|
Időközi önkormányzati választások
Előző lapzártánk óta, a július 21. és szeptember 21. közötti időszakban hét településen tartottak időközi választásokat. A hét település közül hat helyen választottak polgármestert, az eredmények szerint egy esetben kapott újra bizalmat a korábbi vezető. Azokon a településeken (Nagykarácsony, Kistapolca, Pilisjászfalu), ahol önfeloszlatás történt, a képviselő-testület tagjainak összlétszámát (23 fő) figyelembe véve kilenc főt újraválasztottak. A fenti időszakban két esetben ismét felmerült a településvezetők feddhetetlenségének kérdése. A Zala megyei Pusztaszentlászlón Tóth András polgármester távozása miatt kellett megtartani az időközi választást, mert becsületsértés miatt jogviszonya megszűnt. Tóth Andrást tavaly december 11-én ítélte el cselekedete miatt a bíróság, így tisztségével összefüggésben elkövetett bűncselekmény jogerős kimondásával megszűnt a polgármesteri jogviszonya. A közügyek gyakorlásától azonban nem tiltották el, így elindulhatott az időközi választáson, ahol ketten indultak a polgármesteri székért. Tóth András ellenfele szavazatainak töredékét szerezte meg. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Baskó polgármesterét, Hegedűs Szilárdot egy rágalmazási perben marasztalták el, ezért az előző esethez hasonlóan szintén polgármesteri tisztséggel összefüggő bűncselekmény miatt írták ki az időközi választást. Hegedűs Szilárd jogviszonya megszűnt, a közügyektől azonban őt sem tiltotta el a bíróság, ezért indulhatott újra a polgármester-választáson, amit jelentős fölénnyel megnyert...
 Nagykarácsony. Scheier Zsolt lett a Fejér megyei Nagykarácsony polgármestere a július 27-én tartott időközi polgármester- és képviselő-választáson. A polgármesterti székért hét függelen jelölt indult, az érvényes szavazatok több mint felét Scheier Zsolt kapta.
A helybeliek megválasztották az új képviselő-testületet is, erre azért volt szükség, mivel a testület májusban feloszlatta önmagát. A képviselői posztért 21 jelölt indult, közülük választották meg a polgárok a 9 új képviselőt. A megválasztott képviselők egy kivételtől eltekintve (Szekeres Béla FIDESZ-MPSZ) mind függetlenek. A kilenc képviselő közül öten korábban is képviselők voltak.
Aszód. Sztán István független jelölt nyerte az időközi választást július 27-én a Pest megyei Aszódon, ahol 4869 választó közül 1870 szavazott. Sztán István 1232 szavazatot kapott, míg szintén független, de a Fidesz-KDNP támogatását is élvező Fischl László 619 szavazatot. A 13 tagú, jobboldali többségű testület összetételét a választás nem érintette. Az eddigi polgármester márciusban mondott le, mert nem tudott együttműködni a testülettel.
Kistapolca. Ambrus Lajosné független jelölt nyerte az időközi polgármester-választást augusztus 17-én a Baranya megyei Kistapolcán, ahol a képviselő-testület öt tagját is megválasztották. A győztesre 62-en voksoltak, míg szintén független vetélytársai közül Waller Ferenc korábbi polgármester 38, Mészáros Sándor Ferenc és Tordai Istvánné 6-6, Hajas Sándor 5, Tordai Szilvia 2 szavazatot kapott. A testület öt tagját tizenhárom pályázó közül választották ki. A megválasztott képviselők mindegyike független, ketten korábban is tagjai voltak a testületnek. A 212 lelket számláló Kistapolca 166 választópolgárából 121 választott.
Az időközi önkormányzati választást azt követően írták ki, hogy a képviselő-testület idén májusban feloszlatta magát, mert tagjai nem tudtak együttműködni a polgármesterrel.
Pusztaszentlászló. Varga János független jelölt nyert az időközi polgármester-választáson a Zala megyei Pusztaszentlászlón augusztus 24-én. Az időközi választáson két polgármesterjelölt indult: a győztesre 266-an voksoltak, míg a szintén függetlenként induló Tóth András, volt főállású polgármester 64 szavazatot kapott. A falu 560 választópolgára közül 332-en adták le voksukat, ebből két szavazat volt érvénytelen. Az időközi önkormányzati választást azt követően írták ki, hogy a volt polgármester jogviszonya a tisztségével kapcsolatban elkövetett bűncselekménye miatt megszűnt.
