Önkorkép - 2009. március

A Régiók Bizottsága márciusban, a cseh fővárosban európai csúcstalálkozót szervezett Prága városával közösen a cseh EU-elnökség keretében. 250 régióból közel 500 önkormányzati képviselőt, polgármestert és nemzetközi kulcsszereplőt hívtak meg a régiók és önkormányzatok képviseletére Európából. A csúcstalálkozó célja az volt, hogy világos üzenetet juttassanak el az európai államfőknek, miként lehetne megoldani az előttünk álló gazdasági és politikai kihívásokból eredő problémákat. A találkozót Luc Van den Brande, a Régiók Bizottságának elnöke nyitotta meg, az előadók között - többek között - ott volt Pavel Bém, Prága polgármestere és Danuta Hübner regionális biztos is. A prágai találkozó a 2009-es európai választásokra is mozgósította az önkormányzatokat. Az eseményen ott volt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének tudósítója.

A régiók választott önkormányzati képviselőinek találkozójára az államfők március elsejei brüsszeli konzultációja után, de a tavaszi európai csúcs, illetve az április 2-ára tervezett G20-ak londoni találkozója előtt került sor. A prágai csúcs a városok és régiók eddigi legátfogóbb konzultációját indította el a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítése érdekében. A tanácskozáson a résztvevők egy dokumentumot fogadtak el, amelyben egyrészt az egységre, a szolidaritásra és a versenyképességre hívták fel a figyelmet, másrészt az Európai Bizottságnak a tagállamok irányában tanúsított nagyobb felelősségvállalását szorgalmazták, hiszen a partnerség keretében együtt kezelik a gazdasági válságot és az ebből következő szociális problémákat.
Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso szerint az Európai Unió középtávon csakis az egység által lesz képes visszatalálni a kiegyensúlyozott növekedéshez. Luc Van den Brande, a Régiók Bizottságának (CoR) elnöke úgy fogalmazott: tanulnunk kell ebből a válságból, bíznunk kell azokban a lehetőségekben, amik felmerülhetnek. A régiók képességeiben bízzunk, hogy vezetőként cselekedhessünk, és legyünk tisztába azzal, hogy régióink mivel tudnak hozzájárulni az európai vállaláshoz. A Régiók Bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy 2010 lesz a 2000-ben Európa versenyképességének növelésére elindított lisszaboni növekedési és munkahely-teremtési stratégia utolsó éve.
Az Európai Tanács 2010-es tavaszi ülésén döntenek majd a folytatásról. Ezért rendkívül fontos, hogy most valamennyi régió és város hangot adjon véleményének. Az EU csak a régiók és városok közreműködésével lesz képes elérni a gazdasági növekedés fokozásáról és a több munkahely teremtéséről szóló uniós célokat. Ez különösen igaz a jelenlegi nehéz időszakban.
         Szilárd meggyőződésem, hogy az Európai Bizottság, a tanácsi elnökség és az Európai Tanács 2010-es ülése figyelembe veszi majd valamennyi ajánlásunkat. Nevezetes pillanathoz érkeztünk, amikor a helyi és regionális önkormányzatok közvetlenül megfogalmazhatják Brüsszel számára a megújított lisszaboni stratégiával kapcsolatos véleményüket - közölte Luc Van den Brande.
Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős biztos vitaindítójában a jövő kohéziós politikájáról úgy nyilatkozott, hogy a területi kohéziónak az európai városokat és régiókat kell szolgálnia, a helyi kohéziónak úgy kell működnie, hogy annak előnyeit minden régió és város élvezhesse, ne csupán az előnytelen helyzetben lévők. Danuta Hübner a prágai csúcs jelentőségét hangsúlyozva úgy fogalmazott, hogy azért fontos ez a vita, mert véleménye szerint európai szinten kell meghatározni a helyi összefogás (kohézió) eszméjének mindenki számára elfogadható definícióját. Ez az eszme régtől létezik, tartalmazza a Lisszaboni Szerződés is, ami reményei szerint idén megvalósul. A területi összefogás magában hordozza az európai régiók sokszínűségéből származó felismerési, megőrzési képességet és alakító erőt. Életbevágó feladatok állnak előttünk, amik nem szűnnek meg a határátkelőknél, ilyen például az éghajlatváltozás és a közlekedési útjaink túlzsúfoltságának kérdése. Hogy Európa felkészültsége jobb lehessen a globalizációs kérdéseket illetően, a régiók szorosabb együttműködésére van szükség.
Az Európai Beruházási Bank (EIB) elnöke, Philippe Maystadt már 2008 novemberében figyelmeztette a régiókat és a városokat, hogy a krízis hatása súlyosan érintheti a helyi és a regionális önkormányzatokat. Az EIB elnöke elemezve a pénzügyi válság mélységét, annak időtartamára következtetve tájékoztatta a régiók képviselőit az EIB szerepéről.
           Csiky Ildikó

