A roma lakosság problémájának súlyossága, a magánszektor bevonásának nehézsége és az önkormányzati bérlakások rendkívül alacsony aránya - ezek a legfontosabb problémák, amelyekkel David R. Froessler düsseldorfi URBACT-szakértő szerint a magyarországi városoknak szembe kell nézniük a településfejlesztési elképzeléseik megvalósítása során. A nemzetközi hírű urbanista szaktekintély részt vett a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkársága által rendezett "URBACT - Segítség az integrált városfejlesztéshez" című szemináriumsorozaton, ahol magyarországi szakértői tapasztalatait is megosztotta.

- Magyarországon leginkább a roma populáció nagyarányú jelenléte és súlyos problémája az, ami sokkolóan hat, és amelyre választ kell adnia a városfejlesztési elképzeléseknek - közölte a csepeli szemináriumot követően David R. Froessler, URBACT-szakértő, a rendezvény egyik előadója. Érzékeny kérdés emellett, hogy hogyan lehet bevonni a városfejlesztési együttműködésekbe a magánszektort. Harmadik központi problémaként azt a magyar sajátosságot emelte ki, hogy a hazai önkormányzatok a rendszerváltás után szinte a teljes lakásállományukat fillérekért értékesítették, így a tulajdonosi szerkezeten belül magas a szegény, a felújítást, az állagmegőrzést finanszírozni képtelen lakástulajdonosok aránya.
David R. Froessler, aki az URBACT Program keretében több magyar városban is segíti a városfejlesztési tervek megalapozását, stratégiák készítését, elsősorban ezekre a problémákra igyekszik jó megoldásokat találni. Meglátása szerint a romák lakhatási helyzetének javítása terén fontos szempont, hogy ne kész, számukra idegen lakásokba költöztesse át őket a városvezetés, hanem eszközöket kaphassanak a saját lakókörnyezetük fejlesztéséhez. Jó gyakorlatként megemlítette azt a dél-afrikai (fokvárosi) projektet, amely során kikötötték, hogy csak úgy lehet lakásfelújításra pályázni, ha közösségi szolgáltatásokat, például egy mosodát vagy pékséget is létrehoznak a rossz állagú lakótömbökben.
A magánszektor bevonásával kapcsolatban a szakértő kifejtette: - Ez sokkal egyszerűbb annál, mint hinnénk. A megoldás kulcsa: a folyamatos kapcsolattartás, kommunikáció. A városvezetésnek napi információval kell rendelkeznie  a vállalatok terveiről, és viszont. A másik kulcskérdés, hogy a kis- és középvállalkozások is részt vegyenek a fejlesztésekben - hangsúlyozta Froessler.
Követendő lehet a Birmingham-i vállalkozásfejlesztési körzet (Business Improvement Districts) gyakorlata is, ahol a résztvevő kisvállalkozások, üzlettulajdonosok, szolgáltatók közös erővel, magántőkéjük felhasználásával fejlesztik, szépítik a közterületeket. A vonzó közterületeken lévő üzleteket szívesebben látogatják a vásárlók is.
Az URBACT Program révén a hazai jó gyakorlatok híre is eljuthat külföldre. A német szakértő Tatabánya esetét emelte ki lehetséges jó példaként, ahol mintaszerűen sikerült bevonni a várostervezésbe a magánszférát, a szállodatulajdonosoktól a pékekig. A sikerhez fontos volt a polgármester meggyőző ereje, aki Tatabányán személyesen hívta meg a tervezői fórumok részvevőit, valamint az, hogy akik eljöttek, úgy érezhették, valóban súlya van a véleményüknek. Megjegyezte: - Úgy tűnik, Magyarországon nagy vonzerővel bír, ha valamiről azt hallják az emberek, hogy "európai".

