A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő információs és együttműködési hálózatba szervezése, tevékenységük összehangolása - így az érintett kormányzati, önkormányzati és civil közreműködőké, gazdálkodó és társadalmi szervezeteké, szakmai testületeké. Célja a vidék társadalmi-gazdasági fejlődése, a felzárkóztatás, valamint a támogatási források hatékony felhasználása. Nem kevésbé fontos a gyakorlatorientált térségközi és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, a magyar nemzeti érdekek és értékek európai képviselete. Az MNVH tevékenysége nyomán az Európai Vidékfejlesztési Hálózatban együttműködő 27 tagország megismerheti a magyar fejlesztési eredményeket és a hazai vidékfejlesztő közösségek is tanulhatnak külföldi mintákból.

A hálózat felépítése

A tanácsaz MNVH legfőbb érdekegyeztető, javaslattevő testülete, amely 2008. december 2-án tartotta alakuló ülését. Tevékenysége során véleményt alkot a nemzeti, az európai és a nemzetközi vidékpolitikáról, hazai szinten közvetíti a vidékpolitikában érintettek érdekeit.
Az elnökség részt vesz az MNVH cselekvési tervének kialakításában, szakmai kérdésekben véleményt alkot, állásfoglalást ad. Véleményt nyilvánít a kormány, illetőleg a miniszterek megkeresésére a vidékfejlesztést érintő, stratégiai kérdésekről.
Az elnök jeleníti meg az MNVH szak-mai és civil szervezeteinek egységét. A megválasztott elnök dr. Glatz Ferenc akadémikus, aki miniszterelnöki megbízottként látja el feladatát: az MNVH képviseletét, vezeti és képviseli az elnökséget és a tanácsot, s párbeszédet folytat a vidékfejlesztésben érintett szervezetekkel. Javaslatot tehet a kormánynak és az érintett minisztereknek a vidékfejlesztéssel kapcsolatos intézkedések megtételére.

A főtitkár feladataita miniszter által kinevezett, Pásztohy András miniszteri biztos látja el, ő irányítja az MNVH cselekvési tervének végrehajtását, az MNVH működését és az állandó titkárságot. Közvetít a vidékfejlesztésben érintett személyek, szervezetek, valamint a kormányzati szereplők között. Javaslatot tesz a regisztráltak és a résztvevők részére nyújtandó szolgáltatások körére.

Az állandó titkárság az MNVH operatív szerve, feladatkörében eljárva:
- biztosítja a kormányzati szervek, a vidéki gazdasági és társadalmi szervezetek közötti erős, direkt kapcsolatrendszer kialakítását, a területi és társadalmi kohézió erősítése érdekében az esélyegyenlőséget, az információkhoz való akadálymentes, minél szélesebb körű hozzáférést;
- információt közvetít a tanács, az elnökség, az elnöki titkárság és az MNVH regisztráltjai között;
- kapcsolatot tart az Európai Vidékfejlesztési Hálózat szereplőivel, nemzetközi társszervezetekkel és intézményekkel.
A Helyi Vidékfejlesztési Irodák (HVI) az MNVH végpontjai, amelyek a regisztrációban és a szolgáltatások közvetítésében játszanak szerepet és segítik a térségközi kapcsolatok kialakítását.

Hogyan lehet a hálózat munkájában részt venni?

A hálózat fokozatosan kiépülő szolgáltatásait és az információs adatbázis nyújtotta előnyöket regisztrálást követően lehet elérni. Nincs tagdíj, a regisztrálás nem jelent kötelezettségeket.
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat munkájában az aktív részvétel regisztráció alapján történik, mely minden természetes és jogi személy részére térítésmentesen megtehető.
Regisztrálni a www.mnvh.eu honlapon lehet, vagy személyesen a területileg illetékes, minden kistérségben elérhető Helyi Vidékfejlesztési Irodában, amelyek az MNVH kistérségi információs és szolgáltatás közvetítő egységei.

