Önkorkép - 2009. július

Nyár elején kihirdették a Helyi építészeti örökség 2009 építészeti nívódíj pályázat győzteseit a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium könyvtártermében. Nyitányként a tárca szakállamtitkára, dr. Szaló Péter mondott beszédet, majd Fegyverneky Sándor országos főépítész, a minisztérium főosztályvezetője, végül a VÁTI Urbanisztikai Kht. vezérigazgatója, dr. Benedek János.
A bíráló bizottság elnöke Fegyverneky Sándor volt, szakmai titkára Bánóné Nyékhelyi Mária vezető főtanácsos. Tagjai: Arnóth Ádám, Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal, Krizsán András, Falufejlesztési Társaság Építész Tagozata, Káldi Gyula, Magyar Építőművész Szövetség, Sebestyén József, Magyar Építész Kamara, dr. Kalmár Miklós, BMGE, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, dr. Fábián Zsolt, Magyar Önkormányzatok Szövetsége, Ráday Mihály, Falu- és Városvédők Szövetsége, Hungária Nostra és Sárosi Dóra, Oktatási és Kulturális Minisztérium.
A fenti szakértőkből álló zsűri a legmagasabb pénzjutalomban a balatonfüredi Kisfaludy Galéria épületének felújítását részesítette, kilencszázezer forinttal. A szakszerű felújítás során a tervezők a hellyel és a történeti környezettel harmonizáló, egyszerű forma- és színvilágot, természetes, az építés korának megfelelő anyagokat alkalmaztak. A részletek, a homlokzati tagozatok, építészeti profilok hitelesen, az eredeti minták szerint kerültek helyreállításra. A külső rekonstrukció és a nagyvonalú belső átalakítás révén a védett épület értékei még hangsúlyosabbá váltak, ezzel a ház városképi és a városszerkezetben betöltött szerepe megerősödött. A tervet Kóris János készítette (Budai Építészeti Műhely), a kivitelező: Szűcs István (Vemévszer).
Hétszázezer forint díjazásban részesült a Veszprém Megyei Levéltár központi épületének felújítása, átalakítása.
A tervezést épületkutatás előzte meg, az építészeti részleteket körültekintően alakították ki. Az igen leromlott állapotú épület hiteles felújítását segítette, hogy rendelkezésre álltak az eredeti állapotról készült fényképek.
Az épületben megőrződött az eredeti iskola szállás funkcióknak megfelelő elrendezés. A középső szárnyban a főbejárat, a tágas lépcsőház, valamint a közösségi helyiségek, míg a két keresztszárnyban, az egykori nagy legénységi hálók helyén, a raktárak helyezkednek el. A folyosókon, ahol lehetett, megőrizték az eredeti padlóburkolatot. Az ablakok asztalos szerkezeteit az eredeti mintájára gyártották újra. A klíma beszerelése az épületben csak a különösen védett anyagoknál történt. Tervező: Németh Tamás (Hor-Ber Kft.), kivitelezte: Bérczes Tibor és Szanati Gyula, a Záév Zrt. részéről.

Hatszázezer forint díjazásban részesült két pályázat is. Az egyik a Tapolca-Diszelen lévő népi lakóház felújítása, Hernyák László tervezésében-kivitelezésében. A felújítás során a XIX. századi átalakításnak megfelelő állapot került helyreállításra. Először a lakóépület helyrehozatala, komfortosítása történt meg. A homlokzat a helyi hagyományoknak megfelelő "höbörcsös" vakolt felülettel, ezt tagoló simított felületű sávokkal és tagozatokkal készült. A másik a gömörszőlősi Kassai út 53. szám alatt lévő lakóház felújítása, a Kovács család tervezésében-kivitelezésében. Három osztatú lakóépület, hosszú oldalán végigfutó tornáccal, az épület folytatásaként létesült istállóval, amelynek a helyén impozáns terasz épült.
Négyszázezer forint díjazásban részesült Kecskeméten a Kölcsey utca 9. polgárház felújítása, Szép Tivadar tervezésében és Czakó Imre kivitelezésében. A felújítás során az volt a cél, hogy a népes család részére való átalakítás során az épület ne veszítse el nagypolgári jellegét, sem térszervezésében, sem megjelenésében, részleteiben.
Háromszázezer forint ér-tékben kapott támogatást Szuha községben a tájház felújítása, Usák Tibor tervezésében, a Weimar-2 Bt. kivitelezésében. Az épület a település központjában áll, őrizve a hagyományos beépítési, településképi, lakáshasználati formát. Feltehetően a XX. század legelején épült. Gazdasági épületei nem maradtak fenn, kertje inkább - a múzeum funkcióhoz igazodva - pihenőkert jellegű. Belső terei a helyi családok által felajánlott hagyományos bútorok segítségével mutatják be a századelő módos paraszti életformáját.

