Mi lesz veled, Budai Vár?

A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) Tálaló című vitasorozatának áprilisi témája a Budai Vár, ezen belül is a Honvéd Főparancsnokság romjának évtizedes rendezetlensége volt. A vár jelenlegi állapota és jövőbeni rendezése körül zajló vita nem új keletű, Budapest 65 éve nem tud dűlőre jutni a kérdésben.

A rendezvényen részt vett Kis Péter és Zoboki Gábor építész, Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke, Somogyi Gabriella projektfelelős a beruházó Budavári Kht. részéről, Budavár polgármestere, Nagy Gábor Tamás és főépítésze, Aczél Péter. Talán ez volt a legelső nyilvános alkalom, amikor a várról, közelebbről a Honvéd Főparancsnokságról zajló vitán nemcsak az építészek és a kerületi főépítész, a KÖH és a vagyonkezelő Budavári Kht. képviselője volt jelen, hanem az I. kerület polgármestere is.
A vita során többen beszéltek a projekt előkészítetlenségéről és hivatkoztak arra, hogy az uniós támogatás elbukásának oka a kommunikációs kultúra hiánya. Nagy Gábor Tamás és Aczél Péter szerint a kormány "nem tekintette partnernek" az ellenzéki önkormányzatot: miután 2007 nyarán befutott az uniós pénz ígérete, a szűk határidők miatt erőből nyomta a terveket, és idővel már bármibe belement volna, csak ne vesszen oda a támogatás. Azt az érvet, miszerint az önkormányzat négy évig állítólag még terveket sem látott, Somogyi Gabriella, a kht. képviselője azzal dobta vissza, hogy a tervek a számtalan hivatalos és nem hivatalos találkozón éppenséggel minden alkalommal hozzáférhetőek voltak. Arra a kifogásra, hogy Kis Péter 2004-es pályamunkája nem volt megvalósítható, maga Kis Péter válaszolt: "két építész – Finta József és Ekler Dezső – adta a nevét ahhoz, hogy a terv műszakilag kivitelezhető."

A kerületi főépítész azzal is érvelt, hogy a tavaly háromhavi rendszerességgel összehívott tervtanácsok egyike sem mutatott fel "megnyugtató" eredményt. A szakmai grémiumok állásfoglalásait azért nem tekintették mérvadónak, mert az érintettek véleményét, így a várbeli lakosokét, azok nem tükrözték.
Ez viszont felveti azt a kérdést, hogy akkor mire való a tervengedélyeztetések jogi szabályozása és szakmai kontrollja, ha ezek a stációk politikai-egyéni-érzelmi megfontolásokból nemes egyszerűséggel felülbírálhatók. Illetve mire jó az engedélyezési procedúra, ha csak maszatolásra és nem egyértelmű állásfoglalásra futja belőlük?
Azt a szempontot, hogy a továbblépés nem a politikai hatalmat birtoklók egyéni ízlése, hanem például egy városépítészeti ötletpályázat jelentené, a közönség soraiból vetette fel valaki. A pályázathoz pedig kristálytiszta funkció-meghatározás is kellene – ami a 2004-es kiírás és a 2007-es, unióssá vált projekt mögül is hiányzott –, és ezt a terület gazdáinak együtt kell kezdeményezniük.
Noha nem mondhatjuk, hogy a vita közelebb vitte egymáshoz az álláspontokat, azt elérte, hogy a pozíciók elég világosan kirajzolódtak. Az ország talán legreprezentatívabb helyszínén, a Szent György tér és Dísz tér között éktelenkedő műemléktorzónak a helyszínhez méltó, a kortárs építészeti értékeket tükröző új keretbe foglalására azonban – úgy tűnik – még jó ideig várnunk kell...

(Forrás: kek-talalo.blogspot.com)

Nemzeti ünnepünk alkalmából a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter idén is Ybl-díjakat adományozott. A kitüntetéseket Dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár és Fegyverneky Sándor országos főépítész, főosztályvezető adta át a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Kálmán Imre utcai épületében rendezett ünnepségen. Idén öten kaptak Ybl Miklós-díjat.

Az Ybl-díj a tervező-alkotó építészek legrangosabb elismerése. A kitüntetés elsősorban a kiemelkedő színvonalú, eredményekben gazdag építészeti alkotó tevékenységért, az építészeti tervezésért adományozható. Az elismeréshez emlékplakett, az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár. Az Ybl-díj nem osztható meg.
Idén az Ybl Miklós-díjakra összesen 25 javaslat, illetve pályázat érkezett. A beérkezett javaslatokat és pályázatokat az Ybl Miklós-díj Bizottság - Fegyverneky Sándor országos főépítész, főosztályvezető elnökletével - megtartott plenáris ülésén értékelte és készített ajánlást a díjak adományozására, melyet az idén öt építésznek ítéltek oda.

