A parlament feloszlatása szerepelt az Országgyűlés őszi ülésszakának első témái között. Igaz, az indítványt a túlnyomó többség nem támogatja. A képviselők megkezdik a polgári törvénykönyv átfogó módosításának tárgyalását, s rövidesen a Ház asztalára kerülnek az adó- és költségvetési törvények.

Az MDF a parlament feloszlatásáról szóló indítványt nyújtott be az őszi ülésszak kezdetén, amelyet azonban a többség nem támogat. Az alkotmány és a házszabály nem ír elő különleges eljárási szabályokat az Országgyűlés feloszlatásának kimondására, vagyis ehhez elég lenne a jelenlévő képviselők többségének szavazata. Az indítvány azért született, mert az ellenzéki oldalon így szeretnék színvallásra késztetni a koalícióból kilépett SZDSZ-t. Ám a liberálisok, akik szeptemberben sűrű egyeztetést folytatnak a szocialistákkal a kormányzati együttműködés megújításáról, gyorsan közölték, hogy nem érdekük a parlament feloszlatása, sem pedig az előrehozott választás. A kormány és Gyurcsány Ferenc sorsa most azon múlik, sikerül-e mindkét félnek megfelelő adócsomagot és költségvetési törvényt elfogadni. Az adótörvényekről szóló szavazás vízválasztó lehet - mondta az SZDSZ európai parlamenti képviselője. Szent-Iványi István hozzátette: ha az adótörvényeket nem fogadja el a parlament, akkor lehet, hogy a költségvetés decemberi benyújtására már új kormányt kell alakítani.

Kiadási plafont akar az SZDSZ

Az SZDSZ fő követelései között szerepel a következő három évben végrehajtandó ezermilliárd forintos adó- és járulékcsökkentés. Ez nagyságrendjét tekintve megegyezik a Gyurcsány-féle javaslattal, ám az SZDSZ a gazdaság remélt kifehérítése helyett a kiadások csökkentésétől várja a megtakarítást. A liberálisok évi egy-két százalékkal csökkentenék az állami elosztás mértékét. Még az adótörvények elfogadása előtt meghatároznák a költségvetés kiadási oldalának plafonját, amelyet a kormány nem léphetne át. Mint azt Kóka János frakcióvezető közölte, így akadályoznák meg a választások előtti várható állami osztogatást, a költségvetési és államháztartási deficit növekedését.
A kiszivárgott hírek szerint a liberálisok körében három személy népszerű, mint egy szakértői kormány lehetséges miniszterelnök-jelöltje: Király Júlia, a Monetáris Tanács tagja, Karvalits Fe-renc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, valamint Surányi György volt jegybankelnök.

Népszerűtlen adójavaslat

Megegyezés híján, a szeptember 15-i törvényi határidő betartása miatt a kormány egyébként terjedelmes adótörvény-módosítást nyújtott be a parlamentnek. A harminc törvényt módosító, százharminc oldalas javaslat tele van olyan részletekkel, amelyek nyilvánvalóan nem fogják megszerezni a többséget a törvényhozásban. A Fidesz már be is jelentette, hogy módosító indítványokat nyújt be a javaslathoz.
Képviselőjük, Tállai András szerint az újabb salátatörvény koncepciótlan, végeredményben a munkavállalók járnak majd rosszul.
Igazságtalannak tartják például, hogy a 140 ezer forint alatti jövedelmű polgárok adóterhe nem csökken. Az egészségügyi hozzájárulás kiterjesztése pedig szerintük a természetbeni juttatások csökkenését eredményezi, mivel a munkáltatók nem fogják tudni kigazdálkodni a tizenegy százalékos járulék összegét. Ezzel pedig csökkeni fog a munkavállalók jövedelme - állítják a fideszesek. Indokolatlannak tartják a dohány- és az alkoholtermékek jövedéki adójának tíz százalékos emelését is.

Indul a Ptk.-módosítás vitája

Huszonnégy önálló ellenzéki törvényjavaslat vár egyébként parlamenti vitára. A KDNP és az MDF négy-négy, a Fidesz tizenhárom indítvánnyal szerepel a listán. Az SZDSZ három új indítvánnyal vétette magát észre.
Az őszi ülésszak kezdetén az eddig említettek mellett egyelőre egy jelentős javaslat szerepel, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénymódosítás. Elsők között foglalkozik a Ház a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2008. június 9-i ülésén elfogadott, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvénymódosítással is. (A törvényt szeptember 22-én az Országgyűlés elfogadta.)
Különleges esemény volt az Országgyűlés életében, hogy a szeptember 16-ai ülésnapon felszólalt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

N.E.

