A vagyonadóvá átnevezett ingatlanadóról, a vízvagyon magánosításáról és a szociális juttatások, köztük a gyes és a gyed megnyirbálásáról esett a legtöbb szó a parlament május-júniusi ülésein. Miközben a kormány és az azt támogató szocialista és szabad demokrata frakciók tervezgetnek, javaslatokat nyújtanak be és fogadtatnak el, a Fidesz- KDNP képviselői - a június 7-i európai parlamenti választási győzelmük tudatában - folyamatosan hangoztatják, hogy az intézkedéseket kormányra kerülésük esetén azonnal visszavonják, eltörlik, hatályon kívül helyezik.  A nyári rendkívüli ülésszak utolsó napján, június 29-én - lapzártánk után - feltehetően szavaz a parlament egyebek között a vagyonadóról, az iparűzési adó APEH általi beszedéséről és a gyes két évre csökkentését tartalmazó törvényjavaslatokról. Az Országgyűlés legközelebb szeptember 14-én, az őszi ülésszak első napján ül össze.

A vagyonadó parlamenti elfogadása a sikeres válságkezelés feltétele - győzködte a szavazást megelőző napokban nyilatkozataiban Oszkó Péter pénzügyminiszter a képviselőket. Két szocialista, Szanyi Tibor és az ürömi polgármester, Laboda Gábor - előtte már bejelentették, nem szavazzák meg a vagyonadót. Szanyi szerint ugyanis a még meg sem szerzett vagyon is adó alá kerülne, emellett léptékeiben és mértékeiben sem ért egyet a vagyonadó jelenlegi formájával. Lázadnak a szabad demokraták is. Bár Kóka János frakcióvezető támogatásukról biztosította a tervezetet, később közölték: ha az Országgyűlés nem fogadja el a számukra fontos módosításokat, nem szavazzák meg a törvényt. Márpedig két alapkérdésben a kormánypártiak nemet mondtak az SZDSZ módosításaira: így az ingatlanadó nem kerül teljes mértékben az önkormányzatokhoz és nem lesz levonható a személyi jövedelemadóból. Ráadásként a voksolást megelőző hétvégén az SZDSZ budapesti választmánya, majd az országos tanács is a törvényjavaslat elutasítását kérte a frakciótól. A szocialisták még bízhatnak a függetlenekben és a soraikban ülő MDF-esekben.

Háromsávos lett
az ingatlanadó

Folyamatos cáfolatra és - az SZDSZ frakciójának kívánságait figyelembe vevő - állandó koncepció-módosításokra kényszerült a kormány ingatlanadó ügyben is. Júniusra ráadásul már vagyonadóra keresztelték a számos átalakuláson átment tervezetet. Bár első körben a pénzügyi tárca gondolta így, Oszkó Péter június elején már határozottan cáfolta, hogy valamennyi ingatlant meg kívánná adóztatni a kormány. A pénzügyminiszter úgy vélte, a módosító javaslatok elfogadásával igazságosabb lesz a vagyonadóztatás és megerősítette, hogy erről az adónemről nem folytattak külön egyeztetést az IMF-fel. A javaslat a 2010-es intézkedési csomag része - jelentette ki.

A vagyonadó mértéke - a legutóbbi változat alapján - a következőképpen módosult a korábbi tervekhez képest: a 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanok esetében 0- 30 millió forint között 0,25 százalék, 30- 50 millió forint között 0,35 százalék, 50 millió forint felett pedig 0,5 százalék lesz jövőre az adókulcs.

Továbbra is megmarad az a rendelkezés, miszerint a 30 millió forint alatti lakóingatlanok tulajdonosai mentesülnek az adó megfizetése alól. Változás lenne viszont az, hogy ez a mentesség csak akkor járna, ha az adóalanynak legalább 50 százalékos tulajdonában van az ingatlan, amelyben életvitelszerűen benne is lakik. Nem kellene adót fizetni akkor sem, ha az adóalanynak több lakóingatlanban - lakásban vagy üdülőben - van tulajdona vagy vagyoni értékű joga, és ebből a második forgalmi értéke a 15 millió forintot nem éri el. A parlament többsége által támogatott módosító indítványok között van az is, hogy mentes lesz az ingatlanadó megfizetése alól a szakszervezet tulajdonában álló üdülő, ha azt az üzemeltetési időszaka alatt képződő vendégéjszakák legalább 50 százalékában szakszervezeti tag vagy annak közeli hozzátartozója. A lapzártánk után történő voksoláson várhatóan elfogadják a kormányzat adócsomagját, s annak részeként a vagyonadó javaslatát. A módosító indítványokról, amelyek lényegesen átformálták a kabinet előterjesztését, egy héttel korábban már szavaztak. A jövő évi adócsomag célja az adórendszer korszerűsítése, versenyképesség javítása, a munkahelyek megőrzése - mondta a voksolás előtti összefoglalójában Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár. Az utóbbi érdekében jelentősen csökken az élőmunkára rakodó teher, ami a befektetési kedvet is ösztönözheti - hangsúlyozta Katona, majd hozzátette: a kormány azért nem támogatja az adómentes juttatások kedvezményeinek fenntartását - köztük a cafetériáét - , a jövedéki adók és az áfa befagyasztását, mert nem lenne forrás az élőmunkaterhek csökkentésére.

