PARLAMENT - 2006- 2010

Az önkormányzatok helyzete 2006-tól napjainkig - főként finanszírozási szempontból - nem úgy alakult, ahogy az a tervek szerint várható lett volna. Egyre drasztikusabb mértékű elvonások, növekvő feladatkör, ijesztő méretű eladósodás jellemezte leginkább az eltelt időszakot. Többször történt kísérlet az ingatlanadó-rendszer átalakítására is, sikertelenül. A megváltásnak szánt uniós források elmaradtak a várakozástól. A baloldali kormányzat hibáira az Állami Számvevőszék is folyamatosan rámutatott, s még a 2008-as válság "begyűrűzésének" beismerése előtt súlyos megállapítást tett akkor, amikor jelentésében megállapította: a gazdaságot kizárólag a privatizációs bevételek mentették meg eddig a teljes összeomlástól. Mint ismert, idén kellett felvennie hazánknak a több részletben lehívható, húszmilliárd eurós IMF- és uniós hiteleket.

A gazdálkodás hatékonyságának növelése, a közszolgáltatások színvonalának javítása, az önkormányzati feladat- és hatáskör felülvizsgálata és újragondolása, a szféra eladósodottságának csökkentése, az uniós források folyamatos növekedése és lehívásukhoz az önkormányzati önerő biztosítása, a kiszámíthatóság, az önkormányzati érdekszövetségek bevonása a központi kormányzati döntések előkészítésébe - ezek voltak a rövidesen záruló négyéves parlamenti ciklusban a vezető politikai hatalom visszatérő ígéretei az önkormányzatoknak. Ehelyett minden évben tízmilliárdokat, két alkalommal pedig százmilliárdnál is nagyobb összeget vontak el tőlük, a feladat- és hatáskör újragondolása nem történt meg, az állam egyre kisebb részét fedezi a kötelező feladatok ellátására szolgáló normatíváknak, az önkormányzatoknak ezért már működésre is hitelt kell felvenniük, avagy kötvényt bocsájtanak ki. Eközben a kisebb települések helyzete egyre kilátástalanabbá vált, az ott élők életszínvonala a korábbihoz képest romlott. Iskola- és postabezárások, vasúti vonalak megszüntetése, a szociális feladatokra - azaz a legkiszolgáltatottabb réteg megsegítésére - szánt források visszafogása, közalkalmazottak elbocsájtása jellemzi az utóbbi négy évet.
A világon végigsöprő válság nyomán az amúgy is hanyatló gazdaság 2008 végére a csőd szélére került. A Gyurcsány Ferenc vezette kormány az Európai Uniótól és a Világbanktól kért hitelcsomaggal mentette meg az összeomlástól. A csomagban a két szervezet együttesen 20 milliárd euró készenléti hitelt hagyott jóvá.
Az IMF jelentése szerint  Magyarország gazdasági kilátásai javultak. Így látja a szocialista kormány is, amelynek Gyurcsány Ferenc távozása után április 16-a óta Bajnai Gordon, korábbi önkormányzati, majd fejlesztési miniszter áll az élén.
Alább röviden áttekintjük, milyen pénzügyi tervekkel vág neki a válságkezelő kabinet a 2010-es évnek, majd önkormányzati szemszögből felvillantjuk, visszaidézzük a 2006-tól napjainkig tartó időszak pénzügyi döntéseit és azok következményeit. 

Ez a büdzsé nem a szív, hanem a fej költségvetése, de nem vádolható szívtelenséggel - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök a 2010-es büdzsé tervezetére. Értékelése szerint a költségvetés csak a válsággal szemben kérlelhetetlen, a nehéz helyzetben lévők iránt - amennyire az ország helyzete engedi - szolidáris. Azt azonban elismerte: a program fájdalmas, s  "nem kifejezetten baloldali". A válságkezelő költségvetés szigorú betartása kell ahhoz, hogy a válság után Magyarország újból Kelet-Közép-Európa élmezőnyébe kerüljön - közölte Bajnai. A kormányzás eredményei közül a forint erősödését emelte ki, hozzá-téve, elég egy átgondolatlan tett, félreérthető mondat és újra elveszíthetjük a bizalmat, s a korábbinál is mélyebbre esünk vissza. Megerősítette, hogy idén tavasszal gazdasági összeomlás, össztársadalmi katasztrófa fenyegetett. A veszély még nem hárult el, nem vagyunk túl rajta, ha lefékeződik a program vagy visszafordul, valósággá válhat a katasztrófa - szögezte le a kormányfő.
A jövő évi költségvetés a kormány szerint már előkészíti a gazdaság növekedési pályára állítását. A beruházások növekedésére s a fogyasztás további csökkenésére számít a kabinet. 2011-től a GDP 4 százalékos bővülésével számolnak. Oszkó Péter pénzügyminiszter úgy vélte, az infláció 2011-ben 3 százalék alatt lehet, a GDP 0,9 százalékkal nő, s az államháztartás hiánya jövőre a GDP 3,8 százalékára csökkenhet. A konkrétumokat ismertetve Oszkó Péter pénzügyminiszter bejelentette: jövőre a 2009-ben vártnál 400 milliárd forinttal kevesebb bevétellel számol a  költségvetés, így ekkora további megtakarításra lesz szükség. A tárca szerint a központi költségvetésben érhető el mintegy 200 milliárdos megtakarítás, ezen túl az önkormányzatoktól vonnának el  120 milliárdot, a közösségi közlekedéstől pedig 40 milliárdot.
Jövőre jelentős tartalékot képezne a kormány a költségvetésben: legalább 50- 60 milliárdot általános tartalékra, kamatkockázati tartalékra 30- 50 milliárdot, míg a stabilitási tartalék 60- 80 milliárdot tehet ki. A kamatteher jövőre 1150 milliárdos lehet, e nélkül a költségvetés többlettel számolhatna.

