Parlamenti vita a köztisztviselôi törvény ellentmondásairól

Program a közszféra felkészüléséhez

Az AIESEC Budapesti Corvinus Egyetemen működő irodája idén nyáron indította el a közszférát megcélzó programját, melynek célja a közintézmények 2011-es EU-elnökségre történő felkészítése.

A szervezet a világ 107 or-szágát átölelő hálózatára és több évtizedes tapasztalatára alapozva kíván segítséget nyújtani az intézményeknek, elsősorban önkormányzatoknak, kistérségeknek és államigazgatási szerveknek. A Next Step elnevezésű projekt keretén belül lehetőség nyílik arra, hogy külföldi gyakornokokat alkalmazzanak, akik különféle területeken (például menedzsment, pénzügy, informatika, oktatás, pályázatok előkészítése) végzett munkájukkal, külföldről hozott tapasztalataikkal, ismereteikkel és multikulturális szemléletükkel hozzájárulhatnak a felkészülés sikerességéhez. Egy többlépcsős kiválasztási folyamat biztosítja, hogy a fogadó szervezet szakmai igényei maximálisan teljesüljenek.
Mivel az angol nyelv

megfelelő ismerete egyre inkább követelménnyé válik a tagországokkal szemben, továbbá a közigazgatásban a közelgő elnöki pozíció miatt ez prioritássá válik, a Next Step kiemelt figyelmet fordít a nyelvoktatásra. Erre jó példa az ÁNTSZ-nél dolgozó ausztrál gyakornok, aki október elején érkezett Magyarországra, hogy fejlessze az intézmény dolgozóinak nyelvtudását. A gyakornoki program mellett a projekt fontosnak tartja a szakmai partnerekkel, például az önkormányzati szervezetekkel, illetve a médiumokkal való együttműködést, hogy a későbbiek-ben közös erővel, hatékonyabban tudjanak megfelelni a közszféra különböző területein az egyéni igényeknek. Ennek érdekében a jövőben egy olyan fórum megszervezését tervezik, ahol a szakmai szervek és partnerek megvitathatják egymással az elnökséggel kapcsolatosan felmerülő kérdéseket, ezáltal is hozzásegítve őket az elnökség idejére a stratégiai lépések megtervezéséhez.
A projektről, illetve az AIESEC-ről bővebben a http://bce.aiesec.hu oldalon olvashat az érdeklődő.

Koska Ramóna

Indokolt SZABÁLYOZÁS

Az ÖN-KOR-KÉP Főépítészi hírlevele augusztusi–szeptemberi számában jelezte, az NFGM Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkársága kormányrendeletet készített elő az állami és önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről. A kormány szeptemberben döntött és megalkotta A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) számú kormányrendeletet, amely október 1-től hatályos. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezték a területi főépítészekről szóló (többször módosított) 21/1992. (XII. 4.) KTM rendeletet és az önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről szóló

9/1998. (IV. 3.) KTM rendeletet. A régiók területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos feladatait, továbbá a területükön működő főépítészek szakmai tevékenységének összehangolását korábban a területi, regionális főépítészek látták el, akik 2000-től az átalakult Közigazgatási Hivatalba, a kormány általános hatáskörű államigazgatási szervéhez kerültek, és elnevezésük állami főépítész lett. A tevékenységüket szabályozó jogszabályok jogszabályok időközben többször átalakultak, hézagossá váltak, emiatt is szükségessé vált a szabályozás. 2009. október 1-vel lépett hatályba az állami és önkormányzati főépítészek tevékenységét együtt szabályozó 190/2009. (IX. 15.) kormányrendelet. A közös rendeletalkotás is kifejezi a főépítészi hálózat megerősítésének szándékát, a közöttük lévő kapcsolatrendszer minőségének javítását.

