Önkorkép - 2009. április-május

A kudarcokat és sikereket tekintette át kormányfőként elmondott utolsó parlamenti felszólalásában Gyurcsány Ferenc. Beszédében – tőle szokatlanul – számos önkritikus elem is megjelent. A kudarcokat tekintsük úgy, hogy azok nyilván sokkal inkább azokéi, akik vezették az országot, a teljesítmény pedig nyilván azoké, akik lakják az országot – mondta. Az őszödi beszédre utalva pedig úgy fogalmazott: „adós maradtam akkor, amikor nem tudtam kellő erővel és talán elegendő őszinteséggel elfogadtatni és elhitetni, ha Magyarország csak vár arra, hogy az élete jobbra forduljon, akkor a végén csalódni fog. A csendességgel és időnként a szembesítés hiányával illúziót okoztunk, illúziót okoztam, olyan álomba ringattuk a választók sokaságát és talán az országot is, amely álomból a felébredés keserű.”
Kormánya sikerének tudta be viszont az infrastrukturális fejlesztéseket, s az ország „európai megbecsülését”.
Kormányfőként Bajnai Gordont és kabinetjét így ajánlotta a parlament figyelmébe: ezt a kormányt támogatni kell azért, mert azt teszi, ami az országnak érdeke. Ezt a kormányt szidalmazni, ellene indulatot szítani, politikai békétlenséget kezdeményezni, nem a kormány, hanem Magyarország érdekei elleni vétek.

Egy év, egy kormány, egy forint – jelképes öszszegért vállalom a válságkezelő kormány vezetését – ezekkel a szavakkal igyekezett meggyőzni hallgatóságát miniszterelnök–jelölti beszédében Bajnai Gordon arról, hogy ő csak válságkezelésre vállalkozik. „Én nem Lendvai Ildikót, Dávid Ibolyát, Fodor Gábort vagy Orbán Viktort szeretném legyőzni, én csak a válságot; és nem a hatalmat akarom megőrizni, hanem a magyar munkahelyeket” – mondta a jelölt. Ehhez kérte az ellenzék segítségét is, mondván, szorít az idő, s ilyet még nem csinált a magyar parlament, de ilyen helyzetben még nem volt a szabad Magyarország sem, mint ahogyan ilyen helyzetben a húszas évek óta nem volt Európa sem – érvelt Bajnai. Azt ígérte, a válságkezelő kormány a politikától, a pártpolitikától tartani fogja a három lépés távolságot, hátsó szándék nélkül teszi a dolgát: védi a magyar munkahelyeket, a forintot és az ország egyensúlyát.

Szigorú programja végrehajtásához – amit akkor a képviselők még nem ismertek – stabil támogatást kért. Ha viszont felpuhítanák az általa javasoltakat, azonnali lemondást és előrehozott választásokat ígért.
A cselekvés mellett érvelve kijelentette:

minden tétlenséggel vagy egymás elleni kampányolással eltöltött, elpazarolt hét vagy hónap, milliárdokba és munkahelyek tízezreibe kerülhet Magyarországon.
Az ajtóm továbbra is nyitva áll önök előtt – fordult az ellenzékhez. Nincs az a személyemet érő támadás, amely becsukatná velem, a személyem ugyanis sokadlagos, az ország érdeke az első – tette hozzá.
A válságkezelő programról szólva közölte: az azonnali válságkezelő lépésekre, az egyensúly helyreállítására, a gazdasági növekedés újbóli beindítására és a bizalom viszszaszerzésének négyes céljára épül. A gazdaság ugyanis jó néhány éve három problémával néz szembe: többet költünk, mint amennyit megtermelünk, gazdaságunk növekedési képessége alacsony, nincsen bizalom sem irántunk, magyarok iránt, sem nekünk magyaroknak egymás iránt. A negyedik pedig maga a 2008 októberében hozzánk is begyűrűzött pénzügyi és gazdasági válság.

