Önkorkép - 2009. január-február

A busójárás eredetére két magyarázat is létezik: a törökűzés és a télűzés.
A törökűzés mondája szerint a törökök által sanyargatott Mohács lakói, a sokácok, a Mohács-szigetre menekültek. Egyik este a nekikeseredett bujdosók előtt, a tábortűznél, megjelent egy öreg sokác ember. Ne féljetek, sorsotok hamarosan jobbra fordul - mondta, majd eltűnt. Hamarosan egy délceg, álarcos vitéz lépett a menekültek közé. Utasítására azok álarcokat, maszkokat öltöttek, és az éj leple alatt áteveztek a folyón, és fafegyverekkel, kereplőkkel nagy zajt csapva hoztak rettenetet a törökre, elűzték őket a városból.
A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. Farsang utolsó csütörtökén a gyermekek öltöznek maskarába.
A busójárás más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik.

A világörökség része lehet
a mohácsi busójárás

Mohács életében az egyik legnagyobb dolog a farsang idején tartott busójárás. Bár az esemény sokat változott az évek alatt, az alapmotívumok még mindig ugyanazok: jelmezbe bújtatott szőrős figurák kereplőket pörgetnek, lisztet szórnak a nézőkre, koporsót égetnek, néha még ütlegelik is a turistákat. Most a világörökség részének nyilváníthatják az eseményt. A Közkincs Művészeti és Kulturális Közhasznú Egyesület 2007 óta a hagyományos "busóműsorokon" túl fesztiválprogramokat is szervez a télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepen. Idén február 20-tól Mohács öt különböző helyszínén várják az érdeklődőket, a jó hangulatra vágyókat.

A Busófesztivál kiemelt rendezvényei közé tartozik a III. Országos Népzenei Tehetségkutató Verseny és a II. Nemzetközi Farsangi Dudás Találkozó. A szervezők a támogatásokból fenntartott rendezvényt 2010-ben nemzetközi álarcos fesztivállá szeretnék fejleszteni, úgy gondolják, hogy a velenceiek is egyszer így kezdték el valamikor...

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) budapesti székhelyén tartották a Mohácsi Busófesztivál beharangozó sajtótájékoztatóját, ahol a fülsiketítő kereplők és dudák az értékek megőrzésére, társadalmi szerepvállalásra hívták fel a figyelmet.
A rendezvényt a Magyar Fejlesztési Bank támogatja. Dr. Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy a Mohácsi Busófesztivál éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival. Hangsúlyozta, hogy az MFB számára fontos a hagyományok őrzése, a zenei értékek közvetítése, a társadalmi szerepvállalás.

Újabb négy év várakozás

Új főjegyzője van a Csongrád Megyei Közgyűlésnek. Kovalcsik Andrea személyében új főjegyzőt választott február 12-ei ülésén a Csongrád Megyei Közgyűlés. Az új főjegyzőt február 19-ével határozatlan időre választotta meg a közgyűlés - közölte Magyar Anna elnök. A posztra Kovalcsik Andrea egyedüliként pályázott.
Kovalcsik Andrea 2000-ig ügyvédként tevékenykedett, majd a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatalban, 2005-től pedig a Fogyasztóvédelmi Felügyeletnél dolgozott, ahol a regionális igazgatói posztot is betöltötte.

KÖSZ-állásfoglalás a Volán-társaságok privatizációjáról. A Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének (KÖSZ) Választmánya a 2009. február 2-ai ülésén áttekintette a Volán-társaságok esetleges privatizációjával kapcsolatos kérdéseket, s az alábbi állásfoglalást hozta: Tekintettel arra, hogy az országban hosszabb ideje, több alkalommal is fölvetődött a Volán-társaságok esetleges privatizációja, s minden alkalommal a nagyvárosi önkormányzatok kizárólagos kedvezményezetti pozíciója fogalmazódott meg, a KÖSZ ezt a megoldást nem tartja elfogadhatónak.
A választmány álláspontja, hogy amennyiben sor kerül e társaságok privatizációjára, és az önkormányzatok tulajdonába kerülhetnek a társaságok, úgy azok ne csupán a székhely városok, hanem az adott Volán-társaságok által érintett települések közös tulajdonába kerüljenek. A tulajdoni arányok egy céltársulási megállapodásban kerülhetnek meghatározásra, a társaságok működtetésével kapcsolatos egyéb kérdésekkel együtt.
A választmány kifejezi abbéli igényét, hogy amennyiben az itt írtakkal kapcsolatos tárgyalások, előtárgyalások megkezdődnek, úgy azokba a kistelepülések és kistérségek érdekeinek képviseletében a KÖSZ-t is vonják be.
Wekler Ferenc, a KÖSZ elnöke