Új elem a térségi főépítész

A kormányrendelet az állami főépítészek feladatává tette az önkormányzati főépítészek nyilvántartásának vezetését, szakmai továbbképzésük szervezését és kötelezővé tette az ún. főépítészi vizsga lebonyolítását. Minden főépítésznek kötelező bejelenteni alkalmazásának megkezdését, illetve befejezését, és az erre vonatkozó adatlapot eljuttatni az illetékes állami főépítészhez. Az állami főépítészek véleményezését a településrendezési eszközök – a településfejlesztési koncepció, a településszerkezeti terv, a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat – vonatkozásában is kibővítette a kormányrendelet. A képviselő-testületek, közgyűlések által elfogadott településrendezési eszközöket utólagos szakmai véleményükkel kell ellátniuk az állami főépítészeknek. Jogszabályon alapuló eltérő véleményük esetén Alkotmánybírósághoz fordulhatnak, illetve fordulniuk kell, a jogszabályba ütköző előírások felterjesztésével.
A főépítészi hálózat bővítési szándékát jelzi, hogy a megyei, a települési főépítész mellett új lehetőségként bevezeti a kormányrendelet a térségi főépítész alkalmazásának a lehetőségét, azaz több település együtt foglalkoztathat térségi főépítészt. Erre eddig nehézkes társulási formában volt csak lehetőség. A kisebb települések összehangolt településrendezési terveinek készítését segítheti elő a térségi főépítészek tevékenysége.

Szigorúbb szakmai feltételek

Az önkormányzati főépítészek feladatköre érdemben nem változott, viszont alkalmazásuk szakmai feltételei szigorúbbak lettek. Valamennyi önkormányzati főépítésznek kell rendelkeznie közigazgatási ismeretekkel, megfelelő tartalmú szakmai ismeretekkel a településrendezési eszközökről és az építészetről, ehhez le kell tenniük az ún. főépítészi vizsgát alapképzésüktől függő tartalommal. Ez alól csak az öt évnél régebben, folyamatosan főépítészként dolgozó kollégák mentesülnek.
A kormányrendelet a főépítészek folyamatos továbbképzését is kötelezővé teszi. Ennek részleteit a későbbiekben majd összhangba kell hozni a Magyar Építész Kamara által szervezett továbbképzésekkel. A főépítészek alkalmazási feltételei nem változtak lényegesen, köztisztviselőként és megbízási szerződéses formában egyaránt mód van foglalkoztatásukra, de figyelemmel kell lenni az összeférhetetlenség szigorúbb szabályaira. A települési és a térségi főépítészek – a fővárosi és a fővárosi kerületi főépítészek kivételével – alkalmazhatók megbízási formában, az eddigi szabályozással azonosan.

Fontos az együttműködés

Célszerű a polgármestereknek, a jegyzőknek áttekinteni a főépítészekre vonatkozó kormányrendeletet, és saját településükben felülvizsgálni gyakorlatukat. Számos település épített környezetének védelmét, fejlesztését, az önkormányzat ez irányú tevékenységét még nem segíti elő főépítész. Át kellene gondolniuk, hogy látnak-e lehetőséget az új szabályozás szerinti térségi főépítész alkalmazására.
A régiók, a települések európai versenyében, a pályázati források megszerzéséhez nélkülözhetetlen a település jövőképének, fejlesztésének meghatározása, a településrendezési tervek készítése/ készíttetése. Ehhez szükségük van a főépítészre, aki szakmai tudásával segíti az önkormányzatot ezen munkájában.
Az Országos Főépítészi Kollégium felajánlja szakmai segítségét az önkormányzatoknak, hogy területi és településrendezési, továbbá a táji és az épített környezetükkel kapcsolatos feladataikat eredményesen láthassák el.
A főépítészek tevékenységével kapcsolatban információk a www.foepiteszek.hu honlapon találhatóak.