Balatonfüred, Kisfaludy Galéria
Kecskemét, Kölcsei u. 9. polgárház
Gömörszőlős, Kassai u. 53. lakóház
Tapolca-Diszel, Miklós u. 9. lakóház
Szuha, Kossuth u. 79. tájház
Veszprém Megyei Levéltár

Idén szeptember 19-20-án rendezik meg a Kulturális Örökség Napjait, amely Európa-szerte népszerű rendezvény, és most aktuálisan illeszkedik a Kulturális Turizmus Évéhez. A Szakrális Művészetek Hetéhez kapcsolódva a központi téma a szakrális terek: templomok, kolostorok, zsinagógák, sztúpák, kápolnák, imaházak, kálváriák, kegyhelyek, búcsújáróhelyek és más vallási jellegű helyiségek bemutatása.

2009-ben a következő kiemelt nemzeti évfordulókhoz volt csatlakozási lehetőség: Angster József, Balázs Béla, Bánki Donát, Benedek Elek, Derkovits Gyula, Joseph Haydn, Janus Pannonius, Jánszky Béla, Kazinczy Ferenc, Kálvin János, Kempelen Farkas, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Kozma Lajos, Kőrösi Csoma Sándor, Lükő Gábor, Márffy Ödön, Nagy Virgil, Preisch Gábor, Quittner Zsigmond, Radnóti Miklós, Táncsics Mihály, továbbá az 1989-es határnyitás, a kálvinizmus és Szent Pál évfordulói.

A Kulturális Örökség Napjai szervezésénél az elmúlt évek gyakorlatában kialakult szokások és az Európa Tanács javaslatai
A helyszín látogatását ingyenesen kell lehetővé tenni. Az épület megjelölésére térítésmentesen emblémás zászlót lehet igényelni (lásd. jelentkezési lap). A bejáratnál és az épület környékén plakáto(ka)t javaslunk elhelyezni, amelyen fel kell tüntetni a nyitva tartás és a vezetések pontos időpontját. A plakáton lévő üres mezőbe bármilyen további (figyelemfelkeltő, tájékoztató) anyag beilleszthető. Érdemes az épület, helyszín bemutatására vezetőről gondoskodni. Igen hasznos, ha a látogatók - akár a legegyszerűbb eszközökkel elkészített - írásos, esetleg rajz- vagy fotóillusztrációval ellátott információs anyagot kapnak az épületről. Lehetőség van az épülettel, helyszínnel kapcsolatos értékesebb kiadványok árusítására is. Az ingyenes látogathatósággal nem ellentétes az önkéntes adományok elfogadása. A program színesítése, a családi látogatások elősegítése érdekében érdemes egyéb eseményeket is szervezni (kiállítás, vetítés, koncert, színházi előadás stb.). Kérjük a KÖN logóját (lásd a címoldalon és a weblapon) valamennyi nyomtatott, illetve vizuális anyagon feltüntetni. Érdemes gondolni a testvértelepülésekkel közös vagy párhuzamos programok szervezésére, sőt a nemzetközi együttműködés lehetőségeire is felhívjuk figyelmüket. Nagy érdeklődésre tarthat számot tematikus útvonalak és/vagy a kisebb területeket vezetéssel bemutató séták szervezése (pl. a helytörténeti körök bevonásával). Az egyébként is nyitva tartó épületek - pl. múzeumok - részéről kívánatos, ha a Kulturális Örökség Napjai témájához kapcsolódó különleges programot szerveznek. Célszerű a látogatható épületek, helyszínek listáját - mint fontos eseményt - hetekkel az örökségi hétvége előtt, a helyi nyomtatott/elektronikus sajtóban megjelentetni. A fiatalok és főleg az iskolás gyerekek érdeklődésének felkeltésére és aktív részvételére érdemes külön figyelmet fordítani. Ahol megoldható, biztosítandó a mozgáskorlátozottak közlekedési lehetősége is. Kívánatos az épület, helyszín helyreállításának tervezésében és kivitelezésében részt vevő vagy azt támogató szervezetek, magánszemélyek nevének feltüntetése. Kérjük, hogy a látogatók számáról jelentést és a helyi eseményekről szóló, esetleg fénykép(ek)kel illusztrált beszámolót, valamint a KÖN-nel kapcsolatos információs anyagot 2009. október 10-ig az alábbi címre eljuttatni szíveskedjenek!
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Kertész Margit: . Telefonos elérhetőség: 06-1-224-55-86. Fax: 06-1-224-55-81. Levelezési cím: 1014. Budapest, Táncsics Mihály utca 1. www.oroksegnapok.hu

