Önkorkép - 2009. október

Kis gyerek, kis gond - nagy gyerek, nagy gond - szól a mondás, amely igaz talán a városokra is. A nehezedő gazdasági körülmények, a munkahelyek megszűnése, a támogatási lehetőségek beszűkülése új utak keresésére kényszerítik a polgármestereket, hogy polgáraik számára valamennyire megkönnyítsék az életet. A két megyei jogú város, Eger és Szolnok egyaránt a gazdasági kapcsolatok megújításában, új lehetőségek felkutatásában és a turizmus fejlesztésében látja a kivezető utat. Mindkét helyen konferencia rendezésével segítették a helyi gazdasági élet szereplőit, hogy találkozhassanak lehetséges üzletfeleikkel. Egyengetik az utat, hogy minél több partnerkapcsolat jöhessen létre, igyekszenek tanulni mások, akár külföldiek tapasztalataiból. Mindkét városban tudják és figyelnek arra, hogy a kultúra is fontos része a település életének. Közben pedig nem feledkeznek meg a fiatalokról sem, hiszen megtartásuk a jövő záloga.

Egerben A Kárpát-medence kincsei címmel rendeztek gazdasági konferenciát szeptemberben. Ennek része volt az az üzleti találkozó, amelyen nyolc ország vett részt és egy szakkiállítás is szerepelt a programban. A cél a negatív tendenciájú gazdasági folyamatok közepette a közeli új piacok, lehetőségek felkutatása és megteremtése, kihasználva a Kárpát-medencében évszázadok alatt kialakult gazdasági és kereskedelmi hálózatok együttműködését Egerrel. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a megyei jogú város gazdag programmal várta az érintetteket. Habis Lászlót, Eger polgármesterét kérdeztük az eseményről.

- Idén szerveztük meg először a rendezvényt, de ezentúl minden páratlan évben hasonló programokat, a páros években pedig olyan kulturális eseményeket tervezünk bemutatni, amelyek az előző időszakban a legnagyobb sikert érték el. Sok és sokféle program volt, világi és egyházzenei koncertek, kiállítások, színházi előadások. Szerepet kapott a Dobó téren a Kárpát-medence hagyományos termékeinek vásárral és kulturális programokkal kísért bemutatója. Szeretnénk, hogy intenzívebb kapcsolataink legyenek a közeli térségekkel: Ausztria, Horvátország, Románia, Szlovákia, Szerbia, Szlovénia és Ukrajna kapott meghívást egy-egy előadásra. Van testvérvárosunk Szlovákiában, Csehországban, valamint Dél-Lengyelországban, Gyergyószentmiklós is ebbe a körbe tartozik. A város újrapozicionálására törekszünk. Szinte karnyújtásnyi közelségben vannak, ami lehetővé teszi, hogy intenzívebbé váljon köztünk az összeköttetés. De nemcsak velük. Például az összes külpolitikai nehézség ellenére viszonylag rendszeres a kapcsolatunk Kassával. Bár uniós tagország vagyunk, de még messze a "varrat nélküli Európától". Pontosan ezért látunk mi a szomszédainkkal együttműködési lehetőséget a turizmusban, környezetvédelmi és egyéb projektek keretében. A lengyelek komoly szimpátiát éreznek Magyarország iránt, és ez potenciális lehetőséget tartalmaz a jövőre nézve. Talán kevés országban lehetne olyan könnyen üzleti sikert elérni, mint Lengyelországban.
A konferenciánk országos és nemzetközi részvételű volt a szakember találkozókat a kamarák szervezik, tulajdonképpen valamennyi környező országból érkeztek üzletemberek, fellendítettük a szakmai turizmust. Maga az idegenforgalom két konferenciaterületen is szerepet kapott. Az egyik a volt és a jövőbeni kulturális fővárosokkal foglalkozott, Nagyszeben, Isztambul és Pécs volt a meghívott. Másrészt előadások hangzottak el a tematikus utakkal kapcsolatban. Úgy, mint a Kárpát-medence új El Camino zarándoklatával, a Mária Úttal, ez 1400 kilométeren Mariazelltől Csíksomlyóig halad; több mint zarándokút: turisztikai-kulturális program. Elsősorban a kétoldalú tematikus utakkal - vártúra, bortúra, wellness túra - kívánunk foglalkozni. Ezekre nagy szükség van, mert közösen lehet ajánlani, másrészt az ilyen határon átnyúló turizmus segít a gondok megoldásában is. A rendezvény során megnyílt a lehetőség a turizmusban megjelenő digitális technológiák megismerésére. Az előadókat tekintve európai kitekintésben gondolkodtunk, a résztvevőket pedig magyar és környékbeli országokból vártuk.
- Honnan kaptak a rendezvényhez támogatást?