A táj, a kultúra és az identitás szorosan összefüggenek, hiszen az emberek által lakott és használt tájat a kultúra avatja önazonosságtudatot érlelő, egyedi karakterűvé. Az építészeti kultúra, mint az egyetemes kultúra része – tájalakító, nyoma minden emberlakta helyen megtalálható, sajátosságai pedig az adott hely örökségének meghatározó elemei.
A kultúrák egymásra hatásának következtében és a gyorsuló globalizáció hatására egyre gyakrabban tapasztalható, hogy a történelmi előzményeken alapuló, helyi identitást tükröző települési környezet veszít egyediségéből, értékei eltorzulnak, vagy el is pusztulnak, ezért a negatív hatások ellen tudatosan és fokozottan védekezni kell.
Erősíteni kell azokat a kezdeményezéseket, amelyek az identitás újraélesztését, erősítését szolgálják, ami segíti a területen élők önbecsülésének és az adott táj megbecsülésének növekedését is. Ha az embereknek lehetőségük nyílik arra, hogy felfedezzék és megismerjék táji és épített környezetük és benne saját tevékenységük értékeit, akkor teljesebb életet élhetnek, környezetükkel, embertársaikkal harmóniában. A főépítészeknek aktív szerepet kell vállalniuk a település jövőképét felvázoló tervezési folyamatban, amelynek alakításához minél szélesebb társadalmi rétegek részvételét, bevonását kell biztosítani.
Minden település egyszeri és megismételhetetlen érték. Ez az érték azonban csak akkor tudja kifejteni kultúrát erősítő, fejlődést segítő hatását, ha a helyi társadalom felismeri, védi, használja, és mint értéket védi. A védelem nem merülhet ki újabb tiltásokban, avagy korlátozásokban, integrált módon társulnia kell hozzá támogatásoknak is, e nélkül kétségessé válhat az érték sorsa.

Feladatok és felelősség

A társadalomnak és benne a kormányzatnak, az önkormányzatoknak, a szakembereknek fokozott a felelősségük a hely öröksége és az örökség helye védelmében, alakításában. A főépítészekre hárul az a feladat, hogy a helyi társadalom szereplői között aktív és koordináló tevékenységükkel segítsék elő az értékek felismerését, befogadását, a rájuk vonatkozó szabályozás megértését és betartását, hiszen minden szabály annyit ér, amennyit a társadalom elfogad és a gyakorlatban érvényesít.
Egy ország életében hoszszú időre nyomot hagyó, a nemzet kultúrájának részét képező, identitását is megtestesítő építésügy a jelenleginél méltóbb, teljesebb körű, nagyobb súlyt kell kapjon a kormányzati tevékenységben, a jogalkotásban.
Az épített környezet materiális értékeinek védelme mellett jóval nagyobb szerepet kell kapnia annak a munkának és védelemnek, amely az értékekből fakadó szellemiséget, így a települések hangulatát, történelmi előzményein alapuló kialakult szellemiségét őrzi, illetve védi. E feladatra az értékvédelem helyi felelősei, a politikusok, a képviselők és az önkormányzati főépítészek a jelenleginél jóval nagyobb figyelmet kell, hogy fordítsanak.
Másodlagosnak tűnő, ám alapvetően meghatározó egy település téralakítása – az utcák terek rendszere –, amely történeti időtávlatban is tartósan fennmaradó védendő érték. Az általában használt védettségi szintek mellett, épp Hajdúböszörmény jellegzetes szerkezete mutat rá a települési szintű védelem fontosságára, a struktúra védelem és karakter elemek jelentőségére.
A település téralakítása során fokozott gondot kell fordítani az önmagában is értéket megtestesítő településszerkezet és az abban elhelyezkedő egyedi értékek harmóniájára. Egyik sem kaphat megkülönböztetett védelmet a másik rovására, hanem az ezekkel történő bánásmódot úgy kell alakítani, hogy az mindkét értéket tekintve harmonizáló, értéknövelő legyen.

