Önkorkép - 2008.október

Nemzeti paktumba foglalná a kormányoldal az önkormányzati rendszer átalakítását, ehhez azonban most nem partner az ellenzék. Mindez a kormányfő által összehívott október 18-ai nemzeti csúcson derült ki, ahol - ezermilliárdos megtakarítás reményében - néhányan a rendszer jelentős "megkurtítását" javasolták.

Megállapodást szeretne a kormányfő az önkormányzati és a nyugdíjreformról, de ehhez nem talált partnereket a döntéshozók között a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartott nemzeti csúcson, ahová a több mint hatvan politikus és közéleti személyiség között hivatalosak voltak az önkormányzati szövetségek vezetői is. Miután Gyurcsány Ferenc ismertette az általa átmeneti évnek tekintendő 2009-re vonatkozó terveit, a meghívottak több mint öt órán keresztül adhatták elő véleményüket és ötleteiket a válságból való kikerülés módszereiről és a hosszabb távú stratégiáról.

Molnár Gyula (TÖOSZ): "Amikor valaki önkormányzati reformról beszél, akkor óhatatlanul bizonyos szempontból félelmet kelt..."

Minden olyan döntést, amit a kormány annak érdekében tesz, hogy rövid távon a pénzügyi válság elszenvedői ne az egyszerű állampolgárok legyenek, a magunk részéről támogatjuk - jelentette beMolnár Gyula (MSZP). A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Újbuda polgármestere az önkormányzati reformmal kapcsolatban azt kérte, hogy ne pusztán strukturális kérdésnek tekintsék.
"Amikor valaki önkormányzati reformról beszél, akkor óhatatlanul bizonyos szempontból félelmet kelt. Ma ugyanis a reform tartalma mindenki számára egyet jelent azzal, hogy talán kevesebb lesz a pénz, szűkül a hatáskör, csökken egy kistelepülés vagy térség lehetősége. Ezért kérem, hogy ha ezen az úton megyünk tovább, akkor ezt ne strukturális kérdésnek tekintsük, szerencsésebb lenne, ha mindezt a feladat, a hatáskör és a finanszírozás oldaláról vizsgálnánk" - mondta a politikus.
Emlékeztetett arra, hogy az ön-kormányzati szövetségek a reform alapjaiban már megállapodtak, most már a parlamenti pártokon lenne a sor. Első lépésben javasolta azon szolgáltatások körének meghatározását, amelyeket az állam minden településen biztosítani kíván. "Érdemes lenne kialakítani a közszolgáltatások minimumát. Mi az, amit minden településen, minden állampolgárhoz el kell, vagy el akarunk juttatni? Ezeket finanszírozni is kell. Ha ebben van megállapodás, akkor onnan már lényegesen egyszerűbb és könnyebb a struktúrát visszafele kialakítani" - vélte, hozzátéve, az arányos közteherviselés számára azt jelenti, hogy a nagyobb többet, a kisebb kevesebbet vállal magára.
A "recsegő-ropogó" alrendszer átfogó módosítása mellett érvelt Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere.

Wekler Ferenc (KÖSZ): "a fejlesztési forrásokat nem adminisztrációra, hanem teljes egészében, elsősorban fejlesztésre kel-lene fordítani a vidéki Magyarországon..."