Feladatként az államháztartási hiány csökkentését és az ország pénzügyi függőségének enyhítését jelölte meg.
Ehhez csökkenteni kell a foglalkoztatást terhelő adókat, növelni kell a munkavállalási hajlandóságot és támogatni kell a munkaintenzív és nagy hozzáadott értékkel termelő ágazatokat – adott némi ízelítőt a leendő program elemeiből.

Beszédének második felében Bajnai Gordon leendő kormányának tagjait, kiválasztásuk szempontjait részletezte. A folytonosságot Gráf József földművelésügyi, Szabó Imre környezetvédelmi, Hiller István oktatási és kulturális, Draskovics Tibor igazságügyi, Szekeres Imre honvédelmi és Székely Tamás egészségügyi miniszterek képviselik. A kulcsfontosságú pénzügyminiszteri pozícióba Oszkó Pétert, a Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló cég vezetőjét jelölte. Veres János munkáját megköszönve pedig kijelentette: az ő megkérdőjelezhetetlen eredménye a visszanyert egyensúly, az elmúlt három év felelős és takarékos költségvetési gazdálkodása – ez élénk derültséget váltott ki a Fidesz és a KDNP soraiban.
Az új pénzügyminisztertől a kormányfő azt várja – mondta –, hogy egyensúlyban legyen a költségvetés, ügyeljen az állam takarékos gazdálkodására, ugyanakkor új adórendszer kialakításával, az adózási szabályok egyszerűsítésével teremtse meg a gazdaság növekedésének feltételeit. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot Vahl Tamásnak adom át &rndash; folytatta szakértőinek bemutatását. Néhány nappal később azonban Vahlnak visszakoznia kellett, mert kiderült, hogy a Gazdasági Versenyhivatal korábban három esetben is kartellvétség miatt marasztalta el az akkor általa vezetett SAP Hungary Kft.–t. Erre a Transparency International hívta fel a figyelmet, amelynek egyébként tanácsadója volt a Bajnai által megtalált új jelölt: Varga István, a Shell magyarországi vállalatának vezetője. A kormány azonban nélküle alakult meg, a miniszter később tette le az esküt.
A közlekedési, hírközlési és energiaügyi tárcát Hónig Péter kapta, aki a területen vállalati menedzserként szerzett tapasztalatokat. Herczog László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium korábbi szakállamtitkára lett a tárca új minisztere. A külügyé pedig hazánk első uniós biztosa, Balázs Péter.
Ha takarékosabb államról beszélünk, akkor nem hagyhatjuk ki az önkormányzatok világát sem. Tudom, hogy az előző szocialista&rndash;szabad demokrata kormányok többször nekifutottak az önkormányzati reformnak, de nem sikerült megszerezniük az átalakításhoz szükséges kétharmados többséget, az ellenzék támogatását. Én abban bízom, hogy a válság ebben is hozhat változást. A válságkezelő kormány újra megpróbál e téren egyezséget kötni az Önkormányzati Minisztérium új miniszterének, Varga Zoltán képviselő úrnak a vezetésével &rndash; indokolta választását Bajnai.
A válságkezelő központként működő kancellária élére Molnár Csaba került, Kiss Péter pedig a társadalompolitikai egyeztetésért felel, tárca nélküli miniszterként. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat, szintén tárca nélküli miniszterként, Ficsor Ádám, Gyurcsány korábbi kabinetfőnöke irányítja. A kutatás–fejlesztésért felelős miniszteri poszt megszűnt, a feladatot a gazdasági tárca vette át. „Kormányom tagjai közül azok, akik szakértőként vállalnak felelősséget, és jómagam is, egy év múlva egyetlen párt színében sem indulunk majd a választáson; nem veszünk majd részt a politikai vetélkedésben, nem leszünk vetélytársai senkinek, és ezt írásba is adjuk” – ígérte a miniszterelnök–jelölt.

Közölte továbbá azt is, hogy az új kormány tagjai kinevezésüket követően 15 százalékkal kevesebbet keresnek majd, mint elődeik. És ennél nagyobb arányban csökkentik az állami tulajdonú vállalatok igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságáért járó díjazást, mint ahogy felső korlátot kívánnak szabni az állami vállalatok vezetői fizetéseinek is. Ezt követően további takarékossági intézkedések következnek – mondta Bajnai, de a részletekre nem tért ki.