Szükség van operatív beavatkozásokra

A helyi értékvédelem minden település – beleértve a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat egyaránt – elidegeníthetetlen joga. Ez egyben kötelezettsége is, amelynek teljesítése azonban sok esetben objektív okok miatt elmarad. Az érintettek összefogásával, így a települések szerveződésével és az illetékes főépítészek együttműködésével kell elősegíteni, hogy az bárhol is található, bármilyen körülmények között lévő is, minden épített érték megkaphassa az őt megillető védelmet.
A település táji és építészeti értékei többnyire olyan elemek, amelyek megvédéséhez, alakításához a gyakorlatban használt normatív szabályozás sokszor nem elegendő, nem megfelelő. A hatályos jogi szabályozás felülvizsgálatával és kiegészítésével biztosítani kell tehát azt, hogy ezek speciális, egyedi elbírálást is kaphassanak, a normatív szabályozás ne veszélyeztesse sokarcúságuk megőrzését, egyedi sajátosságuk erősítését.
A helyi értékek minél teljesebb körű védelme, az azokat érhető károk, károsodások elkerülése, továbbá a helyi karakter, a település épített identitása, védelme érdekében a hatályos állami jogszabályok haladéktalan felülvizsgálatával biztosítani kell, hogy a település helyi jogszabályban maga is meghatározhassa, mely további építési munkák elvégzését köti hatósági engedély előzetes megszerzéséhez. Ugyanezen okokból azt is biztosítani kell, hogy az engedély megszerzéséhez előírt műszaki és egyéb dokumentációk tartalmát védett értékek esetén a jogszabályban meghatározottnál bővebb tartalommal állapíthassa meg.

Nagyobb szerepet a harmóniának, az illeszkedésnek, a hangulatnak

Az épített környezet alakításának, az épített értékek védelmének, a település egyedi szellemiségének megóvása és erősítése érdekében a jogszabályban rögzíthető objektív műszaki paraméterek meghatározása mellett nagyobb szerepet kell biztosítani a konkrét adatokkal nem szabályozható szempontok értékelésének és érvényesítésének, így az illeszkedésnek, az építészeti minőségnek, a harmóniának, a szépségnek, a hely hangulatához való igazodásnak.
Az e kérdések minősítésére szolgáló tervtanácsok szakmai véleménye az engedélyezési (létesítési) eljárásban a jelenleginél jóval nagyobb súlyt kell, hogy kapjon. A hatályos jogszabályok módosításával kell biztosítani azt, hogy a tervtanácsok szakmai álláspontja az építési (létesítési) eljárásokban az objektív műszaki paraméterekkel szabályozott kérdésekkel azonos súlyú tétel, illetve szempont legyen.
Az építészeti értékteremtés része az a módszer, amelyet az alkotás folyamatában az építész érvényesít. Ennek megismerése az alkotás minősítése szempontjából rendkívül fontos, ezért ennek ismertetését az építészeti dokumentáció részeként kell megkövetelni.

Ismét tiltakoznak

Az ország főépítészei először 2008-ban emelték fel szavukat a határ közelében felépítendő, rá- bakeresztúri–heiligenkreuzi sze- métégető ellen. Levelüket akkor eljuttatták a köztársasági elnök- nek, a kancellária miniszternek, a környezetvédelmi és vízügyi, va- lamint a nemzeti fejlesztési–gaz- dasági minisztereknek és Bur- genland tartományi főnökének. Most ismét tiltakoznak.

Szentgotthárd város a megépült nívódíjas St.Gotthard Spa & Wellness Aquapark és a napokban átadásra kerülő négycsillagos 260 ágyas GotthArt hotel. A város új kitörési pontjának stratégiája a fürdő– és gyógyturizmus. Gotthárd jövőjét veszélyezteti a közvetlenül a város szomszédságába – az osztrák–magyar ipari parkba – tervezett hatalmas kapacitású hulladékégető. A „Bűzmű”–vet a várostól ÉNy–i irányban lévő (szélirány!) zöld terü- letre tervezik az osztrákok, 300–400 méterre az Aquaparktól. (Lásd: a kép jobb felső sarkát)

Magyarország főépítészei ebben az évben is megtartották évi rendes konferenciájukat. A XIV. találkozónak Hajdúböször- mény adott otthont, ahol mintegy kétszázan voltak jelen.