A siófoki kistérségi társulás felmondja az oktatásban és az egészségügyben vállalt közös önkormányzati feladatellátást Balatonvilágossal, miután a település elállt a megyeváltás szándékától.
A megyeváltás gondolata közlekedési, egészségügyi ellátási és közoktatás-szervezési okok miatt vetődött fel. A Veszprém megyéhez tartozó Balatonvilágos ugyanis mára gyakorlatilag összeépült a Somogy megyéhez tartozó Siófokkal. A lakosok többnyire Siófokon intézik az ügyeiket, bevásárlásaikat, a község mégis olyan kistérséghez tartozik, amelynek központja a 23 kilométerre fekvő, nehezebben megközelíthető Balatonalmádi.
Balatonvilágos képviselő-testületi tagjainak többsége azonban attól tart, hogy a megyeváltás után könnyen Siófokhoz csatolhatóvá válna a település fejlettebb, nyugati része. Álláspontjuk akkor sem változott, amikor Siófok polgármestere személyesen is kifejtette: az aggályok alaptalanok és ellentmondanak a törvényi törekvéseknek is.
Januárban Fekete Barnabás, a település polgármestere aláírásgyűjtési akcióba kezdett, hogy a képviselő-testület állásfoglalása ellenére megtarthassák Balatonvilágoson a tervezett népszavazást a megyeváltásról. Az akciót azonban le kellett állítani, mert kicsúsztak a határidőből. "Az elmúlt időben a siófoki kistérség bizalmi és nem gazdaságossági alapon vállalt együttműködést Balatonvilágossal több téren is. Segítette a települést a kötelező feladatellátásban, miközben az érintett világosi intézmények után az almádi kistérség kaphatott meg bizonyos állami normatívákat. Ezért érthető, hogy a siófoki kistérség felmondta a korábbi együttműködési megállapodásokat" - fogalmazott a csalódott polgármester.

Átadták az új regionális szennyvíztisztítót Egyházashetyén

Négy Vas megyei kistelepülés - Káld, Egyházashetye, Borgáta és Köcsk - lakói örülhettek annak, hogy lakókörzetükben megoldódott a szennyvízelvezetés és működik egy korszerű szennyvíztisztító. A több mint 1,6 milliárd forintos regionális szennyvízközmű-beruházást Kiss Péter kancelláriaminiszter február 13-án avatta fel Egyházashetyén.
A szennyvízelvezetés és -tisztítás kérdése a jobb minőségű élet egyik alapkövetelménye, nem csupán egy műszaki kérdés. Vas megyében, ahol sok a kistelepülés ezt nehezebb megoldani, mint az ország más részeiben, ezért az érintett önkormányzatoknak össze kellett fogni és közös programot kellett kidolgozni.
A négy kemenesaljai kistelepülés még 2005 áprilisában pályázott címzett-támogatásra, amelynek odaítéléséről 2006-ban született döntés. A beruházás keretében 1300 lakóházat kötöttek rá a szennyvízvezetékre, a lakosság bekötésenként 330 ezer forintot fizetett. A lakossági befizetéseken túl az önkormányzatok összesen 420 millió forint saját erőt teremtettek elő, ennek érdekében kötvényt bocsátottak ki, amely 20 évre jelent adósságterhet a községeknek.

Az új helyzetről elmondta: a balatonvilágosiak várhatóan augusztustól a balatonalmádi egészségügyi ügyelethez tartoznak majd, és még nem tudni, mi lesz a Siófoki Integrált Oktatási Központból kikerülő helyi iskolával, hiszen annak 20 millió forinttal többe kerül az önálló fenntartása. Az még kérdéses, hogy az iskola újfajta működtetése megfelel-e majd az állami támogatás feltételeinek. Hozzátette, hogy a világosiak elesnek a siófokiakkal közös csomagban történő, olcsóbb energiaellátás lehetőségétől is. A világosi polgármester bízik abban, hogy a megyeváltás lehetősége nem úszott el, csak újabb négy évet csúszik a testület döntése miatt.