A Községek Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének elöke negatív példaként hozta fel, hogy egy vidéki jegyzőnek négyezer hatásköre és feladata van. A politikus szerint ezek csökkentésével, egyszerűsítésével is komoly gazdasági eredményt tudnának elérni. "Tudomásul vesszük, hogy a válságban az önkormányzatoknak - így a kistelepüléseknek is - terhet kell vállalniuk. De szeretnénk leszögezni, hogy ezek a terhek nem hárulhatnak aránytalanul a kistelepülésekre és a vidék Magyarországára" - hívta fel a figyelmet a községi szövetség vezetője. Wekler Ferenc a jelenlegi politikai helyzetben az önkormányzati rendszer reformjára nem sok esélyt látott. Példaként hozta fel a középszintű igazgatás és önkormányzat létéről folyó vitát. "Amikor a szocialisták adják a megyei közgyűlési elnökök többségét, akkor ők a megyerendszer hívei, amikor a Fidesz adja a megyei elnökök többségét, akkor ők állnak ki harcosan a megye mellett" - mutatott rá.
Az elnök javasolta az adóbeszedés rendszerének egyszerűsítését, mert nem életszerű, hogy párhuzamosan működik önkormányzati és állami adórendszer is. "Lehet az önkormányzatokra testálni, de az is lehet, hogy az állam szedi be az önkormányzatok által kivetett adót. Nekem az első szimpatikusabb lenne" - mondta Wekler. Felvetette, hogy szakemberhiány miatt az önkormányzatok könyvelését központosítottan, egy kistérségben egy szolgáltató céggel kellene elvégeztetni, amivel sok energiát szabadítanának fel, s szakmailag jobban működő rendszert tudnának létrehozni. A fejlesztési forrásokkal kapcsolatban arra mutatott rá, hogy az elmúlt években nem voltak bőkezűek a vidék Magyarországával szemben. Vagyis a falura eddig nagyon kevés uniós forrás jutott. "Ellenben bővelkedünk az ezeket szétosztani, menedzselni hivatott szervezetekben. Egy kistérségben működnek falugazdászok, működnek HVK-irodák, működnek a regionális tanácsok emberei. Most a Leader kapcsán létre kell hoznunk egy újabb munkaszervezetet. És a Leader-források 20 százalékát erre kellene költeni. Azt gondolom, itt is lehetne racionalizálni. Össze lehetne vonni ezeket, és a fejlesztési forrásokat nem adminisztrációra, hanem teljes egészében, elsősorban fejlesztésre kellene fordítani a vidéki Magyarországon" - mondta a politikus.
Gémesi György (MÖSZ): "Ha ellenőrzés lett volna, feltehetően nem történhetett volna meg az, ami ma a metróberuházásnál történik"

Hitelességi válságról be-szélt a csúcson a Magyar Ön-kor-mányzatok Szövetségének elnöke is. "Amíg morális válság van, amíg nem értékközpontú gondolkodás és döntéshozatal történik ebben az országban, nem lesz felemelkedés. Gémesi sajnálta, hogy az önkormányzatok, mint az egyik legnagyobb munkáltatók a fórumon nem mondhatták el véleményüket. Ironikusan úgy fogalmazott, hogy annak is örülnek, hogy négy percben ismertethetik véleményüket. Nehezményezte, hogy a tanácskozáson a pártoknak több idő jutott, pedig egyébként reggeltől estig ők a média szereplői. Szót ejtett arról is, hogy a helyhatóságok kötelező feladatainak és a hatásköröknek az átvizsgálását egy év alatt el lehetne végezni, ha lenne rá politikai akarat. Addig a szövetségek azonban bármit mondhatnak, semmi nem fog történni. A MÖSZ elnöke olyan önkormányzati pályáztatási rendszer létrehozását kérte, amely csökkenti a költségeket. "Jó lenne, ha egyre inkább olyan pályázatokat írnának ki, amelyek csökkentik az önkormányzati működési költségeket. Energiatakarékos berendezések, nyílászárók cseréjével 20- 30 százalékkal lehetne a működési költséget csökkenteni, az ehhez biztosítandó pénzeszközökkel viszont igazából nem foglalkozik senki" - mondta.
Gémesi György olyan el-len-őrzési rendszer bevezetését javasolta, amely hatékonyan szankcionálja a felelősöket. "Ha ellenőrzés lett volna, feltehetően nem történhetett volna meg az, ami ma a metróberuházásnál történik" - utalt az évek óta húzódó fővárosi 4-es metró körüli finanszírozási, vezetési gondokra. A hivatalos nyilatkozatokkal ellentétben úgy vélte, a jövő évi költségvetés kedvezőtlen az önkormányzatok számára. "Az a pénz, ami a korábban beterjesztett és visszavont költségvetésben a települési szférának állami támogatásként 1422 milliárdban fogalmazódik meg - a teljes 3500 milliárdból! - , arra a feladatmennyiségre is kevés, ami nálunk van. Talán még a közszféra béreire sem elegendő" - vélte a polgármester.