Az URBACT Programról. A városok a tudás, a technológia és az innováció motorjai, ugyanakkor éppen itt jelentkeznek a legkoncentráltabban a szegénység, a munkanélküliség, a rossz közbiztonság és a szegregáció problémái. Annak érdekében, hogy a városok  érdemben befolyásolni tudják a gazdasági, illetve társadalmi viszonyokat, szakítaniuk kell a  hagyományos tervezői felfogással, és új utakat kell találniuk a városfejlesztésben. E kérdéskör az egyik kiemelt területe a 2002 óta működő URBACT Programnak, amelynek következő pályázati kiírása várhatóan 2009. június közepén jelenik meg.
Az Európai Bizottság által indított URBACT Program a városfejlesztés legjobb gyakorlatait igyekszik feltárni, és az így szerzett ismereteket átadni.  A Csepelen, Tatabányán és Nyíregyházán a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium támogatásával és a Magyar Urbanisztikai Társaság szakmai közreműködésével megrendezett szemináriumsorozat támpontokat kívánt adni ahhoz, hogy hogyan építhetők be ezek a tapasztalatok a hazai integrált városfejlesztési gyakorlatba.
További információk: Pikler.Katalin@nfgm.gov.hu , www.urbact.eu
           (Forrás: NFGM- MUT sajtóanyag)

A Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem idén augusztus 2- 8. között nyitja meg kapuit Szombathelyen, új helyszínen, a  Martineum Felnőttképző Akadémia épületében, a Karmelita u. 1. alatt. Az integrált településfejlesztés szemléletváltásáról lesz szó.

A "történeti települési táj" - vagy korábban: a "történeti városkép" - kifejezés több évtizedes múltra tekint vissza. A 2005-ös bécsi deklaráció óta a kifejezés az UNESCO világörökség egyik kulcsfogalmává vált, de minden történeti jellegű városrészre vonatkoztatható. A fogalmat széles körben használja a településföldrajz, a településtörténet, az antropológia, valamint a művészettörténet is. De míg a történeti városközpont fogalma inkább a védett épületek halmazára szorítkozik, addig a történeti települési táj a jelenséget tágabb összefüggésében értelmezi, így kiterjed a természeti környezetre, a terület folytonosságára és összetettségére, a rajta élő társadalomra, a térség jövőjére és a helyi döntéshozók szerepére is, vagyis egy interdiszciplináris jellegű megközelítést igényel. A tudományos elemzés mellett fontos szerep hárul a helyi civil szervezetek, a vállalkozások és a köztestületek együttműködésére, de meg kell jelennie a településfejlesztési koncepció kialakításában, és ezen belül az idegenforgalmi fejlesztések orientálásában is. A Savaria Urbanisztikai Egyetem 2009. évi nyári programjában elsősorban a vidéki városok, települések történelmi települési tájainak elemzésére és integrált fejlesztésére koncentrál.
A nyári egyetem első napján, vasárnap a megérkezés és a regisztráció a feladat, az érdemi program hétfőn indul Dr. Meggyesi Tamás prof. emeritus megnyitójával, bevezető előadást tart Dr. Szijártó Zsolt docens: Táj-tér-kép - a "táj" jelentésváltozásai címmel. Délután pedig Benkő Melinda PhD egyetemi docens A városkép értelmezése, rétegei és értékrendje címmel értekezik, majd ezt követi a városképi értékek veszélyeztetettségéről szóló tanulmányával Kuslits Tibor, Sopron főépítésze.
Kedden a városi táj és a természeti táj lesz a centrumban, mint téma, és a szünet után a római Sapienza Egyetem tanára, Murmura Lorenzo építészmérnök osztja meg gondolatait a hallgatósággal. Szerdán hallhatnak az érdeklődők az infrastruktúráról, az új épületek beillesztéséről a régi környezetbe. Szerda este Főépítész Fórum kezdődik, amelynek fő témája a szombathelyi patakpartok.
Csütörtökön sor ke-rül a ma-gyar és az olasz hallgatók prezentációjára, majd délután Ongjerth Richárd városkutató -tervező vezetésével pódiumbeszélgetés lesz Bardóczi Sándor tájépítésszel, Bariska István történésszel, Markó Péter szociológussal, Tóth Zoltán urbanista-építésszel és Kerner Gábor műemlékvédelmi szakmérnökkel.
Este borkóstolás lesz Campisano Giovanni kalauzolásával, aki szintén a Sapienza Egyetem tanára. Pénteken tanulmányi útra indulhatnak az érdeklődők Sárvárra, és elballaghatnak bonuszként a Cicelle-rendezvényekre Rumban és Zsennyén.
(Részletes program, jelentkezési lap, további információk: http://www.vasitit.hu )

A 2009. évi műemléki világnap alkalmából a Kulturális örökségvédelmi Hivatal és az ICOMOS (az UNESCO Műemlékvédelmi Világszervezete) Magyar Nemzeti Bizottsága ünnepséget és egyben tudományos konferenciát tartott Pécsett. Ott került sor a dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter által adományozott díjak átadására.