A regisztráció előnyei

- Az interaktív, online szolgáltatások kiépülésével a regisztráltak naprakész információkhoz jutnak nemzeti szakterületi és nemzetközi ügyekről, illetve szakértők véleményét is kikérhetik.
- Az MNVH rendszeresen megjelenő hírleveleiből értesül az éves cselekvési terv  eseményeiről, a várható rendezvények, továbbképzések és konferenciák témáiról, valamint azok fontosabb szakmai hozamairól.
- A regisztrált személy vagy szervezet képviselője részt vehet továbbképzésen és nemzetközi tapasztalatcsere-programokon.
- Megismerheti mások ha-sonló szakterületen végzett jó gyakorlatát bel- és külföldről, vagy közreadhatja, bemutathatja a saját kifejlesztett gyakorlata eredményeit.
- Vállalkozók, szervezetek, LEADER-csoportok meghatározott témákban egymás közötti és térségközi kapcsolatokat kezdeményezhetnek, amelyhez szakértők segítségét kérhetik.
- Résztvevője és építője lehet a LEADER Helyi Akciócsoportok nemzetközi  kapcsolatainak, közös projekteknek.
Szerkesztette:
Tisza Gabriella, Bene Tiborné

Az MNVH Állandó Titkárságának
elérhetőségei:
FVM VKSZI 1055 Budapest,
Kossuth Lajos tér 11, telefon: (06-1) 301-3511, fax: (06-1) 301-4563,
e-mail: mnvh@vkszi.hu,
web: www.mnvh.eu

Alsómocsoládon ünnepelte a Falufejlesztési Társaság megalakulásának 20. évfordulóját, ez alkalomból Krizsán András, a társaság elnöke tekintett vissza a múltba és foglalta össze az elért eredményeket.


1989 reményteli év volt mindannyiunk lelkében. A Népművelési Intézet védőernyője alatt ekkor alakult meg a Falufejlesztési Társaság, amely akkor nem azzal kezdte tevékenységét, hogy székház ügyekbe bonyolódjon, hogy ingatlantulajdont próbáljon szerezni, hanem összejöveteleiket heti rendszerességgel egy erre kijelölt kocsmában, az azóta már szakmai legendává is magasztosult Gilde sörözőben tartotta, amit újabban az Építőművészek Szövetségének pincéjébe tettünk át.
Ezeknek az éveknek az egyik legjelentősebb eredménye a falugondnoki hálózat megszervezése. Az ötletét Kemény Bertalan Somogy megyei kutatásai nyomán vetette fel, ahol is az "életképtelen falvakat" kellett feltérképeznie. Ő viszont megfordította a kérdést: mitől életképtelenek? Hogyan lehet őket életképessé tenni? Így derült ki az, hogy a problémák fő oka a hatásköri alapokon történt probléma-elválasztás. Ami helyett, ha van valaki, aki általában a problémákat megoldja, függetlenül attól, hogy az gazdasági, egészségügyi, szociális vagy oktatási feladat, akkor értelmetlenné válik az "életképtelenség" szó. Magukat a problémákat pedig a kapcsolatrendszer fejlesztésével lehet megoldani. Ahogy Berci bácsi örök becsű mondatát ma már többen idézték: "Nem a népesség megtartó képességének növelése, hanem a képességmegtartó népességfejlesztése a lényeg."
Így indult útjára, Szanyi Éva támogatásával, előbb miniszteri intézkedéssel, majd kormányrendelettel a ma már több mint 1000 falut felölelő Falugondnoki Hálózat.
De emellett több más dologban is eredményesen tevékenykedtünk. Sosem a személyeskedő vitákat, hanem mindig a kollektív bölcsességet kerestük a vidéken élő emberek önfenntartó képességének növelése érdekében. Az elmúlt 20 év alatt számos konferenciát szerveztünk és a Magyar Építőművészek Szövetségével közösen útjára indítottuk az immár három éve egyre népszerűbb önképzőkörünket, a Csütörtöki Iskolánkat. Ezek a havonként megrendezésre kerülő faluszemináriumok olyan civil fórumok, ahol lokális szinten keressük az okokat, magyarázatokat, megoldásokat, mindenekelőtt az értelmes beszéd, a párbeszéd, az igényes közgondolkodás módszerével.
Alapfeladatunknak tartjuk a hídépítést, az értelmes dialógust a centrum és a periféria, a szakértők és a helyi lakosság, az elmélet és a gyakorlat között. Meghívott előadóink között szerepelt már Andrásfalvy Bertalan, Somogyi Győző, Csányi Vilmos, Meggyesi Tamás vagy Jankovics Marcell, hogy csak a legutóbbiakat említsem. A Falufejlesztési Társaság - Dicső László polgármester  javaslatára - tavaly nyáron megalapította a Kemény Bertalan Falufejlesztési Díjat. A díj alapításának célja, hogy erkölcsi elismerése legyen mindazoknak, az országhatáron belül, illetve a Kárpát-medence területén, akik falugondnoki feladatukat legalább öt éve, kiemelkedő színvonalon végzik, valamint a vidék- és falufejlesztés elkötelezettjeként a vidék- és falufejlesztés tekintetében, szűkebb környezetükben vagy országos szinten is kiemelkedőt hoztak létre. A díj pénzjutalommal nem jár, de a kitüntetettek egy díszes oklevél mellett átvehetik Simorka Sándor szobrászművész bronzplakett alkotását. 
A díjat minden évben rangos bizottság ítéli oda, amelynek tagjai: A Kemény család egy tagja, dr. Andrásfalvy Bertalan egyetemi tanár, dr. Csatári Bálint kandidátus, a MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetének Tudományos tanácsadója, Csörszné Zelenák Katalin, a Falugondnokok Duna-Tisza-közi Egyesülete ügyvezetője, Dicső László, Alsómocsolád polgármestere, Gáspár Mátyás, a Teleház Szövetség tiszteletbeli elnöke, dr. Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke, Krizsán András építész, a Falufejlesztési Társaság elnöke, dr. Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára. A díjbizottság elnöke: Glatz Ferenc.
A díjat most először adjuk át,  a beérkezett 13 ajánlásból nem volt könnyű választani, mert minden név mögött hosszú évek fáradhatatlan munkája áll, amivel bizonyították önzetlenségüket saját falujuk iránt, vagy elkötelezettségüket a hátrányos helyzetű kistérségek és települések felzárkóztatása érdekében.
           Krizsán András építész
a Falufejlesztési Társaság elnöke