Magyarországon tovább már nem járható út a költekezés elengedése, vagyis a fogyasztás és a szociális juttatások hitelből történő fedezése.
Én nem vállalok szerepet abban, hogy Magyarország előbb–utóbb uzsorakamatra kényszerüljön kölcsönt felvenni.

Bajnai Gordon jelölését két hétig tartó, már komédiába hajló kormányfőkeresés előzte meg, a sajtóban naponta szivárogtak ki a nevek. Lendvai Ildikó, az MSZP–frakció vezetője hozzászólásában a lehetséges miniszterelnök–jelöltek meghurcolását, családjuk, lakásuk fenyegetését, képük sárga csillag közepén való megjelentetését kérte számon. Természetes, lehet valakinek ellenvéleménye az új kormány alakulásáról, annak összetételéről, sokan gondolhatják úgy, hogy jobban szeretnének előrehozott választásokat. Ez rendben van. De az nincs rendben, hogy ugyanazok a közéleti és politikai szereplők nem ugyanilyen hangosan mondták ebben a két hétben:

el a kezekkel a kirekesztést tiltó alkotmányosságtól! Tévedés abban bízni, hogy egy táborba terelve meg lehet majd szelídíteni a radikálisokat és az erőszak híveit”
– vélte Lendvai.
A cikluson belüli kormányváltás legitimitását, az ellenzéki támogatás lehetőségét Orbán Viktor Fidesz–elnök 1993–ban elhangzott parlamenti beszédének idézetével támasztotta alá. Antall József halála után ekkor Boross Péter vette át a kormányzást.
„Mi nem szavazunk bizalmat az új kormánynak, de ha az önök akaratából ez a kormány hivatalba lép, készek leszünk az együttműködésre. Ezzel kívánjuk segíteni a magyar parlamentáris demokráciát abban, hogy rendezetten érkezzünk el a következő választásokig, hogy a lehető legkevesebb szükségtelen teher háramoljék a következő kormányra. Az országnak meggyőződésünk szerint az az érdeke, hogy a most hivatalba lépő kormánykoalíció kitölthesse teljes mandátumát. Politikai sikerekben ínséges időkben ez sem kevés” – idézte Lendvai a Fidesz–elnök szavait. Végül a szocialisták frakcióvezetője megköszönte a kormány munkáját.

Antall József nem a ciklus közepén halt meg, és nem azért volt szükség a miniszterelnök–váltásra, mert megbukott volna egy kormányzati politika és egy miniszterelnök, hanem azért, mert Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke meghalt gyógyíthatatlan betegségben; és fél év volt a választásokig – érvelt Lendvai Orbán–idézetének értelmezésével szemben Navracsics Tibor Fidesz–frakcióvezető. Amellett pedig – tette hozzá –, ha Antall József nem tudta kezelni ezt a gazdasági válságot, az nem azért volt, mert rossz kormányzati politikát folytatott, hanem azért, mert önök – fordult Navracsics a szocialista frakció felé – akkor még Magyar Szocialista Munkáspárt néven olyan örökséget hagytak.
A konstruktív bizalmatlansági indítvány szimbolizálja, hogy mi az a két dolog, amitől ma Magyarország kormánya és támogatói félnek: a választópolgároktól és a választásoktól. A Fidesz nevében az előrehozott választások mellett tette le voksát.
Beszédében ezt követően azt próbálta bizonytani, hogy a számok alapján egyértelmű: hét év balliberális kormányzati politikája következményeként éllovasból sereghajtóvá váltunk. Példaként hozta a gazdaság növekedését, amely 2002–ben, a kormányzás átadásakor csaknem 4 százalékos volt, most a hivatalos becslések szerint pedig 5 százalékos hanyatlás, s elemzők szerint nem is állunk meg 7–8 százalékig. Az államadósság, amely a GDP arányában 2002–ben 53 százalék körül volt, jelenleg 73 százalék körül van és tovább növekszik. A regisztrált álláskeresők száma, amely 2002–ben 387 782 fő volt, most 563 885 fő. „A szegénységi olló, ha zárul, azért van, mert a középosztály is elszegényedik” – vélte.

