Önkorkép - 2009. július

"A kisebbségi kormányzáshoz nagyobb
kompromisszumkészségre van szükség."
Történelmi pillanatok

Drámai változások történtek a parlament tavaszi ülésszakán, amely – némi nyári, rendkívüli hosszabbítás után – június 29-én zárult le. Konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal a szocialisták kormányfőt váltottak, Gyurcsány Ferenc helyét Bajnai Gordon foglalta el. Megszűnt az MDF frakciója és kérdéses a szabad demokrata képviselő-csoport sorsának őszi alakulása is. Ennek ellenére az MSZP-nek sikerült többséget biztosítania az adótörvények módosításához, és bizakodóak a 2010-es költségvetés elfogadtatásával kapcsolatban is. Az Országgyűlés szeptember 14-én ül újra össze.

Ahogy a kormányét, úgy az Országgyűlés tavaszi ülésszakának munkáját is a válságkezelés határozta meg – értékelte a törvényhozás február óta eltelt időszakát a ciklust lezáró tájékoztatóján, június végén Szili Katalin házelnök. – Mint amikor egy hajó viharba kerül és a kormányt egyszerre sokan rángatják – így látta a parlament elnöke a törvényhozás helyzetét. E hektikus időszakban történt ugyanis, hogy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal miniszterelnököt cserélt a kisebbségben kormányzó MSZP, ami példa nélküli a rendszerváltás történetében. Így alakíthatott az április 14-én leváltott Gyurcsány Ferenc helyett új kormányt Bajnai Gordon. A döntést 204 igen szavazattal, nem szavazatok nélkül, 8 tartózkodással hozták meg a képviselők. A kabinetbe 15 miniszter került, mivel egy tárca nélküli miniszteri poszt megszűnt, egy másikat viszont létrehoztak. Bajnai – még kormányfő-jelölti hozzászólásában – azt mondta: szándéka szerint a változás és a folyamatosság egyszerre jellemzi majd a válságkezelő kormányt. "Nem politizálni akarok az ország élén, hanem válságot kezelni az országért. Ezért a válságkezelő kormányom egyes meghatározó posztjain is olyan nemzetközileg elismert, és ami talán Magyarországon még nagyobb dolog: idehaza is egyöntetűen elismert szakemberek dolgoznak majd, akiknek szintén nincs politikai ambíciójuk" – közölte.
A kabinetbe hat új tárcavezető kinevezését jelentette be: Balázs Péter külügyminiszterét, Herczog László szociális és munkaügyi miniszterét, Hónig Péterét, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium új vezetői posztjára, Oszkó Péter pénzügyminiszterét, Varga Zoltán önkormányzati miniszterét és Vahl Tamásét, aki Bajnait követte volna a nemzeti fejlesztési és gazdasági tárca élén. Csakhogy később kiderült, a jelölt üzleti múltja nem makulátlan, így a posztot végül Varga István töltötte be. A kormány új tagja lett Ficsor Ádám, aki tárca nélküli miniszterként a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyeli, a Miniszterelnöki Hivatal vezetését pedig Molnár Csabára bízták.
A folytonosságot az új kormányban Kiss Péter a társadalmi egyeztetésért felelős tárca nélküli miniszter, Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter, Gráf József, az agrártárca vezetője, Hiller István oktatási miniszter, Szabó Imre környezetvédelmi tárcavezető, Szekeres Imre honvédelmi miniszter és Székely Tamás, az egészségügyi tárca vezetője képviseli.

Működött a törvénygyár

A törvényhozás döntött egy, az önmaga feloszlatását indítványozó javaslatról is, amelyet természetesen elvetettek. Az első félév krónikájához tartozik, hogy megszűnt az MDF frakció. Tagjai a függetlenek közé ültek. Ettől függetlenül a parlament tovább "gyártotta" a jogszabályokat: a 33 ülésnapon összesen 240 órát ülésező Országgyűlés 161 határozatot és törvényt fogadott el – összegzett Szili Katalin. A megalkotott jogszabályok száma 91, ezek közül 22 önálló képviselői indítvány nyomán született. A házelnök hangsúlyozta, hogy ezek közül 3 ellenzéki, 6 pedig közös ellenzéki–kormánypárti kezdeményezés nyomán került a Tisztelt Ház elé. A tervezetekhez benyújtott mintegy 3 ezer módosító indítvány közül 1700-at támogattak és építettek be a végül elfogadott törvényekbe. A házelnök úgy vélte, mindez azt a korábbi feltételezését igazolja, hogy a kisebbségi kormányzáshoz nagyobb kompromisszumkészségre van szükség.
Az Országgyűlés legközelebb szeptember 14-én, az őszi ülésszak első napján ül össze. A miniszterelnök azonban július közepén, egy tévéinterjúban felvetette: nem lehet kizárni, hogy nyáron kezdeményezi a parlament rendkívüli ülésének összehívását. Bajnai Gordon úgy fogalmazott: ha azt látja, hogy egy-két döntés nem bírja ki szeptemberig, akkor kéri az Országgyűlés összehívását.