A márciusban tartott díjátadó ünnepségen Dicső László, Alsómocsolád község polgármestere köszöntötte a megjelenteket. A polgármester elmondta, hogy tavaly, amikor falugondnokok jártak Alsómocsoládon, elmesélték, hogy az intézményük kitalálója, a Falufejlesztési Társaság megalapítója és haláláig elnöke, Kemény Bertalan - "Berci bácsi"- nélkül mára falvak és tanyaközpontok tűntek volna el Magyarország térképéről. Dicső László beszélt arról is, is hogy nagyrészt Kemény Bertalan érdeme, hogy a falugondnoki szolgálat- jogszabályi szinten - alapellátásként szabályozott szolgáltatássá vált. Ezért szükségesnek tartották, hogy munkássága folytatódjon, gondolatai tovább éljenek és megőrizzék emlékét. Azt javasolták a Falufejlesztési Társaságnak, hogy egy  díj alapításával tisztelegjenek Kemény Bertalan emlékének, és teremtsék meg a falugondnokok, valamint a falufejlesztésben maradandót alkotók elismerésének lehetőségét. Dicső László kiemelte, hogy a megújulás nem függhet az éppen aktuális politikai irányoktól, és nem odázható el a Magyarországot is súlyosan érintő gazdasági válságra való hivatkozással, mivel szükséges és halaszthatatlan a magyar vidék megújulása.
Dr. Glatz Ferenc, a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat elnöke Aktualitások a vidékfejlesztésben címmel tartott előadást. Az elnök szerint a gazdasági világválság idején felértékelődnek a lokális területek és a vidék értékei. Glatz Ferenc hangsúlyozta: ő azért beszél következetesen vidékpolitikáról, mert politikai koncepció hiányában a vidékfejlesztés kifejezés - ami konkrét földrajzi helyhez, hagyományokhoz kötődik - nem célravezető. Ezért a kérdéseket a politika szintjén kell megfogalmazni, az adminisztrációnak viszont figyelembe kell vennie azt a törekvést, amely szerint a vidéki térségeknek a XXI. században  kiemelt helyet kell kapniuk. Hozzátette, hogy egy új politizálási mód jöhet létre, ha megpróbáljuk a vidéket hálózatba szervezni oly módon, hogy politikusok, civilek, gazdálkodók, igazgatási szakemberek együtt dolgozzanak  felértékelődésén.
A magyar vidékről, mint értékről beszélt Csatári Bálint  kandidátus, aki kutatásaira alapozva adott összefoglalót a vidéki társadalom életminőségéről és a társadalmi átalakulás prognózisairól.