Nagykőrös. Mezei Imre, a Fidesz-MPP, a Kisgazda Polgári Egyesület-Egység a Nemzetért, a Fidelitas és a KDNP közös jelöltje nyerte a időközi önkormányzati képviselő-választást a Pest megyei Nagykőrösön. Az önkormányzat munkatársa az ÖNkorNET kérdésére elmondta, hogy az 1065 választásra jogosult lakó közül 290-en mentek el szavazni és 287 érvényes voksot adtak le. A szavazatok összesítése után kiderült, hogy a legtöbb voksot, szám szerint 149-et, Mezei Imre kapta a négy képviselő-jelölt közül.
Pilisjászfalu. Bányai József nyerte az időközi önkormányzati választást a Pest megyei Pilisjászfalun. A szeptember hetedikei időközi választásra a testület korábbi önfeloszlatása miatt került sor. Az 1046 fő választásra jogosult polgár közül 470-en járultak az urnákhoz, a polgármesteri tisztség elnyeréséért a két induló közül a többséget (324 szavazat) BányaI József kapta. Gál Gabriella korábbi polgármester nem indult a választáson. A szavazópolgárok megválasztották a 18 képviselőjelölt közül a képviselő-testület 9 tagját is (valamennyien függetlenek). A megválasztott képviselők közül ketten korábban is képviselők voltak. A testület korábban azért döntött az önfeloszlatás mellett, mert álláspontjuk szerint a polgármester törvénytelen eszközökkel vezette a testületet.
Baskó. Hegedűs Szilárd, korábbi polgármester kapta a legtöbb szavazatot a szeptember 13-án tartott időközi választáson, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Baskón. A 176 választásra jogosult baskói lakos két független jelölt közül választhatott. Összesen 152-en voksoltak, a részvételi arány 87 százalékos volt. Hegedűs Szilárd 95, Seres Mária 55 szavazatot kapott, két voks érvénytelen volt.
Szeptember 28-án két időközi választás lesz. A Bács-Kiskun megyei Ballószögön önfeloszlatás miatt választanak polgármestert és képviselő-testületet. A Pest megyei Bicskén a korábbi polgármester, Szántó János halála miatt írtak ki referendumot.
Előző számunk megjelenését követő időszakban lapzártánkig a Zala megyei Pethőhenyén és a Pest megyei Törtelen tartottak népszavazást.
Pethőhenye. Az augusztus 3-ai népszavazáson résztvevőknek arra a kérdésre kellett válaszolniuk, egyetértenek-e azzal, hogy Pethőhenye község Zalaegerszeg várossal egyesüljön úgy, hogy az egyesülést követően Pethőhenye község valamennyi joga és kötelezettsége Zalaegerszeg városra száll át. A szavazás érvényes és eredményes volt, a résztvevők többsége nem támogatta a község Zalaegerszeghez való csatlakozását, így a település továbbra is önállóan fog működni.
Törtel. A Pest megyei település választópolgárainak az alábbi kérdésre kellett válaszolnia augusztus 14-én: "Akarja-e Ön, hogy Törtel község közigazgatási területén bármely természetes, vagy jogi személy olyan telephelyet létesítsen, működtessen, ahol veszélyes vegyi anyagok gyártása, raktározása, kezelése, illetve vegyi és egyéb hulladékok tárolása történhet?" A népszavazás érvénytelen volt, mivel a 3468 névjegyzékbe vett választóból csak 1102 fő adta le szavazatát. Az 1096 érvényes szavazatból 1081 nem szavazat állt szemben 15 igennel.
Kolin Péter
|
|
Az interaktív tábla
szóösszetételében
a hangsúly az interaktív
szón van, és a tábla szó csak másodlagos, mert valójában egy interaktív eszköz segítségével
egy tetszőleges sík felület interaktívvá tehető.
|
A főváros XIII. kerületében nem-csak hangzatos szavakkal, hanem kézzel fogható eszközökkel is bizonyítjuk az oktatás technikai színvonalának emelése melletti elkötelezettségünket – nyilatkozta Tóth József, Angyalföld polgármestere.