A lisszaboni stratégia 2010 után. A Régiók Bizottságának véleménye szerint semmilyen stratégia nem lehet sikeres, ha a lisszaboni stratégiához kötődő politikák kidolgozásába, végrehajtásába és értékelésébe nem vonják be aktívan az alsóbb kormányzati szinteket. Ezért a Régiók Bizottsága úgy határozott, hogy kikéri az európai helyi és regionális önkormányzatok véleményét a 2010 utáni, jövőbeli növekedési és foglalkoztatási stratégiáról. A beérkezett vélemények eredményét Brüsszelben, az Open Days hetében (2009. október 5- 8.) hozzák majd nyilvánosságra és vitatják meg, ennek összegzését beépítik a lisszaboni stratégia jövőjéről készülő dokumentumba, melynek előadója Christine Chapman, a Régiók Bizottságának tagja. Ez a vélemény jelenti azt a politikai üzenetet, melyet az Régiók Bizottsága az Európai Tanács 2010. tavaszi ülésére eljuttat, itt születik majd ugyanis a végső döntés a lisszaboni stratégia jövőjéről. A kérdőív az EU összes hivatalos nyelvén megtalálható a http://www.cor.europa.eu honlapon.
Beküldési határidő április 20.

A Régiók Bizottsága és a helyi, regionális önkormányzatok megválasztott képviselői Prágában a tanácskozás végén közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyből egy rövid részletet közlünk, a dokumentum teljes szövegét lásd a www.onkornet.hu hírportálon.
Meggyőződésünk, hogy csakis egy egységes, ambíciózus szolidaritáson és kollektív felelősségen alapuló 500 millióhoz közelítő lélekszámú Európa lesz képes megerősíteni gazdaságának versenyképességét, megerősíteni a vásárlók és gazdasági szereplők bizalmát, biztosítani a gazdasági, társadalmi, területi kohéziót, megbírkózni a klímaváltozás hatásaival, garantálni a biztonságos energiaellátást, és az egyetemes útvonalat biztosítani az elérhető árú energiához, növelni a munkája hatékonyságát egy igaz politikai unióért, ami megőrzi sokszínűségét.
Újra emlékeztetünk arra, hogy az Európai Unió képtelen válaszolni a globalizáció kihívásaira és lehetőségeire a régiók és helyi önkormányzatok közvetlen bevonása nélkül. Hangsúlyozzuk: a regionális és helyi önkormányzatok kardinális szerepének fontosságát a gazdasági, ökológiai, társadalmi változások elérése érdekében innovatív támogatások beindítása révén, együttműködések elősegítése révén, amelyek alapvető fontossággal bírnak a gazdasági versenyképesség és az emberek életminősége végett.
Ezen lépések megalapozzák a gazdasági, társadalmi sikerhez és a szükséges európai reformhoz vezető utat. Ennek a reformnak egy jobban decentralizált közösségi stratégián, kohéziós politikán kell alapulnia a növekedést és alkalmazást illetően. Ezek a valós gazdasági növekedés előmozdításának és a polgárok közötti szolidaritás fenntartásának kulcseszközei.

