Nyílt konzultáció

A Duna Stratégiáról

Februárban Ulmban került sor a regionális ügyekért felelős európai biztos, Pavel Samecki részvételével arra a konferenciára, amely a lehetséges európai Duna Stratégia kialakításáról szólt. A rendezvény egy folyamat része, amelynek célja, hogy az érintetteket bevonja az európai Duna-régió stratégiájának kialakításába.

Az első ilyen kezdeményezés, a Balti-tengeri Stratégia pozitív tapasztalataiból kiindulva Európa leghosszabb folyójában rejlő óriási gazdasági lehetőségek felé fordította a figyelmet. Fejlesztéseket kezdeményeznek, mégpedig úgy, hogy egyúttal a Duna teljes szakaszán javítsák a környezeti feltételeket.
A konferencián a helyi hatóságok és a kutatók  kicserélhették nézeteiket a folyamatban levő tervezésről. Munkacsoportokba szerveződve dolgoztak együtt. A Balti-tengeri stratégia kialakításához hasonlóan a résztvevők egyetértettek abban, hogy nem hoznak létre külön intézményeket és jogi szabályozásokat, hanem a különböző szakterületek és szakpolitikák jobb összehangolásával koordinálják az érintettek törekvéseit.
Az ulmi konferenciát követően is számos konzultációt és vitát szervez az Európai Bizottság az érintett tagállamok szereplőinek bevonásával, így a Duna országaiban: Magyarországon (február 25- 26.), Ausztriában, Szlovákiában, Bulgáriában és Romániában folytatódnak a konzultációk.
Az EU jelenleg a következő országokat vonta be a Duna Együttműködési Folyamatba: Németország (Baden-Württemberg és Bajorország), Ausztria, Szlovákia, Csehország, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegro, Románia, Bulgária, Moldova és Ukrajna (a Duna-menti régiókat). 
A stratégia egyszerre integrál (vagyis különböző politikai területeket fed le és köt össze) és koncentrál (vagyis a teljes makrorégióra vonatkozóan fő témákra összpontosít).
Tartalmát megvitatják a különböző országok érintettjeivel (a régiókkal, önkormányzatokkal, nemzetközi szervezetekkel, pénzügyi intézményekkel, szociális partnerekkel és a civil szférával) és a bizottság megfelelő szerveivel. Az EU más intéményeit is szorosan bevonják a folyamatba.
Jelenleg három központi téma köré rendezik a tennivalókat: a kapcsolatok és a kommunikációs háló javítása (különösen a közlekedés, energiagazdálkodás és az információs társadalom terén), a környezet megóvása és a természeti kockázatok megelőzése, valamint a potenciális társadalmi-gazdasági fejlesztések támogatása.
A bizottság fontosnak tartja, hogy a stratégia valamennyi releváns partner bevonásával készüljön, lehetőleg egyetértésen alapuló válaszokat adva a közös kihívásokra. Fontos, hogy olyan kormányzási mechanizmus jöjjön létre, amely stratégiai szemléleten alapul, ugyanakkor konkrét projektek és tevékenységek végrehajtását támogatja.
A munka ütemezése szerint 2010 első felében a bizottság konzultál az érintettekkel, szemügyre veszi azokat a projekteket és akciókat, amelyek végrehajtása szóba jöhet a következő hónapokban, években. A konzultációs folyamat befejezése után a bizottság akciótervet fogad el a kormányzási mechanizmussal együtt, amelyet 2010 decemberében hoznak nyilvánosságra.
A Duna Stratégia Magyarország számára rendkívül fontos, ezért a 2011-es magyar uniós elnökség is prioritásként tervezi kezelni. A Duna-völgye az Európai Unió délkeleti terjeszkedése révén már ma is európai fejlesztési tengelyként határozható meg, amelynek jelentősége a további csatlakozásra váró országok, a környezeti politika erősödése, a vízi közlekedés felértékelődése következtében tovább nő. Az Európai Duna Stratégia hazai koordinátora a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkársága. Az önkormányzatok közötti együttműködés kialakítására pedig megalakult a főváros kezdeményezésére a Duna Partnerségi Hálózat.
 (További információ: www.dunalog.hu )

"Politikai fellépésünk

bátrabb és kitartóbb lesz"