Az önkormányzat 2010-ig szóló programjában hangsúlyos szerepet kap a tanítás technikai feltételeinek javítása, speciális fejlesztésként multimédiás eszközök vásárlása, s használatuk elsajátíttatása. Ez is hozzájárulhat egy másik célunk eléréséhez, miszerint ösztönözni kívánjuk az egész életen át tartó tanulás feltételeit.
A kerület kilenc általános iskolájában – közülük ötnek tagiskolája is van – és négy gimnáziumában hetvenegy digitális tábla működik. Közülük negyvenötöt az önkormányzat finanszírozott, a többihez pályázat útján jutottak az iskolák. Az önkormányzat jövőre újabb negyvenhat ilyen eszközt kíván vásárolni.
|
 Az angyalföldi Hegedűs Géza Általános Iskolában összesen tizenkét interaktív tábla működik. Hat tábla megvásárlásához a HEFOP-pályázaton nyertek pénzt, míg a másik hatot az önkormányzattól kapták.
Tímárné Sárosi Katalin igazgatónő földrajzóráin használja a táblát. Azt mondja, az a tanár, aki némi informatikai ismerettel rendelkezik, könnyen elsajátítja a kezelését. Ő és a tanári kar, az önkormányzat szervezésében, 30 órás tanfolyamot végeztek el. Ami viszont sok időt vesz igénybe, az a táblára szánt anyag elkészítése. Ám, ez – némi módosítással – éveken át használható. A gyerekek nagyon szeretik a "táblás" órákat, és a tanárok is szívesen tanítanak ezzel az eszközzel. Persze nem kell feltétlenül egész órán használni, azt is meg lehet tanulni, hogy milyen célokra alkalmas leginkább. Az igazgatónő motivációra, ellenőrzésre és új tananyag elsajátítására alkalmazza elsősorban.
Az iskola felső tagozatában már minden osztályban van interaktív tábla, az alsó osztályok közül négyben. A közeljövőben tervezik, hogy minden osztályt felszerelnek vele.
SzK
A XXI. század iskolája
Ostffyasszonyfa Vas megyében található, azon belül is a Celldömölki Kistérségben. A kistérség, a kilenc megyei térségen belül, a három hátrányos helyzetűek egyike. Maga a község a kemenesaljai települések között az átlagosnál jobb helyzetben van: teljes az infrastruktúrával való ellátottság, munkalehetőség van, a foglalkoztatást helyben oldják meg. A falu elöregedőben, bár az utóbbi évek adatai szerint stagnál ez a lélekszám.
 A településen 885-en élnek. A 140 gyermekből 56 általános iskolás. Az általános iskola tanulói létszáma 107 fő. A helybéli gyerekeken kívül elsősorban Csöngéről járnak ide diákok, illetve még három másik településről is fogad tanulókat a község iskolája.
A település polgármesterét, Gecse Józsefet a hamarosan lezáruló IKT eszközbeszerzési pályázat kapcsán arról kérdeztük, hogy egy ilyen kis településen hogyan próbálják megvalósítani az oktatás modernizálását, a XXI. század iskolájának megteremtését?
Most, hogy lehetőség nyílt az informatika oktatás fejlesztésére támogatást nyerni, Ostffyasszonyfa is pályázatot nyújtott be interaktív táblák beszerzésére valamint a számítógép-állomány modernizálására. Elsősorban a szaktantermek hiányát pótolhatná a digitális tábla, de új tanítási módszerek meghonosodását is várjuk tőle – mondta a polgármester. Az interaktív táblák használata az iskolákban elsősorban a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott kompetencia alapú oktatás feltételrendszerének megvalósítását segíti majd. Az eszközök használatával korszerűbb, színvonalasabb oktatást, a tanulók informatikai készségének fejlődését, a tananyag könnyebb tanítását, tanulását lehet elérni, a tanórákat érdekesebbé lehet tenni, ami által várhatóan nő a tanulók koncentrációs és teljesítőképessége is.
