Pályázati feltételek

Lényeges a pályázó, a támogatott, illetve a támogató(k) egyértelmű meghatározása, a feladatok, hatáskörök és felelősségek rögzítése. Az új megközelítésben a pályázó a tulajdonosi közösség (társasház, lakásszövetkezet, önkormányzat), az állam és az önkormányzat támogatói szerepet vállal. Amennyiben a pályázó a tulajdonosok közössége, akkor az önkormányzat döntése, hogy a pályázati rendszerben milyen szerepet vállal. Támogatóként joga, hogy a vállalt támogatást feltételekhez kösse, legyen szó anyagi vagy közreműködői támogatásról (anyagi támogatás, közbeszerzés lebonyolítása, műszaki ellenőrzés stb.). Vállalt szerepeit saját tulajdonában lévő gazdasági társaságára - vagyonkezelő, távhőszolgáltató - delegálhatja, támogatásának formáit, mértékét és feltételeit - saját pályázati kiírásában jogosult meghatározni. Fontos az egyes hatósági engedélyek, jóváhagyások előírása, egyeztetések kötelezővé tétele.
Panelprogram. A legnagyobb érdeklődéssel kísért, legsikeresebb pályázata a minisztériumnak az iparosított technológiával készült lakóépületek energiatakarékos felújítására kiírt pályázat, közismertebb nevén a panelpályázat, melynek keretében nyílászárók cseréjére, homlokzatok, tetők, födémek hőszigetelésére, gépészeti felújításokra (fűtés, szellőzés, elektromos rendszer, lift) lehetett igényelni vissza nem térítendő állami támogatást. A pályázat célja a lakások energiafelhasználásának csökkentése.
A panelprogram műszaki tartalmában, a finanszírozásban és pályázati rendszerében egyaránt jelentős változásokat tartalmazott. Műszaki tartalmában lényeges újdonság a megújuló energiaforrások beépítésének támogatása, az energetikai elvárások szigorodása - az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) kormányrendelet előírásai ebben a pályázatban érvényesíthetők először. Lényeges elem, hogy a fűtési rendszer szabályozottsága és mérhetősége - legalább az épület szintjén - a homlokzati hőszigetelés és a nyílászárócsere esetén egyaránt követelmény. Ennek oka az, hogy az épület jobb energetikai jellemzőiből eredő megtakarítás csak a fűtés szabályozásával realizálható.

Az egy lakásra jutó legnagyobb támogatás 400 ezer forintról 500 ezer forintra nőtt. Ezzel a kormány a magasabb műszaki tartalmú - komplex - felújításokat ösztönzi, mivel ezek a munkák eredményezik a legmagasabb energiamegtakarítást. A pályázat hosszú távú finanszírozása először megoldott ebben az évben: a konvergenciaprogram költségvetése a 2011-ig tartó időszakban éves szinten tízmilliárd forint felhasználását teszi lehetővé. A finanszírozás új - piaci - modellje, az úgynevezett harmadik feles, vagy ESCO-vállalkozás, ahol a projektben résztvevő vállalkozó kockázatot vállal az általa ígért megtakarítás teljesüléséért.
A pályázatok eddig az önkormányzatok, 2008-ban a lakóközösségek számára lett meghirdetve. Ez szabadságot jelent az önkormányzatok számára támogatási döntéseik meghozására, egyben megnyitja a pályázás lehetőségét azon lakóközösségek előtt, amelyek korábban az önkormányzati pályázat hiányában nem nyújthatták be igényüket. Az állam 1/3 arányú részvételét elnyerését feltételezve ezeknél a munkáknál a 2/3 arányú lakóközösségi sajáterőt ténylegesen a lakóknak kell kiállítaniuk - az önkormányzat közreműködése nélkül. Ez nyilvánvalóan akadály a pályázat szempontjából, illetve korlát lehet az elvégzendő munkák tervezésénél.
A pályázatban bizonyos munkanemek (nyílászárócsere, hőszigetelések, szellőzőrendszer felújítása) tűzoltósággal való véleményeztetésének előírása az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal való egyeztetések eredményeként született. A pályázatban a projektek monitoring rendszerének erősítésére hívják fel a figyelmet. A pályázati kiírás tartalmazza, hogy a beépített szerkezetek komplex felújítása esetén az épület egészének meg kell felelnie a 2006. szeptember 1-jén életbe lépett, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet előírásainak. Ez a követelmény a korábbi pályázatok során támasztottnál magasabb energetikai elvárást jelent. Az elkészült felújítási projektek a jelentős energiamegtakarításon túl a lakótelepek városképi, erkölcsi és anyagi felértékelődését is magukkal hozzák. A program folytatása országosan is mérhető energiamegtakarítást, a felújításokban résztvevő lakóközösségek, családok számára fűtési költségeik érdemi csökkentését - ezzel párhuzamosan azonban lakhatásuk "imázsának" értéknövekedését is jelentik. A felújítási program továbbvitele az állam számára az az alternatíva, amellyel nem a pazarló fogyasztás lakossági terheit, hanem az energiafelhasználást magát csökkenti. Ez a befektetés - az energiaárak mozgásának várható irányát figyelembe véve - a lakosság és az állam számára értékelhető időn belül megtérül.