Hajrába kezdett a kormány

Új, középtávú munkaprogramot fogadott el szeptember elején a kormány. A dokumentum egységbe foglalja a korábban bejelentett kormányzati szándékokat - így a 48 pontos javaslatcsomagot és a Munka, tudás, tulajdon programját. A Magyarország megújítását szolgáló javaslatcsomag legfőbb célkitűzése - írják - , hogy versenyképesebb legyen az ország, de egyidejűleg megőrizze a szociális vívmányokat és növelje a polgároknak nyújtott biztonságot. Ezt szolgálják az adóenyhítésre, a feketegazdaság visszaszorítására, a foglalkoztatás bővítésére, a segélyezési rendszer megújítására és az oktatás színvonalának javítására vonatkozó konkrét javaslatok. Alább röviden összefoglaljuk a program jellemzőit.

A kormány elsődleges célja, hogy középtávon az állami újraelosztás mértéke a bruttó nemzeti össztermék 43- 45 százaléka között legyen, az adócentralizáció pedig ne haladja meg a bruttó nemzeti össztermék 35- 37 százalékát. A pénzügyminiszternek feladata egy átfogó, 2012-ig szóló adócsökkentési, adóegyszerűsítési és gazdaságfehérítési terv elkészítése, amely éves ütemezéssel, az adókötelezettség megsértésének következetes szankcionálása nyomán kifehéredő gazdaság teherbíró képességének megfelelően:
tíz százalékponttal csökkenti a vállalkozások járulékterhét;
a személyi jövedelemadó alapját hétszázötvenhatezer forintig nulla kulccsal, hárommillió forintig 18 százalékos, afelett 36 százalékos kulccsal adóztatja;
megszünteti a vállalkozásokat terhelő különadót;
18 százalékos társaságiadó-mértéket állapít meg.
A 2009-es költségvetésben háromszáz milliárd forint nagyságú adócsökkentési keret képzéséről van szó, az erről szóló javaslatot a pénzügyminiszternek szeptember 30-ig kell a kormány elé terjeszteni.

Gazdaságfejlesztés

A gazdaságfejlesztéssel foglalkozó rész feladatot szab a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás szempontjából kiemelt ágazatok - az informatika, a járműipar, a gyógyszeripar, a biotechnológia, a logisztika és a speciális turisztikai ágazatok - komplex fejlesztésével kapcsolatban. A gazdasági miniszternek december 31-ig kell a kormány elé terjesztenie az ágazati stratégiákat, 2009. március 31-ig pedig a stratégiákhoz tartozó intézkedési terveket.

A beruházásbarát
településekért

A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladata a Beruházásbarát Településekért Program végrehajtása, az első körben 88 önkormányzatot érint. Ennek keretében egyeztetni kell a programba bevont önkormányzatok infrastrukturális és helyi szolgáltatásfejlesztési igényeiről és a központi fejlesztési programok összehangolásáról, illetve a felhasználható források bevonásának lehetőségeiről. A kormányt 2009. október 31-ig kell tájékoztatni a program végrehajtásáról. A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladata egy olyan kockázati tőkeprogram előkészítése is, amely a tőkeigényes mikro-, kis- és középvállalatok támogatására szolgál. Az erről szóló javaslatot 2008. október 31-ig kell elkészítenie.

Az oktatáson a hangsúly

A munkaprogram egyik leghangsúlyosabb területe az oktatás. A kora gyermekkori fejlesztés feltételeinek javítása érdekében az oktatási és kulturális miniszternek az érintett tárcavezetőkkel együttműködve 2008. október 31-ig előterjesztést kell készítenie azokról az intézkedésekről, amelyek révén legkésőbb 2010-re hároméves korától valamennyi rászoruló gyermek óvodába járhat majd. Annak érdekében, hogy minden gyermek megfelelő színvonalú oktatásban részesülhessen, az oktatási miniszternek javaslatot kell tennie az átlagosnál nagyobb lemorzsolódási arányt produkáló középfokú intézményekben a lemorzsolódást csökkentő kötelező programok bevezetésére, valamint az ahhoz szükséges intézkedésekre, hogy 2010-től valamennyi középiskolában biztosított legyen az angol nyelv oktatása. Ennek határideje 2009. január 31. A tehetséggondozási források koncentrálása érdekében az oktatási és kulturális miniszternek elő kell készítenie a Nemzeti Tehetség Alap létrehozását, az erről szóló előterjesztést 2008. szeptember 30-ig kell benyújtania a kormánynak.