A kormány "átverte"

Hiába tiltakoztak a szövetségek és a polgármesterek, a kormány "átverte" a parlamenten, hogy a jövőben az APEH szedje be, majd ossza vissza az iparűzési adót. Bár mindenki attól fél, hogy ebből a költségvetési lyukak betömésére majd le-lecsippent a kormány, ezt most határozottan cáfolják, s ígérik, hogy a teljes összeg visszajut a településekhez.
A bizottsági módosítók között szerepel, hogy a helyi iparűzési adónál a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a jövő évtől ezt az adóhivatal szedje be, ugyanakkor az önkormányzatoknak mérlegelési joguk lenne, hogy a területükön lévő vállalkozások közül melyik kapjon mentességet ennek fizetése alól, illetőleg mekkora legyen a kivetett adó mértéke. A parlamenthez beterjesztett törvényjavaslat még azzal számolt: az APEH által beszedett iparűzési adót a központi adóhatóság a befizetési határidőt követően legfeljebb 35 napon belül továbbítja a helyi önkormányzatoknak,  de az érdekszövetségekkel és a polgármester-képviselőkkel folytatott legutóbbi egyeztetések alapján a kormány módosította javaslatát. Az új elképzelés szerint az átutalás a befizetési határidőt megelőző munkanapon történne. Az önkormányzatok semmiképpen sem juthatnak kevesebb pénzhez, mint amennyi iparűzési adót befizetnek a vállalkozók - hangsúlyozta egy sajtótájékoztatón Szollár Domokos kormányszóvivő. A tervezett szabályozás így azt eredményezi, hogy a központi költségvetés az iparűzési adónál előfinanszírozást biztosít az önkormányzatok számára, mivel elsősorban az előlegfizetésnél nem a befizetett, hanem a bevallott összegeket utalja az APEH, s csak később korrigál.

A munkáltatóknak
25 százalékos terhet
kell fizetni

A gazdasági bizottság javaslatát megszavazta a parlament, így a munkáltatóknak 25 százalékos terhet kell fizetni a kedvezményes körbe tartozó üdülési csekk, melegétkezési utalvány, bérlet, iskolakezdési támogatás, magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés, önkéntes kölcsönös nyugdíj- és egészségpénztári befizetés, valamint az iskolarendszerű képzés költsége után. Valamennyi juttatásra egyedi értékhatár vonatkozik majd, amelynek túllépése esetén már az általános 54 százalékos adókulcsot kell alkalmazni, és járulékot is fizetni kell. Utóbbi körbe tartozik majd a hideg étkezési utalvány és számos korábban adómentes juttatás is. A munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-, illetve internethasználat a korábbi tervektől eltérően adómentes maradhat, a céges autók után kapott üzemanyagmegtakarítás összege pedig százezer forintos korláttal levonható lesz a személyi jövedelemadó alapjából.
Az áfa törvény esetében két lényeges módosítást is elfogadott a parlament. Ha a lakóingatlanról szóló adás-vételi szerződést a földhivatalhoz 2009. június 30-ig benyújtják, akkor abban az esetben is csak 20 százalékos áfát kell felszámítani, ha a vételár (vagy egy részének) megfizetése a fenti időpontnál később történik. 

Visszadobott törvény

Megfontolásra visszaküldte az államfő a parlamentnek a gyermekek védelméről szóló törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról rendelkező jogszabályokat. Ezekről várhatóan lapzártánk után dönt az Országgyűlés, a nyári rendkívüli ülésszak utolsó napján, 29-én. Ha a parlament újra elfogadja a törvényt, az államfő köteles aláírni a jogszabályt. Előzetes hírek szerint a kormány  változatlan formában kívánja elfogadtatni az Országgyűléssel a gyes időtartamának háromról két évre csökkentését tartalmazó törvényjavaslatot, de egy paragrafust várhatóan hozzátesznek.
A kiegészítésről a kormányszóvivő azt mondta: a kormánynak október 15-ig tájékoztatnia kellene a parlament illetékes bizottságát a három év alatti gyermekek napközbeni ellátását szolgáló intézmények férőhelyeinek bővítése érdekében tett intézkedéseiről, továbbá be kellene nyújtania az Országgyűlésnek a napközbeni ellátást szolgáló intézményrendszer átalakítására vonatkozó intézkedéseket. Ide tartozik többek között a családi gyermekfelügyelet jogintézményének létrehozása.