Kósa Lajos (MJVSZ): "Napnál világosabb, hogyha a vezetési válságon nem leszünk úrrá, nincs esélyünk kezelni a gazdasági és finanszírozási válságot"

Inkább politikusként szólalt meg a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke. Debrecen fideszes polgármestere lemondásra szólította fel Gyurcsány Ferencet, mondván, "a csúcson kell abbahagyni". "Ezzel a kormánnyal így nincs kiút a válságból. Ez a kormány és a miniszterelnök már nem kérhet semmit a magyar emberektől, nem kérhet semmit az önkormányzatoktól, mert nincs meg mögötte az alapvető bizalom" - fordult a csúcs résztvevőihez.
A bizalomvesztésre egy példát hozott fel. "Komolyan kell venni azt a feliratot, ami megjelent az egyik budapesti belvárosi busz belsejében: Tisztelt polgárok, vigyázzanak értékeikre, a busz kormányzati épületek mellett is elhalad!"
Kiemelte azt is, hogy a kormány a módosított 2009-es költségvetési tervezetet még a csúcs előtt benyújtotta a parlamentnek, megadva a választ ezzel arra a kérdésre, hogy mire jó a nemzeti csúcs. Így nem tudták figyelembe venni az ott elhangzottakat, de a felszólalók sem ismerhették meg az irányokat, kivédve ezáltal a várható kritikákat.

Szűcs Lajos (MÖOSZ): "Miért van az, hogy a középszintű önkormányzatiság és a középszintű közigazgatás elválik egymástól? Ezeket mindig is rendbe szerettük volna tenni! "

A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke hiányolta, hogy a megoldásokat kereső nemzeti csúcstalálkozó elé nem terjesztettek konkrét javaslatokat.
Az önkormányzatok átalakítását olyan lehetőségnek nevezte, amivel újra lehetne gondolni az állami szerepvállalást. "A Kormány- Önkormányzatok Egyeztető Fórumán egy éve három szót ismétlek mindig: ahhoz, hogy a problémákat kezelni tudjuk, rendezni kell a feladatok, a hatáskörök és a finanszírozás kérdéseit. Amennyiben ezt nem tesszük meg, elhibázzuk azokat a lehetőségeket, amelyeket az emberek a választás során nekünk nyilvánítottak, nekünk biztosítottak. Az unióban régóta súlyos viták folynak arról, hogy a középszintű önkormányzatoknak, meg egyáltalán az önkormányzatoknak milyen szerepük legyen. A szubszidiaritás elve azt mondja, a döntésnek az emberekhez legközelebb kell megszületnie. Mi ezt szeretnénk kérni, ebben vagyunk elszántak".

Varga László, a közszféra dolgozóit képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke például nem értett egyet azokkal, akik a jelenlegi helyzetben az állami szerepvállalás csökkentéséről beszélnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt három évben már radikálisan, 120 ezer státussal csökkentették a közszféra munkavállalóinak a számát, ami jelentkezett a munkanélküliek táborának 30 ezres bővülésében és a rosszabb minőségű állami feladatellátásban.
Róna Péter közgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon tizenháromszor annyi önkormányzat van, mint Svédországban, New Yorkban pedig csak négy kerületi önkormányzat látja el a feladatokat a budapesti huszonhárommal szemben. Ez pedig ezermilliárd forint többletkiadást jelent. "Ezt a berendezkedést kizárólag egy politikai osztály létfenntartása érdekében fizeti a nemzet" - figyelmeztetett.
Az Országgyűlés munkaügyi bizottságának szocialista elnöke szükségét látná regionális válságkezelési forrásoknak. Gúr Nándor szerint pozitív diszkriminációk sokaságát kell működtetni, kiváltképp a leghátrányosabb helyzetű térségben és érintettek körében.
Csikai Miklós, az Agrárkamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a vidéken élőket is meg kell menteni, "a mai szegénységtől és a holnapi elszegényedéstől".