Nagyobb gazdálkodási szabadság?

A tervek szerint az ön-kormányzatok az eddiginél nagyobb gazdálkodási szabadságot élveznének, csökkennének feladataik és a kizárólag hazai finanszírozású fejlesztéseket halasztanák el - hangsúlyozta a pénzügyminiszter.
A költségvetés tervezetében 1130 milliárdos, költségvetésből származó forrással számolnak, ami az idei úgynevezett korrigált előirányzat 95,3 százaléka. Vagyis reálértéken jelentős mértékben csökken az összeg. A kormány a normatívák összevonását javasolja, központilag csak a keretet határoznák meg, s majd az önkormányzatok döntik el, hogyan súlyoznak a helyi feladatellátás támogatásában.
Csökkenne az alapfokú művészeti oktatás és a szociális étkeztetés támogatási mértéke, valamint "támagotásmérséklésről" beszélnek a közművelődés, a sport és az idegenforgalom központi dotációjánál is. Kényszerűen szükséges visszavonulni a modellkísérletekből, szakmai programokból és célfeladatokból is - fogalmaz a javaslat.
A kormány indoklása szerint viszont - a hatékonyság növelése érdekében - kikerül az önkormányzat feladatköréből az adóigazgatás s megszüntetnének egyes jegyzői feladatokat is. Várhatóan az e területen dolgozó önkormányzati tisztségviselőket az adóhatóság "veszi át". A büdzsé tervezete 5 milliárdos keretet tartalmaz az önkormányzati dolgozók elbocsájtásának támogatására.
A pénzügyi tárca vezetője azt is közölte, az egészségügyi kiadások összességében nominális értelemben nem csökkenhetnek. Csökkenne a környezetvédelemre szánt összeg, mintegy 10 milliárddal kevesebb állami támogatásra, 31,6 milliárd forintra számíthat 2010-ben a tárca. A közösségi közlekedésre - vasút, autóbusz - nagyjából húsz százalékkal költenének kevesebbet, 153,9 milliárd forintot. Az oktatás 12 milliádos mínusszal került a tervezetbe, 580 milliárdos kerettel.
Szociális területen is lesznek megszorítások, amik viszont szintén negatívan hatnak az önkormányzatokra. Egyéb szociális kiadásokra ugyanis a kormány az idei 223 milliárd helyett 157 milliárdot tervezett. Csökkenne a segélyek és a családi pótlék összege is.

Kiemelten kezelt közbiztonság

Kiemelten támogatandó területnek minősítette viszont a kormány a közbiztonságot, amelyre az idei évinél 23,5 milliárddal költenének többet, s az előirányzat így 412 milliárd forint. Foglalkoztatásra 21 milliárddal szánnak többet, de ebben jelentős szerepe van a várható, tíz százalék feletti munkanélküliségnek is. Ugyanezen okból csaknem megduplázták, 252,9 milliárdra emelték a munkanélküli ellátások keretösszegét.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) operatív programjából 589,3 milliárd forint kifizetésével számolnak, ebből 500,3 milliárd forint az európai uniós forrás. A tervezet szerint 2010-ben összesen 922,645 milliárd forint uniós forrás érkezik az országba. Nagy része - 645,9 milliárd - a költségvetésben megjelenő támogatás, ennek jelentős hányadát - 500,3 milliárd forintot - adják az ÚMFT operatív programjai keretében kifizetett pénzek.
Fontos, az önkormányzatokat érzékenyen érintő döntés, hogy - az építési és a szolgáltatási koncessziót leszámítva - januártól csökkennek az általános egyszerű közbeszerzés értékhatárai. Az aktuális értékhatárokat mindig a költségvetési törvény tartalmazza. Az idei költségvetési törvényben szereplőkhöz képest árubeszerzésnél a nemzeti értékhatár 30 millió forintról 8 millióra csökken. Az építési beruházásnál 90 millióról esik az értékhatár 15 millióra, míg szolgáltatások megrendelésekor 25 millióról 8 millióra. Változatlanul 100 millió forint marad az építési koncesszió és 25 millió a szolgáltatási koncesszió nemzeti értékhatára.
A közbeszerzési törvény hetedik fejezetében szereplő, különösen az egyszerű közbeszerzés nemzeti értékhatárai viszont változatlanok maradnak: árubeszerzésnél és szolgáltatás megrendelésénél 50 millió, építési beruházásnál pedig 100 millió forint az értékhatár.