Gödöllőn az önkormányzatok finanszírozásáról tanácskoztak a településpolitikusok. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) által rendezett konferencián közel 500 településpolitikus, az önkormányzati miniszter, az Állami Számvevőszék és a Pénzügyminisztérium tisztségviselője valamint az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke is részt vett. Valamennyi résztvevő egyetértett abban, szükség van a közigazgatási rendszer átalakítására. Annak módjáról azonban jelentősen különbözőek az álláspontok.

Közös a felelőség. Gémesi György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere, megnyitójában a párbeszéd fontosságáról beszélt. Úgy fogalmazott, hogy ha párbeszéd van az önkormányzati szövetségek és a kormány között, az jó, mert nagyon fontos, hogy áttekintsék a települések helyzetét, ugyanis az önkormányzatok képviselői 3500 milliárd forinttal gazdálkodnak, és 10 millió embernek kell a válság idején is biztosítaniuk a szolgáltatásokat.
Az önkormányzati mi-niszter nem zárja ki a kötelező társulások létrehozását sem. Gyenesei István önkormányzati miniszter a tervezett válságkezelő program önkormányzatokat érintő elképzeléseiről beszélt. A miniszter fontosnak tartja az önkormányzati rendszer átalakítását. Véleménye szerint az önkormányzati középszint tisztázása, a működéshez szükséges megfelelő források biztosítása és a decentralizáció kérdése nem kerülhető meg. Ezekben szakmai, politikai viták vannak, szerinte a kérdések tisztázása még 1-2 évet igénybe vesz.
Gyenesei István hangsúlyozta, hogy a kormánynak nem áll szándékában az önkormányzatok számát csökkenteni, viszont a közszolgáltatás biztosítását térségi szinten tervezik. Nem zárja ki a kötelező társulások létrehozását sem. A bürokráciáról szólva a miniszter úgy fogalmazott, hogy hazánkban túl sok hivatal működik, indokolt volna a körjegyzőségekre vonatkozó szabályokat módosítani, lélekszámhoz kötni a körjegyzőségek és a hivatalok számát.
Mint lehetőség szóba került a csatlakozó községek intézménye is: erről csak abban az esetben lenne szó - mondta a miniszter - , ha egy bizonyos ideig nem sikerül polgármestert, illetve képviselő-testületet választani. Ebben az esetben a települések önrendelkezési jogosítvánnyal rendelkeznének.
Az önkormányzati miniszter erősebb jogosítványokat szánna a polgármestereknek. A polgármesterek jogállásáról szólva úgy fogalmazott, hogy vétójoggal ruházná fel a településvezetőket.
Polgármester ne legyen országgyűlési képviselő! Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere a jelenlegi önkormányzati rendszer átalakításáról beszélt. Felhívta a figyelmet a rendszerben található ellentmondásokra, úgy fogalmazott, hogy a változtatás elkerülhetetlen.
Véleménye szerint egy erős egységes önkormányzati érdekszövetségre volna szükség, amely felkészült szakértőkkel rendelkezik. Szerinte az önkormányzati választás időpontja sem megfelelő, az volna a jó, ha a parlamenti választásokat követően, legalább hat hónappal később lennének a helyi önkormányzati választások.
Csabainé érzékeny dologra tapintott, amikor kimondta, hogy szerinte összeférhetetlen a polgármesterség az országgyűlési képviselőséggel. A polgármester asszony úgy fogalmazott: ő tapasztalatból mondja, hogy ezt a kettősséget meg kell szüntetni. Javasolta, hogy a kistelepülések rendelkezzenek olyan szabad forrással, amelyről maguk dönthetnek.