Meglepetést a vállalkozókat képviselő Demján Sándor okozott, aki azt mondta, elfogadható számukra az adócsökkentés és a reform elhalasztása. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke szerint nem halogatható az adócsökkentés, de ma nem lehet ezt meglépni, mert egyik napról a másikra él az állam annak érdekében, hogy megőrizze fizetőképességét. Az üzletember szerint egyrészt kiadáscsökkentésre van szükség, másrészt fenn kell tartani a fizetőképességet, csak ezt követően jöhet az adócsökkentés.Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke elmondta, a válságkezelési időszakban nem lehet adót csökkenteni, ugyanakkor a növekedés beindításhoz az elengedhetetlenül szükséges.

A volt jegybankelnökök a gazdasági növekedés és a ver-senyképesség javítása érdekében a költségvetési kiadások lefaragása mellett adó- és járulékcsökkentést szorgalmaztak a nemzeti csúcson.
Surányi György úgy látta, hogy a pénz- és tőkepiacok talán elérték a válság mélypontját, de a reálgazdasági hatások még csak ezt követően derülnek ki. Ezért sem lehet szerinte pusztán a költségvetés kiegyensúlyozására alapozni. Figyelembe kell venni, hogy Magyarország legfőbb exportpiacai recesszió előtt állnak, a kamatkockázati prémiumok emelkednek, az elérhető források szűkülnek. Ilyen körülmények között a költségvetés hiányát az eredeti programhoz képest tovább szűkíteni a "legjobb recept arra, hogy mi is az 1929-es gazdasági válságba kerüljünk" - hangoztatta a volt jegybankelnök. Ezzel szemben azt javasolta, hogy az eddigi tabukat félretéve, a költségvetési kiadások lefaragásával teremtsenek fedezetet az adó- és járulékcsökkentéshez.
Járai Zsigmond szerint az első és a legfontosabb feladat a stabilitás, az ország finanszírozhatóságának megőrzése és a valutaválság elkerülése. Át kell csoportosítani a költségvetési kiadásokat, a magas állami kiadásokból pedig legalább a bruttó hazai termék évi 4- 5 százalékát meg kell takarítani. Végre kell hajtani az elhalasztott reformokat, nem lehet a válságra hivatkozni. "Ilyenkor kell igazán a reform" - jegyezte meg. Súlyos kö-vet-kezményeket jósolt arra az esetre, ha éveken át nő-nek az állami kiadások és az államadósság, ugyanakkor elmaradnak a szükséges reformok. Így járt hazánk is, ezért ma nincsenek tartalékok a negatív hatások kivédésére. Mint mondta, "világos, hogy az elmúlt egy év gazdaságpolitikája megbukott, vele együtt a konvergenciaprogram is, amely a gazdaság erősítését és élénkítését mellőzte". Járai a válság kezelésére eddig tett hazai lépéseket erőtlennek, elkésetteknek, szakszerűtlennek nevezte.
Bod Péter Ákos arra hívta fel a figyelmet, hogy "mennyire keveset tanult az ország a múlt tapasztalataiból", és ismét tanulságként vonta le, hogy jó-léti fordulatot nem lehet hitelből végrehajtani. Az aktívakat terhelő adó visszafogja a munkavállalást, így nem lehet küzdeni a munkanélküliség ellen.
Simor András, a jegybank jelenlegi elnöke csak a jóléti kiadások lefaragása után tartotta reálisnak az adócsökkentést.