Díjazottak

Faludi Erika okl. építészmérnök. A Falufejlesztési Társaság alapító tagja, aki saját tapasztalatainak eredményeként hatékonyan foglalkozott többek között az aprófalvas térségek fejlesztésével, kistérségi tanácsadó irodákkal, falusi turizmussal, alternatív fejlesztési lehetőségekkel, közösségfejlesztéssel, a "fenntartható fejlődés" lehetőségeivel.  Számos sikeres és eredményes kezdeményezés elindítója a hálózatépítés, tanfolyamszervezés, a kistérségi kezdeményezések területén. Nevéhez fűződik a Kispad Alapítvány létrehozása és működtetése. Munkája során, amely "alulnézetből" és önkéntesen az aprófalvas térségek együttműködésére, koordinációjára, érdekképviseletére irányult, Drávafokon épült újjá az az ormánsági lakóház, amely a Kispad Alapítvány irodájaként is működik. Kemény Bertalan fáradhatatlan munkatársaként, 18 éven keresztül segítette a Baranya megyei falugondnoki hálózat megalakítását, összefogását, és a falugondnoki képzési programok kidolgozását. Lelkiismeretes és elkötelezett munkájának alaptörekvése mindig a hídépítés, a kapcsolatteremtés volt. Alapfeladatának tekintette az értelmes dialógust a centrum és periféria, a szakértők és a helyi lakosság, az elmélet és gyakorlat között.  
Király Istvánné tanyagondnok. Király Istvánné több mint 10 éve látja el Újszilvás községben a falu-és tanyagondnoki feladatokat. Munkáját mindig lelkiismeretesen és odaadóan, legjobb szakmai tudása szerint végzi. Nagy türelemmel, együttérzéssel foglalkozik minden korosztályba tartozó emberrel. A munkaidő korlátait nem ismerve, szinte a nap 24 órájában a falu és a lakosság gondnoka. Jó kapcsolatépítő és kezdeményező képességével gyorsan felismeri az intézkedést igénylő élethelyzeteket és azonnal jelzéssel él a szociális jelzőrendszeren keresztül. Megértő, de szükséges határozottsággal, mindig önzetlen módon fordul a külterületi tanyás térségekben élő idősek és rászorulók felé. Áldozatkész munkája során nem csak a rászorulók ellátásában fáradhatatlan, de önzetlensége mellett mindig van mindenkihez egy-két jó szava, megértő figyelme.
Dr. Kovács Katalin a szociológiai tudomány kandidátusa. A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának tudományos osztályvezetője, számos nemzetközi és hazai tudományos kutatás vezetője és elismert kutatója. Szakmai tevékenysége joggal váltott ki elismerést, köztük a társadalomtörténeti, a mikro-szociológiai és  a kulturális antropológiai közösségtanulmányok kutatásával és az agrárszerkezet átalakulásának és azok társadalmi hatásainak módszeres elemzésével.  A vidékfejlesztés, a területi tervezés elméletének és gyakorlatának lelkiismeretes vizsgálatával mindenki előtt bizonyította elhivatottságát és magas színvonalú képzettségét. Kiemelt figyelmet érdemel munkái közül a hátrányos helyzetű mikrotérségek cselekvési terveinek készítése, azok tapasztalatainak részletes értékelése és összegzése a felzárkózás érdekében. A Párbeszéd a Vidékért Mozgalom kezdeményezője és a Vidéki Társadalom Munkacsoport eredményes vezetője.   
Polyák Tibor, Fülöpjakab tanyagondnoka. Egyszemélyes intézmény, aki fáradhatatlan módon látja el a tanyagondnoki feladatokat, a külterületi tanyás térségekben élő idősek és rászorultak ellátását. Feladatát szolgálatnak tekintve nagy önállósággal, türelemmel és lelkiismeretesen végzi. Megszokott és nélkülözhetetlen szolgálatával kivívta embertársai megbecsülését és bizalmát. Jó kapcsolatteremtő képessége bizonyítja  szociális munkára termettségét. Ő az összekötő kapocs a külterületeken élők és az önkormányzat között. Polyák Tiborra elmondható, hogy a klasszikus tanyagondnoki munkát úgy végzi, ahogy áldott emlékű Berci bátyánk megálmodta, tanította nekünk. Tibort az Isten is tanyagondnoknak teremtette. 
A helyi együttműködésért
Délután nyilvános kerekasztal-beszélgetésre került sor a vidékfejlesztésről, amelyen Glatz Ferencen és Csatári Bálinton kívül  Krizsán András építész, a Falufejlesztési Társaság elnöke, dr.  Szaló Péter területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkár,  Fejes István a Teleház Szövetség elnöke, Halmai Gáborné országgyűlési képviselő, dr. Kovács Katalin kandidátus, Csörszné Zelenák Katalin a falugondnokok  Duna-Tisza Közi Egyesületének ügyvezetője, Faludi Erika építészmérnök, Gáspár Mátyás, a Magyar Teleház Szövetség tiszteletbeli elnöke vettek részt.
A jelenlévők rövid bemutatkozást követően kifejtették nézeteiket a civil kezdeményezések lehetőségeiről, a helyi értékek megőrzéséről és felértékelődéséről, valamint a falusi lakosság önfenntartó képességének növeléséről. A hozzászólásokban és reflexiókban a jelenlévők egyetértettek, hogy a vidékfejlesztési stratégiák alapja, Kemény Bertalan szellemiségét követve, a helyi együttműködések kialakítása és megerősítése kell, hogy legyen.  