Navracsics élesen bírálta a baloldalt, amiért–véleménye szerint–hamis célokra használja a konstruktív bizalmatlanság intézményét. Ráadásul, úgy látják, nincs szó szakértői kormányról, csak a „kártyák” újraosztásáról.
Kapott a kritikából Bajnai Gordon is. "Azt mondja, hogy önnek nincs politikai ambíciója. Kiváló! De akkor miért van itt? Ez ugyanis itt politika; a közügyek vitája, a közügyekről folyó vita, a közjóról folyó vita. Itt olyan emberek ülnek, akik a közjót akarják szolgálni" - fordult a kormányfő- jelölthöz. Majd így folytatta: ha valaki azt mondja, hogy nincs politikai ambíciója, akkor miért töltött el három évet a Gyurcsány-kormányban? Miért volt gazdasági miniszter egy olyan időszakban, amikor a gazdaságnak évről évre rosszabbul ment? - kérdezte Bajnaitól.

Semjén Zsolt KDNP–frakcióvezető – a pártja álláspontjával megegyező – több mint 500 civil szervezet nyilatkozatát ismertette. Eszerint néhány nappal a vitát megelőzően – egyesek szerint száz, a szervezők szerint negyedmillió tüntető – a Hősök terén közfelkiáltással megvonta a bizalmat a kisebbségi kormánytól. A KDNP és a tüntetők nevében ezért az Országgyűlés azonnali feloszlatását követelte. Bajnait alkalmatlannak és méltatlannak nevezte a tisztségre. „Alkalmatlan, mert miniszterként ő az egyik felelőse a mostani csődnek és a mindent elborító korrupciónak. És méltatlan, mert saját frakciótársa tanúsága szerint is emberéletekért és nyomorba döntött családok százaiért felelős. Ezt az embert Magyarország miniszterelnöki székébe ültetni egyszerűen provokáció az erkölcsi rend ellen” – mondta, illegitimnek minősítve Bajnai kormányfői kinevezését.

Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke arról beszélt, hogy pártja az előrehozott választásokkal szemben azért döntött az MSZP kormányának támogatása mellett, mert a válságkezelésben fontos a gyorsaság. „Ha ezeket a lépéseket nem tudjuk megtenni, akkor nem arról vitatkozunk, hogy lesz–e 13. havi nyugdíj, hanem arról, hogy egyáltalán tud–e Magyarország nyugdíjat fizetni; nem arról fogunk vitatkozni, hogy van–e értelme a 13. havi fizetések fenntartásának a közszférában, hanem egyáltalán a kérdés az lesz, hogy az állam képes lesz–e a közszférában fizetni” – érvelt a Bajnai–kormány megválasztása mellett. Majd önkritikusan hozzátette: Magyarország nehéz helyzetben van. E nehéz helyzetért természetesen okkal és joggal okolható az a kormánykoalíció, amelynek a Szabad Demokraták Szövetsége is tagja volt, illetve a kisebbségi kormány, amely az elmúlt egy évben kormányzott. Támogatásukért cserébe három feltételt szabtak: legyen olyan miniszterelnök–jelölt, aki a hazai és a nemzetközi gazdasági környezetben bizalmat ébreszt; a kormányban kulcspozíciókban legyen változás, jöjjenek szakértők; s végül a kormány programja reformprogram legyen, a változás döntően a Reformszövetség programját vegye alapul.

A függetlenként megszólaló Herényi Károly a Magyar Demokrata Fórum álláspontját úgy foglalta össze: ők az előrehozott választások hívei, de ezt a többség úgysem támogatja. Bajnai miniszterelnök–jelölt elképzeléseit nem ismerik, viszont nem akarnak nemmel szavazni, mert ez azt jelentené, hogy a jelenlegi kormányt és Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt kívánják hivatalában tartani, ezért tartózkodnak a szavazásnál. Az MDF–esek szerint azonban egy esztendő a válságkezelésre túl hosszú idő, ezzel egy időben olyan reformoknak kellene indulniuk, amelyek lehetővé tennék, hogy a mostanihoz hasonló válságokat elkerüljük.