A műszaki tartalom fő jellemzői. Az épületek felújításának elemei (hőszigetelés, külső nyílászárók cseréje, gépészeti rendszerek felújítása) megmaradtak, viszont előírják az épületre vonatkozó energiatakarékos felújítási koncepcióterv készítését, megszüntetik a külső környezeti felújítás támogatását. A fűtés szabályozása és mérése a hőszigetelés, illetve a nyílászárócsere feltétele. Az épületek tűzvédelme szempontjából hangsúlyt kap a szellőzőrendszerek felülvizsgálata, tisztítása, illetve felújítása a megfelelő légcsere. Előírják az épületek statikai felülvizsgálatát az állékonyságra vonatkozóan, és sokak örömére a pályázatokból kikerült a távhőszolgáltatásról való leválás támogatásának tiltása a megújuló energia felhasználásának elősegítésére.
A megújuló energiaforrások alkalmazása az unió által és a TNM rendeletben egyaránt megfogalmazott elvárás, a távhőszolgáltatásról való leválás tiltása a megújuló energiaforrások alkalmazása esetén semmi esetre sem indokolt.
A gépészeti rendszerek támogatható elemei között megjelennek a megújuló energiaforrások: a megújuló energiaforrások az épületek melegvíz-szolgáltatásába (napkollektor) és a fűtési rendszerbe (hőszivattyú, napkollektor) egyaránt bekapcsolhatók, az alkalmazás támogatása esetén az engedélyezési és a működési garanciákat kell beépíteni.

A pályázat finanszírozása

Az állam 1/3 rész támogatása mellett megmarad a lakóközösség 1/3 kötelező saját ereje, azzal, hogy a fennmaradó 1/3 részt az önkormányzat saját döntése alapján finanszírozhatja. Elutasító önkormányzati döntés esetén az utóbbi részt a lakóközösség átvállalhatja. Az MFB Zrt. Panel Plusz hitelkonstrukciója a pályázat sikerének fontos eleme.
Lehetőség van - ezt a korábbi évek pályázatai is lehetővé tették - úgynevezett "harmadik feles" finanszírozási rendszerek belépésére. A finanszírozásba az önkormányzat vagy a lakóközösség oldalán - a közbeszerzés, illetve a versenyeztetés szabályait betartva - beléphetnek olyan vállalkozók, akik a munkákat saját forrásaikból elvégzik, adott esetben energiamegtakarítási garanciákat vállalnak (önkormányzati vagyonkezelők, távhőszolgáltatók, ESCO-vállalatok stb.). A maximális állami támogatás mértéke 500 ezer forint/lakásra nő.
A panelpályázat beadásának határideje szeptember 30-án lejárt. Az eddiginél nagyobb volt az érdeklődés: a beérkezett 1847  pályázat több mint 92 ezer lakás 29,3 milliárd forint nagyságrendű állami támogatási igényét jelenti. Ez a nagyságrend - figyelembe véve a hiánypótlások utáni lemorzsolódást, a projektek megvalósításának időigényét - a konvergenciaprogram keretén belül kezelhető. A kormány a program finanszírozására szükség esetén további források bevonását is ígérte.

Az ÖKO-program a fűtési rendszer szabályozását, a költségosztók, illetve a mérők felszerelését célozza. Az önálló meghirdetést az indokolja, hogy a viszonylag olcsó beavatkozás önmagában is 8- 15 százalék megtakarítást eredményezhet, de ennél is fontosabb, hogy segítheti a lakóközösségeket a magasabb szintű felújításokra vonatkozó döntéseik meghozatalában. Ebben a programban eredetileg 35 százalék támogatást lehetett igényelni - maximum lakásonként 54 ezer forintot - ezt a kormány szeptemberben 50 százalékra és 77 ezer forintra növelte, és a beadás határidejét 2009. június 30-áig meghosszabbította.