Elmaradt a találkozó. Az országos önkormányzati szövetségek vezetői sajnálattal vették tudomásul, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az általa - 2009. február 18-ára - kezdeményezett tanácskozást az előző nap délutánján lemondta - olvasható a szövetségek elnökei által kiadott közleményben. A gazdasági válság közepette különösen fontos, hogy a kormány és az önkormányzatok közötti párbeszéd legmagasabb szinten történjen, lehetővé téve, hogy az önkormányzatok képviselőinek lehetősége legyen álláspontjuk, javaslataik és elvárásaik közvetlen megvitatására a kormányfővel. Az önkormányzati szövetségek a lemondással egyidejűleg felajánlott önkormányzati miniszteri tárgyalást nem kívánják igénybe venni, mivel ez nem pótolja a miniszterelnöki megbeszélést. Az önkormányzati szövetségek első együttes elnökségi ülésére a miniszterelnökkel történő tárgyalás elmaradása ellenére 2009. február 25-én sor kerül, melynek eredményéről a közvéleményt tájékoztatni fogják.

Budapest, 2009. február 18.

Dr. Sütő László, Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetsége - Dr. Wekler Ferenc, Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége - Szabó Gellért, Magyar Faluszövetség - Dr. Gémesi György, Magyar Önkormányzatok Szövetsége - Molnár Gyula, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége - Dr. Ódor Ferenc, Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége

"Az állam kivívta függetlenségét állampolgáraitól". Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke a kistelepülések "túlélési" lehetőségeiről szólt, s felhívta a figyelmet azokra a problémákra, amelyek a válságkezeléssel kapcsolatos elképzelések megvalósítása esetén sújtanák őket.
A Magyar Faluszövetség elnöke egészen 2000-ig visszatekintve, kritikusan elemezte a miniszteri keret és az önhiki aránytalanságait, és nem tudta elfogadni a csatlakozó községek jogállására utaló kormányzati elképzeléseket sem.
Önkormányzatok: ki tudja merre? Varga Mihály, az Országgyűlés Költségvetési, Pénzügyi és Számvevőszéki Bizottságának elnöke úgy fogalmazott, ez a terület az idei költségvetés legnagyobb vesztese, mivel az egymást követő tárgyalási szinteken összesen 130 milliárd forintot vontak ki az önkormányzati rendszerből. Így a kormánytól kapott bevétel várhatóan a 2006-os szinten lesz.
Csiky Ildikó

Januártól megkezdték működésüket a regionális államigazgatási hivatalok, amelyek a megszűnő közigazgatási hivatalok jogutódjaiként működnek ezentúl, de a közigazgatási hivataloktól eltérően a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését nem láthatják el.

A törvényességi ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező szerv jogállását ugyanis az Országgyűlésnek kellene kétharmados törvénnyel szabályoznia, a téli ülésszak végéig azonban nem döntött arról a parlament.
A kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről szóló 318/2008. (XII.23.) kormányrendelet értelmében a regionális államigazgatási hivatalok működése továbbra is szorosan kapcsolódik a helyi önkormányzatok tevékenységéhez, hiszen szociális és gyámhivatali, állami főépítészi, építés-felügyeleti feladatokat látnak el, a közigazgatási hatósági eljárásban másodfokú fórumként működnek stb. Ezen hivatalok azonban jelenleg nem kezdeményezhetik az általuk tapasztalt jogszabálysértés orvoslását a helyi önkormányzatoknál.
A nemzeti és közösségi jogszabályok folyamatos változása így arra készteti a helyi önkormányzatokat, hogy meghatározott időszakonként - meghatározott szempontok szerint - saját maguk vizsgálják felül rendeleteiket. Ezen munkát részben szakembereik, bizottságaik útján végzik, de számos esetben alkalmaznak külső szakértői céget is. Ez a munka most, a közigazgatási hivatalok törvényességi ellenőrzési tevékenységének megszűnésével kiemelt jelentőséget élvez.
A Kreátor Info Kft. vállalja helyi önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát; sok tapasztalatot szerzett már e területen. A Kreátor Info Kft. az önkormányzati rendeletek felülvizsgálata során - a rendeletek tartalmának megfelelően - áttekinti:

a vonatkozó hazai ágazati jogszabályokat,

a jogalkotásra és a jogszabály-szerkesztésre vonatkozó normákat,

az Alkotmánybíróság helyi önkormányzatokat érintő döntéseit

és a vonatkozó uniós normákat is.
A helyi önkormányzati rendeletek nemzeti jogszabályokkal való harmonizációjának biztosítása mellett az uniós tagságból adódó jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése is jelentős mértékben érinti a helyi önkormányzatokat. Szükséges megemlíteni, hogy a helyi önkormányzatok e tekintetben a "kormányzás részeként" kezelendők, vagyis ha valamely önkormányzati rendelet nincs összhangban a közösségi jogszabályokkal, akkor a kormány felel az önkormányzati jogsértésért. Erre való tekintettel is fontos a folyamatos "kontroll".
A felülvizsgálatok során kiemelt figyelmet kellett fordítani a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv (a továbbiakban: szolgáltatási irányelv) rendelkezései érvényesülésének vizsgálatára.
Azon önkormányzati rendeletek tartoznak az irányelv tárgyi hatálya alá, amelyek tartalmaznak valamely szolgáltatásra, szolgáltatóra, vagy szolgáltatást igénybevevőre vonatkozóan engedélyezési eljárást (pl. telephely-engedély), vagy más - a szolgáltatás tartalmát érintő - korlátozást, követelményt, tilalmat (pl. meghatározott jogi formában történő működés előírása, minimális vagy maximális díjszabás előírása stb.).
A helyi önkormányzatok által szabályozott eljárások során alkalmazott korlátozásoknak egyértelműnek, diszkriminációmentesnek kell lenniük, és figyelemmel kell lenni a szükségesség és az arányosság követelményére is. (Például a területi korlátozás irányulhat arra, hogy a település bizonyos, pontosan meghatározott területein a zajkibocsátással, rezgéskeltéssel járó szolgáltatások szigorúbb feltételek mellett nyújthatók.) Figyelembe kell továbbá venni, hogy a központi jogszabályokban lehetővé tett szolgáltatások nyújtását az önkormányzat rendelete nem lehetetleníti el az egész település területén, a korlátozások tehát nem vezethetnek arra, hogy valamely jogszerűen végezhető tevékenység a település területén ne legyen gyakorolható.
Vizsgálni kellett továbbá azt is, hogy az önkormányzati rendeletek összhangban vannak-e az Alkotmánybíróság döntéseiben foglaltakkal. Ennek azért van nagy jelentősége, mert az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény szerint az alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik - többek között - a jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata, valamint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése is. Egyedül az Alkotmánybíróságnak van joga az alkotmányt sértő önkormányzati rendeletet megsemmisíteni, illetve felhívni a helyi önkormányzatok figyelmét arra - ha az jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő - , hogy feladatát teljesítse. Különösen nagy jelentősége van ma az Alkotmánybíróság munkájának, amikor 2009. január 1-jével megszűnt a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése.
Az Alkotmánybíróság határozataiban számos olyan alapelvet fogalmaz meg, amelyek ismerete és alkalmazása a helyi jogalkotási feladatok ellátásánál nélkülözhetetlen. Az Alkotmánybíróság 77/2006. (XII. 20.) AB határozatában mutatott rá többek között arra, hogy nem felel meg továbbá a normavilágosság követelményének az olyan önkormányzati rendeleti szabályozás, amely szerint "a rendeletben foglaltak megsértése" szabálysértési bírság kiszabását vonja maga után. Az ilyen szabályozási mód - miután a norma címzettjei számára nem egyértelmű - sérti a jogbiztonság elvét.
Nem alkotható továbbá olyan önkormányzati szabálysértési tényállás, amely megegyezik a szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) kormányrendeletben már leszabályozott szabálysértési tényállás tartalmával.
Amikor a képviselő-testület mérlegelési jogkört telepít egyik szervére vagy a polgármesterre, különös figyelemmel kell lenni arra, hogy pontosan meghatározza a döntés legfontosabb eljárási szabályait, feltételeit (mely esetekben van, pl. eltérési lehetőség), hogy a rendelet közvetve diszkriminációra, indokolatlan megkülönböztetésre ne adjon lehetőséget. Az átláthatóság biztosítása mellett e tekintetben is fontos továbbá az önkormányzati rendeletekben a fogalmak pontos meghatározása is.
Gyakran előfordul, hogy a rendeletben a képviselő-testület bizonyos tevékenység engedélyezését (pl. az ebek futtatására kijelölt terület fertőtlenítése) szakhatósági hozzájáruláshoz, engedélyhez köti. A szakhatóságok, mint államigazgatási szervek azonban csak az igazgatási jogkörükben adnak szakvéleményt/állásfoglalást, amely nem helyettesítheti a helyi önkormányzat szabályozási autonómiájába utalt feladatot. A szakhatóságok feladat- és hatáskörét az alapító/felügyeleti szerv határozza meg jogszabályban, az önkormányzat rendeletében államigazgatási szervre hatáskört nem telepíthet.
Az önkormányzati rendeletekben a jegyzői államigazgatási hatáskörök és az önkormányzati hatáskörök pontos, világos elkülönítése szintén fontos követelmény. Az Alkotmánybíróság is számos döntésében [pl. 37/2004. (X. 15.) AB határozat] rámutatott arra, hogy a jegyző államigazgatási hatáskörének korlátozása tilos. Nem lehet továbbá olyan tárgykörben a rendeletben szabályt alkotni, amely a jegyző hatáskörébe tartozik.
Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiség bérbeadásának és a bérbeadó hozzájárulásának a feltételeit az önkormányzati rendelet határozza meg; a helyiségbér mértékét az önkormányzati rendelet nem szabályozhatja. A vásárcsarnokokban levő helyiségek bérleti díja szabadáras szolgáltatásnak minősül, mértékének meghatározására a felek - az alkotmány 9. §-ának (1) bekezdésébe foglalt piacgazdaság elemet jelentő, a Ptk. 200. §-ának (1) bekezdésében is kifejezett szerződési szabadságból eredő - szabad megállapodása az irányadó - állapította meg az Alkotmánybíróság 67/2006. (XI. 29.) AB határozatában. Ennek megfelelően a piacon az árusítás feltételeként fizetendő díjak megállapítása nem a képviselő-testület, hanem az üzemeltető feladata.
A felülvizsgálatok során fontos szempont volt továbbá az önkormányzati rendeletek formai követelményeknek való megfeleltetése is.
A Kreátor Info Kft. magas szintű szolgáltatást nyújt ügyfelei számára, a mindennapos tanácsadás kapcsán éppúgy, mint az egyes felülvizsgálati vagy más projektek lebonyolítása során. Munkatársaink - akik kiváló gyakorlati és elméleti szakemberek, széles körű önkormányzati és közigazgatási tapasztalattal rendelkeznek - gyorsan és precízen dolgoznak.