A vonzóbb
pedagóguspályáért

Az oktatási és kulturális miniszter feladata azon intézkedéseknek kidolgozása is, amelyekkel vonzóbbá tehető a pedagógus pálya. Ennek érdekében kell javaslatot készítenie ez év október 31-ig a pályakezdő és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógusok bérpótlékának megteremtéséről, illetve a teljesítményösztönző pályázati keret megháromszorozásáról. A kormány a következő hónapokban várja az oktatási és kulturális miniszter jelentését:
a legtehetségesebb gyermekek fejlődésének segítését szolgáló Magyar Géniusz programról;
a mindenki számára elérhető nyelvi előkészítő évfolyamoknak a közoktatási esélyegyenlőség megteremtésében játszott szerepéről;
a harmincezer középiskolai kollégiumi férőhelyre, óvodákra és iskolákra kiterjedő átfogó infrastruktúrafejlesztés állásáról.
A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszternek, valamint az oktatási és kulturális miniszternek 2008. december 15-ig kell intézkedéscsomagot kidolgoznia a közoktatásban részt vevő diákok hordozható számítógéppel való fokozatos ellátása érdekében.

Családvédelem,
gyermekvédelem

A család- és gyermekvédelemmel foglalkozó fejezet a szociális és munkaügyi miniszter feladatául szabja, hogy készítsen előterjesztést a rendszeres szociális segély olyan átalakítására, amely csak azon munkaképes korú személyeknek ad jogosultságot a segély igénybevételére, aki egészségi állapota vagy más méltányolható ok miatt nem képes munkával biztosítani önmaga és családja fenntartását. Az ehhez szükséges jogszabály-módosításokról ez év október 15-ig kell javaslatot tennie a szociális és munkaügyi miniszternek.
Szintén október 15-ig kell a kormány elé terjesztenie a pénzügyminiszternek az ahhoz szükséges intézkedések listáját, hogy a rendszeres szociális juttatások terhére előleg legyen nyújtható. A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladata, hogy idén november 30-ig dolgozza ki a kis összegű, fedezet nélküli hitelek nyújtásának olyan rendszerét, amely a hitel nyújtásáról döntő személy kockázatvállalását is tartalmazza, ugyanakkor uniós forrásokra támaszkodva alacsony kamatot biztosít. A család- és gyermekvédelem jegyében a szociális és munkaügyi miniszter október 31-ig készítsen előterjesztést a gyermekek veszélyeztetettségét feltáró jelzőrendszer megerősítésére. A javaslatnak ki kell terjednie arra is, hogy miként biztosítható az, hogy a veszélyeztetett gyermekek után járó családi pótlékot valóban a gyermekek védelmében használják fel. A kormány az egészségügyi miniszter feladatául szabta, hogy a gyermekek fokozottabb védelme érdekében november 15-ig készítsen előterjesztést a védőnői hálózat létszámának háromszáz fővel való emeléséhez szükséges intézkedésekről.

Egészségügy

A kormány az egészségügyi miniszter feladatául szabta, hogy jelentésben tájékoztassa a kormányt:
az új kistérségi járóbeteg-központok építésének, illetve a kórházak, klinikák felújításának előrehaladásáról;
a négy új mentőállomás átadásáról;
a tizenhat éveseknek szervezett ingyenes, teljes körű orvosi vizsgálat megvalósításának előrehaladásáról.
Az egészségügyi tárcának továbbá tájékoztatnia kell a kormányt a rákszűrések körének kibővítéséről és a mobil rákszűrés aktuális kérdéseiről. A szervezett szűrést megalapozó és az azt követő kezeléseket tartalmazó adatbázis jogszabályi feltételeinek megteremtésének határideje 2008. október 31. A méhnyakrákszűrést elősegítő védőnői modellprogram megindításának tervezett időpontja pedig 2009. január 1. Az egészségügyi miniszternek 2008. október 31-ig kell jelentést készítenie a kormány részére a regionális érrendszer-betegségi központok létrehozása érdekében eddig megtett intézkedésekről és a fejlesztés további irányairól. Az egészségügyi tárcának október 31-ig ki kell írnia a fejlesztéshez szükséges pályázatokat.