A magyarok nagyobb bizalommal vannak az EU intézményei, mint a saját kormányuk iránt, és szeretnék, ha a helyi önkormányzatoknak nagyobb szerep jutna az EU-s döntéshozatalban - derül ki az Eurobarométer legfrissebb közvélemény-kutatásából. A magyarok szeretnének erősebb helyi befolyást látni az Európai Unióban.
Sértő-Radics István, a Régiók Bizottsága magyar delegációjának elnöke közleményében azt írja: "itt az idő a helyi önkormányzatok teljes elismerésére az Európai Unióban. A helyi képviselők ismerik a helyi lakosságot, tisztában vannak legégetőbb problémáikkal, és a megoldást is legtöbb esetben ők tartják a kezükben. Ha Európa demokratikusabb akar lenni, meg kell hallgatnia a legkisebb falu, a legelszigeteltebb régió küldöttjét is. A Régiók Bizottsága ezért alakult 1994-ben, és mai napig ezért harcol".

Miért fontos az Eurobarométer? A régiók és a helyi önkormányzatok segíthetnek felszámolni az Európával kapcsolatos bizalmatlanságot - derül ki az Eurobarométer felméréséből. Az ez évi júniusi európai választások minden idők egyik legalacsonyabb részvételi arányát hozhatják, ha a következő hónapokban nem sikerül a figyelmet a választásokra irányítani. Margot Wallström, az Európai Bizottság alelnöke februárban, a Régiók Bizottsága tagjaihoz szólva a helyi és a regionális politikusok segítségét kérte. Úgy fogalmazott, hogy a helyi politikusok vannak a legjobb helyzetben, ők ismerik a helyi nyilvánosságot. Tudják, milyen problémák foglalkoztatják a polgárokat, és az EU-zsargon használata nélkül el tudják mondani a lakosságnak, hogy miért fontos Európa. A statisztika azt mutatja, hogy az első, 1979-es európai parlamenti választások óta a részvételi arány tendenciaszerűen csökken, a kezdeti 62 százalékról 2004-re már 47 százalékra esett vissza. Az Európai Bizottság által végzett Eurobarométer-felmérés szerint a megkérdezett európai polgároknak mindössze 26 százaléka tud arról, hogy idén európai választások lesznek. Franciaországban, Lettországban, Litvániában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban ez az arány 20 százalék alatt maradt, Finnországban pedig csupán 9 százalékot ért el.
Margot Wallström szerint aggodalomra ad okot, hogy az emberek nem értik, milyen fontos hatással van az EU mindennapi életükre. "Nyilvánvaló, hogy valamennyi szinten sürgősen kommunikálni kell, hogy az európai egységes piac és az euró nyújtja a leghatékonyabb védelmet a jelenlegi gazdasági válság ellen. Európa jobb megértetése nem csupán a brüsszeliek feladata. Valamennyi választott képviselőnek "európai politikusként" kell tekintenie magára. Az embereknek a nemzeti, regionális és helyi politikusokba vetett bizalma arra kötelezi ezeket a politikusokat, hogy tájékoztassák polgáraikat. Az uniós döntéshozatalban való nagyobb részvétel komolyabb elkötelezettséget is kell, hogy jelentsen az európai célok, a régiók, városok és települések céljainak és sikereinek megismertetésére."
Szöveg és fotó: Csiky Ildikó

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke: "Európa nem egy absztrakt fogalom, hanem a városainknál és régióinknál kezdődik. Ez a csúcs fontos szerepet játszik egy erős, a különbözőséget megőrző és az állampolgárok szolgálatáért küzdő Európa felépítésében."

Danuta Hübner, regionális biztos: "Életbevágó feladatok állnak előttünk, amik nem szűnnek meg a határátkelőknél, ilyen pl. az éghajlatváltozás, és a közlekedési útjaink túlzsúfoltságának kérdése. Hogy Európa felkészültsége jobb lehessen a globalizációs kérdéseket illetően, a régiók szorosabb együttműködésére van szükség."

Pavel Bém, Prága polgármestere: "A csúcs központi témája az európai kohéziós politika jelene és jövője. Közösen szeretnénk meghatározni az irányt, amelynek elsődleges célja az, hogy a leghátrányosabb régiók felzárkózzanak."