Együttműködési megállapodást írt alá Meixner András, Pécs alpolgármestere és dr. Ipkovich György, Szombathely polgármestere. A szövetség keretében Szombathely is bekapcsolódik a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa projektbe. Meixner András, Pécs Megyei Jogú Város alpolgármestere úgy nyilatkozott, hogy Szeged, Baja, Dunaújváros, Keszthely, Kaposvár, Nagykanizsa után Szombathely sorban a hetedik település, amellyel partnervárosi megállapodást írtak alá. Szombathely a Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010-projektre többek között nemzetközi katonai és hagyományőrző egyesületet és népi iparművészeket, kézműveseket ajánlott fel. Az elfogadásra váró listán szerepel még néhány helyi együttes: az Anima Sound System, a Voler Mouche, Bognár Szilvia és Zenekara, az Ocho Macho, Beat Dis és a Street Dance Shock Break Kollektíva és négy-öt komolyzenei koncert.
Cserébe Pécs is küldene Szombathelyre zenekarokat. Lovasi András zenekara, a Kiscsillag, a Vizin horvát népzenei együttes, a világzenét játszó Neofolk, Eszter és a Gumizsuzsi mint alternatív rock szerepel a listán. A programkínálat azonban még rendkívül képlékeny. Dr. Ipkovich György hangsúlyozta: a kulturális tőke most még értékesebb, hiszen a kultúra kitörési pont lehet a gazdasági válságok idején. Olyan érték, ami bár alapvetően a nem produktív szférához tartozik, akár konkrét gazdasági hasznot is hozhat, például azzal, hogy munkahelyeket teremt.

A szakértői cégünk szervezésében már több kiadvány is megjelent, amelyek a helyi önkormányzatok rendeletalkotási munkáját segítik (pl.: A helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében, MHK 2006.; Módszertani Útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez, MHK 2006.). Ezen kiadványainkat és szolgáltatásainkat ajánljuk szíves figyelmükbe a www.kreatorinfo.hu honlapon!

1031 Budapest, Városfal köz 5.
www.kreatorinfo.hu
kreatorinfo@rubicom.hu
(06-30) 641-4138.