A pedagógusok egyelőre vegyes kíváncsisággal várják az új eszközöket. Érzékelhető az új iránti bizalmatlanság, de azt is látják, hogy az oktatási módszerekben új lehetőségek nyílnak. Ha pályázatunk sikeres lesz, mind a pedagógusok, mind a tanulók körében pillanatok alatt népszerűek lesznek az új, korszerű digitális taneszközök – reménykedik Gecse József.
Erdélyi Zsuzsa
|
|
A digitális írástudás forradalma
Az új tanév első napján megkezdte működését az Interaktív Oktatástechnika Portál. A www.iot.hu a pedagógustársadalom munkáját segíti: digitális taneszközökkel és tananyagokkal, módszertani és technológiai képzések témaköreivel, kapcsolódó információk közlésével.
A közoktatási intézmények döntő többségében megjelennek a pedagógusi munka eredményességét bizonyítottan növelő, a tanulók körében pillanatok alatt népszerűvé váló interaktív táblák, feleltetőrendszerek és egyéb korszerű digitális taneszközök is.
– A digitális taneszközök skálája és ezek alkalmazási lehetősége az oktatásban már ma is rendkívül széles és túlmutat a most bevezetésre kerülő korszerű eszközökön. A digitális írástudás forradalma kétségtelenül hatással lesz az oktatás minden területére, a tolltól egészen a tanterem berendezéséig – mondta Tarnavölgyi Gábor főszerkesztő, a portál alapítója.
Az Interaktív Oktatástechnika Portál a maga nemében egyedülálló módon segíti a pedagógusok munkáját azzal, hogy egy helyen foglalkozik az interaktív oktatástechnikai eszközök, a digitális tananyagok, a módszertani és technológiai (IKT) képzések témaköreivel és az ehhez kapcsolódó pályázatokkal, szakmai eseményekkel.
A naponta többször frissülő tartalom mellett interaktív, online kereshető eszköz és digitális tananyag, illetve képzési katalógus teszi rendkívül hasznossá a portált a tanárok, intézményfenntartók számára.
A www.iot.hu az oktatás során azonnal hasznosítható, gyakorlatias információival a teljes nevelési-oktatási vertikumot szolgálja, az óvodai, az alap- és középfokú képzésen át a felsőoktatási intézményekig.
(Forrás: www.edupress.hu)
 Szeptember közepétől mintegy 2500 munkanélküli dolgozhat. A Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ a szakminisztériummal közös közmunkapályázatot hírdetett, amelyre összesen 840 millió forintot biztosítottak. A hátrányos helyzetű, tartós munkanélküliek foglalkoztatását, megélhetését, életkörülményeik javítását szolgáló közmunkaprogramokra önkormányzati kistérségi társulások jelentkezhetnek. Az összegből három hónapon át 2500 embernek biztosíthatnak átmenti munkát. A pályázati felhívás a pályázók részére olyan feltételrendszert alakított ki, hogy a nyertesek, elsősorban a foglalkoztatási szempontból igen hátrányos térségekben élők közül kerüljenek ki. A keretösszegből 240 millió forint a Nyugat-dunántúli, 600 millió forint a Dél-dunántúli Régió pályázóinak jut, figyelembe véve az egyes kistérségek fejlettségi mutatóit, a szociális segélyezettek arányát. A közmunkások keresetének el kell érnie a minimálbért. Ha azonban képzettséget, szakmát kívánó munkakörben dolgoznak, arányosan magasabbak a bértételek.
Bővebben: www.kozmunka.hu
Összefogás a kisiskolák megmentéséért
Országosan mintegy száz falusi iskola kapujára került lakat 2007-ben. A következő években sok száz intézményt fenyeget hasonló sors. A kisiskolák megmentéséért helyi összefogást hirdetett dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke Tolna megye polgármestereivel.
