Leonardo-programos tanulmányút Spanyolországban

Sevillában jártak.

A spanyol szakképzést és az esélyegyenlőség megvalósulását tanulmányozták egy héten át a somogyi szakemberek. A Somogy Megyei Önkormányzat néhány munkatársa, a Somogyi Térségi Integrált Szakképző Központ hat pedagógusa, illetve a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési vezetője Sevillába utazott, hogy a Leonardo da Vinci program keretén belül az esélyteremtés és az esélyegyenlőség területén szerezzen tapasztalatokat a szakképzésben.

Gyöngyösiné Szabó Judit, a Somogy Megyei Önkormányzat Humánszolgáltatási Főosztályának főosztályvezető-helyettese elmondta, örvendetes, hogy az európai uniós projekt keretében személyesen tájékozódhattak a külföldi intézmények látogatása alkalmával az oktatásügyben, illetve a szakképzésben érintettek, ugyanis így lehetőségük adódott a hazai és a határon túli gyakorlat egybevetésére. A megyei önkormányzat munkatársai egyébként 2008-ban egy svédországi tanulmányúton vettek részt, így a mostani, spanyol tapasztalatokat összegezve még komplexebb kép alakulhatott ki bennük.
A főosztályvezető-helyettes elmondta, hogy Spanyolországban az a legszembetűnőbb, hogy tartományonként változik az oktatási rendszer. Van egy állami irányelv, aminek gyakorlatát, megvalósítását az adott tartomány gazdasági helyzete is befolyásolhatja. Míg nálunk 18 év a tankötelezettség, addig náluk 16. Mint megtudtam, olyan intézményekbe is ellátogathattak, amelyekkel Magyarországon nem találkozunk. A tanulmányút során betekinthettek például a sevillai nőügyi hivatal munkájába, amely a kimondottan hátrányos helyzetben lévő nők esélyegyenlőségének biztosításával foglalkozik. Segíti elhelyezkedésüket, tájékoztatást ad a bevándorlással kapcsolatban és pártfogolja a családokon belüli erőszakot elszenvedettek ügyét. Bepillanthattak az emigránsok életkörülményeit, beilleszkedését segítő alapítvány tevékenységébe, ugyanis Spanyolországban rendkívül sokféle nemzet él együtt. Tájékozódtak a Bevándorlási Hivatal munkájáról is, amelynek alkalmazottai folyamatosan nyomon követik a bevándorlók életét.
- A multikulturalizmus igazi tartamát abban az iskolában tapasztalhattuk meg, amely Sevilla egyik hátrányos helyzetű városrészében, bevándorlók lakta területen működik. Az iskola, mint egy gyöngyszem jelenik meg a szegényes környezetben - mondta Gyöngyösiné Szabó Judit. - Ez arra kiváló példa, hogy miként lehet hátrányos szocioökonómiai háttérben jól képviselni az esélyegyenlőség ügyét. Az odajáró gyerekek fotói egy nagy tablón jelennek meg, ahol remekül érzékelhető másságuk, de az összetartozást, az egységet is jelképezi. Orosz, román, marokkói diákok tanulnak itt a spanyolokon kívül, s egy 20 fős osztályban többségben vannak a bevándorlók. Jó volt látni, hogy ilyen heterogén összetételű közösség is képes összeszokott, színvonalas munkára. Az iskola több olyan programot is meghonosított, amibe folyamatosan bevonták a szülőket és a testvéreket is a különböző kultúrák megismertetése által.
A tanulmányút résztvevői a sevillai egyetemen is tájékozódtak; külön felkeltette figyelmüket az a program, amely a női hallgatók elhelyezkedését segíti különböző EU-s pályázatok útján. Megjegyezték, hazánkban is jó lenne egy ilyen jellegű gyakorlat meghonosítása, amely lehetővé tenné a hallgatók külföldi tanulmányútjának koordinálását. Természetesen szó esett a magyar szakképzés átalakuló rendszeréről is, ezen belül az oktatási esélyegyenlőség biztosításáról.
           Lőrincz Sándor

Kísérleti évfolyam

Októberben megnyitotta "kapuit" a Polgármester Akadémia a TÖOSZ és partnerei: a Norvég Helyi és Regionális Önkormányzati Szövetség (KS) valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kara (BCE KIK) konzorciumaként. Újabb infrastrukturális beruházásról szó sincs, a képzés a BCE KIK Ménesi úti épületében folyik, egyelőre kísérleti jelleggel.