Bajnai Gordon, miniszterelnök–jelölt válaszában a „Miért van itt, ha nincsenek politikai ambíciói?” kérdésre a következő választ adta: nemcsak arról van szó, hogy ki van hatalomban és miért, hanem arról is, mire kellene használni a közhatalmat.

"Azért vagyok itt, mert azt gondolom, hogy a közös hazánk, Magyarország ma veszélyben van. Nem külső ellenség fenyegeti, hanem a gazdasági válság, és a sok–sok éve elhalasztott alapvető szembenézés, az önámítás,
amely Magyarországon megspórolta azokat az alapvető szerkezeti átalakításokat, amelyekre jó tíz éve, több mint tíz éve nem került sor Magyarországon" – mondta a jelölt. Majd ismét hangsúlyozta, kormánya legalitását és legitimitását is a parlamenti többségnek kell megadnia. Ennek stabil többségnek kell lennie, amely kiáll a határozott és gyors válságkezelő program mögött. Ellenkező esetben jönnek az előrehozott választások.

Személyes támadásokra reagálva pedig cáfolta, hogy ő vezette volna a Hajdú–Bét nevű céget. Annak a cégnek voltam a vezetője, amely többségi tulajdonosa volt ennek a cégnek, mások mellett – emelte ki.
Fejlesztéspolitikai kormánybiztosként, majd a fejlesztésekért felelős miniszterként arra büszke – mondta –, hogy Magyarország tevékenysége idején az első helyre került az európai országok között a források lehívásában, a források kiírásában, a kiírt pályázati mennyiségben. "Magyarország nyújtotta be eddig a legtöbb nagyberuházásra vonatkozó kérelmet Brüsszelnek, körülbelül 20–at, ez az összes Brüsszelbe benyújtott nagyprojektnek több mint a negyede. Ebből már ötöt jóváhagytak, többek között olyan fideszes vezetésű településeken, mint Debrecenben, Békéscsabán és máshol. Magyarország hívott le elsőként pénzt az Európai Uniótól ebben a programban, és az év eleji statisztikák szerint eddig arányosan számolva Magyarország hívta le a legtöbb pénzt. Mint ahogy az is tény, hogy Magyarországon több mint 9 ezer elfogadott, már jóváhagyott beruházás van, ebből már több mint 6 ezerrel szerződést is kötöttünk, és mintegy 1500 beruházás már le is zárult, átadásra került Magyarországon" – érvelt munkája mellett a jelölt.

Felrótták nekem azt is, hogy önkormányzati miniszterségem idején adósodtak el az önkormányzatok – érintett egy másik témát viszontválaszában. Az ön–kormányzatok önmagukat kormányozzák, s a Fidesz–KDNP volt, amely akadályozta azt a törvényt, amely szigorítani próbálta a hitelfelvételi plafont – fordult a felzúduló ellenzékhez Bajnai.

"De az önkormányzatok eladósodásában egyébként a fideszes vezetésű önkormányzatok jártak az élen, és nagyon jelentős hiteleket vettek fel, egyébként devizában, amelynek tartok tőle, meglesz a böjtje" – fokozta a kormányfő–jelölt.
Úgy vélte, nem az ő számlájára írható, hogy gazdasági minisztersége alatt jelentősen nőtt a munkanélküliség. Magyarország is része annak a világfolyamatnak, ahol százezrével, millióval szűnnek meg munkahelyek. Miközben az elmúlt időszakban mintegy 30 ezer munkahely szűnt meg Magyarországon, aközben október 1–je óta 12 ezer új munkahely létrejöttét tudtuk bejelenteni, ez mindenképpen csökkenti a válság súlyosságát, és ezt egyértelműen sikernek tartom – jelentette ki. Majd azzal érvelt: a válságból szívós, kitartó munkával, átmeneti lemondással és hosszú távú gondolkodással lehet kijönni. "Erre van szüksége Magyarországnak, és arra, amit Charles Darwin mondott, aki 200 éve született: 'Nem azok a fajok élnek túl, akik a legintelligensebbek, nem is azok, akik a legerősebbek, hanem azok, akik leginkább képesek a változásra.' Erre a változásra lesz szüksége a magyar parlamentnek is a válságkezelés kapcsán, és erre lesz szüksége Magyarországnak" – zárta válaszát a miniszterelnök–jelölt.

