IDŐKÖZI VÁLASZTÁSOK

Hónapról hónapra

Korábbi jelentkezésünk óta tizenegy településen tartottak időközi önkormányzati választást. Polgármestert kilenc alkalommal választottak, önfeloszlatás négy esetben történt. Azokon a településeken (Hejőszalonta, Mezőlak, Vérteskethely, Balatonkenese), ahol önfeloszlatás miatt volt időközi választás a képviselő-testület tagjainak összlétszámát (30 fő) figyelembe véve tizenkét főt újraválasztottak. Az Országos Választási Iroda nyilvántartása szerint időközi önkormányzati választást április 1-ig* még 10 helyen tűztek ki az országban, az utolsó időközi referendumokat március 28-án tartják.

Hejőszalonta. Anderkó József korábbi polgármestert választották december 13-án a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejőszalonta lakói a település vezetőjévé. Az 557 választásra jogosult állampolgárból 378-an mentek el szavazni, 5 voks érvénytelen volt. A 373 érvényes szavazatból 260-at kapott Anderkó József, a település korábbi polgármestere. Németh Ferenc alpolgármesterre pedig 113-an szavaztak. Mindkét jelölt függetlenként indult. A polgármester személye mellett képviselő-testületet is választottak Hejőszalontán, miután a testület korábban feloszlatta magát. 
Mezőlak.  Nagy Gábort választották polgármesterré a Veszprém megyei Mezőlakon december  13-án. A polgármesteri tisztségért 4 független jelölt indult, a győztes 190 szavazatot kapott. A posztért indulók közül Gőcze Sándorra 121-en, Kiss Lászlóra 83-an, míg Szabó Lászlóra 82-en szavaztak. A névjegyzékbe felvett 830 választópolgár közül 486-an mentek el szavazni, ami 60 százalékos részvételi arányt jelent. Tíz szavazat érvénytelen volt. A községben önkormányzati képviselőket is választottak; a 22 független jelölt közül heten lettek az új testület tagjai.
Nádasladány. Varga Tündét, a település korábbi vezetőjét választották ismét a Fejér megyei Nádasladány polgármesterévé december 13-án. A tisztségért egyedül Varga Tünde indult, az 1400 választásra jogosult választópolgárból a régi-új polgármesterre 312 -en szavaztak 11 érvénytelen voks mellett.
Tiszaalpár. Vancsura István független jelölt nyerte az időközi polgármester-választást a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpáron december 13-án. A választáson 1610-en vettek részt. Vancsura István független jelölt ebből 518-at szerzett meg, ezzel ő lett a település új polgármestere. A második helyen a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség színeiben induló Patak Sándor végzett 476 szavazattal. Őt követte Barton András 255, Győri István 119, Molnár József 84, Bartók László 64, Kelemenné Utasi Melinda 60, Novákné Lovas Erzsébet pedig 34 vokssal.  Az időközi polgármester-választást a település korábbi vezetőjének halála miatt kellett kiírni
Vérteskethely.   Hajnal Józsefet választották a Komárom-Esztergom megyei település polgármesterévé december 13-án. A település új vezetője 170 szavazatot nyert el, a második helyen Tóth János alpolgármester végzett, ő 89 szavazatot kapott. A leköszönő Petkovics Gyula 61 szavazatot szerzett. Valamennyien függetlenként indultak. Vérteskethely lakói megválasztották az új képviselő-testület tagjait is.
Miszla. Boza Ferenc, a korábbi alpolgármester nyerte az időközi polgármester-választást december 20-án  a Tolna megyei Miszlán. Az időközi választáson a jogosultak 73 százaléka, 202 fő vett részt. A szavazatok közül 197 volt érvényes. Bodor István (Fidesz) 57, ifj. Baksa János (független) 63, Boza Ferenc 77 voksot kapott. Mivel a győztes alpolgármesterként jelenleg is a hivatal élén áll, az átadás-átvétel formális lesz, mondta el a jegyző. Az időközi választásra azért volt szükség a kevesebb mint 350 lakosú Miszlán, mert a korábbi polgármester, Mózes László - aki a 2007.  július 22-i időközi választáson lett Miszla polgármestere - lemondott.
Pilisvörösvár. Schaeffer Irma Katalin, a KDNP jelöltje nyerte Pilisvörösváron a 8-as számú választókerületben megtartott időközi önkormányzati képviselő-választást. A képviselő-választást azért írták ki, mert szeptemberben családi okokra hivatkozva lemondott e választókerület fideszes képviselője, aki egyben az alpolgármesteri tisztséget is betöltötte. A helyére négyen pályáztak. A szavazáson 155-en vettek részt - ez 13 százalékos arányt jelent. A győztes 51 voksot kapott, a második helyezett, egy független jelölt 47, a harmadik, szintén független jelölt 34 szavazatot gyűjtött be, míg a negyedik helyen az MSZP által támogatott jelölt végzett 23 vokssal.
Balatonkenese. Sörédi Györgyné, a FIDESZ-KDNP jelöltje, a település korábbi polgármestere nyerte a választást december 28-án. Sörédi Györgyné 922 szavazattal nyert, riválisa, Vatics Erzsébet 621 voksot kapott. A város 11 képviselői helyére 37-en pályáztak, a megválasztott képviselők közül hatan a Fidesz-KDNP  jelöltként indultak, öt fő független. Balatonkenesén azért tartottak időközi választást, mert a korábbi testület októberben feloszlatta magát, a képviselők többsége ugyanis nem kívánt a polgármesterrel együtt dolgozni.
Csabacsűd. Molnár Józsefet választották a Békés megyei Csabacsűd új polgármesterévé január 10-én. A polgármesteri tisztségért hárman indultak, Czesznak János az MSZP, Molnár József és Hraskó Jenő Gergely független jelöltként. Molnár József 584, Czesznak János 197, Hraskó Jenő Gergely pedig 183 szavazatot kapott.
Galgagyörk. Négy új képviselőt választottak a Pest megyei Galgagyörkön megtartott időközi önkormányzati választáson január 31-én, ahol a jogosultak 36,69 százaléka adta le szavazatát.
Az időközi referendumon részt vevő hat független jelölt közül az előzetes eredmények alapján Szlifka József (212 szavazat), Matejcsok János (200 szavazat), Pirger Mária (159 szavazat) és Blaskó Tiborné (145 szavazat) kapták a legtöbb szavazatot.
Gellénháza. Farkas Imre Józsefné nyerte az időközi polgármester-választást február 7-én a Zala megyei Gellénházán. A településen az 1404 választásra jogosult választó közül 792 szavazott, ebből 22 szavazat érvénytelen volt. A  770 érvényes szavazatból a négy  független jelölt közül Farkas Imre Józsefné 281 szavazatot kapott, a második helyen végző független jelölt 36 szavazattal kapott kevesebbet. A választást a korábbi polgármester lemondása miatt írták ki.