Csernyánszky Gábor építész
Mint sokan mások, viszonylag hosszú ideig dolgozott tervezőtársként különböző rangos műhelyekben, mire elérte a teljesen önálló alkotás lehetőségét. Az viszont már nem általános jelenség, hogy önállóan tervezett épületei is kivétel nélkül magas színvonalúak, korszerű szemléletet és alkotói következetességet tükröznek. Csepeli lakóház-együttese a hazai lakásépítés kiemelkedően jó példája, aminek elismeréséül korábban Pro Architectura-díjban részesült.

Járomi Irén építész
Építészi pályafutását a terek és formák összhangjának következetes kutatása jellemzi, ami elméleti munkái mellett megvalósult műveiben is megjelenik. A grafika és a valóság határán alkot, és ehhez az alkotói módszerhez a mai magyar valóság nehéz terepnek bizonyult. Tervei és megvalósult épületei egyaránt kiemelkedő színvonalúak; eredetiek, markánsan plasztikusak és olykor vitára késztetők. A tervezőtársként jegyzett épületeken is határozottan megjelenik egyéni alkotókészsége.

Török Péter táj- és környezetépítész
Tervezői tevékenysége a történeti értékű városközpontok tereinek rekonstrukciója és új épületek környezetének kialakítása körében egyaránt különleges minőségű, nemzetközi szinten is figyelmet és elismerést kiváltó. Azzal, hogy a környezeti elemeket a térhatároló építészettel azonos jelentőséggel alakítja ki, a városi környezetet a maga teljességében, sokoldalúságában emeli magasabb szintre. Munkássága országos szinten is ösztönző hatást váltott ki a városi terek művészi igényű megújítása és szerepük felértékelése irányába.

Váncza László építész
Kivételesen jó stílusérzéke és virtuóz alkotó készsége alkalmassá teszi őt a legkülönbözőbb léptékű és jellegű építészeti feladatok megoldására. Gyakran dolgozik társakkal, de e közös munkákban is határozottan megjelennek egyéni készségei. A városi villák vagy falusi házak átalakítását éppen olyan magas színvonalon oldja meg, mint például az "A 38"-as hajó új rendeltetésre való áttervezését. Terveit és megvalósult munkáit egyaránt a gazdag képzelőerő és a szakmai igényesség jellemzi.

Winkler Barnabás építész
Négyévtizedes építészi munkássága során elismerésre méltó életművet alkotott. Tervezői módszereit az alaposság és a józan mértéktartás jellemzi. A hajdani IPARTERV-ben szerzett sokoldalú építészi gyakorlatát egy rangos szakmai műhely irányításában is hasznosítja. Építész tervezői tevékenysége mellett közéleti szerepvállalása és a korábbi építész nemzedékek munkásságának fáradhatatlan bemutatása teszik teljessé példamutató pályafutását.

Zsilinszky Gyula
vezető főtanácsos,
az Ybl Miklós-díj Bizottság titkára, NFGM

a Pro Régió-díjakat

A terület- és regionális fejlesztés, a térségi együttműködés előmozdítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet összehangolt fejlesztése terén végzett kiemelkedő tevékenység elismeréseként a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Pro Régió-díjakat adományozott. A díjakat dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár adta át.

A díjak adományozásának szakmai előkészítését az Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkársághoz tartozó Területrendezési és Településügyi Főosztály végezte. A beérkezett 23 javaslatból a Pro Régió-díj Bizottság - dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár elnökletével - kialakította 10 fős javaslatát.

Prof. Michel Carmona igazgató, a párizsi Sorbonne Egyetem Területfejlesztési és Urbanisztikai Intézete
Tevékenységével a területi tervezés, urbanisztika és területfejlesztés szakterületén belül, a párizsi Sorbonne egyetemi diploma megszerzésének lehetőségét teremtette meg Magyarországon. A képzés során az akadémiai ismeretek mellett tényleges szakmai, gyakorlati ismereteket is adott át a hallgatóknak. Közvetlen magyarországi oktatói tevékenysége mellett jelentős szerepet vállalt a francia és magyar területfejlesztési intézmények és kormányzati szervek együttműködésének erősítésében.