A kéménypályázat célja az egycsatornás gyűjtőkémények biztonságtechnikai felújításának támogatása. A meghirdetendő pályázat a 2006. évi pályázat műszaki-pénzügyi tartalmának változatlanul hagyásával kizárólag a pályázó személyét illetően változtatott a "panel-pályázathoz" hasonlóan. A pályázatban résztvevők szerepeinek tisztázásával itt is a pályázó a tulajdonosi közösség (társasház, lakásszövetkezet, önkormányzat), az állam és az önkormányzat támogatói szerepet vállal. A 2003 óta működő pályázatra évente átlagosan 200- 250 pályázat érkezik be, melynek keretében mintegy 7000 lakás kéményeit tehetik a lakók biztonságossá. A támogatás mértéke itt magasabb, 40 százalék vissza nem térítendő állami támogatáshoz még 30 százalék önkormányzati támogatás is kapcsolódhat.

Pályázati dömping

Jelenleg a beérkezett nagyszámú pályázatok (az országból a három pályázatra összesen 2286 db!) feldolgozása, hiánypótlása folyik, az értékelhető pályázatokra vonatkozóan az első döntési kör várhatóan decemberben lesz. A panelpályázatokban a lakásonkénti átlagos támogatási igény lényegesen megnőtt: az eddigi 200 ezer forintról 310 ezer forintra. Ez azt mutatja, hogy a lakóközösségek többsége komplexebb beruházásokra adott be pályázatot.
Ezeknek a felújításoknak a megvalósításához 2013-ig több, mint 30 milliárd forint állami támogatás, 90 milliárd forint beruházás szükséges, amivel további 90 ezer lakás - az eddiginél jobb minőségű és hatékonyabb felújítása valósítható meg. Ez a befejezést követően éves szinten - áremelkedéssel nem számolva - 3,9 milliárd forint megtakarítást jelent. A 2008- 2013. években mindösszesen 16,75 milliárd forint megtakarítás jelentkezik.
Az  Önkormányzati Minisztérium a következő pályázat meghirdetését legkésőbb 2009 szeptemberéig tervezi, de a kiírás feltétele, hogy új források álljanak rendelkezésre.

A beadott pályázatokról egy kis statisztika...

A 2286 pályázat 91 településről érkezett 115 ezer lakásra vonatkozó felújítási igényre. Az összes tervezett beruházás értéke 93,4 milliárd forint, ebből 30,2 milliárd forint az állami támogatási igény, és 18,7 milliárd a pályázók részére már odaítélt önkormányzati támogatás értéke. Ez több tényt is jelent: egyrészt sok önkormányzat anyagi lehetősége nem tette lehetővé valamennyi pályázat támogatását, ha adott is, nem mindig 1/3-ot, több helyen annál kevesebbet, például 25-20-17 százalékot. Jelenti azt is, hogy a pályázók igen nagy hányada nagyobb önrészt vállalt az 1/3-nál.
A pályázók között képviselteti magát mind a 23 megyei jogú város, akár a támogatási igényt, akár a lakásszámot tekintve közel az igény közel 50 százaléka ezekben a városokban jelentkezik. Budapesten egy-két kerülettől eltekintve az elmúlt években nem volt túl nagy érdeklődés, ez azoban ebben az évben igencsak megváltozott: összesen 35 ezer lakás 7,5 miliárd forint támogatási igénye érkezett be.
A 12. oldalon található táblázat a fővárosi kerületek részvételét mutatják állami támogatási igény és a pályázatban részt vevő lakások számát tekintve. Budapesten kívül még négy városból, Szegedről, Nyíregyházáról, Miskolcról és Kecskemétről érkezett be egymilliárd forintnál magasabb támogatási igény, az érintett lakásszám ezekben a városokban 3500- 5990.
A kisebb városokból nem tehetetlenségből nem nyújtottak be annyi pályázatot, mint a nagyobb városokból, hanem mert ott nagyságrendileg kevesebb az iparosított technológiával épített lakóház. Ez a tény például a fajlagos részvétellel is bizonyítható, ha az egyes települések pályázataiban részt vettek számát hasonlítjuk a település teljes lakosságszámához, az így kapott arányszám sokkal jobban mutatja az adott település aktivitását. 0,17 százaléktól 28,83 százalékig igen széles a skála, az átlag 5,76 százalék. A legkisebb szám Salgótarjánt jellemzi, a legnagyobb Pétfürdőt, a már említett négy nagyvárosban 8- 9 százalék, Budapesten 5,17 százalék.
K. Zs.