Önkorkép - 2009. november-december

Korábbi jelentkezésünk óta tizenegy településen tartottak időközi önkormányzati választást. Polgármestert nyolc alkalommal választottak, önfeloszlatás három esetben történt. Azokon a településeken (Lőkösháza, Egyek, Nagyar), ahol önfeloszlatás miatt volt időközi választás a képviselő-testület tagjainak összlétszámát (29 fő) figyelembe véve tizenkét főt újraválasztottak.

Nagyesztergár Szelthofferné Németh Ilonát választották október 25-én a Veszprém megyei Nagyesztergár polgármesterévé. A polgármesteri tisztségért két független jelölt indult. A győztes Németh Ilona 178 szavazatot kapott, míg a másik jelöltre, Gazdig Erzsébetre 86-an voksoltak. A névjegyzéken 1001 fő szerepelt, közülük 269-en mentek el szavazni, ami 26 százalékos részvételi arányt jelent öt érvénytelen szavazat mellett. Az időközi választást a korábbi polgármester lemondása miatt kellett kiírni.
Dunakeszi Bus Antal független jelölt győzött a Pest megyei Dunakeszi 8. számú egyéni választókörzetében november 8-án tartott időközi képviselő-választáson. A győztes 216 szavazatot kapott, míg a második helyen végzett Thoma Csaba (Fidesz– KDNP) 165-öt, a harmadik helyre, 54 vokssal Baloghné Bitter Zsuzsanna (független), míg a negyedikre 22 vokssal Lukácsi Bálint (Lehet Más a Politika) került. A legkevesebben – mindössze heten – Márkusné Kecsmár Ágnesre (MSZP) szavaztak. Az időközi referendumot azért kellett kiírni, hogy betölthessék az idén nyáron elhunyt Balogh Ferenc megüresedett képviselői helyét.
Komló Makrai Lívia, a Fidesz és a Komlói Polgári Kör jelöltje nyerte november 8-án az időközi önkormányzati képviselő-választást a Baranya megyei Komlón, ahol a voksolásra az egyik képviselő halála miatt került sor. Kilencen indultak a képviselői posztért, közülük hatan független jelöltként. A településen 1500-an járulhattak az urnákhoz, végül a szavazók 22 százaléka adta le a voksát. A nyertes Makrai Lívia 157 szavazatot kapott.
Lőkösháza Tarr Lajost, a Fidesz–KDNP jelöltjét választották meg polgármesternek a Békés megyei Lőkösházán az időközi polgármester- és képviselő-választáson november 8-án. A voksoláson az 1555 választópolgár közül 1098-an éltek állampolgári jogukkal, közülük 521-en voksoltak Tarr Lajosra, aki korábban is irányította a Békés megyei települést. A függetlenként induló két másik polgármesterjelölt közül Szűcsné Gergely Györgyi Edit 452 szavazatot, míg Benye Hajnalka 115 voksot kapott. A kilenc képviselő-testületi mandátumért 26-an indultak, közülük kilencen a Fidesz–KDNP, egy-egy jelölt az MSZP, illetve a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviseletében, míg a többiek függetlenként. Az időközi választást önfeloszlatás miatt kellett megtartani.
Egyek Szincsák Ferencet, Egyek korábbi független polgármesterét választották november 15-én ismét a Hajdú-Bihar megyei település első emberének. Szincsák Ferenc 763 szavazatot kapott, míg a második helyen végzett Kovács Imre, a Fidesz-Egyekért Egyesület közös jelöltje 470, a két további független jelölt, Ecsedi János 307, Farkas Sándor pedig 237 voksot kapott. A település választásra jogosult lakosai 39 jelölt közül 13 tagú képviselő-testületet is választottak. Az időközi választást önfeloszlatás miatt kellett kiírni.
Nagyar Tóthné Guti Ibolyát választották a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagyar polgármesterévé november 15-én. Tóthné Guti Ibolya 232 voksot kapott, míg a másik jelöltre, az ugyancsak független Czipták Pálra 223-an szavaztak. Az időközi választáson nyolctagú képviselő-testületet is választottak 21 jelölt közül. A választást azért írták ki, mert a korábbi képviselő-testület feloszlatta önmagát.
Budapest VIII. kerület Kocsis Máté, a Fidesz–KDNP jelöltje nyerte a november 22-én tartott józsefvárosi polgármester-választást. Az időközi referendum nyertese a szavazatok mintegy kétharmadát szerezte meg. Kocsis Mátéra, a FIDESZ–KDNP jelöltjére a választópolgárok 67 százaléka szavazott, Komássy Ákosra, az MSZP jelöltjére 17 százalék, míg Takács Gáborra, az SZDSZ jelöltjére és Kispál Gergelyre, az LMP jelöltjére egyaránt 8-8 százalékuk voksolt.
Zalalövő Vertetics Lászlót, a település eddigi alpolgármesterét választották polgármesterré november 22-én Zalalövőn. A tisztségért három független jelölt indult. Vertetics László 52 százalékos részvételi arány mellett a szavazatok 49 százalékát nyerte el. A szintén függetlenként induló Baráth Lászlóra, a Fidesz helyi csoportjának vezetőjére, a szavazók 29 százaléka voksolt, míg Pintér Antal a városi képviselő-testület tagja 22 százaléknyi szavazatot szerzett.
Budapest XVI. kerület Horváth János, a Fidesz–KDNP közös jelöltje nyerte meg a Budapest XVI. kerületében tartott időközi helyi önkormányzati képviselő-választást november 29-én. Horváth János a szavazatok 65,84 százalékát nyerte el, ez 586 szavazatot jelent. A második helyen a Jobbik jelöltje, Táskai Ferenc László végzett 13,26 százalékkal (118 szavazat). A harmadik helyen az MSZP jelöltje, Király András László végzett 11,57 százalékkal (103 szavazat), míg a negyedik a Pártfüggetlenek Lokálpatrióta Szövetségének jelöltje, Pető Balázs Zsolt lett 9,33 százalékkal (83 szavazat). Az időközi önkormányzati választást Kovács Attila (Fidesz–KDNP–MDF) képviselő, a kerület korábbi polgármesterének halála miatt kellett kiírni.
Krasznokvajda Bujnóczki Sándor, a település korábbi polgármestere lett ismét a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Krasznokvajda első embere a november 29-én tartott időközi referendumon. A leadott 272 érvényes szavazatból a korábbi polgármesterre 141-en voksoltak, Csizmadia Károly jelenlegi alpolgármester 119, míg a harmadik jelölt – Zupcsán András – 12 szavazatot kapott. Mindhárman függetlenként indultak. A településen azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert a község polgármesterének idén megszűnt a polgármesteri jogviszonya. A megszűnés oka, hogy a polgármester a tisztséggel összefüggő bűncselekményt követett el. A bíróság 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, a végrehajtást két évre felfüggesztve.
Zákány Merész István független jelöltet választották december 6-án a Somogy megyei Zákány polgármesterévé. Az időközi referendumon három jelölt indult. A legtöbb szavazatot elnyert Merész István 272, a másik jelölt, aki a település jelenlegi alpolgármestere és a Fidesz színeiben indult 222 szavazatot kapott, míg a harmadik, független jelölt 18 szavazatot ért el. Az időközi választást a korábbi önkormányzati vezető lemondása miatt kellett kiírni.