Az önkormányzati vezetők egyetértenek abban, hogy a helyzet katasztrófális és cselekvésre van szükség. Ennek jegyében május 14-én a Tolna megyei Sárszentlőrincen – mint a probléma által egyik legérintettebb településen – nyilatkozatot fogadtak el és egy alapítvány létrehozásáról döntöttek a polgármesterek. A nyilatkozat szerint a legnagyobb probléma, hogy a törvényben meghatározott átlagos osztálylétszám alatt csak csökkentett normatívához juthatnak az iskola fenntartói, ami kényszerpályára állítja az önkormányzatokat, hisz' saját forrásaikkal kell kiegészíteniük a kieső központi támogatásokat. Ez a legtöbb esetben a települések eladósodásához vezet, ami összevonásokra és végső soron iskolabezárásokra kényszeríti a településeket. Az óvoda és az iskola megszűnésével újabb közszolgáltatások és ezzel együtt a helyi közösségek egyik legfontosabb össszetartó ereje tűnik el a falvakból, ami végzetes következményekkel jár. A nyilatkozatot eljuttatták a megyei közgyűlések elnökeinek, az Országgyűlés elnökének és az oktatási és kulturális miniszternek.
A nyilatkozatra az ország minden részéről érkezett pozitív visszajelzések alapján országos demonstratív találkozót hív össze dr. Puskás Imre, 2008. október 18-án, a Tolna megyei Sárszentlőrincre.
Az összejövetel célja olyan konkrét javaslatok megfogalmazása a költségvetés, illetve az ágazati jogszabályok módosításához az Országgyűlésnek, amellyel biztosított lesz a kistelepüléseken is az iskolák működtetése. A találkozón részt vesznek az ügyben érintett települések polgármesterei, iskolaigazgatók, pedagógiai szakmai szervezetek képviselői és szakpolitikusok.
A Tolna Megyei Kisiskolákért Alapítványt a megyei önkormányzat várhatóan 20 millió forinttal támogatja majd, de vállalkozások és magánszemélyek is csatlakozhatnak a támogatókhoz.
Az összegyűlt pénzösszeget pályázat útján a kisiskolák működtetésének megsegítésére kívánják fordítani. Az összejövetel célja olyan konkrét – a költségvetésre és az ágazati jogszabályokra vonatkozó – javaslatok megfogalmazása az Országgyűlésnek, amellyel biztosított lesz a kisiskolák működtetése.
-er
|
  Jótékonysági koncert lesz 2008. november 14-én a Papp László Budapest Sportarénában.
A Nemadomfel Együttes nagyszabású jótékonysági koncertet szervez a Magyarországon élő fogyatékos emberek nevében azzal a céllal, hogy egészségeseken segítsenek. A JOBB VELÜNK A VILÁG című rendezvény bevételével a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekmentő intézményét segítik. Értelmileg akadályozott előadók hozták létre az együttest 2004-ben azért, hogy saját erejüket és tehetségüket latba vetve küzdjenek az előítéletek leépítéséért, a társadalmi empátia növeléséért. Első lemezük 2005-ben, második 2007-ben jelent meg az EMI gondozásában. Azóta a zenekar életéről Álomturné címmel többszörös díjnyertes film is készült. Az együttes tagjai pedig 2006 decemberében – az esélyegyenlőségért végzett munkájukért – miniszteri kitüntetést kaptak. A zenekar mögött az elmúlt években több száz fellépés van.
A koncerten fellép a Nemadomfel Együttes, valamint sztárvendégei. Rúzsa Magdi, 4For Dance, Caramel, Révész Sándor, Kállay Bori, Kiki, Mészáros Árpád Zsolt, Miller Zoltán, a Salsamor Táncegyüttes, Oláh Ibolya. Műsorvezetők: Várkonyi Attila és Vitray Tamás.
A koncert előtt sérült emberek értékesítik az általuk készített ajándéktárgyakat, szájjal és lábbal festő művészek tartanak kiállítást és aukciót, valamint neves sportolók és paralimpikonjaink mutatkoznak be.
A rendezvény fővédnöke: Sólyom Erzsébet, a Magyar Köztársaság elnökének felesége. Védnökei: Göncz Árpádné és Mádl Dalma.
A vásárra és kiállításra már 16 órától várják az érdeklődőket, a koncert pedig 19 órakor kezdődik.