A tanácskozást kezdeményező miniszterelnök összegzésében sikeresnek mondta a találkozót, és úgy vélte, a korábbinál szorosabb együttműködés kezdődhet az érintett szereplők között a stabilizáció érdekében. Kijelentette: arra fog törekedni, hogy a lehető legszélesebb társadalmi és politikai szövetséget hozzák létre annak érdekében, hogy megalkossák a stabilizációról és a növekedésről az új középtávú gazdasági és társadalompolitikai programot. Erre rácáfoltak a csúcson elmondott beszédeikben a Fidesz és a KDNP vezetői.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke úgy látta, megszorító csomag van kibontakozóban, ami az eddigi felelőtlen szocialista politika folytatása, ezért a kormánytervek elleni összefogást és nemzeti növekedési programot javasolt, amelynek középpontjában az adócsökkentés áll.
Elutasította a kormányzati megszorító csomagot Semjén Zsolt KDNP-elnök is, aki szerint nem lehet a válság árát a bérből élőkkel megfizettetni.
Az MDF elnöke, Dávid Ibolya egyéves válságkezelési programot indítványozott. Ennek részeként 2009-ben egy évre felfüggesztenék a 13. havi nyugdíj kifizetését, 2008-as szinten tartanák a közalkalmazotti és köztisztviselői béreket, a nyugdíjakat, a közszférában eltörölnék az idei jutalmakat, bónuszokat, felfüggesztenék a vállalkozásoknak adott vissza nem térítendő támogatásokat, a családi pótlékot pedig az egy főre jutó jövedelemhez kötnék.
Gyurcsány Ferenc a 13. havi nyugdíjra és a bérek nominális szinten tartására vonatkozó indítványt túlságosan radikálisnak nevezte.
Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke szerint szigorúbban kell csökkenteni a költségvetési kiadásokat, az állami kiadások visszafogására be kell vezetni a költségvetési plafont, és hosszabb távon szükség van adóreformra is. A liberálisok azonban a válsághelyzetben nem szorgalmaznak adócsökkentést.
A kormányfő azt javasolta, hogy a válság kezelése után a tanácskozáson résztvevők keressék a nemzeti megállapodás lehetőségét az euró bevezetésének menetrendjére, a nyugdíjreformra, a szociális, illetve az önkormányzati rendszer megújítására. Kijelentette: a nemzetközi pénzügyi válság magyarországi hatásainak csökkentésére az uniós források felhasználását felülvizsgálják, de remélik, hogy a már elindult beruházásokat nem kell leállítani.
Veres János pénzügyminiszter a hozzászólásokra reagálva azt mondta: egyetértenek azzal, hogy az adóegyszerűsítéssel, a gazdaság fehérítésével kapcsolatos javaslatok kerüljenek a Ház elé, akár képviselői indítványként, akár kormányjavaslatként. Kitért arra, hogy egyetért az adóbeszedés egyszerűsítésére vonatkozó javaslatokkal.

"Többre becsülöm az őszinteséget, mint a hamis illúziókat!"

"Ne azzal foglalkozzunk, mit miért nem lehet megoldani, hanem azzal, hogyan tudunk az alapfunkciók ellátásának megfelelni" - ez az idézet dr. Gyenesei Istvánnal készített interjúból származik, a beszélgetés 1991-ben az ÖN-KOR-KÉP májusi számában jelent meg. Akkoriban a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke egy új megyei modellről a "szolgáltató megyéről" beszélt. Azóta a helyi önkormányzatok nagykorúvá váltak, Gyenesei István pedig önkormányzati miniszter lett.

Nem is olyan rég Somogyországban a Helyi Önkormányzatok Napján miniszterként úgy fogalmazott: a tizennyolc esztendős önkormányzati rendszer elérte a nagykorúságot, ezért úgy is kell viselkednie. Mire gondolt?

- Amikor önkormányzati rendszerünk "nagykorúságáról" beszéltem, jelképes kifejezéssel, részben a megtett útra, részben az "ifjú felnőtt" szüleinek további felelősségére utaltam. Azokra a "gyermekbetegségekre", a "kamaszkor" átmeneti válságaira gondoltam, amelyek természetes velejárói egy új rendszer bevezetésének és megszilárdulásának. Itt az ideje, hogy mindezekből levonjuk és rendszerezzük a tanulságokat. Ne engedjük el a nagykorúvá vált önkormányzati rendszer "kezét", hanem közös felelősséggel egyengessük további útját.

Ez jelentené a reformot?

- Európai értelemben is korszerű, a jogállamiság próbáját kiálló önkormányzati rendszerünk szilárd alapokon nyugszik, bírja a hullámverést. Rendelkezik az egészséges rendszerek dinamizmusával, alkalmazkodóképességével, nyitottságával. Minden természeti vagy emberi alkotás csak akkor lehet hosszú távon szilárd, ha folyamatosan karbantartjuk, részelemeiben szükség esetén megújítjuk. Ez a reform lényege, ez a mi felelősségünk.