- Széles körben segítették a törekvésünket. A legnagyobb összeget a Nemzeti Kulturális Alaptól, a konferenciákhoz a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumtól nyertünk pályázati pénzt és az Agrármarketing Centrum is dotálta a rendezvényt. A Hungarofest a kulturális programok előkészítésében és népszerűsítésében dolgozott nekünk, ez sok szakmai és anyagi segítséget jelentett. Összességében több mint 30 millió forintnyi támogatást kaptunk a programhoz, amelynek az összköltsége meghaladja az 50 milliót.
- Milyen kézzel fogható eredményre számítanak?
- Eger életében fontos az idegenforgalom, és úgy tapasztaltuk, hogy az idén részint a belföldi turizmus tartotta életben a szakmát, részben pedig a környező országok, ebbe beleértve Lengyelországot, ahonnan rengeteg turista érkezik hozzánk. Célunk a szezon hosszabbítása Egerben, ahol a szeptember- október még erős szokott lenni, elsősorban a konferenciaturizmusban, most, mint ahogy a gazdaság egésze - ez a szektor is megbicsaklott. A húzó, dinamizáló területeken látszódnak a legnagyobb bajok. Nem vagyunk messze a határoktól: a szlovák határ 50 kilométerre van, az ukrán sincs messzebb 120-nál. A határok nélküliséget szeretnénk érvényre juttatni. Tudjuk, hogy a nagypolitikában hűvösebb szelek fújnak, de azt is tapasztaljuk, hogy a közvetlen önkormányzati vagy kamarai, illetve a gazdasági szereplők közötti szerves kapcsolat létezik, és reményt ad arra, hogy itt a térségben ez eredményes legyen. Kissé a kormányzati politikát hiányolom a folyamatból, hangsúlyt kellene adni ennek az együttműködésnek.
- Tervez Eger városa határon átnyúló projektet, vagy létezik-e már ilyen?

A szeptemberben megrendezett Szolnoki Gazdasági Napok eseménysorozat két napja alatt hat helyszínen, tíz témában, tíz konferenciát tartottak - kiállítással és sok kísérőprogrammal egybekötve. A rendezvénynek több célja is volt: a friss információk helybe hozatala, a gazdasági döntéshozókkal való találkozás biztosítása, de ugyanilyen fontos volt, hogy a város és a megye vállalkozói lehetőséget kapjanak új gazdasági kapcsolatok kialakítására. Az egyik, talán legérdekesebb és igen sok területet érintő témakör a Szolnok épülprogram volt. A város 14 milliárd forintos fejlesztéssel újul meg, aminek eredményeként a turizmus, az oktatás és a gazdaság fellendülését remélik, az itt lakók pedig egy élhetőbb, szerethető, megtartó település létrejöttét várják. Szalay Ferencet,Szolnok megyei jogú város polgármesterét, országgyűlési képviselőt faggattuk, milyen lehetőségeket lát a programban, és milyen további tervek készültek, hogy Szolnok megtarthassa vezető szerepét a megyében, munkát tudjon biztosítani, és ezzel maradásra bírni a lakosokat.