A műemlékvédelemért
Forster Gyula-díjat kaptak

Baliga Kornél Ferenczi No-émi-, Podmaniczky- és Europa Nostra-díjas építész, belső építész, a hazai műemlék-helyreállítások területén végzett 25 éves meghatározó jelentőségű és egyedi tevékenységét elismerve.
Arnóth Ádám okleveles építészmérnök, műemlék-felügyeleti és tervtanácsi munkájának magas szintű művelése, a műemlékvédelem szakmai színvonalának emelése és széles körű elfogadottsága érdekében végzett tevékenységének elismeréseként.
Németh István (elhunyt: 2009. 06. 05)  okleveles építészmérnök, Vas megye gazdag műemlékállományának hiteles és magas szinten történő megőrzése érdekében tervezőépítészként és főépítészként kifejtett eredményes és példaértékű munkásságáért.

A műemlékvédelemért
Forster Gyula emlékérmet kaptak

A Csepeli Munkásotthon Alapítvány, a fővárosi védettségű Csepeli Munkásotthon szecessziós színházterme szakszerű, igényes felújításának kezdeményezéséért és megvalósításáért.  A kitüntetést átvette Nagy József, az alapítvány elnöke; László János fotós, Magyarország épített és régészeti emlékeinek dokumentálása, légi felvételeken történő megörökítése és széles körben hozzáférhetővé tétele elismeréseként; Lánczi András, a magyarországi víztornyok védelme, felmérése, dokumentálása és széles körben történő ismertté tétele érdekében kifejtett alapos és kitartó munkájának elismeréseként; A Pannonhalmi Főapátság, a Bencés főapátság épületegyüttesének három évtizede folyamatosan tartó felújítása, fejlesztése során a műemléki értékek iránt tanúsított érzékenységért, valamint a modern építészeti alkotásoknak a műemléki együttessel harmonikus egységet alkotó kialakításáért.  A kitüntetést átvette Hortobágyi T. Cirill perjel; Szentgáli Ádám okl. villamosmérnök és Holakovszky László okl. gépészmérnök, a történeti romemlékek virtuális rekonstrukcióinak a rommaradványokra szerkesztve történő bemutatását lehetővé tevő eszköznek, a kronoszkópnak a kifejlesztésért megosztva. Tóth Tibor berekböszörményi református lelkész, a gondjaira bízott egyházi műemléképületek példát mutató menedzseléséért.

A régészeti örökségért
Schönvisner István-díjat kaptak

Dr. Pálóczi Horváth András kandidátus, tanszékvezető egyetemi tanár. Dr. Zsidi Paula régész, az Aquincumi Múzeum igazgatója.

A régészeti örökségért
Schönvisner István-emlékérmet kaptak

Baráz Csaba földrajz- rajz szakos középiskolai tanár; Dr. Kaposvári Gyöngyi irodalomtörténész; Kőnig Frigyes DLA festőművész, egyetemi tanár; Pálffy Sándor restaurátor.
Dercsényi Dezső sajtódíjat kapott
Gál Ildikó, az InfoRádió szerkesztő-riportere. A díjat Dr. Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke adományozta.

A Műemléki Világnap
alkalmával ICOMOS-díjat kaptak

A Margitszigeti Domonkos Kolostor maradványainak gondos helyreállításáért és a romok bemutatásáért, a budapesti XIII. kerület; Terézváros a Jókai utca 6. szám alatti irodaépület gondos helyreállításáért és a XIV. kerület, a Fővárosi Állat- és Növénykert évtizedek óta folyó kiemelkedő színvonalú helyreállítási és karbantartási munkáiért.
Citrom-díjat is kaptak hárman: a Várkertbazár (Budapest, I. kerület), az elhanyagoltságáért, felújításának elmaradásáért; Kaposvár, a Zárda utca 8. szám épületének szakszerűtlen helyreállításáért és bővítéséért;  Kisterenye a Fűtőház védett épületének tartós elhanyagolásáért és engedély nélküli lebontásáért.
(Forrás: www.koh.hu)