Az önkormányzati választásokig tíz településen voksolnak még idő előtt. Sorrendjük a kitűzés időrendjében: Lápafő (február 28.), Hortobágy és Keménfa (március 7.), Lendvajakabfa és Dombóvár (március 21.), Albertirsa, Budapest VI. kerület, Körmend, Mezőtúr és Szápár (március 28.).

• A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint nem lehet időközi választást tartani az általános önkormányzati választás évében április 1.  és a választás napja között.)
• A tíz voksolásból öt esetben lesz polgármester-választás, a fennmaradó öt referendum alkalmával önkormányzati képviselőt választanak az arra jogosult szavazópolgárok.

Beszédes számok

Magyarországon ebben a választási ciklusban az első kitűzött időközi önkormányzati választás napja (2006. december 16.) és az utolsó referendum időpontja (2010. március 28.) között 288 alkalommal írtak ki időközi választást.

A választásokból 71 településen önfeloszlatás, 114 településen a polgármester lemondása, 53 településen haláleset, 13 esetben a polgármesteri tisztséggel összefüggő bűncselekmény miatt, 37 településen egyéb okok (pl. szavazategyenlőség, jelölt hiánya, összeférhetetlenség)  következtében kellett kiírni a választást.
A hét régió közül a legtöbb időközi önkormányzati választás a Dél-dunántúli Régióban volt, 55 településen szavaztak a választók. A Közép-dunántúli Régióban 54, a Nyugat-dunántúli Régióban 53, Közép-Magyarországon 41, az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi Régióban egyaránt 31-31, míg a Dél-alföldi Régióban mindössze 23 időközi választást tartottak.