Hosszas viták, előkészítő megbeszélések, ötletrohamok, az oktatók és a résztvevők pályáztatását, felkérését követően összesen 60 polgármester részvételével indult a 10 hónapon át, két-két napig tartó képzés. Az alapkoncepció szerint a BCE KIK oktatóinak elméleti képzését gyakorlatorientált módon a témában jártas gyakorló szakemberek, polgármesterek egészítik ki egy-egy helyzetgyakorlattal, problémamegoldó feladat, vita vagy tréning levezetésével.
Az októberi képzés témái: az önkormányzati működés alapjai, így Ket.-ismeretek a polgármester szempontjából, elektronikus igazgatásszervezés az önkormányzatoknál, a régió, regionalizmus, regionalizáció kérdése, az európai regionalizáció eredői, a regionalizáció története az Európai Unió tagállamaiban, a területi igazgatás jelene Magyarországon. A párhuzamosan tanuló három csoportot többek között Winkler György, Pásztor Béla, Budai Balázs Benjamin, Back András, Vincze Ferenc, Dicső László, Temesi István, Tózsa István, Lövétei István, Oláhné Surányi Ágnes és Feik Csaba oktatta.
Novemberben az önkormányzati szerződésekről szóltak a képzések. Bogdánffy Péter, Hörich Ferenc, Varga Szilvia, Méhes Tamás és Török Gábor elméleti előadásai után Oláhné Surányi Ágnes, Dicső László, Szabó Lajos Mátyás, Pásztor Béla, Balogh Jánosné és Weinek Leonárd tartottak szituációs gyakorlatot a polgármesterek számára.

Projektvezető: Zongor Gábor,

a TOOSZ főtitkára
Szakmai koordinátor: Boda Boglárka
Bővebb információ: www.toosz.hu.

A Weinek Leonárd és Balogh Jánosné az asszertív magatartás előnyeire mutattak rá szituációs gyakorlatukkal. A zuglói polgármester megválasztása előtt szervezetfejlesztéssel foglalkozott, az alábbiakban őt kérdeztük, hogyan látja egy szakmabeli a polgármesterek képzésének ügyét.
- Mennyire használja a szervezetfejlesztési illetve a tréneri tapasztalatait polgármesterként?
Talán nem is szükséges különösebben részleteznem, hogy  nagymértékben tudok és kell is támaszkodnom e tapasztalataimra a mindennapi munkám során. Aki már megtapasztalta a polgármesteri tisztség szépségei mellett annak nehézségeit, az pontosan tudhatja, hogy ebben a feladatkörben minden létező korábbi tapasztalatára, tudására szüksége van. Sok esetben mások, a tapasztaltabbak segítségére is támaszkodnia kell ahhoz, hogy teljesíteni tudjon.
- Mit gondol a Polgármester Akadémia létrehozásáról?
Véleményem szerint az akadémia fontos és előremutató kezdeményezés. Nekünk, polgármestereknek elsősorban az a dolgunk, hogy a lehetőségeink szerint elősegítsük annak a közösségnek a fejlődését, amelyért felelősséget vállaltunk és viselünk. A lehetőségeink ugyanis nagymértékben a személyes "erőforrásainkból" táplálkoznak, ezért hasznos, sőt elengedhetetlen fejleszteni.  Ezt, pedig kitűnően szolgálja a Polgármester Akadémia.  Ezért is volt különös öröm számomra a kitüntető megtiszteltetés mellett, hogy felkértek oktatónak. Izgalmas kihívásként, igazi alkotó tevékenységként élem meg akár a programalkotást, akár a megvalósítást oktatóként. Mindemellett közben rengeteget tanulok magam is az oktató, szervező és hasonlóképpen a résztvevő kollégáktól.
- Használta-e már más ország példáját, tapasztalatait a mostani munkájához?
Jó volna megismerni több, a fejlett demokráciákban már bevált gyakorlatot, és megfelelő kritikai elemzés után, a helyi adottságokat figyelembe véve kipróbálni. Az a tapasztalatom s meglátásom, hogy ilyeneket csak elszigetelt jelenségekként lehet alkalmazni itthon, mert sok nehézséget jelent a kulturális különbségek áthidalása. Sajnos a rendszerszintű példák és változások bevezetése még távolinak tűnik, de lehet, hogy ebben csak túl pesszimista vagyok. Magam is próbáltam külföldön bevált rendszert meghonosítani, de eddig csak ellenállásba és értetlenségbe ütközött a kezdeményezés. Jó pár éve már ennek, de az ötletet nem haladta túl az idő, bízom benne, hogy talán előbb-utóbb sorra kerülhet.

- Milyen témákat kellene feltétlenül érintenie egy polgármestereknek szóló képzésnek, tréningnek?
A Polgármester Akadémia koncepciója valamennyit felöleli meglátásom szerint. A jogi, közjogi, gazdálkodással és közgazdaságtannal kapcsolatos ismeretek nélkülözhetetlenek a sikeres munkához ezen a területen. De legalább ennyire fontosak a közjogi rendszerek repedezéseit áthidalni képes készségek, kompetenciák javítása. Ezek fejleszthetők, és nagy szükség van a mindennapokban a konfliktuskezelésre, a kommunikációra, a vezetési ismeretekre, a vezetői tudatosságra, hovatovább, ami mindennek az alapja, az önismeretre.