Hogyan lehet megvalósítani a helyi önkormányzatok szervezeti autonómiája mellett, az önkormányzatok gazdasági és pénzügyi autonómiáját?

- Az önkormányzatok je-lenleg is rendelkeznek gazdasági és pénzügyi önállósággal. Saját bevételeikkel szabadon gazdálkodhatnak, de a központi költségvetésből kapott támogatás jelentős része is "kötetlen felhasználású", vagyis az önkormányzatok maguk dönthetik el, hogy mire mennyi pénzt áldoznak. De szem előtt kell tartaniuk természetesen a kötelező feladataikat. Gazdasági önállóságuk többek között abban nyilvánul meg, hogy saját felelősségükre vállalkozhatnak, vagyonukkal szabadon rendelkezhetnek, gyakorolhatják tulajdonosi jogaikat. Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, szabályszerűségéért pedig a polgármester a felelős.

A Helyi Önkormányzatok Napján a jövő évi központi költségvetési javaslatról szólva ismertette, hogy az önkormányzatok hitelforrások nélkül 3500 milliárd forintból gazdálkodnak, ehhez az állam 1422 milliárd forintot biztosít (azóta változott!) - ez a korábbi évhez képest ugyan 8,7 százalékkal magasabb - , de még így sem éri el a költségvetésük 50 százalékát! Ön szerint jó ez így?

- Ez egy átlag. Minnél kisebb az önkormányzat, annál nehezebb a feladatellátás. Tudni kell, hogy az önkormányzati finanszírozás forráselosztó, és nem feladatfinanszírozó. Jellemzője a "többcsatornás" forráselosztás. A központi költségvetési hozzájárulások és a saját bevételek együttes rendszere biztosítja, hogy a törvényben előírt feladatok ellátásához szükséges pénzügyi fedezet az önkormányzatoknál rendelkezésre álljon. Ez megosztja a felelősséget az állam és a helyi szervek között, ugyanakkor megteremti a bevételi érdekeltséget. A helyi bevételek növekedése nem csökkenti a központi támogatást, hanem lehetővé teszi a kiadások növelését.

A kisebb települések polgármesterei kivéreztetésről beszélnek, a kistelepülések filléres gondokkal küzdenek, mégis ragaszkodnak intézményeikhez. Sok helyen az utolsó remény az iskola fenntartása. Egy Nógrád megyei, 1200-as évekig visszavezethető hagyományokkal rendelkező 111 fős település polgármestere valamelyik fórumon azt kérdezte: vajon milyen gyökere lesz annak a gyereknek, aki más településen szocializálódik? Egyetért a felvetéssel?

- Igen! Személyes tapasztalataim vannak a Somogy megyei kistelepüléseket illetően. Egyetértek azzal, hogy a megoldások keresésénél rangsorolni kell az érveket és ellenérveket, mindig a gyermek hosszú távú érdeke a meghatározó. Helyes, ha a gyermeknek gyökerei vannak, ha a szüföldjén asszimilálódik, én is azt tartom jónak, ha az első négy osztályt a saját falujában végzi, de később már más szempontoknak is érvényesülniük kell! A kistelepülések gyermekeinek az esélyegyenlőségét segíti, ha néhány kilométerrel arrébb egy körzeti iskolába járnak - ahová iskolabusz szállítja őket - , és jóval több, a mai igényekhez alkalmazkodó tudásra tehetnek szert. Ez könnyen belátható és ez elsősorban a gyermek érdeke. Mindezt önkormányzatnak, pedagógusnak egyaránt tudomásul kellene vennie. A társulások megalakulásának és fenntartásának egyik legfőbb oka a költségtakarékos megoldások keresése, a közszolgáltatás színvonalának emelése, a közös feladatellátás biztosítása. Be kell látni, hogy nem minden önkormányzat képes önállóan működtetni intézményeit, és meg kell jegyezni, ez nem is gazdaságos.

Ön egy fórumon úgy fogalmazott: "A megyék a kötvénykibocsátással a saját sírjukat ássák". Mit tesznek ellene, korlátoznák az önkormányzatok hitelfelvételének "szabadságát"?