Palóczi Antal-díj. A díj adományozására bárki tehet javaslatot, olyan személyre, aki legalább tíz éven át végzett a településrendezés terén kimagasló főépítészi, kutatói, tervezői vagy oktatói munkát. Az elismerésben magyar nemzetiségű személy (nem magyar állampolgár is lehet) részesíthető, adható posztumusz is. A díjjal emlékérem, oklevél és pénzjutalom jár. A javaslattételi adatlap letölthető a www.nfgm.gov.hu oldalról.
A javaslattételt az Építészeti és Építésügyi Díjak Bizottságához kell benyújtani az alábbi címen: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztálya, 1880 Budapest, Pf. 111.A javaslattétel benyújtásának, illetőleg postai feladásának a határideje 2009. július 10. (péntek).A díj átadása az építészet világnapján, 2009. október 5-én lesz. 
A pályázathoz mellékelhető minden olyan dokumentum, ami fémjelzi az alkotói életút legkimagaslóbb eredményeit és mértékadó szakértők véleménye is csatolható, ami az elbírálást segítheti.
Információk: (06-1) 441-7759-es telefonon és a fenti honlapon, illetve e-mail-ben a nagy.eszter@nfgm.gov.hu címen. 

Megújult a főépítészek honlapja. A Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány és az Országos Főépítészi Kollégium közös honlapja (www.fopeiteszek.hu / www.főépítészek.hu) május 31-től megújult, az NFGM Építésügy 2008. pályázat támogatásának köszönhetően.
A honlap tartalmazza - többek között - az állami főépítészek és az Állami Főépítészi Irodák, az Országos Főépítészi Kollégium tagjainak elérhetőségét adatváltozásokkal, továbbá az alapítvány elérhetőségét.
Akik felkeresik a megújult honlapot, sok érdekes információhoz juthatnak az alapítvány, a kollégium, a főépítészi díjak, a főépítészi konferenciák, a szakmérnöki képzés, a főépítészi hálózat vonatkozásában, az aktuális hírek mellett ajánlott iratmintákat is találhatnak ott. Egyúttal elindult a fórum oldal is.

Ezerkilencszázhatvannyolc óta adományoz Hild János-díjat a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT), amely 1966-ban jött létre. Páros években települések, önkormányzatok, páratlan években egyének kaphatják meg. Hild János volt Pest első szabályozási tervének készítője.

Az a természetes személy kaphatja meg e díjat az alapokmány szerint, aki az urbanisztikai szemlélet érvényesítése terén, a területfejlesztésben, területrendezésben és a települési értékek védelmében, a városok, falvak igazgatásában, üzemeltetésében végzett kiemelkedő tudományos, tervező vagy gyakorlati-szakmai munkát.
Az elismeréseket a Hild-díjas települések találkozóján Aczél Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke adta át. Az idei találkozó fő témája az integrált városfejlesztési stratégiák alkotásával kapcsolatos új módszertan volt, a helyi szereplők, a privát szféra bevonásával.
A sajtótájékoztatón Ongjerth Richárd, az urbanisztikai társaság Nkft. ügyvezetője beszámolt az esemény főbb megállapításairól. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok számára a partnerség kiépítésének új formái még szokatlanok, ennek nehézkessége nem adminisztratív jellegéből fakad, hanem a demokrácia kultúrájának deficites mivoltából.