Adócsökkentés, átalakított családtámogatási rendszer, nyugdíjemelés, növekvő lakástámogatás -   egyebek mellett ilyen reményteli terveket szövögetett Medgyessy Péter lemondása után Gyurcsány Ferenc és kabinetje a 2006-os évre. Az önkormányzatok vesszőfutása azonban már akkor elkezdődött, vagyis inkább folytatódott, mert 88 milliárddal tervezték megnyirbálni a központi forrásból származó támogatásaikat. Ám így utólag, a 2010-es 1130 milliárdos önkormányzati forráshoz képest - figyelembe véve az inflációt is - még mindig jól hangzik az akkor tervezett, csaknem 1290 milliárdos összeg.
A 2005 őszén zajlott tervezéskor határozott lépések történtek az ingatlanadó átalakítása ügyében. A luxusadó bevezetésére vonatkozó kormányzati javaslat nem nyerte el a tetszését sem az önkormányzati vezetőknek, sem az érdekszövetségeknek, sem az ellenzéknek. Ráadásul érdemi bevételi forrásnak is csekély volt. Már a tervezőasztalon is csak egymilliárdot vártak belőle.
Ebben az időszakban történt - s utána persze minden évben - , hogy a miniszterelnök partnerséget ajánlott az önkormányzatoknak, s érdemi beleszólást ígért a költségvetés előkészítésébe. Ahogy 2006-ban, úgy az azt követő években is, ez az ígéret szintjén maradt. Az érdekeltek mindig az utolsó pillanatban értesültek a kormányzat terveiről, amelyek egyre súlyosabb működési feltételek közé sodorták az önkormányzatokat. 2006-ban a kormányzat ezt például úgy próbálta ellensúlyozni, hogy a sikeres uniós pályázatok forrásainál növelte az önkormányzatok hitelfelvételi korlátját, pluszpénzt pumpált a nehéz helyzetben lévő önkormányzatok uniós fejlesztéseinek végrehajtására létrehozott önerő alapba.
A reménykedésből év végére majdnem tragédia lett, legalábbis az Állami Számvevőszék jelentésében az a súlyos megállapítás szerepelt: a privatizációs bevételek nélkül összeomlott volna a gazdaság. 2006-ban a GDP, azaz a nemzeti össztermék arányához viszonyított államháztartási hiány 6,8 százalék helyett 9,3 százalék volt, s az önkormányzati szféra hiánya is az ötszöröse volt a tervezettnek: 121,7 milliárd forint.