- Az államadósságon belül az önkormányzatok adósságállománya alacsony mértékű. Ugyanakkor a 2007. évtől megfigyelhető a kötvénykibocsátások emelkedése. Ez jelzés értékű. Ebben a helyzetben indokolt a kötelezettségvállalási korlát újraszabályozása. Az önkormányzati törvény módosítására tett javaslatunkat már egy éve benyújtottuk az Országgyűlésnek. Ennek egyik eleme, hogy az önkormányzatok csak fejlesztési célra vállalhatnának kötelezettséget, működési célra kizárólag likvid hitelt vehetnének fel, amelyet egy naptári éven belül vissza kell fizetniük (vagyis megszűnne a hosszú távú, működési célú hitelfelvétel, illetve kötvénykibocsátás). A kötvénykibocsátás más veszélyeket is hordoz magában. Az, hogy a türelmi idő lejáratát követően kell csak megkezdeni a törlesztést, az átháríthatja, kitolja a felelősséget a következő ciklusokra. Veszélyforrást jelenthet, hogy az önkormányzatok a kötvénykibocsátásból származó forrásaikat a tapasztalatok szerint gyakran felélik, vagyis működésre használják fel. Fontos szempont, hogy a települések csak olyan beruházás megvalósítását vállalják fel, amelynek eredményeként létrejött létesítményt a későbbiekben is fenn tudják tartani, hosszú távon működtetni tudják.

Valahol úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzatok számát nem lehet kívülről meghatározni, nem az önkormányzatok számát kell csökkenteni, hanem működőképes hivatalokat kellene működtetni. Mire gondol, mitől lesz jobb, ha mindezt tizennyolc évig nem sikerült megoldani?

- Megismétlem, az önkormányzatok számának csökkentését nem támogatom. Az viszont meggyőződésem, hogy a szemléletváltozást állami oldalról a körjegyzőségek ösztönzése vagy a körzetközponti jegyző hatáskörének erősítése segíti. Az önkormányzatok többségénél a pénzügyi nehézségeket az okozza, hogy nem megfelelő méretű intézményrendszert működtetnek, és túl sok önként vállalt feladatot látnak el. Ezen önkormányzatoknál racionalizálásra van szükség az intézmények és a létszámgazdálkodás terén is. Erre egyrészt jó megoldás a társult feladatellátás, és a kisebb települések esetén a körjegyzőséghez való csatlakozás. Hogy mitől lesz jobb a jövőben? Azért, mert - részben a pénzügyi ösztönzőknek köszönhetően - egyre több önkormányzat ismeri fel ezek előnyeit. Tavaly 109 új körjegyzőség alakult, 69 körjegyzőség új taggal bővült, és az intézményfenntartó társulásokban részt vevő önkormányzatok számában is jelentős a növekedés.

Miközben több jelentés szól az önkormányzatok nehéz anyagi helyzetéről, a miniszteri kinevezése után úgy nyilatkozott: nem igazán lát esélyt arra, hogy az önkormányzati szektor többletforráshoz jusson a központi költségvetésből. Biztos abban, hogy jók az ilyen válaszok? Az önkormányzatok nem örülnek az ilyen nyilatkozatoknak!

- Én többre becsülöm az őszinte választ, mint a hamis illúziókat. Valóban nem ígértem, mert nem ígérhettem több forrást, hiszen a konvergenciaprogramban foglaltak teljesítése, a tartós egyensúly megteremtése érdekében az államháztartás alrendszeriben takarékos gazdálkodásra van szükség. Ez határozza meg a jövő évi költségvetési törvényjavaslat tervezését, a források - így az önkormányzati támogatások - nagyságát is.

Nap mint nap azt hallani, hogy a jelenlegi parlamenti összetétel és a kisebbségből való kormányzás nem teszi lehetővé azt, hogy legalább az önkormányzatokat érintő legfontosabb döntések megszülessenek. Ön hogy látja, miben tudnak megegyezni?