Ha megyei bontásban nézzük az adatokat, a legtöbb változás Pest megyében volt: 33 településén került sor új választásokra. Pest megyét követi Baranya és Veszprém megye (32-32), majd csökkenő sorrendben: Borsod-Abaúj-Zemplén (24), Vas (19), Zala (19), Fejér (16), Győr-Moson-Sopron (15), Szabolcs-Szatmár-Bereg  (14), Tolna és Bács-Kiskun (13-13), Somogy (10), Jász-Nagykun-Szolnok (9), Békés és Hajdú-Bihar (8-8), Budapest (7), Komárom-Esztergom (6), Nógrád (5), Csongrád (3). A sort Heves megye zárja, ahol két alkalommal tartottak időközi referendumot.

A legtöbb önfeloszlatás miatt kiírt választás Pest megyében zajlott (11), Pestet követi Baranya (10) és Veszprém megye (9-9), majd Borsod (7), Bács-Kiskun (6) és Fejér (5) megye. Szabolcsban 4 alkalommal, Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy és Győr-Moson-Sopron megyében egyaránt 3-3 esetben, Békés és Komárom-Esztergom megyében 2-2, míg Hajdú-Bihar, Heves és Zala megyében 1-1 választást kellett tartani.  Három megyében (Csongrád, Nógrád és Vas), illetve a fővárosban nem kellett önfeloszlatás miatt időközi referendumot kiírni.
Pest megye  "vezet" a lemondott polgármesterek (13) számában is. A lemondások miatt kiírt időközi referendumok számát tekintve az első ötben Pest megyét követi Baranya és Vas (12-12), majd 10-10 választással Borsod és Veszprém megye. Egyetlen megyében, Csongrádban nem mondott le egyetlen polgármester sem tisztségéről. A polgármesteri tisztség 14 alkalommal szűnt meg a tisztséggel összefüggő bűncselekmény miatt, így ezen okból tartottak időközi választást Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (3), Fejér, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Zala megyében (2-2), továbbá Pest, Somogy és Vas megyében 1-1 alkalommal. Haláleset a négyéves ciklus alatt összesen 53 esetben indokolta referendum kitűzését. A legtöbb halálozás Baranyában és Veszprém megyében történt, míg Heves, Komárom-Esztergom és Somogy megyében nem volt ilyen okból időközi választás.
Összegezve a fent részletezett számokat, látható, hogy négy év vonatkozásában a legfőbb választási indok a lemondás volt (114), amit az önfeloszlatás követett (71). Éves viszonylatban a legtöbb lemondás miatt kiírt időközi választás 2009-ben (39) történt, míg 2008-ban 35 esetben merült fel, hogy a testület tagjai és a polgármester a képviselő-testület működésképtelenségét más módon nem tudták orvosolni, ezért az önfeloszlatás mellett döntöttek.

Értékelési szakaszába jutott a példát szolgáltató önkormányzati gyakorlatok pályázati programja. Összesen 17 pályázatot fogadott be a TÖOSZ, amely a program szervezését felvállalta. A Közösségi összefogással a helyi fejlesztésekért a LEADER program keretében, a Roma integráció a társadalmi kohézió erősítésére valamint a Megújuló energiaforrások használata és/vagy energiahatékonysági legjobb gyakorlatok elnevezésű témakörökben a beérkezett pályázatokat szakértők értékelték, és ajánlást tettek a továbbjutókra az Irányító Bizottságnak.

Az Irányító Bizottság által delegált szakértők február 23-ig küldhették meg véleményüket arról, hogy mely projektek kerüljenek a Bíráló Bizottság elé. Ezek a pályázók aztán személyesen is megmutathatják a bírálóknak, hogy projektjük mennyire reális, hatékony és fontos, illetve mennyire alkalmas arra, hogy más önkormányzatok is megvalósítsák. A bírálók meghatározott szempontok szerint értékelnek, nemcsak a helyszíni látogatásokon, hanem a döntőn is.

A döntő 2010. május 12-én lesz, amelyet idén is szakmai konferenciával kötöttek össze a program irányítói. A résztvevők személyesen is megbeszélhetik tapasztalataikat, miközben az Irányító Bizottság az ott elhangzó prezentációkat és a korábbi értékeléseket figyelembe véve dönt a témánkénti egymillió forintos díj odaítéléséről.