A konstruktív bizalmatlansági indítvány elfogadásához az országgyűlési képviselők több mint felének, azaz 193 képviselőnek igen szavazatára volt szükség. Az Országgyűlés az indítványt 204 igen szavazattal – szocialista, szabad demokrata és független képviselők támogatásával – nem szavazat nélkül, 8 tartózkodás mellett fogadta el.
Nem szavazott a Bajnai kinevezését ellenző három szabad demokrata – Gulyás József, Béki Gabriella és Velkey Gábor. A tartózkodók a volt MDF–es, jelenleg független képviselőkből kerültek ki, köztük Dávid Ibolya pártelnökkel. Ezt követően sor került az ünnepélyes eskütételre és az esküokmány aláírására. Bajnai Gordonnak sorrendben Gyurcsány Ferenc, majd Kóka János, Fodor Gábor, Semjén Zsolt, Lendvai Ildikó, Navracsics Tibor, végül Dávid Ibolya gratulált. A köztársasági elnök gratulációjáért az új miniszterelnöknek Sólyom László díszpáholyába kellett fáradnia.

Április 20-án a parlamentben napirend előtt letette az esküt a Bajnai-kormány tizennégy minisztere. A gazdasági minisztert - Vahl Tamás visszalépésével - a közlekedési tárca vezetője helyettesítette az új miniszter, Varga István kinevezéséig. A miniszterek bizottsági meghallgatásánál említésre méltó esemény volt, hogy a szabad demokrata Gulyás József tartózkodása miatt Ficsor Ádám, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter nem kapott bizottsági támogatást. Ennek ellenére kinevezték. A többiek megkapták a képviselők többségének támogatását, köztük az önkormányzati minisztérium élére delegált Varga Zoltán is.

A Bajnai-kormány eskütételét megelőzően Szili Katalin felolvasta a kinevezési okiratban szereplő új miniszterek nevét, akik a nevüket hallva felálltak, s a képviselők felé fordulva fogadták az őket köszöntő tapsot. A nemzetiszínű zászló előtti eskütételt a képviselők felállva hallgatták. Az államfő április 16-i hatállyal nevezte ki az új kormányba a minisztereket. Előtte azonban végig kellett járniuk az illetékes parlamenti bizottságokat, ahol terveikről faggatták őket.
Az önkormányzati tárca élére delegált Varga Zoltán az önkormányzati bizottsági meghallgatásán azt mondta: olcsóbbá, hatékonyabbá és átláthatóbbá kívánja tenni tárcája működését, majd a sport- és turisztikai bizottság ülésén közölte azt is: kezdeményezni fogja az önkormányzati törvény módosítását. Ez utóbbi, kétharmados parlamenti támogatást igénylő jogszabállyal összefüggésben jelezte: nyitott minden irányban, mert - mint mondta - az előtte álló feladatok nem oldhatók meg támogatás nélkül. Egy héttel később viszont már úgy foglalt állást, hogy a következő egy évben átfogó önkormányzati reform nem lehetséges. Ugyanakkor az önkormányzatok törvényességi felügyeletét meg kell oldani.