Közigazgatás

A kormány célja a közigazgatás terén a piaci és nem piaci szereplők adminisztratív terheinek fokozatos, 2012-ig legalább 25 százalékos csökkentése. Az illetékes minisztereknek át kell tekinteniük az ágazatukba tartozó hatósági engedélyezési eljárásokat, és ahol ez lehetséges, javaslatot kell tenniük az egyszerűbb eljárásra, illetőleg a felszabaduló forrásokból egy hatékonyabb ellenőrzési rendszer kialakítására. A szükséges jogszabály-módosításokat tartalmazó előterjesztéseket két ütemben, 2008. november 30-ig, illetve 2008. december 31-ig kell a kormánynak napirendre tűznie. Az igazságügyi és rendészeti miniszternek október 1-ig kell az általános szabályokat és 2009. december 28-ig folyamatosan a részszabályokat is kidolgoznia annak érdekében, hogy az erre alkalmas hatósági eljárásokban az ügyféllel egyetlen hatóság tartson kapcsolatot.
A kormány az informatikáért felelős kormánybiztos feladatául szabta, hogy összehangolja a hatósági és közhatalmi eljárásokban használatos valamennyi nyomtatványnak a kormányzati portálról való letölthetővé, illetve elektronikusan kitölthetővé tételére irányuló kormányzati cselekvést. A kistelepüléseken szolgálatot teljesítő rendőrségi állományok megerősítésére, működési feltételeinek javítására több szakaszban, 2009. február 15-ig kell előterjesztéseket készítenie az igazságügyi és rendészeti miniszternek.

Kisebbségben az adócsomag támogatói

Egyik parlamenti párt sem támogatja és a szakértők is elégedetlenek a kormány adótörvényjavaslat-csomagjával. Egybehangzóan azt állítják, hogy az nem szolgálja a gazdaság növekedését, kifehérítését, s nem foglalkozik érdemben a költségvetési kiadások lefaragásával.
Ezermilliárdos adócsökkentés négy év alatt, amelyből két év átcsúszna a következő parlamenti ciklusba -   néhány hete még erről beszéltek a szocialisták. Majd a kormány adócsomagjának benyújtása után Gyurcsány Ferenc egy egyetemi előadásban arról szólt, hogy csak az első évnek lenne meg a fedezete. A pénzügyminiszter végül olyan javaslatcsomagot nyújtott be a parlamentnek, amelyben az első évre tervezett összegnek csak a kisebbik fele, 145 milliárd forint szerepelt. Veres János pénzügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a tervezett módosítások fő célja az élőmunkát sújtó terhek csökkentése. Ezt szem előtt tartva rendezné át a kabinet a vállalkozások adóterheit.
A javaslat egyebek között eltörölné a négyszázalékos különadót, közben azonban a társasági adót tizenhatról tizennyolc százalékra emelné.
A liberálisok szerint olyan érdemi adócsökkentésre van szükség, amely hozzájárul a gazdaság beindításához. Ezt állami kiadáscsökkentéssel kell megteremteni, de meglátásuk szerint ezt nem lehet a miniszterelnök Megegyezés című cselekvési javaslatában tervezett gazdasági kifehéredésre alapozni. Így az adótörvény-javaslat ebben a formában nem elfogadható az SZDSZ számára - jelentette be Fodor Gábor pártelnök.
Az energiaellátó cégeket két évre sújtó különadóról, az úgynevezett Robin Hood-adóról pedig azt mondta, hogy az ellentétes az SZDSZ felfogásával és ideológiájával, mert szerintük más módon kell megoldani az energiaárak emelkedéséből származó problémákat. Főként a környezettudatosság és az energiatakarékosság támogatásával.
A kormányfő azt mondta, hogy a zárószavazásig érvelni fognak álláspontjuk mellett, remélve, hogy többséget szereznek. A miniszterelnök szerint nem látni annak okát, hogy a Fidesz és a KDNP miért ne támogatná a javaslatot, hiszen folyamatosan a tőke nagyobb felelősségét szorgalmazzák.    

(ne)