Az Európa Tanács védnökségével már negyvennyolc országban rendezik meg az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő örökségi napokat. A program célja az, hogy a nagyközönség figyelmét ráirányítsuk az épületek értékeire, azokéra is, amelyek máskor részlegesen, időlegesen, illetve csak a társadalom egyes rétegei által látogathatók, esetleg folyamatosan zárva vannak. A hagyományosan szeptember harmadik hétvégéjén megrendezett esemény során országszerte sok száz ilyen épület és helyszín kapuja nyílik meg a látogatók előtt.
Mindenki számára fontos, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezete kulturális értékeit, mert ez ösztönöz arra, hogy azokat fenntartsuk és megőrizzük. Ez egyben erősíti a lakóhelyhez, az országhoz való kötődést és az azonosságtudatot is.
A megnyitandó épületek, helyszínek nem feltétlenül védett (mű)emlékek, korukra, funkciójukra nézve sincs semmilyen megkötés, de általánosságban elmondható, hogy nagyobb számú érdeklődőt vonzanak azok a helyszínek, amelyeknek sajátos esztétikai vagy jelentős történeti értékük van. Az emlékek, műemlékek bemutatása mellett fontos a kortárs építészet, tájépítészet, népi és ipari emlékek kiemelkedő alkotásainak, feltárt régészeti lelőhelyek, temetők megismertetése is.
Eddigi tapasztalat, hogy a látogatás élményét fokozhatja az épületekben, helyszíneken folyó tevékenység, valamint az ott található művészi alkotások, bútorok és eszközök, régészeti leletek, esetleg a különleges épületszerkezetek, díszes homlokzatok, védett fák, növények bemutatása is. A legtöbb helyszínen és a megtervezett útvonalon vezetést tartanak, vezetőként pedig szakembereket vagy olyan önkénteseket vonnak be, akik az adott helyet jól ismerik. Sokan vannak, akik szívesen megosztják tudásukat másokkal - például a több idővel és tapasztalattal rendelkező nyugdíjasok, de egyre többen jelentkeznek az újdonságokra nyitott, vállalkozó fiatalok, diákok közül is.
Egy épület, helyszín látogathatóságát bárki kezdeményezheti. A vendégek fogadása önként vállalt szolgálat, a kezdeményezőknek természetesen szabad döntésére van bízva, hogy mekkora részt tesznek ingyenesen bejárhatóvá.
A Kulturális Örökség Napjai (KÖN) rendezvény jó alkalom arra, hogy értékeink megtekintése mellett észrevegyük azok sérülékenységét, mulandóságát és a megőrzés munkájának összetettségét is, amelyhez az egész társadalom összefogására és közreműködésére szükség van. Fontos eleme ezért a mozgalomnak a helyi önkormányzatok, kulturális közösségek, a döntéshozók, a szakmai és a civil szervezetek bevonása. Az örökségi hétvége megszervezése és az eseményeken való részvétel mind a szervezők, mind a közönség számára jó alkalom a társadalmi önszerveződés és demokrácia gyakorlatának erősítésére, a helyi értékek közös ünneplésén keresztül a közös öröm megtapasztalására.

A rovatot szerkesztette:
Zábránszkyné Pap Klára az Országos Főépítészi Kollégium titkára