Az idei évben
hárman kaptak Hild-díjat

András István, Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. építésze, 1995 óta Balatonfüred főépítésze egyike az idei Hild János díjazottaknak. Nevéhez kötődik többek között a Millenáris Park rendezési terve, a Nyugati pályaudvar környékének rendezése, ezen belül a Westend kialakítása. Jelenleg többek között a Kelenföldi intermodális csomópont rendezésén dolgozik.
Tizennégy éve igyekszik összhangot teremteni a fürdővárosi hagyomány és az építészeti modernitás között, s képviseli az építészeti minőség elvét a városban. András István a tájékoztatón kiemelte, hogy Balatonfüreden nem ötletszerűen, a jelentkező vállalkozói igényeknek alárendelve zajlik a fejlesztés, hanem immár több mint egy évtizede tudatos stratégia alapján. Az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételeket a közterületek fejlesztésébe forgatták be, ami igencsak jó befektetésnek bizonyult: elmondása szerint 500 ezer forintnyi önkormányzati beruházás négymilliárdnyi magán tőkét mozgatott meg Balatonfüreden.
Dr. Enyedi György  közgazdász, geográfus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki többek között éveken át volt a Nemzetközi Földrajzi Unió alelnöke. Nevéhez kötődik a hazai regionális tudományok alapjainak lerakása, az MTA Regionális Kutatások Központjának létrehozása.
Ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy a gazdasági válságból elképzelhető, hogy éppen a kevésbé fejlett térségek tudnak inkább kiutat találni, mivel a jelenlegi fejlettebbek érzékenyebbek a válságot előidéző tényezőkre.
A tájékoztatón a professzor két tudományos eredményét emelte ki az életművéből. A hatvanas években elsőként mutatott rá arra, hogy a falvak nem a városoknak alárendelve, azokat kiszolgálva, azok függvényében fejlődnek, hanem saját belső fejlődési dinamikájuk van. Másrészt világmodellt alkotott a professzor arról, hogy a városok fejlődésében különböző, növekedés és visszahúzódás által jellemzett ciklusok különböztethetők meg.
Dr. Horváth Béla  építészmérnök, városépítés-városgazdasági szakmérnök, a Magyar Urbanisztikai Társaság észak-magyarországi területi csoportjának elnöke, Miskolc város nyugalmazott főépítésze. Munkássága egyrészt Miskolc és az Észak-magyarországi Régió város/építészetéhez kötődik, de lakás- és városgazdasági kutató tevékenysége országos jelentőségű. A VÁTI szakértőjeként alkotott a legutóbbi évekig. Nevéhez fűződik többek között a Miskolci Nemzeti Színház 1957- 1959 közötti átalakítása Bene Lászlóval. Miskolc Megyei Jogú Város szerkezeti és szabályozási tervének alakításában vett részt a VÁTI keretei között, melynek korábban főépítészként a megbízója volt.
(Forrás: MUT sajtóanyag, további információ:  www.mut.hu )

"Egy város - illetve egy terület - kulturális öröksége nem korlátozódik csupán az érintett területen hosszú évszázadok alatt felhalmozódott ingóságok és ingatlanok összességére. Az örökség részét képezi az a folyamatosan változó történet is, mely apáról fiúra száll, és amelyben megfogalmazódik mindaz, ami az adott közösséget megkülönbözteti másoktól, illetve ami az emberiség többi tagjához köti. Az örökség ugyanakkor mindazon találkozások, illetve egymást követő külső hatások nyomait is magán viseli, melyek az adott hely sajátos arculatának kialakításában szerepet játszottak. Úgy is mondhatnánk, az örökség mindazon pillantások összessége, melyeket az emberek közös örökségük ezen - a maga nemében egyedülálló - részére vetettek."1 A néprajzi tájak, a népcsoportok a nemzeti identitás meghatározó, de szinte elfeledett részei. A négy nagy tájegységen (Dunántúl, Alföld, Felföld, Erdély) belüli kisebb tájegységeink fontos identitási helyszínek. A népcsoportok (barkók, moldvai magyarok, csángók, hajdúk, jászok, kunok, matyók, palócok, székelyek) - ha még vannak - őrzik hagyományaikat a népdalban, az öltözködésben és sok-sok másban is. De vajon a térszerkezet, a településszerkezet őriz-e még bármit is?
Hajdúböszörmény városa 2009-ben ünnepeli a hajdúk Böszörménybe történő letelepedésének 400 éves évfordulóját, melyre a város ünnepségsorozattal, az évforduló jelentőségéhez méltón kíván megemlékezni. Ehhez szeretne az Országos Főépítészi Konferencia is szakmai szempontból csatlakozni, az évfordulót gazdagítani.

A konferencia időpontja: 2009. augusztus 26- 28.

A konferencia helyszíne: Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi Ház Színházterme
4220 Hajdúböszörmény, Bocskai tér 4.

A program, a jelentkezési lap, a regisztációs lap,
a szálláshelyek listája valamint a térkép az ÖNkorNET honlapjáról (www.onkornet.hu) letölthetők. További információk: http://www.hajduboszormeny.hu
http://www.főépítészek.hu

1 A kulturális és örökségi városok és kistérségek európai chartája