A rendezvényre jegyek kaphatók: Jegyár: 2500 Ft; Kedvezményes jegyár (nagycsaládosok, fogyatékossággal élő személyek, diákok, nyugdíjasok): 1200 Ft; Támogatói jegy: 5000 Ft; Kiemelt támogatói jegy: 10 000 Ft
Internetes jegyrendelés esetén: www.ticketa.hu
A helyszínen: 1145 Bp. Ifjúság útja 5. (Telefon: 06-1-422-2682)
A JOBB VELÜNK A VILÁG! rendezvény (al)számlaszáma:
CIB Bank 10700206 – 43547104 – 52000001;
A számla tulajdonosa: Nem Adom Fel Alapítvány;
Cím: 1093 Bp. Lónyay u. 3.; Adószám: 18256529-1-43
További információ: www.jobbvelunkavilag.hu
Sérült Gyermekek Napja a fővárosi állatkertben
 Testi vagy szellemi fogyatékossággal élő gyermekek és kísérőik vették birtokba szeptember 15-én a fővárosi állatkertet, ahol idén tizenhetedik alkalommal rendezték meg a Sérült Gyermekek Napját. A fogyatékossággal élő gyermekek és kísérőik ezen a napon ingyenesen látogathatták a Fővárosi Állat- és Növénykertet, ahol az állatkert máskor is látható érdekes állatai és növényei mellett simogatható állatok és kézbe vehető érdekességek (pl. levedlett kígyóbőr) és sok más különlegesség várta az érdeklődőket. Ebben az évben a fő téma a veszélyeztetett fajok védelme volt, így erről is meséltek a vendégeknek az állatkert dolgozói. A Sérült Gyermekek Napját a hagyománynak megfelelően idén is az állatkert és az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) szervezte. Az eseményt Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára nyitotta meg, majd köszöntőt mondott Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója is. A kedvezőtlen, esős időjárás ellenére számos gyermek érkezett az ország minden tájáról. A gyerekeket az állatkert érdekességei mellett egész napos programmal szórakoztatták az ismert fellépők, akik évek óta örömmel tesznek eleget a szervezők meghívásának. (Fotó: Kolin Péter)
-Kolin-
Számvevők szerint
alig javult a települések szolgáltatási színvonala
A többcélú kistérségi társulások létrejöttével több területen javult az önkormányzatok gazdálkodása, anyagi helyzete, ám a települések korántsem használták ki az új struktúra adta lehetőségeket, a lakosaiknak nyújtott szolgáltatásaik színvonala alig javult – így foglalható össze az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése, amely a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásainak a közszolgáltatások és területfejlesztési feladatok ellátásában betöltött szerepének ellenőrzéséről szól.
A többcélú társulások megalakításának, majd működésének közvetlen ösztönzésére a 2004–2008 közötti évek költségvetéseiben összesen 87 milliárd 700 millió forintot hagyott jóvá az Országgyűlés, amelyből 15 milliárd 900 millió a megalakulás, a bővítés és a modellkísérletek lefolytatásának az ösztönzését szolgálta.
A többcélú társulások megalakulására és ösztönzésére fordított források elősegítették a társulások megalakulását – 2006 végére teljeskörűvé vált az ország többcélú társulásokkal való lefedettsége. Az önkormányzatok törekvései elsősorban a többlettámogatások megszerzésére irányultak, a támogatás feltételei pedig lehetővé tették azok igénybevételét a szolgáltatások közös, hatékonyabb megszervezésének hiányában is. Így a támogatások a feladatellátás fedezetét bővítették ugyan, de elősegítették a saját forrás kivonását is az adott területről, ezáltal a gesztor önkormányzat anyagi helyzetét javították.
Az ösztönző támogatások az éves költségvetési törvény előírásai szerint felhasználási kötöttséggel illették meg a társulásokat, de azt tovább kellett utalniuk a közösen vállalt közszolgáltatási feladatot ténylegesen ellátó költségvetési szervnek vagy külső szervezeteknek, ezáltal nem felhasználói, hanem újraelosztói voltak az ösztönző támogatásoknak. A kötött felhasználású támogatások cél szerinti felhasználása a többlépcsős finanszírozás és az intézményi társulásokat fenntartó önkormányzatok saját forrás kivonása miatt nem volt követhető.