A Régiók Bizottsága. Az EU törvényhozásának közel kétharmadát a helyi és a regionális önkormányzatok hajtják végre a tagállamokban. Az 1994- ben megalapított Régiók Bizottsága hivatott arra, hogy a helyi önkor- mányzatok képviselői hozzászólhassanak e jogszabályok tartalmához. A Régiók Bizottsága évente 5 plenáris ülést szervez, ahol a 344 tag sza- vaz azokról a véleményekről, amelyek a tervezett jogszabályokra adott válaszok lesznek. A jogszabályokat kezdeményező Európai Bizottság és a Miniszterek Bizottsága, amely meghatározza a jogszabályok végső tar- talmát (többnyire az Európai Parlamenttel együttes döntéssel) kötelesek arra, hogy konzultáljanak a Régiók Bizottságával. A Lisszaboni Szerző- dés tovább erősíti a Régiók Bizottságának helyzetét. A jövőben az Euró- pai Parlamentnek konzultálnia kell a bizottsággal a régiókat és a telepü- léseket érintő valamennyi fontos ügyben. A bizottság fellebbezési jogot is kap az EU Bíróságához jogszabálysértés esetén.

Luc Van den Brande és Cyril Svoboda közös sajtótájékoztatója: "Ennek ....a polgárokhoz legközelebb álló kormányzati szinten zajló nagyszabású konzultációnak az eredményeit az Európai Tanács következő tavaszi ülésszakán közvetlenül az EU vezetői elé terjesztik majd. Ha bárkinek még kétségei lennének afelől, hogy mennyire demokratikus is valójában az EU,
ez, remélem, segít ezeket eloszlatni."

Az európai polgárok 59 százaléka szeretné, ha a helyi és regionális önkormányzatok nagyobb szerepet kapnának az uniós döntéshozatalban.
A tavaly október és november között készített felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezettek a helyi és regionális önkormányzatot tartják a legmegbízhatóbb európai kormányzati szintnek. Az európaiak egyharmada (34 százaléka) bízik a nemzeti kormányában, ugyanakkor a megkérdezettek fele (50 százaléka) azt állítja, hogy megbízik a helyi és regionális önkormányzatában. Ez az ötven százalék erősebb az Európai Unióba vetett bizalom 47 százalékánál is. Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és Németországban az emberek 62- 65 százaléka állítja, hogy a helyi és regionális önkormányzatban bízik, de ez a szám Ausztria, Svédország, Dánia és Finnország esetében még magasabb (67- 72% százalék). A felmérésből az is kiderül, hogy az európai polgárok 59 százaléka szeretné, ha a helyi és regionális önkormányzatok nagyobb szerepet kapnának az uniós döntéshozatali folyamatban.
Az Eurobarometer által megkérdezettek döntő többsége úgy nyilatkozott, nem hisz abban, hogy Európa komolyan befolyásolná életmódját. Csupán 10 százalékuk véli úgy, hogy Brüsszel hatással van arra, hogy hogyan él. 38 százalékuk szerint a helyi és regionális önkormányzatok játszanak döntő szerepet, 43 százalék pedig úgy véli, hogy a nemzeti kormányának van a legnagyobb befolyása. Arra a kérdésre, hogy ki a legalkalmasabb arra, hogy elmagyarázza az uniós politikák hatását a mindennapi életben, a válaszadók 21 százaléka az Európai Parlament tagjait nevezte meg, 26 százalékuk viszont a helyi és regionális választott képviselőket.
A felmérés ismeretében Luc Van den Brande, a Régiók Bizottságának elnöke úgy nyilatkozott, hogy "a felmérés ismét azt igazolta, amit az Régiók Bizottsága már 1994 óta hangoztat. Az emberek megbíznak az őket leginkább ismerő helyi és regionális képviselőikben. A demokratikusan megválasztott helyi képviselők tudják, hogy választókörzetükben mit gondolnak, mit akarnak az emberek. Amennyiben Európa azt szeretné, hogy nagyobb bizalom övezze, és hogy megszűnjön a Brüsszel és a polgárok közötti szakadék, nem tehet mást, mint hogy a Lisszaboni Szerződésnek megfelelően a Régiók Bizottsága nagyobb szerepet kap az uniós döntéshozatalban.
Szerkesztette: Nyúl-Klein Kinga