Az Országgyűlés nyári, rendkívüli ülésszakának utolsó ülésén – előző lapszámunk zárásával egy időben – szavaztak a képviselők a va-gyonadó-ról és a jövő évi adó törvényekről. Ahogy korábbi számunkban jeleztük, a szabad demokraták és a függetlenek soraiban ülő MDF-esek segítségével – s néhány fideszes honatya állítólagos "véletlen" átszavazása mellett – az Országgyűlés elfogadta az adómódosításokat, köztük az úgynevezett vagyonadóét, amelyet korábban ingatlanadóként akartak bevezetni. A kormány eredeti terveivel ellentétben jelentős módosítás történt a tekintetben, hogy azoknak, akik a vagyonadónál felfüggesztik annak befizetését – nyugdíjasok, munkanélküliek és kiskorúak –, azoknak mégsem kell a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamatot fizetniük.
Az utolsó ülésnapon fontos személyi kérdésben is sikerült végre dűlőre jutniuk a képviselőknek. Így negyedik nekifutásra Baka Andrást választották a Legfelsőbb Bíróság elnökének. A titkos szavazáson 309-en szavaztak igennel és 36-an nemmel, így a jelölt megkapta a szükséges kétharmados támogatást. Sólyom László köztársasági elnök Bakát először 2008 májusában, majd idén májusban, végül június közepén jelölte, akkor még sikertelenül a posztra.

Ismét módosítani kell
a költségtérítéssel kapcsolatos szabályt

Magukkal viszont nem voltak szigorúak a képviselők, amikor – megelőzve a Seres Mária által kezdeményezett népszavazást – elfogadták a képviselői költségtérítés megadóztatását. Pontosabban: jövőre megszüntették a költségtérítést, azt választókörzeti juttatásnak nevezték el, s az adóköteles jövedelmek közé sorolták. Csakhogy egy utolsó pillanatban beadott módosítás nyomán ennek összegét úgy határozták meg, hogy a parlament legalább egyötödének alaposan megugrott a jövedelme, némelyeknél három-négyszeresére nőtt. A kisebbfajta sajtóbotrány hatására Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese végül bakinak minősítette a döntést, amelyet ígérete szerint ősszel korrigálnak. A képviselők ezen túl bevételükből csak számlával igazolt költségeiket vonhatják le és a képviselői javadalom a személyi jövedelemadó szabályai szerint adózik. A döntés után az Alkotmánybíróság egyébként kimondta, a képviselők költségtérítéséről nem tartható népszavazás.

Sorjáztak az Országgyűlés tavaszi ülésszakán az államfő, illetőleg az Alkotmánybíróság által kifogásolt és a parlamentnek visszaküldött törvények is. Az egyik legnagyobb vitát kiváltó törvénymódosítást, a gyes háromról két évre csökkentését, a gyed lerövidítését némi módosítással, szintén az utolsó ülésnapon fogadta el a parlament. Ezt első olvasatban Sólyom azért küldte vissza, mert – a bölcsődei és óvodai helyek hiánya miatt egyebek között – nem látta biztosítottnak a munkába állásra kötelezett anyák gyermekeinek elhelyezését. A kormány végül bölcsődeépítési ígéreteit foglalta bele a jogszabályba, ahogy azt is, hogy a közalkalmazott anyák munkába állásuk után egy évig részmunkaidőben dolgozhatnak.
Az Alkotmánybíróság által részben alkotmányellenesnek nyilvánított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosítása is a visszaküldött törvények közé került, ahogy nem írta alá az államfő a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényt sem. A visszaküldött jogszabály bizonyos kereskedői magatartásokat tisztességtelennek minősít, és ezekhez polgári jogi és közigazgatási jogi szankciókat fűz.
Szintén a ciklus zárónapján, június 29-én fogadták el a képviselők a társasházakról szóló törvénymódosítást. Csakhogy Sólyom László köztársasági elnök ezt sem írta alá, s azt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Az államfő szerint a törvény alapján a jövőben az ügyészek gyakorolták volna a törvényességi felügyeletet a társasházak felett. Így betekinthetettek volna a társasház dokumentumaiba, intézkedéseket kezdeményezhetettek volna, illetőleg, ha megítélésük szerint a törvényesség másként nem állítható helyre, bírósághoz fordulhattak volna. A köztársasági elnök azonban úgy látta, az ügyész törvényességi felügyelete nem összeegyeztethető a közös tulajdonnak azzal a sajátos formájával, amely a társasházakat jellemzi.
A törvény kapcsán Sólyom arra is felhívta a figyelmet, hogy az új szabályozást nem támasztják alá felmérések, statisztikai adatok, az előterjesztők nem végeztek semmilyen hatásvizsgálatot, továbbá, hogy a törvény szövegébe lényeges szövegezési hiba került, amely lényegében lehetetlenné tenné az alkalmazását.
A törvényjavaslattal szemben az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, az Önkormányzati Minisztérium és a legfőbb ügyész is szót emelt – írta indoklásában az államfő. A jogszabály egyébként abból a szempontból nem tűnt ki a többiek közül, hogy az Országgyűlés – bár a jogalkotási törvény a kormányt kötelezné rá – hatásvizsgálatok nélkül, legtöbbször ad hoc módon fogadja el a jogszabályokat.