Az önkormányzati szféra támogatásának értékvesztése és a gazdaság negatív spirálba kerülése 2007-ben tovább gyorsult. Az önkormányzatok központi forrására 1345 milliárdot terveztek, ami a pénzügyi tárca számításai szerint 4,3 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Csakhogy az inflációt 6,2 százalékban határozták meg, így a támogatás reálértéken számítva is csökkent. Tovább rontotta a helyzetet az, hogy kiderült, a fővárosi 4-es metró beruházására szánt állami részvételi arány a 2006. évi 15,8 milliárdról 2007-ben 65,6 milliárdra nőtt. A normatívák nagyrészt - a körjegyzőségek működésének támogatása kivételével - a 2006-os szinten maradtak.
A hiányzó pénzt a működés visszafogásával próbálták megszerezni, mind az állami-központi, mind az önkormányzati intézményekben. 15 ezer fővel csökkentették - 252 ezerre - a központi államigazgatásban dolgozók számát, nem utolsósorban pedig 10-ről 8 százalékra mérsékelték az szja helyben maradó, szabadon felhasználható arányát. Az önkormányzati vezetők és az érdekszövetségek pedig hiába tiltakoztak és figyelmeztettek, hogy nagyrészt ez a forrása a hosszú távra felvett hiteleik visszafizetésének.
Az önkormányzatokat ezzel intézmények bezárására, összevonására, elbocsájtásra, feladatelhagyásra kényszerítették, megnyirbálva az üzemeltetési és igazgatási költségek támogatását. Ha erre nem voltak hajlandóak, a kormány azt javasolta, vállaljanak saját forrásból nagyobb részt a feladatok ellátásában, például az iparűzési adóbevételük terhére.
Megtorpant a fejlesztési támogatások decentralizációja is, 2007-ben az előző évihez képest 5 milliárddal adtak kevesebbet a vonatkozó programokra. A régiók és a megyei területfejlesztési tanácsok mintegy 9 milliárddal kaptak kevesebbet, ami igen érzékenyen és negatívan érintette a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását. Két támogatási jogcímet - a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás fejlesztése és a címzett- és céltámogatás új beruházásokhoz - pedig megszüntettek.
Év végére a fenti intézkedéseknek és az adóprésnek köszönhetően a tervezett 9 százalékhoz képest 5,5 százalékra csökkent az államháztartás hiánya: az önkormányzatokkal együtt 1752 milliárd helyett 1361,4 milliárd lett a hiány mértéke. Ezen belül a központi költségvetés 1398,1 milliárdos hiánnyal zárt. A túlteljesült adóbevételek oka: az állam a GDP 44 százaléka helyett 45,8 százalékot vont el a gazdaságtól és osztotta újra. Az állam viszont 2007 decemberében 16 735 milliárd forint adósságot görgetett maga előtt, ami elérte a GDP 66 százalékát. A működési, személyi kiadások lefaragásának szándéka ellenére 2007 végére sem csökkent az állami működésre költött pénzek mértéke: 2006-ban ez a GDP 7,6 százalékát tette ki, míg egy évvel később ez az arány 7,5 százalék volt.  Az Állami Számvevőszék - a kiszámíthatóság érdekében - sokadjára szólította fel a kormányt a költségvetési tervezés, végrehajtás, beszámolás és ellenőrzés megújítására, a kérést később sem teljesítették. Jellemzően a kabinet és a minisztériumok kényük-kedvük szerint lépték át a parlament által elfogadott költségvetés korlátait.

Nem kell számottevő megszorításokra számítani 2008-ban - ígérte még a büdzsé tervezésének időszakában Veres János pénzügyminiszter. A Fidesz politikusai már akkor arról beszéltek, nagy baj van, újabb adó- és járulékemelések várhatók. Az Állami Számvevőszék elnöke, Kovács Árpád is súlyos kritikát fogalmazott meg - nem először - , amikor közölte, a kormány képtelen menedzselni az országot. A Gyurcsány Ferenc vezette kabinet azonban nem hagyta magát eltéríteni: 2,8 százalékos GDP-növekedést és 4,5 százalékos inflációt terveztek, 4 százalékos államháztartási hiány mellett.
Az önkormányzatoknak 2008-ban 1292 milliárdos központi forrást szántak, ami 3,3 százalékos reálérték-csökkenést jelentett. Végül a parlament költségvetési bizottságának módosító javaslatát elfogadva ez az összeg 14,2 milliárddal emelkedett. Megszüntették a  kistelepülési normatívát, nehéz helyzetbe hozva ezzel a hátrányos helyzetű térségek falvait. Legfeljebb annak örülhettek még a (nagyobb) települések, hogy 50 százalékos mértékben, 15 milliárdra növelték az uniós önerő alapot.
A költségvetési javaslat irracionális voltát és előkészítetlenségét jelezte a módosító indítványok  ezret is meghaladó száma. 2008 végére nyilvánvalóvá vált, hogy a világválság hatására csődbe mehet az eladósodott, gyenge teljesítményt nyújtó magyar gazdaság. A zárszámadásban az államháztartási hiány a tervezettnél kisebb, 893,7 milliárdos (1221,8 milliárd helyett), 3,4 százalékos arány szerepelt, bár jelezték, az államadósság jelentős mértékben nőtt. 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csak idén februárban jelentette be az ezermilliárdos nagyságrendű összeget megmozgató válságkezelő intézkedéseket. Így a 2009-re elfogadott büdzsé alig néhány hétig élt. Az új intézkedések lényege: adóemelésekkel, kedvezmények megvonásával a költségvetési egyensúly megvédése és a munkára rakódó adó- és járulékterhek csökkentése. Ezen túl hatalmas, húszmillió eurós hitel-mentőövet kaptunk az IMF-től és az Európai Uniótól. A válsághelyzet menedzselésébe végül a kormányfő áprilisban belebukott, a szocialisták Bajnai Gordont emelték a kabinet élére.
           N.E.