Választási számvetés

Magyarországon 2009-ben 82 helyi időközi választást írtak ki (ez héttel kevesebb a tavalyinál) – ebből december 7-ig 73 településen meg is tartották a választást. A referendumot 17 helyen önfeloszlatás, 38 településen a polgármester lemondása, 20 településen haláleset következtében kellett kiírni. Hat esetben pedig megszűnt a polgármesteri tisztség, a tisztséggel összefüggő bűncselekmény miatt. A képviselő-testületek személyi összetétele is változott azokon a településeken, ahol önfeloszlatás miatt írtak ki időközi választást. Különböző okok miatt még további tizenhat esetben választottak önkormányzati képviselőket az egyes választókerületekben.

A települési önkormányzatok gazdálkodásában egyre jelentősebb szerepet kap a vagyongazdálkodás, amelynek eredményessége jelentős mértékben függ az önkormányzatok gazdálkodással kapcsolatos döntéseitől. Az általuk létrehozott vagyonkezelő szervezetek sokfélék, szervezeti formájukban és működésükben is különböznek. Egymás tevékenységét csak esetlegesen ismerve működnek. Az elmúlt időszakban azonban kialakultak a vagyongazdálkodás területén olyan ismeretek, amelyeket érdemes összegyűjteni, rendszerezni, közkinccsé tenni és mint szakmai javaslatot az érintettek figyelmébe ajánlani.

Dr. Gál Csabát, az I. Önkormányzati Vagyongazdálkodási Konferencia szervezőbizottságának tagját kérdeztük arról, hogy mi tette szükségessé a kon-ferencia összehívását.
– Az önkormányzati szövetségek évente több szakmai konferenciát tartanak, de ilyen témában országos kitekintésű konferencia még nem volt. Aktualitását éppen az adja, hogy elfogadták a jövő évi költségvetést, amelyről jó előre tudni lehetett, hogy az önkormányzatoktól jelentős forrásokat von el. Szükségét éreztük, hogy az önkormányzati vagyongazdálkodás – amelyet kiemelt társadalmi érdeklődés és figyelem övez – területén felhalmozódott jó gyakorlatokból kölcsönösen merítsünk. A Budapesti Corvinus Egyetem szakembereivel már egy ideje azon gondolkodtunk, hogy milyen módon integrálhatnánk a tapasztalatainkat más vagyongazdálkodókkal annak érdekében, hogy a forráscsökkenések kedvezőtlen hatásait jó példákkal ellensúlyozzuk. A fővárosban két és fél év alatt közel 47 milliárd forint értékű önkormányzati vagyont értékesítettünk, és olyan tapasztalatokra tettünk szert, amit érdemesnek tartunk másokkal is megosztani. Elkezdtünk tájékozódni a témában és kiderült, hogy máshol viszont van olyan gyakorlat, amelyből mi tudnánk tanulni. A választások évében különösen fontosnak tartom, hogy a konferencia által feldolgozott szakmai üzenetek eljussanak a törvényhozókhoz, ezzel is segítve a majdani egységes vagyonkezelési jogi eljárások kialakítását.

