A pénzügyi világválság és a közelgő gazdasági válság veszélyeinek elhárítása érdekében a kormány október 17-én új büdzséjavaslatot nyújtott be a parlamentnek. A korábbinál lényegesen szigorúbb költségvetés az ígéretek szerint nem érinti jelentősen az önkormányzatokat, kivéve a közszférában várhatóan elmaradó reálbéremelkedést. A kabinet azt ígérte, hogy az állam minden törvényben rögzített kötelezettségének eleget tesz 2009-ben is. 

Az  átdolgozott 2009-es költségvetési tervezet 144,5 milliárd forinttal csökkentené a kiadásokat a válság előtt benyújtott eredeti javaslathoz képest. A várható bevétel 62 milliárd forinttal lesz kevesebb. A kiadáscsökkentés kétharmada - mintegy 100 milliárd forint - az egyedi és normatív támogatások, valamint a családtámogatások csökkentéséből származik. Az új költségvetési tervezet a nyugdíjak reálértékének emelkedésével nem,  csak értékük megőrzésével számol. A nyugdíjkorrekciós programot szeptemberig leállítják, a családi pótlékot pedig idei értékén fagyasztják be 2009 első 8 hónapjában.
A kormány 895,1 milliárd forint államháztartási hiánycélt tűzne ki 2009-re, így a hiány 80,8 milliárd forinttal lesz kisebb az eredetileg tervezettnél, ami 3 százalék alatti értéket jelent. A GDP, azaz a bruttó hazai össztermék 3 százalék helyetti 1,2 százalékos növekedésével számolnak. Az inflációt is lefelé korrigálták 4,3 helyett  3,9 százalékra. Ennek következtében a nominális GDP a korábban feltételezett 29 110 milliárd forintról 28 490 milliárdra csökken.
Az átdolgozott költségvetési törvénytervezet a központi költségvetés 773,3 milliárd forintos hiányával, az önkormányzatok 134 milliárd forintos hiányával, a nyugdíjbiztosítási alap egyensúlyával és az egészségbiztosítási alap 6,7 milliárd forintos hiányával, valamint az elkülönített alapok 19 milliárd forintos többletével számol. A központi költségvetés bevételi főösszege 62,2 milliárd forinttal 8 457,93 milliárd forintra mérséklődik. Az új költségvetési törvényjavaslat 9 231,27 milliárd forint kiadással számol, ami 144,5 milliárd forinttal alacsonyabb a korábbi előirányzatnál.
A korábbi közlés szerint a Robin Hood-adónak is nevezett új közteher lenne az egyetlen, amelyet a kormány meghagyna a jövő évi adócsomagból. A  nemzeti csúcson azonban a miniszterelnök már arról beszélt, hogy az adóegyszerűsítést és a gazdaság fehérítését szolgáló adómódosítást is a T. Ház elé szeretnék terjeszteni, ha sikerül megállapodni egy többség által támogatható javaslatról.
Megmaradna a nyereséges vállalkozások 4 százalékos különadója, amelyből a kormány 30 milliárd forinttal több bevételre számít jövőre, mint idén. A büdzsé javított változatában az általánossá tett cégautóadó már nem szerepel, így az ebből várt 37 és fél milliárd forint többletbevétel sem.

Nem romlik az önkormányzatok pénzügyi pozíciója

A jövő évi büdzsé új, szigorú megtakarításokat tartalmazó javaslatát október 17-én nyújtotta be a kormány a parlamentnek. Jauernik Istvánt, az önkormányzati tárca szocialista államtitkárát a főbb számok ismeretében kérdeztük.

- Hogyan érinti a megszorító csomag az önkormányzatokat?
- Az önkormányzatoknál a szándék és a cél nem változott. A többletfeladatok teljesítésének költségét a központi büdzsé állja, az elmaradt feladatok után járó összeget viszont elvonja a költségvetés. Ezért a csomagban az önkormányzatoknak nyújtott támogatások, hozzájárulások és az átengedett szja ötmilliárddal több, mint ami a korábbi javaslatban szerepelt. Tehát nem 1422, hanem 1427 milliárd forintot kapnak az önkormányzatok.
- Miből jön össze a plusz ötmilliárd?
- Egyrészt, mert jövőre mégsem csökken a munkaadók által fizetett járulék, ami 16 milliárd forint pluszt jelent. Másrészt, 11 milliárd forint mínusszal kell számolni az alacsonyabb infláció miatt, ami érinti a nyugdíjak és a szociális ellátások kifizetését. Emellett az Új Tudás Program néhány eleme is később indul el. De ezek csak a rendszeren "átfutó pénzt" jelentenek.
- Érzékenyen érintheti viszont a szigorúbb költségvetés a közszféra dolgozóinak bérét, amelynek befagyasztásáról beszélnek.
- Az önkormányzatnál dolgozó közszolgáknak, köztisztviselőknek, tűzoltóknak bizonyosan kevesebb pénzt tud a büdzsé biztosítani. Vagyis nem lesz reálbérnövekedés, a szociális juttatások is csökkenhetnek. Amennyivel többet kell 2008-hoz képest fizetni, annyit megkapnak az önkormányzatok. Így véleményem szerint pénzügyi pozíciójuk nem romlik majd.
- Bajba kerülhetnek viszont a túl magas hitelállományt felhalmozó önkormányzatok. A csődök elkerülése érdekében az ő megsegítésüket is tervezi a kormány?
- A 2007-es és 2008-as évek ezzel ellentétes számszaki eredményt mutatnak. Azaz, az önkormányzatok hitelfelvétele és -állománya is jelentősen csökkent. Inkább kötvényeket bocsájtottak ki, amelyeknek túlnyomó részét betétekbe, állampapírokba fektették. Ami igazán gondot jelenthet, hogy a - főként a devizaalapon kibocsájtott - kötvényeknek komoly árfolyamkockázatuk van. Ezen önkormányzatok most azon gondolkodnak, milyen pénzügyi művelettel védjék ki ezt a kockázatot.
- Számukra nem készülnek valamilyen alapot létrehozni, elkerülendő egy esetleges csődöt?
- A kormány általában foglalkozik a devizakockázatok mérséklésének lehetőségeivel, de nem támogatásban gondolkodik. Nem mindegy azonban, hogy fejlesztési avagy működési hiányt finanszíroznak hitelből, kötvényből. Ha egy beruházást akarnak ilyen módon elindítani, érdekesen alakulhat a projekt. A támogatást ugyanis euróban kapja az önkormányzat, ami jelenleg forintra váltva a tervezettnél jóval többet ér. Így az önerő arányának függvényében dőlhet el, el tudják-e indítani a beruházást. Az sokkal jobban jár, akinél a támogatás 90 százalék, míg az önerő csak 10, szemben a 60- 40 százalékos aránnyal.
- A kormányfő és Bajnai Gordon gazdasági miniszter az uniós források átcsoportosítását, a fejlesztések felülvizsgálatát, esetleges elhalasztását ígérte. Mikor dől el, mely beruházások maradhatnak?
- Ez attól függ, a világméretű pénzügyi válság hogyan alakul az elkövetkező hetekben. Nehéz megmondani, mi lesz egy-két hónap múlva. A tervezet egyébként már a kormány előtt van. Annyi biztos, hogy a jövő évi költségvetésben 2,5 milliárd forinttal 17 milliárdra nő az EU-önerő Alap, ami elég jelentős többletforrás, nagy segítség az önkormányzatoknak. Főként a hátrányos helyzetű térségben lévőknek, a kistérségi társulás keretében tervezett  beruházásoknak jelent előnyt.

           Németh Era