- Nem a kisebbségi kormányzás, hanem a reformok kétharmados támogatottságának hiánya fékezi a folyamatokat. Csak a töretlen optimizmus mondatja velem, hogy legalább azokban a kérdésekben, amelyekben a KÖEF keretében az önkormányzati érdekszövetségekkel sikerült konszenzusra jutni, megszerezhető ez a támogatás. Ilyenek például: a körjegyzőség alakításához kapcsolódó feltételek enyhítése, a bizottsági rendszer korszerűsítése, az önkormányzati pénzügyi fegyelem erősítése, a vagyonkezelői jog kiterjesztése, a cél- és címzett-támogatási rendszer átalakítása.

Egyetért azzal a javaslattal, hogy polgármester ne lehessen országgyűlési képviselő?

- Véleményem szerint ezt nem kell korlátozni. Nem baj, ha az önkormányzati érdek ilyen módon is megjelenik az Országgyűlésben. A konkrét esetek, pedig különbözőek, sok függ az illető személyiségétől, munkabírásától, a település nagyságától stb. A központi "tiltást" nem tartom indokoltnak. A választóknak ugyanakkor tudniuk kell, hogy döntésük esetleg "kettős jogállást" eredményez.

Mi a véleménye arról, hogy csökkenjen a helyi önkormányzatok képviselő-testületének létszáma?

- Egyetértek a gondolattal, azonban a KÖEF legutóbbi ülésén az önkormányzati oldal azzal a feltétellel támogatta a differenciált létszámcsökkentést, hogy kössük össze az Országgyűlés létszámának csökkentésével.

Hol tart az egyeztetés a polgármesterek és az alpolgármesterek jogállásának megerősítését illetően, egyetért-e azzal, hogy azokon a településeken, ahol 500 vagy 1000 alatti a lakosok száma, csak társadalmi megbízatású polgármesterek legyenek? Nem kellene ezt az önkormányzatokra bízni? Nagyobb lélekszámú települések esetében is lehetnek finanszírozási gondok?

- A polgármesteri és alpolgármesteri jogállás felülvizsgálata, megerősítése kérdéskörében a KÖEF legutóbbi ülésén konszenzus alakult ki. Támogatást kapott a polgármesteri "vétó", vagy az alpolgármester megválasztásának és visszahívásának újraszabályozása. A kérdésben említett létszámhatárokról egyelőre nem alakult ki teljes összhang, de ezt össze kell - mert össze lehet - kapcsolni a jegyzők munkájának államigazgatással történő szorosabbá fűzésével.

Milyen segítséget remélhetnek az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések a pályázatoknál?

- Elsősorban a működésüket kell segíteni. Idén eddig több 1000 pályázatra 6 milliárd forintnyi támogatást utaltunk az önkormányzatok részére. A beérkezett kérelmek alapján elmondható, hogy legfőképp a lejárt határidejű - gyakran 30- 60 napon túli - szállítói, közüzemi tartozások, jogerős bírósági ítélet következtében fennálló fizetési kötelezettségek, illetve közös fenntartású intézmények, többcélú kistérségi társulás felé fennálló fizetési kötelezettségek kiegyenlítésére fogják felhasználni az önkormányzatok e támogatást.

Az Önkormányzatok Napján két önkormányzati szövetség elnöke is bírálta KÖEF munkáját. Gémesi György az ünnepre való tekintettel visszafogott volt, de Wekler Ferenc, a KÖSZ elnöke úgy fogalmazott, fontolgatják, hogy a szövetségük kilép a KÖEF-ből. Gémesi viszont az önkormányzatok súlyának megfelelő tárgyalási pozíciót akar...

- A KÖEF a kormány és az önkormányzatok közötti párbeszéd egyik - tapasztalataim szerint egyre tekintélyesebbé váló - fóruma. Létrehozásával a kormány újabb intézményes lehetőséget kívánt biztosítani az önkormányzati érdekérvényesítés számára. Mind a két félnek megvan a felelőssége abban, hogy ez a fórum betöltse hivatását. Gémesi társelnök úr bejelentette, hogy átfogó javaslatot készít az önkormányzati érdekérvényesítés egész rendszerének áttekintésére. Érdeklődéssel és nyitottan várjuk a javaslatot.

Csiky Ildikó