A válságkezelésből az önkormányzatok sem maradhatnak ki
Varga összeférhetetlenség miatt lemondott a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöki posztjáról, a Békés megyei önkormányzati képviselői posztjáról azonban nem. Utóbbiért járó tiszteletdíjáról viszont május elsejével lemondott. Az új miniszter már bizottsági meghallgatásán - ahol kinevezését 15:14 arányban támogatták - az önkormányzatok pazarlásáról és további lehetséges spórolásról beszélt. Néhány nappal később Bajnai Gordon kormányfő bejelentette: 100 milliárdot akarnak elvenni a településektől. A turisztikáért és a sportért is felelős tárcavezető bizottsági meghallgatásán azt hangoztatta: a válságkezelés "közös érdek", így szinte egyetlen terület sem maradhat ki a válságkezelésből, legfeljebb a katasztrófavédelem. Konkrét intézkedésekről azonban nem beszélt, csak a céljairól, köztük az önkormányzatok feladatainak és hatásköreinek újragondolásáról, a választási törvény módosításáról, a közigazgatási hivatalok működésének biztosításáról.
A "megye vagy régió" kérdéséről szólva azt hangoztatta: nem az a kérdés, hogy minek nevezzük a középszintet, hanem az, milyen feladatokat rendeljenek erre a szintre. Mint fogalmazott, hatékony, szolgáltató és együttműködő típusú önkormányzatokat szeretne. Beszélt arról is, hogy a már megítélt panelfelújítási pályázatokra a pénz megvan, és kezdeményezni fogja azt is, hogy a programra legyen a jövőben is forrás. Kérdésre válaszolva közölte: ő egyetlen kispostát sem akar bezárni, és egyetlen vasútvonalat sem akar megszüntetni, őt önkormányzati miniszternek kérték fel, így ezekben a kérdésekben nincs lehetősége dönteni.
Az önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó, többször átszervezett közigazgatási hivatalok ügyével kapcsolatban azt mondta: tisztában van azzal, hogy a parlament alkotmányos mulasztásban van, ezért nyitott minden megoldásra a kétharmados támogatást igénylő jogi szabályozás megteremtése érdekében.
Korábban az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta, hogy a kormány előbb feles törvényben, később pedig kormányrendeletben alakította át a hivatalokat. Így jelenleg nincs olyan működő szervezet, amely az önkormányzatok törvényességét felügyelné.

Elengedhetetlen a szakképzés és a szakmunkásképzés becsületének helyreállítása
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetésére jelölt Herczog László hangsúlyozta: politikai ambíciói nincsenek, megbízatását szolgálatnak tekinti. Legfontosabb feladatként a munkahelyek megőrzését jelölte meg. A leendő miniszter elengedhetetlennek tartotta a szakképzés és a szakmunkásképzés becsületének helyreállítását, s ennek érdekében szorosan együtt kíván működni az oktatási tárcával és a kamarákkal. Beszámolt arról a tervről, amelynek során csaknem tízezer céget keresnek meg, és felmérik, hogy mely szakmák azok, amelyekre szükségük lesz a következő években.

kórházi adósságokat az önkormányzatoknak és a menedzsmenteknek kell rendezniük
Székely Tamás egészségügyi miniszterjelölt meghallgatásán a legtöbb képviselő arra volt kíváncsi, mi lesz a kórházak adósságállományával, mi a miniszterjelölt véleménye a HospInvest körül kialakult helyzetről. Hangot adtak annak a véleményüknek is, hogy a nemrég útjára indított közmunkaprogram az egészségügy súlyos létszámhelyzetén nem fog változtatni. Székely Tamás szerint az egészségügyben áprilisban elindult közmunkaprogramokkal munkához jutó emberekkel tehermentesíteni lehet a szakképzett személyzetet a kórházakban. A kórházak adósságát firtató képviselői kérdésre elmondta, hogy az intézmények tavalyi adósságállománya 42 milliárd forint volt, ennek rendezését a fenntartó önkormányzatoknak és a kórházi menedzsmentnek kell megoldania. A HospInvestről úgy vélekedett: a privatizációs jogszabályt mindenképpen módosítani kell, azonban addig miniszterként nincs beavatkozási lehetősége, amíg az ÁNTSZ "azt nem mondja", hogy veszélyben a betegellátás. Hozzátette: arra sincs miniszterként befolyása, hogy az önkormányzatok milyen döntést hoznak az egyes kórházak működtetéséről. A miniszter megemlítette, hogy a HospInvesten kívül és hozzá hasonlóan kilenc intézmény kért az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól finanszírozási előleget.

