti megoldásokra is.
A kétféle megoldás nem állítható egymással szembe. Mindig a konkrét adottságok és a hagyományok függvényében lehet csak eldönteni, hogy a kétféle megoldás közül melyik, illetve azok milyen arányú keveréke felel meg legjobban a térrel szemben támasztott társadalmi és szakmai elvárásoknak.
6. A történelmi városmagok megújításánál fontos, hogy a határoló térfalak földszintje befogadhassa a városmaghoz illő kereskedelmi, vendéglátó jellegű funkciókat, de biztosítani kell ezek minőségét is. Gondoskodni kell a terek élettel való megtöltéséről, valamint az esti, illetve éjszakai élet megjelenésének lehetőségéről is. Az utcák és terek megvilágítása ezért a közterek megújításának egyik fontos és szerves része. Fontos feladat a reklámok megjelenésének szabályozása is.
7. A történelmi városmagok megújításának fontos módszertani elve lehet az egyes funkcionális rétegek (forgalom, parkolás, növényzet, burkolatok, utcabútorok, világítás, régészet stb.) önálló kezelése, majd egymástól viszonylag független érvényesítése, ami lehetővé teszi az egyes rétegek térszíni vagy térbeli áthatását is. Az ily módon elérhető kollázshatás mai életérzésünknek is megfelel, ugyanakkor látványban is gazdagíthatja a városképet.

A Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemmel kapcsolatos információk a http://vasitit.hu honlapon

Jövőre a hajdúk Böszörménye

A XIII. Országos Főépítészi Konferencia zárásaként, augusztus 29-én Szabó Miklós, Mosonmagyaróvár polgármestere és Kitley Tibor, a település főépítésze átadták a konferencia vándorzászlaját Hajdúböszörmény vezetőinek. A város képviseletében dr. Ficsor László jegyző, Boruzs Bernát főépítész, Péter Zoltán főmérnök és Tóth Tamás építési osztályvezető vették át a zászlót.

Hajdúböszörmény város az alábbi indoklást adta, amikor a 2009. évi konferencia megrendezésére ajánlatot adott:
" a 2009. évben lesz 400 éves évfordulója a hajdúk Böszörménybe történő letelepedésének, melyre a város ünnepségsorozattal, az évforduló jelentőségéhez méltón szeretne megemlékezni.
Az ünnepségsorozat kiemelkedő eseménye lehetne az Országos Főépítészi Konferencia azért is, mert - közismerten - a város évszázadok alatt kialakult körgyűrűs, kétbeltelkes településszerkezete nemcsak a közvetlen környezet, hanem országos szinten is kiemelkedő jelentőségű, kulturális érték. Ennek az értéknek a tiszteletben tartása az épített értékek megőrzése, a továbbépítés során a legmesszebbmenő figyelembevétele a város önkormányzatának szilárd elhatározása. A konferencia résztvevői - tanácsaikkal - ebben segítséget is tudnának adni.
Hajdúböszörmény városa a konferencia megrendezéséhez megfelelő objektummal rendelkezik, a résztvevőknek megfelelő szálláslehetőséget tud biztosítani. Kiszolgáló létesítményeink megfelelők, a konferenciatermünk is. A város kiváló gyógyvízzel rendelkezik.
Kirándulási lehetőségeink a környezet megismerése céljából:  Tisza-tó (Tiszafüred, Abádszalók), Hortobágy, Debrecen, Polgár régészeti parkja, Hajdúszoboszló
Miután a 2009. év Hajdúböszörmény számára kiemelkedő jelentőségű, az évforduló miatt kérésünk, hogy lehetőség szerint városunk lehessen a társrendezője a 2009. évi Országos Főépítészi Konferenciának."

Az Országos Főépítészi Kollégium nagy örömmel fogadta az ajánlatot és egyhangúlag Hajdúböszörmény mellett döntött. Így 2009-ben a XIV. Országos Főépítészi Konferencia Hajdúböszörményben lesz, amelyet az Országos Főépítészi Kollégium és a város közösen rendeznek.               

Zábránszkyné Pap Klára
az Országos Főépítészi Kollégium
        titkára

Felhívás a Kós Károly Díjak adományozására

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium miniszterének rendeletével szabályozott Kós Károly Díj a települési értékvédelem, környezetszépítés, valamint építészeti hagyományápolás területén végzett kiemelkedő, eredményes - egyéni vagy csoportos - munkáért adható miniszteri kitüntetés.
Évente három személynek adható egyéni, és három szervezetnek vagy csoportnak adható közösségi Kós Károly Díj. A díjjal emlékplakett, az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár. Az egyéni díjat ugyanaz a személy legfeljebb kétszer, a közösségi díjat ugyanaz a szervezet vagy csoport legfeljebb egyszer kaphatja meg.

A díjak átadása 2008. december 16-ához, Kós Károly születésének évfordulójához kapcsolódik.
A díjat a Kós Károly Díj Bizottság javaslata, illetve Dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár előterjesztése alapján Bajnai Gordon, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter adományozza.
A Kós Károly Díj Bizottság elnöke Fegyverneky Sándor országos főépítész, főosztályvezető, a bizottság tagjai Hegedűs Péter, Körmendy Imre, Krizsán András, Okrutay Miklós, Philipp Frigyes és Ráday Mihály. A bizottság titkára Zsilinszky Gyula (e-mail: gyula.zsilinszky@meh.hu).
A díj adományozására - más javára, kellő megalapozottsággal - bármely magyar állampolgár, vagy magyarországi intézmény, illetve szervezet javaslatot tehet.
A javaslatnak tartalmaznia kell:
- személy esetében nevét, lakás- vagy postacímét, telefonszámát és e-mail-elérhetőségét;
- szervezet vagy csoport esetében pontos megnevezését, postacímét, telefonszámát és e-mail-elérhetőségét, vezetőjének nevét és elérhetőségét;
- az elismerés alapjául szolgáló értékvédő és környezetszépítő tevékenység részletes leírását, lehetőleg ábrákkal, fotókkal illusztrálva;
- a javaslattevő (illetve képviselője) nevét, lakás- vagy postacímét, telefonszámát és e-mail-elérhetőségét.

Mindezeken túl, a javaslathoz mellékelhető minden olyan dokumentum, adat vagy mértékadónak tekinthető vélemény (ajánlás), amely az elbírálást segíti, illetve amelyet a javaslattevő lényegesnek tart.
Amennyiben a díjra javasolt személyt, illetve csoportot érdemei alapján előterjesztik, a bizottság titkára a díj adományozásához, illetve a jutalomösszeg kifizetéséhez szükséges személyi adatok beszerzése érdekében a javaslattevőnek e-mail útján a kitöltendő formanyomtatványokat megküldi. A kitöltött adatlapokat és nyilatkozatokat az üzenetben megadott módon, határidőn belül, illetve címre kell eljuttatni.
A 2008. évi Kós Károly Díjakra a javaslatok be-nyújtásának határideje október 17. péntek, 14.00 óra
A javaslatok postán beküldhetők a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Építésügyi és Építészeti Főosztálya címére (1880 Budapest, Pf. 111), vagy személyesen benyújthatók ugyanezen főosztály titkárságán (1077 Budapest VII., Kéthly Anna tér 1. II. emelet; tel.: (06-1) 441 7770).

  Kós Károly Díj Bizottság