– Melyek a legjellemzőbb problémák a fővárosban, amelyeket meg kell tárgyalni a konferencián?
– A fővárosban a vagyongazdálkodást kettőség jellemzi. Egyes kerületek létrehozták saját vagyonkezelői szervezeteiket, de sok a közös tulajdon a fővárossal. Ez a körülmény nehezíti a főváros és a kerületek önálló vagyongazdálkodási tevékenységét, mert nincs közöttük kellő jogszabályi összhang, és emiatt a közös tulajdonban lévő vagyontárgyak értékesítése nehézségekbe ütközik. Érdemes lenne bizonyos esetekben közösen üzemeltetni vagy értékesíteni az önkormányzati vagyont. Eredetileg egyébként az 1990-es években a jogalkotó úgy találta ki a törvényt, hogy létrehoznak egy fővárosi központi vagyonkezelő részvénytársaságot, amelyhez azután csatlakozhatnának az egyes kerületek is. Sajnos ez csak terv maradt, és később, az ezzel kapcsolatos rendeleteket is hatályon kívül helyezték.

– A konferencia elméleti szakemberei mennyire tudnak majd a gyakorlatban is hasznosítható válaszokat adni?
– A vagyongazdálkodás gyakorlati végrehajtási, elméleti, jogszabály alkotói és ellenőrzési feladatokból áll. A konferencián a jogszabályi hátteret a Corvinus Egyetem kiváló tudósai, szakemberei képviselik, hiszen a jogalkotás folyamatába bevonják őket. Nagyon sokat segíthetnek, hogy ebben a folyamatban gyakorlati kérdéseket is figyelembe vegyenek. Az előadókat úgy választottuk ki, hogy megfelelő arányban legyenek a kiváló elméleti és gyakorlati, valamint az ellenőrzésben jártas szakemberek. Véleményem szerint így átfogóan tudjuk vizsgálni a vagyongazdálkodás eddigi eredményeit, és előtérbe állíthatjuk majd a jövő teendőit is.

– Ahogy az előzetes tervből látom, az előadók többsége a fővárosból várható. Mennyire szól ez a konferencia a fővárosról, illetve mennyire lesz érdekes a vidéki önkormányzatok, illetve vagyonkezelők számára?
– A vagyon nagysága eleve dominánssá teszi a főváros részvételét, hiszen több száz milliárd forint értékű ingatlanvagyonnal rendelkezünk a Fővárosi Vagyonkezelő Zrt.-nél, és ehhez még hozzá kell számítani az egyes kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő vagyont. Néhány vidéki vagyonkezelőnél még értelmezésbeli problémákat látok abban, hogy mi számít igazán ma közszolgáltatásnak, és erre milyen szabályrendszert kell alkalmazni – gondolok itt elsősorban az EU-s normatívákra –, ezért kiemelten fontosnak tartom a vidéki vagyonkezelők szakembereinek jelenlétét a konferencián.

– Milyen területekről várnak még résztvevőket a konferenciára?
– Olyan szakemberek érdeklődését is szeretnénk felkelteni, akik rendszerben gondolkodnak egyes módszertani kérdésekről, hiszen nem kizárt, hogy egyes tevékenységek a közeljövőben kikerülhetnek a közszolgáltatásból, mint például a karácsonyi díszkivilágítás.

– Létezik-e ma Magyarországon jó példa a vagyonkezelésre?
– Igazából azt kell látnunk, hogy jogi szabályozás szempontjából nagyon el vagyunk maradva. Vannak jó példák, de ezek egy az egyben nem biztos hogy alkalmazhatók lennének az ország más területein is. Előrelépést inkább a vagyongazdálkodás egységes szabályozásának megszületésétől várnánk.

– Milyen eredmény várható a konferenciától?
– Indítson el egy folyamatot. A tárgyalt témákat és tapasztalatokat egységes rendszerré alakítsa, és tegye nyilvánosá a szakemberek és az érdeklődők számára. Természetesen a jogalkotók figyelmébe ajánljuk a konferencián elhangzott véleményeket, javaslatokat. Ennél is fontosabbnak tartom, hogy a tanácskozás adjon segítséget a jó gazdálkodási technikák megismeréséhez, és ezáltal eredményesen segítse az önkormányzatok költségvetési céljait.

– Hogyan lehet jelentkezni a konferenciára?
– A legegyszerűbb, ha interneten felkeresik a konferencia honlapját, ahol megnézhetik az előadók névsorát és a tervezett témaköröket is.