- A szolnoki ember mindig képes felállni a földről és újrakezdeni. Tizenháromszor pusztult el járvány, tűzvész, háború során a település, és mindig megújult. 2006-ban indult a Szolnok épül program, hogy az új beruházások segítségével megállítsa az elszegényedést. 8400 kis- és középvállalkozás van. Az ipari parkban 26 cég működik, 1000- 1500 beszállítóval állnak kapcsolatban. A svájci Stadler nagy beruházásra és fejlesztésre készül a vonatgyártás terén. A Gazdasági Napok az első ilyen rendezvényünk volt; tervezzük, hogy minden évben megszervezzük. Szeretnénk, ha a megyében is tudnánk lehetőséget teremteni a vállalkozóknak a bemutatkozáshoz, a partnerkereséshez. Szolnok az ország közepén van, jó a közlekedésünk, erősek a logisztikai adottságaink, amelyekre tudunk építeni. A Ferihegyi repülőtér 40 percnyire, a főváros másfél órányira van tőlünk. Ha megépül a négysávos M8-as út, ami 2015-re mindenképpen várható, ez az idő még jobban lecsökken. A vasútközlekedésünk szerintem az egyik legjobb az országban. Az utak közelében vannak területeink, amelyek raktárbázis, logisztikai központ kialakítására kiválóan megfelelnek. Egy már működik a Szolnoki Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Kft. keretein belül. Van itt MÁV Kombi terminál is. Tehát már fogadunk különböző országokból érkező szállítmányokat, amelyeket innen osztunk tovább.

- A térségben van ilyen program a várak között, azután vannak természetvédelmi jellegű együttműködések, közlekedésfejlesztési projektek szlovák- magyar relációban. Dolgozunk most egy kulturális alapú városfejlesztésen, ami egyfajta hálózatos együttműködést kell, hogy jelentsen az önkormányzatok között, és ebbe éppen a testvérvárosainkat igyekszünk bevonni. Voltak a turizmusban, a turisztikai tájékoztató rendszerben korábban is ilyen típusú közös munkáink - például francia és görög partnerekkel - , fontos a nemzetközi tapasztalat megszerzése. Példa erre német testvérvárosunk, a Stuttgart melletti Esslingen, amely a karácsonyi időszakban hangulatos középkori vásárt rendez. Mi nyári programként szervezzük a középkori vigasságokat, fenn, a Várban A Dobó tér pedig egy középkori piac helyszíne, ahol a régi mesterségekkel ismerkedhetnek a látogatók, és kulturális programokban vehetnek részt. Nyitottnak kell lennünk más országok tapasztalataira.
Habis László polgármester a konferencián megtartott előadásában ismertette a város fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket. Több mint hárommilliárd forintot kívánnak fordítani funkcióbővítő városrehabilitációra. Kevesebb közterületi autóparkoló lesz, megszüntetve az eddigi sivár képet. Az Eger patak nyomvonala mentén kerékpáros és gyalogos zóna kialakítására kerül sor. A Szúnyogközi híd a Minaret és a Dobó tér közötti kapcsolatot teszi lehetővé. Új gyalogos híd épül a kis-zsinagógánál, ez utóbbi felújítva kiállító teremként szolgál. Nagy lépés a Dobó tér funkcióbővítő átalakítása. Alatta parkoló, raktár és kiszolgálótér lesz, fenn pedig rendezvényhelyszín, időszakos szabadtéri színpaddal. Szerepel a tervek között a városháza és a Dobó tér között szerves kapcsolat létrehozása, a Minorita templom homlokzatának felújítása, a tornyában kilátótér kialakítása, ahova két lift segít feljutni. A város várja a Műemlékvédelmi Igazgatóságtól a Minaret felújítását, a Valida szultána hamam fürdője romjainak rekonstrukcióját. Az Állami Vagyonkezelő Igazgatóság kezelésében lévő egri vár turisztikai fejlesztési koncepciójának kidolgozásában, anyagi terhet is vállalva, részt kívánnak venni, hogy az esti órákban programok sorával, a dézsmapince feltárásával a török kert vendéglátó funkcióval gazdagodjon. Az Egerbe látogatók számára is fontos lépés, hogy az érseki palota eddig zárt főépületében állandó turisztikai központot nyit az érsekség; a kertben pedig új épület várja majd a hangversenyekre, operaelőadásokra kíváncsiakat. Szeretnék, ha az egriek is egyre jobban éreznék, hogy a város segíti őket és figyel a fiatalokra. Erre szolgál majd a kismamabérlet, és a polgármesteri hivatalban lesz egy munkatárs, aki segíti, tájékoztatja a támogatási lehetőségekről a fiatal házasokat, hogy kiérdemeljék a családbarát jelzőt.