A támogatás felhasználásának kötött jellege nem érvényesült, így nem szolgálta a közszolgáltatások szakmai színvonalának növelésére irányuló célok elérését, nehezítette a támogatások elszámolását és ellenőrzését – fogalmaz az anyag.
A közoktatási feladatok közös ellátása azonban csak formai változás volt, a településeken korábban működtetett intézmények megszüntetését nem eredményezte, mivel az intézményegységek tagintézmény formájában tovább működtek. A székhelytelepülésen kívül működő tagintézmények száma 2004–2007 között az óvodáknál 3,2 szeresére, az általános iskola 1–8. évfolyamán több mint másfélszeresére, 1–4. évfolyamán pedig kétszeresére nőtt. Az önkormányzatok által közösen fenntartott intézményekben az alsótagozatosok körében négy százalékkal nőtt az összevont osztályokban tanulók aránya. Amíg az önkormányzati saját fenntartású intézményekben nőtt a tanulócsoportokban oktatott gyermekek átlagos létszáma, addig az intézményi társulásokban csökkent.
A rászorultságot figyelmen kívül hagyó korcsoport népességszámhoz kötött finanszírozás jelentős eltéréseket okozott az egy ellátottra jutó támogatások tekintetében, ezáltal nem szolgálta a térségi kiegyenlítődést.
A többcélú társulásokban részt vevő önkormányzatok a belső ellenőrzési feladat finanszírozását kizárólag a központi költségvetés ösztönző támogatásából biztosították, az önkormányzatokat hozzájárulási kötelezettség ezen a címen nem terhelte – állapították meg a számvevők.
Az ellenőrzött többcélú társulásokban az ösztönző támogatások hatására a feladatellátás szervezeti keretei átalakultak, nőtt a munkaszervezetek által és a külső erőforrás bevonásával történő feladatellátás aránya. A belső ellenőrzési feladatok többcélú társulási keretek közt történő szervezése a feladatellátás kiterjesztésében egyértelmű előrelépést jelentett a társulások 87,5 százalékában, mivel a társulásban résztvevő önkormányzatok 62,5 százalékánál növekedett az elvégzett ellenőrzések száma. A társulások 56,3 százalékánál a belső ellenőrzés szakmai szabályainak egységesítése is megtörtént. Általános hiányosságként jelentkezett, hogy társulási megállapodások nem rögzítették a társult önkormányzatok jegyzőinek általános ellenőrzési felelősségét.
Az ösztönző támogatások nem váltottak ki érdemi változást a megfelelő nagyságú és kihasználtságú, ezáltal gazdaságosabban működtethető intézménystruktúra kialakításában. Csak néhány területen (pedagógiai szakszolgálat, szociális és gyermekjóléti alapellátás, belső ellenőrzés) eredményezték a szolgáltatás bővítését.
Mindezek ellenére a közszolgáltatási feladatok többcélú társulások útján történő ellátásának létjogosultsága nem kérdőjelezhető meg.
A kialakult többcélú társulások keretet adnak arra, hogy a ma még nem a célok megvalósításának irányába mutató szabályozás finomításával a takarékosabb és színvonalasabb társult feladatell-átás is megvalósuljon azokon a településeken is, amelyek önállóan vagy gazdaságosan nem képesek ellátni feladataikat. Az ellenőrzés tapasztalatai szerint azonban megkerülhetetlen, hogy az önkormányzati alrendszer új intézményrendszerének kezdeti szabályozási problémáinak megszüntetésével, az ösztönző szabályozás alapelveinek egyértelmű meghatározásával, a különböző nagyságú önkormányzatok érdekazonosságának erősítésével a stabil, kiszámítható kistérségi jövőkép megfogalmazására sor kerüljön.
A helyszíni vizsgálat tapasztalatai alapján, a többcélú társulások létrehozása céljainak elérése érdekében az ÁSZ a kormány számára azt javasolja, hogy határozza meg a többcélú társulások szabályozási rendszere továbbfejlesztésének feladatait, jelölje ki a közszolgáltatások struktúrájában betöltött szerepét és gondoskodjék az ezt megalapozó szabályozás önkormányzati finanszírozással való összehangolásáról.
(Bővebben: www.asz.hu)
|