A képviselők 169 igen szavazattal, 199 ellenében, egy tartózkodással utasították el az Országgyűlés feloszlásáról szóló, a Fidesz-KDNP-frakciószövetség által benyújtott javaslat tárgysorozatba vételét április végén az Országgyűlésben. Elfogadták viszont a Seres Mária által kezdeményezett, a képviselői költségtérítésről szóló népszavazás elrendelésére vonatkozó határozatot. A referendum időpontját Sólyom László köztársasági elnök tűzi ki. Seres a következő kérdést fogalmazta meg: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?". A kormányzat azonban törvénymódosítással venné elejét a referendumnak, amelyet májusban nyújtottak be az Országgyűlésnek.

A parlament május elején - főként szocialista és szabad demokrata támogatással - megszavazta a Bajnai-kormány megszorító csomagjának lényegesebb pontjait a nyugdíjjal és az adóátrendezéssel kapcsolatban. Így egyebek között eltörölték a 13. havi nyugdíjat, 65 évre emelték a nyugdíjkorhatárt, s 20-ról 25 százalékra nő az áfa felső kulcsa.
Július 1-jétől az áfát 20-ról 25 százalékra emelik, és 18 százalékos kedvezményes kulcsot vezetnek be az alapvető élelmiszerekre - a tejre, tejtermékekre, kenyérre, pékárukra - és a távhőre. A Fidesz az alapvető élelmiszereknél és a távhőnél 5 százalékos kedvezményes áfakulcsot javasolt, de ezeket a módosítókat a Ház többsége leszavazta. Az adócsomagban szerepelt még a táppénz jelenlegi mértékének tíz százalékos csökkentése. Idén már második alkalommal nő - most öt-hat százalékkal - az üzemanyag, az alkohol és a cigaretta jövedéki adója, az utóbbié csak kb. három százalékkal.

A személyi jövedelemadó (szja) alsó sávhatára - a 18 és 36 százalékos adókulcs megmaradása mellett - a korábbi elképzeléseknek megfelelően január 1-jéig visszamenőleg 1,7 millióról 1,9 millió forintra emelkedik. A magánszemélyek 4 százalékos különadója továbbra is megmarad. A munkáltatói járulék a korábbi terveknek megfelelően július 1-jétől a minimálbér kétszereséig 5 százalékponttal, 32-ről 27 százalékra csökken. A családi pótlék csak januártól alakul át adóterhet nem viselő járandósággá, oly módon, hogy az a házastársak között 50-50 százalékban megosztható, az egyedülállók esetében pedig csak 50 százaléka számít bele a jövedelembe. Az eva bevételi határa július 1-jétől 25 millióról 26 millióra emelkedik. A 2010-es adóváltozások kikerültek a parlament előtt lévő adócsomagból, ezekre külön javaslat készül, amelyet a kormány június végéig szeretne elfogadtatni a parlamenttel.

Tiltakoznak a nyugdíjasok. A Bajnai-kormány nyugdíjjavaslatait tartalmazó módosító csomag leglényegesebb elemei: a 13. havi nyugdíj teljes eltörlése. A 13. havi nyugdíj helyett nyugdíjprémiumot vezetnek be, amelynek az összege csak akkor éri el a mai 13. havi nyugdíjnak megfelelő összeget - 80 ezer forintot -, ha a gazdasági növekedés eléri a 7,5 százalékot. Nyugdíjprémiumot akkor fizetnének, ha a bruttó hazai termék növekedése meghaladja a 3,5 százalékot, ekkor az összege legfeljebb 20 ezer forint lehet. Változnak a nyugdíjindexálás, vagyis az évenkénti nyugdíjemelés szabályai is: amennyiben a GDP-növekedés 3 százalék alatt marad, a fogyasztói áremelkedés mértékében nőnek a nyugdíjak.

A Nyugdíjasok Országos Képviselete kifogásolta, hogy a csaknem 1300 milliárdos kormányzati megtakarítás fele a nyugdíjasokat érinti.