A XIV. Országos Főépítészi Konferencia ismételten megbízást adott a szervezet ügyvivői feladata- it ellátó Országos Főépítészi Kollé- gium Elnökségének, hogy levelük- kel adjanak hangot a konferencia leghatározottabb tiltakozásának a szemétégető tekintetében, annak a
közös határ közelében történő tele- pítése, megépítése ellen. 2009 szep- temberében az ismételt tiltakozó levelet megküldték Sólyom Lász- ló köztársasági elnöknek, Molnár Csaba kancellária miniszternek, Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi, Varga István nemzeti fej- lesztési-gazdasági minisztereknek, valamint Hans Niessl, Burgenland tartományi főnöknek.
Már a 2008-ban Mosonmagya- róváron megtartott XIII. konfe- rencián is szó esett arról, hogy az örvendetesen megjelenő/meg- újuló kapcsolatokon túl, létezik még számos negatívum. Pédául a környezetvédelmi szempont- ból elfogadhatatlan szennyezé- sek, amiknek egyik eklatáns pél- dája az osztrák oldalon megépí- teni tervezett rábakeresztúri–hei- ligenkreuzi szemétégető, amely- nek mind a helykijelölése, mind a kapacitása elfogadhatatlan. Folyó- ink, a Lapincs és a Rába szeny- nyeződésének megszüntetésére máig nem született elfogadható megoldás.
Éppen ezért a főépítészek kér- tek/kérnek mindenkit, hogy ki- ki helyzetének, lehetőségeinek, adottságainak megfelelően a leg- messzebbmenőkig tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a mindenki számára elfogadha- tó megoldás mielőbb megszület- hessen, és környezetünk után a kapcsolataink és lelkeink szeny- nyezése is tűnjön el egyszer, s min- denkorra.

Ybl Miklós-díj 2010 A Nemzeti Fejlesz- tési és Gazdasági Minisztérium által rendelettel szabályozott Ybl Mik- lós-díj a hazai épített környezet alakításában tartósan kimagasló gyakorlati és/vagy elméleti építészeti alko- tó munkásság, életmű elismerésére szolgál, és csak egyéni teljesítmény alapján adományozható. Évente legfeljebb öt díj adható. A díjjal emlékplakett, az ado- mányozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár. Egy díj nem osztható meg két vagy több személy között. A 2009. évi Ybl Miklós-díjasok a díjátadókkal (balra Szaló Péter, jobbra Fegyverneky Sándor) Az Ybl Miklós-díjak átadása min- den évben március 15-e megün- nepléséhez kapcsolódik. A díjat az Ybl Miklós-díj Előkészítő Bizott- ság javaslata, illetve dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szak- államtitkár előterjesztése alapján Varga István, a Magyar Köztársa- ság nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztere adományozza. A 2010. évi Ybl Miklós-díjak elnyerése, illetve adományozásá- ra egyéni pályázatokat kell vagy javaslatokat lehet benyújtani. Határidő: 2009. november 20., péntek, 14 óra. A pályázatokat (javaslatokat) a Magyar Építő- művészek Szövetsége Titkár- sága címére (1088 Budapest, VIII. Ötpacsirta u. 2.) kell pos- tán eljuttatni, illetve szemé- lyesen benyújthatók ugyan- itt, munkanapokon 10 és 14 óra között. A pályázatról bővebben: www.epiteszforum.hu Ybl Miklós-díj Előkészítő Bizottság

Változások az Országos Főépítészi Kollégium életében.

A XIV. Országos Főépítészi Konferencia az általa elfogadott alapszabály szerint több, a szerve- zet életében jelentős változás ügyében döntött.
Az Országos Főépítészi Kollégiumnak mint országos szervezetnek minden regisztrált főépítész tagja, a kollégium vezető szerve az Országos Főépítész Kol- légium Elnöksége (korábbi nevén az Országos Főépítészi Kollégium). A 20 éves Országos Főépítészi Kollégiumnak 20 évig Zábránszkyné Pap Klára volt a titkára, aki az OFK Tiszteletbeli örökös tagjaként szolgálja tovább a főépítészet ügyét.A XIV. Országos Főépítészi Konferencia és a Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány döntése szerint szeptember 1-től Gera Orsolya vette át stafétabotot az Alapítvány Főépítészi Titkárság munkatársaként.
Országos Főépítészi Kollégium Titkársága. Gera Orsolya, mobil: + 36 30 449 5028, e-mail: alapitvanyi.titkarsag@gmail.com, postacím: 1364 Budapest, Pf. 252. Honlap:www.foepiteszek.hu

A rovatot szerkesztette: Zábránszkyné Pap Klára