A tavaszi ülésszakon el-hangzott interpellációk és kérdések túlnyomó többsége az egészségügy és a szociális ellátás sorsának alakulását érintette. (Akkor még nem tudtak a képviselők Bajnai Gordon bejelentéséről, miszerint 120 milliárdot készülnek jövőre elvonni az önkormányzatok forrásaiból.) A csaknem kizárólag ellenzékből érkező kifogások lényege az volt, hogy a kormány folyamatosan forrást von ki az egész-ségügyből, számításaik szerint a finanszírozás csak a 2006-os lépések nyomán 25–30 százalékkal romlott. Az önkormányzatok és más fenntartók így képtelenek lesznek működtetni az intézményeket – jelezték szinte minden héten a kabinetnek az aggódó képviselők. Ehhez képest kiemelkedő eredmény, hogy a kórházak fele ilyen nehéz körülmények közepette eddig elkerülte a csődöt, igaz, a másik felük csődközelbe került. Velük pedig nagy bajba a működtető önkormányzatok.
Figyelmeztettek arra is, hogy a még 2007-ben bezárt egészségügyi intézmények – köztük az OPNI, a svábhegyi gyermekszanatórium, a Schöpf-Merei kórház, a kecskeméti honvédkórház repülő-orvostani intézete – 70 milliárdos vagyonával nem tudni, mi is történt. Az épületek állaga romlik, az ott tárolt egészségügyi dokumentáció jelentős része megsérült. Őrzésükre pedig milliárdokat költ az állam.
A kormány eközben azonban folyamatosan cáfolta a forráskivonást. Székely Tamás egészségügyi miniszter azt állította, nominálértéken növekedett a kórházi szféra támogatása. A tárca számításai szerint 2007-ben ez 718 milliárd forint volt, 2008-ban 741 milliárd forint, míg a 2009. évi terv szintén 741 milliárd forint. A tárcavazető arra is felhívta a figyelmet, hogy 2007 első félévében a kórházi szerkezet mintegy 20 ezer aktív ággyal csökkent.

A témára a tavaszi ülészak végén a gyes és a gyed megkurtítása irányította a figyelmet. A gyermekek óvodáztatása például 1993 óta önkormányzati feladat, csakhogy a normatív támogatások itt sem fedezik a költségeket, és a pályázati pénzek felhasználása, illetőleg lehívása nagyon szigorú feltételekhez kötött. Az önkormányzatok, amelyek soha ilyen rossz helyzetben nem voltak, ha igénybe is kívánják venni a pályázatok által kínált lehetőségeket, elegendő önrész hiányában nem képesek óvodai férőhelyeket létrehozni. A kormány azon ígéretét, amely szerint szinte korlátlan mennyiségű pályázati támogatást biztosítanak majd óvoda- és bölcsődefejlesztésre, egyelőre csak papíron látták.
S bár e ciklusban is voltak próbálkozások, a parlament kormánypárti és ellenzéki oldalán ülőknek nem sikerült megegyezniük az önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatkörének meghatározásáról. Ez lehetne ugyanis az első lépés ahhoz, hogy a mindenkori központi hatalom – mondvacsinált indokokkal – ne tudja megkurtítani az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátására szolgáló támogatásokat.