A díj névadója

Kemény Bertalan  a hatvanas évek kiútkereső nemzedékének legcsendesebb szavú, ám mégis legnagyobb hatású képviselője volt. Ehhez a nemzedékhez tartozott Siklaky István, Kopátsy Sándor, Liska Tibor, akik megpróbáltak a helyzet elmélyült elemzésével a valósággal szembesülni, mielőtt üdvözítő gondolatokkal álltak volna elő. Kemény Bertalan hozzájuk hasonlóan törekedett a helyzetértékeléstől eljutni eszményei hétköznapi megvalósításáig is, közösséget vállalva a falun élőkkel. Neve egy iskolává szélesedett gondolkodásmódot fémjelez, és ami fontos, nemcsak értelmiségi körökben.
Kemény Bertalan a falu fejlettségét nem a gazdasági és infrastrukturális mutatókkal mérte, hanem a lakosai közti kapcsolatrendszerrel. Ezért alapérték nála az egymásra figyelés, a kérdezni tudás, az egymástól tanulás, a generációs ismeretátadás, ahol a kérdések, a válaszok, a közös útkeresés, az élmények összeszövik azt a hálózatot, amitől a falu lakói közösséggé válnak. Így a biogazdálkodás és a lokális fejlesztő csapat ugyanazt a célt szolgálja - közösséget építeni, élhető és megtartó világot teremteni hétköznapi technikákkal. 
Hogy a nagy szavakat aprópénzre váltsa, lehajolt minden apróságért. Településtervezőként dolgozva fogalmazta meg híres mondását: "nem a vidék népességmegtartó képességére van szükség, hanem a képességmegtartó népességre".
Magukat a problémákat pedig a kapcsolatrendszer fejlesztésével vélte megoldani. Ez lett a falugondnoki hálózat. A falugondnok a falugyűlés által kiválasztott olyan személy, aki az aprófalvakban, tanyákon biztosítja a helyi szociális ellátást, és kultúraközvetítést. Meglátogatja az időseket, ha kell, felvágja a fát, kisbusszal beviszi a beteget a városba, gyerekeket a szomszéd település iskolájába, elviszi a leveleket, kiváltja a gyógyszert, kihordja az ebédet az öregeknek, egyáltalán ráköszön a magukra maradottakra, vagy éppen falunapot szervez.