Göncz Annamária irodavezető, VÁTI Térségi Tervezési és Területrendezési Osztálya
Területrendezési tervezői, a Térségi Tervezési és Területrendezési osztály vezetői tevékenységéből kiemelkedik az Országos Területrendezési Terv, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési terve készítésének koordinálása. Munkáját a széles és sokrétű szakmai tudás, a területfejlesztés és -rendezés ügyének integrált szakmai megközelítése és folyamatos megújítási szándéka jellemzi. Szakmai képességei és eredményei nem csupán hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is elismertek.

Keresztes Sándor állami főépítész, Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal
Környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterként jelentős szerepet vállalt a területfejlesztés és területrendezés jogi és intézményi rendszerének kialakításában. Működése alatt erősödött meg a területi, illetve regionális elven működő főépítészi hálózat, amely alapja lett a mindenkori terület- és településrendezés térségi felügyeletének. Közel másfél évtizede vezeti a Nyugat-dunántúli Régió Állami Főépítészi Irodáját, jelentős szerepet játszva a régió három megyéjének és településeinek építésügyi, terület- és településrendezési, valamint területfejlesztési folyamatainak irányításában. Szakmai tevékenységével, tapasztalataival nagymértékben hozzájárult az országos szintű koncepciók és szabályok megalkotásához.

Koszorú Lajos ügyvezető,  M-Teampannon Kft.
Több évtizedes településrendezési és területrendezési munkássága kiemelkedő színvonalú, több megyei területrendezési terv elkészítésében vállalt kiemelkedő szerepet. A rendezési tervekben megjelenő törekvése a területrendezési szabályok és a fejlesztési jellegű irányelvek, ajánlások összehangolására példamutató. Különösen értékesek azok a megállapításai, javaslatai, amelyek a településrendezési tervek készítéséhez, azok elfogadásához, továbbá a településfejlesztési és a kistérségi fejlesztési koncepciókhoz nyújtanak adatokat, irányelveket, megoldási javaslatokat.

Dr. Misley Károly nyugalmazott államtitkár
A VÁTI Tervezési Irodájának vezetőjeként, majd a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkáraként irányította a környezetorientált területrendezési tervek előképének tekinthető regionális tájrendezési tervek készítését. Aktív munkássága idején, a köz szolgálatában éveken át irányította a területi tervezéssel kapcsolatos kormányzati tevékenységet, és ápolta a nemzetközi kapcsolatokat. Hatékonyan és eredményesen képviselte Magyarországot a Területfejlesztésért Felelős Miniszterek Konferenciájának irányító bizottságában, valamint az Európai Területi Tervezési Megfigyelő Hálózat, az ESPON Program munkájában.

Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja
Az alapításának 25. évfordulóját ünneplő intézet alkalmazott kutatásai és tanácsadási tevékenysége révén nem csupán a regionális tudomány alakítója, hanem a területfejlesztési gyakorlat aktív szereplője is. Szakmai és tudományos műhelyként közreműködött a hazai területfejlesztési gyakorlat európai uniós harmonizációjában, és számos nemzetközi projekt vezetőjeként hozzájárul az európai területi kutatások eredményeihez. Az elmúlt két és fél évtizedben a település- és területfejlesztést érintő valamennyi jelentős dokumentum megalapozásában, kidolgozásában kiemelkedő szerepet vállalt.

Dr. Sarudi Csaba egyetemi tanár, Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar
Három évtizede kiemelkedő szerepet vállal a magyar területfejlesztési kutatásban és oktatásban, nagy érdemei vannak a terület- és vidékfejlesztési politika kaposvári képzési és kutatási bázisának kialakításában. 2005 és 2006 között az Országos Területfejlesztési Hivatal elnökeként tudományos igényességgel irányította a Nemzeti Fejlesztési Terv regionális megalapozását.

Dr. Schneller István tanszékvezető, Budapesti Corvinus Egyetem Településépítészeti Tanszék
Pályafutásának kezdetén a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet Regionális Tervezési Irodájának munkatársaként több jelentős regionális és városrendezési tervnek volt készítője, illetve vezető tervezője. Közel másfél évtizeden keresztül Budapest főépítészeként meghatározó szerepet töltött be a főváros karakterének, arculatának, és környezeti állapotának védelmében, illetve fejlesztésében. 2006-tól a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karán irányítja a településmérnöki képzést. Gazdag tapasztalataira alapozott szakírói munkássága tudományos értékű.

Dr. Szalóki Gyula főtanácsadó, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága
Közel négy évtizede aktív szereplője a hazai regionális területfejlesztési, településfejlesztési, valamint környezetvédelmi szakpolitikáknak. 1985-től, az Országgyűlés Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága munkatársaként jelentős szerepe volt a területpolitikai, illetve a környezetvédelmi kérdések összehangolásában. 1990-től az Országgyűlés főtanácsadójaként vállalt szerepet az épített- és a természeti környezettel kapcsolatos jogszabályok szakmai előkészítésében, egyfajta "hidat" képezve a tisztán vett szakmaiság és a politika között.

Szendrényi Péter nyugalmazott főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztési Főosztály
Évtizedeken keresztül részt vett a területfejlesztési stratégiai tervezés irányításában. Kiemelkedő szerepe volt a területfejlesztési szakma szerepének erősítésében, a regionális és az ágazati programok összhangjának jelentős mértékű javulásában. Munkájával hozzájárult a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer kialakításához és az eljárási szabályok kidolgozásához.

Sógor Csaba
tanácsos,
az Pro Régió Díj bizottság titkára, NFGM

Az "ÉV HÁZA" kerestetik!

Idén is lehet pályázni az Év Háza Díjra. A pályázat célja megismerni és megismertetni a szakmával és a közvéleménnyel a bíráló bizottság által színvonalasnak ítélt épületeket, a példamutató és követendő építészeti magatartást. Emellett a pályázattal már tavaly csatlakozott hazánk a Visegrádi Négyek Családi Házai kezdeményezéséhez, amivel a kiválasztott épületek tervezőinek lehetőségük nyílik a nemzetközi porondon is megméretni magukat.

Az "Év Háza" pályázaton bármely Magyarországon megvalósult, 2006. augusztus 1. és 2009. május 29. között jogerős használatbavételi engedélyt kapott, maximum 4 lakásos lakóépület, lakóépület-bővítés, -felújítás vagy nyaralóépület anyagával lehet részt venni.

Szakmai szervezetek
is jelöltek

Annak érdekében, hogy minél több, a kiírásnak megfelelő, szakmailag színvonalas épület kerülhessen a zsűri asztalára, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Urbanisztikai Társaság országos, regionális, illetve megyei szervezetei jelölhettek az "Év Háza 2009" pályázatra az illetékességi területükön megépült, és az "Év Háza 2009" részvételi feltételeinek megfelelő épületeket. A jelölt és indulásra felkért épületek azonos feltételekkel vesznek részt a pályázaton, mint a saját szándékból indulók, és ugyanolyan formai és tartalmi feltételek vonatkoznak rájuk is.

Zsűri és zsűrizés

A szigorú szakmai szempontú értékelést a bírálatot tavaly is végző zsűri neves tagjai garantálják: a zsűri elnöke a Kossuth-díjas Cságoly Ferenc DLA, a BME Építészmérnöki Kar Középülettervezési Tanszékének vezetője, társelnökök Kálmán Ernő DLA, a Magyar Építőművészek Szövetsége elnöke, Szoják Balázs, az "Év Háza" díj alapítója és Tóth Balázs, a főtámogató szakmai képviselője. A 2009. évi pályázat zsűrijébe való felkérést idén ismét mind az öt, 2008-ban Ybl díjat kapott építész, Lukács István, Nagy Iván, Patartics Zorán, Puskás Péter és Zoboki Gábor is elfogadta.
A kuratórium tagja továbbá Körtvélyesi Istvánné, az  "Év Háza" díj korábbi kurátora és főszervezője, valamint végül, de nem utolsó sorban Tóth Elek DLA, a BME Magasépítési Tanszékvezető-helyettese.
A zsűri a tavaly bevált metódus szerint előértékeli és kiválasztja az elődöntőbe kerülő műveket, majd dönt arról, hogy melyeket kívánja a végső döntés előtt a helyszínen is megtekinteni. Az elődöntőbe került épületek közül kerül ki az a tíz családi ház is, amelyek a Magyar Építőművészek Szövetsége által kezelt Visegrádi Négyek Családi házai 2009 vándorkiállítás magyar képviselőivé válnak.

A pályaművek beadásának határideje: 2009. május 29. 15.00 óra. Eredményhirdetés és díjkiosztás: 2009. október 5.
A pályázáshoz szükséges dokumentumok és a teljes pályázati kiírás letölthető a www.evhaza.hu oldalról.

További információ kérhető a pályázattal kapcsolatosan MÉSZ Titkárság (1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2., Tel.: 06 1 318-2444, )
www.evhaza.hu,
www.meszorg.hu,
www.wienerberger.hu.

(Forrás: www.epiteszforum.hu)

A rovatot szerkesztette: Zábránszkyné Pap Klára
az Országos Főépítészi Kollégium titkára