Szöveg és fotók: Kolin Péter

Az EUROPAN Nemzetközi Építészeti és Városépítészeti Tervpályázat a fiatal - 40 év alatti - építészek,városépítészek, tájtervezők legnagyobb európai seregszemléje, mind a pályázók számát, mind a pályázat elismertségét tekintve.
Az EUROPAN célja idén sem más, mint hogy támogassa a kontinens fiatal építészeit abban, hogy módjuk legyen elképzeléseik terjesztésére, ötleteik megvalósítására olyan stratégiai területeken, amelyeket az önkormányzatok, illetőleg különféle, a programmal kapcsolatba kerülő fejlesztő cégek jelölnek ki városaikban. A tervpályázat célja ugyanakkor az is, hogy kapcsolatot teremtsen az építészeti és városépítészeti léptékek között.Az EUROPAN 10 az európai város élettereinek problémáit járja körbe, a térbeni és időbeni kapcsolatrendszerek és a fenntarthatóság oldaláról megközelítve.
Az EUROPAN 10 tervpályázat keretében, az európai és köztük a magyar fiatal építészek, 19 ország 62 helyszínére - közte az ajkai városközpontra - pályázhatnak azonos feltételek (regisztrációs díj, beadási határidők, díjazás stb.) mellett.
A tervpályázat lebonyolítója: EUROPAN Magyarország Titkárság, illetőleg EUROPAN nemzeti titkárságok.
A regisztráció zárása: 2009. május 29.
Regisztrációs díj: 100 euró, amely az EUROPAN 10 honlapon történő regisztrálás után banki átutalással fizetendő.
A tervpályázatok beadása: 2009. június 29-ig, postai úton, az egyes nemzeti titkárságok címére.
Eredményhirdetés: 2010. január 18.
Díjazás: tervpályázati helyszínenként legalább egy első díj és egy megvétel kerül kiadásra, amelyek díjazása egységesen minden helyszínre a következő: 1. díj: 12 000 euró, megvétel: 6000 euró.
Zsűri: Az egyes helyszínekre készített terveket a Nemzeti Bizottságok által összeállított 9 tagú nemzetközi zsűrik értékelik. Az ajkai helyszínre készült terveket is értékelő zsűriben a magyar érdekeket Finta Sándor képviseli.
Az EUROPAN 10 magyarországi helyszíne: Ajka városának szolgáltató és kereskedelmi központja, amelynek kapcsán az együttes térrendszerének teljes újragondolása mellett egy olyan épített környezeti karaktert kell megfogalmazni, amely a XXI. század igényeire is reagál, ugyanakkor újraértékeli a 70-es évek építészetének értékes elemeit.
Az ajkai tervpályázat programja: kb. 5500 m2 vegyes funkciójú épület (kereskedelem, közfunkciók, lakások) elhelyezése és megtervezése a városközpontban, a közterületi rendszer újraértelmezése, az új városközponti karakter megfogalmazása.
Az ajkai tervpályázat célja: hosszú távú fejlesztési koncepció megalapozására tervjavaslatok gyűjtése. A beérkező tervjavaslatok alapján a tervezési terület rendezési tervmódosítás készítését kívánja a település elkészíttetni, s ehhez kiválasztani a tervezőket, esetleg a városközpontban található, a koncepcióba illő részfeladatok (pl.: közterületek megújítása) tervezőjét kijelölni.
Az ajkai tervpályázat hivatalos nyelve: angol
Helyszíni bejárás Ajkán: március 28. (szombat) 10 óra, illetve április 25. (szombat) 10 óra. (Találkozó Ajkán, a polgármesteri hivatal bejárata előtt.) A bejárásra szívesen látnak minden pályázat iránt érdeklődő magyar és külföldi építészt, akár a regisztráció előtt is.
Az EUROPAN Magyarország Titkárságának feltett szándéka, hogy minél több magyar pályázót motiváljon az ajkai helyszínen való megmérettetésre, amelyben később meghatározott feltételek mellett anyagi segítséget is tud nyújtani.

További információk:
EUROPAN Magyarország
Titkárság:
Magyar Urbanisztikai
Társaság
www.mut.hu - mut@mut.hu
A részletes tervpályázati
feltételek és kiírások letölthetők az EUROPAN 10
honlapjáról:
www.europan-europe.com

Parlamenti vita a köztisztviselôi törvény ellentmondásairól