Mercedes Bresso, Piemont régió első embere személyében elsőként választottak nőt a Régiók Bizottsága elnökévé, aki közvetlenül megválasztása után tartott beszédében vázolta két és fél éves megbizatásának prioritásait.
z elnök arra kérte a közgyűlést, hogy bátrabban álljon ki politikai céljai mellett. Örömmel számolt be arról, hogy az intézmény 15 év alatt jelentős politikai sikereket ért el, és kiemelte: a legfontosabb feladat az európai területi önkormányzatok közös érdekeinek hatékony képviselete. "Lezárult az intézményi vita. Ideje életre kelteni a Lisszaboni Szerződést. Véget vetünk annak, hogy csak kérjük: vegyék figyelembe a helyi és regionális önkormányzatokat. Véget vetünk annak, hogy csak beleegyezően bólogatunk! Lényegi javaslatokkal kapcsolódunk be a politikai vitákba!"
Mercedes Bresso elnöki programjának legfontosabb elemei: az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a felülvizsgált lisszaboni stratégia elindítása, az európai kohéziós politika fejlesztése (és semmiképpen sem nemzeti hatáskörbe való visszahelyezése), a regionális és helyi érdekek beépítése az EU pénzügyi kilátásairól szóló vitába, az európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC) elnevezésű új jogi eszköz sikeres alkalmazása, illetve olyan európai stratégia kidolgozása az általános érdekű szolgáltatásokhoz, amely tiszteletben tartja a területi hatásköröket. A területi önkormányzatok szerepéről kifejtett véleménye szerint ezek szolgálhatnak kiindulópontként Európa számára, hiszen válság idején mindig ők jelentették a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi innováció valódi laboratóriumait. Az új elnök bejelentette továbbá, hogy intézménye felelős módon kiveszi a részét a Lisszaboni Szerződéssel létrehozott polgári kezdeményezés konkrét végrehajtásából. "A régiók és a városok szerepe felértékelődik majd az európai polgári kezdeményezések elindításában, összefogásában és megvalósításában. Ez átláthatóbbá, demokratikusabbá és színesebbé teszi Európát."
A Régiók Bizottsága első alelnökévé Ramón Luis Valcárcel Sisót (ES/EPP), a spanyolországi Murcia régió vezetőjét választották. 2012-ig tölti be ezt a tisztséget, majd átveszi az elnökséget Mercedes Bressótól - ahogy ezt az RB szocialista (PES) és néppárti (EPP) csoportja közötti megállapodás előírja.
Forrás: www.cor.europa.eu

A helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlésének (ARLEM) alakuló ülésén Barcelonában az Európai Unió és a mediterrán partnerországok nagyvárosainak polgármesterei összefogtak az euromediterrán partnerség fellendítéséért. A polgármesterek elhatározták, hogy túllépnek a hagyományos diplomáciai kapcsolatokon, és konkrét együttműködésbe kezdenek olyan területeken, mint például a bevándorlás, az éghajlatváltozás, a városfejlesztés és a kulturális cserekapcsolatok. Polgárközeliség, hatékony projektirányítás, a való élet kérdéseinek kezelése - ez az euromediterrán unió intézményi keretét alátámasztó együttműködés lényege.
"A Régiók Bizottsága (RB) hajtóerő volt a helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlésének létrehozásában. Mint ilyen, a jövőben is mindent megtesz azért, hogy a Barcelonában tapasztalt politikai lendület ne lankadjon, hanem konkrét helyi szintű együttműködésben csúcsosodjon ki" - hangsúlyozta Luc Van den Brande RB-elnök. Hozzátette: "Az ARLEM célja, hogy a Földközi-tenger három partvidékén összefogjanak a területi képviselők, és közös decentralizált együttműködési projekteket indítsanak, megosszák egymással a gyakorlatban bevált megoldásaikat, támogassák a kölcsönös megértést és a kultúrák közötti párbeszédet, és új, kreatív testvérvárosi kapcsolatokat építsenek ki."
Jordi Hereu I Boher, Barcelona polgármestere kifejtette: büszke arra, hogy házigazdája lehet az ARLEM alakuló ülésének. "Barcelona szívesen vállalja az euromediterrán térség fővárosának szerepét, ami azt jelenti, hogy minden olyan kezdeményezést támogat, amely erősíti a politikai kapcsolatokat ebben a régióban. Kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a mediterrán unió nem csupán az egyes államok ügye. Az unió létrehozásához a régiókra, városokra és a civil társadalomra is szükség van. Euromediterrán területi közgyűlésként az ARLEM kitűnő eszköz arra, hogy Európa és a földközi-tengeri partnerországok között kiépítsük ezt a nélkülözhetetlen uniót."
Wolfgang Schuster, a németországi Stuttgart polgármestere kiemelte, hogy az északabbra fekvő európai régiók és a mediterrán térség között kölcsönös függőség és szoros kapcsolatok alakultak ki.  "Stuttgartnak mintegy 100 ezer lakosa a földközi-tengeri térségből származik. Ezért érzem magam egy mediterrán város polgármesterének is, és örömmel állapítom meg, hogy közép-európai kultúránkat igen erősen befolyásolta a földközi-tengeri térség kulturális öröksége. Hosszú évek óta nagyon szoros és gyümölcsöző együttműködést folytatunk partnervárosainkkal: a tunéziai Menzel Bourguibával és az egyiptomi Kairóval, közös projekteket valósítva meg a várostervezés, a hulladékgazdálkodás, a környezetvédelmi politika és az ifjúsági cserekapcsolatok terén."
Ahmed Hamza, a mauritániai Nouakchott polgármestere kifejezte reményét, hogy az ARLEM a földközi-tengeri térség átfogóbb decentralizációjához vezet. "Nagy örömmel jöttünk Barcelonába, hogy részt vegyünk a helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlésének létrehozásában. Őszintén reméljük, hogy ez az új testület elősegíti a decentralizációt országainkban, és erősíti az együttműködést régióink és városaink között. Meggyőződésem, hogy erősítjük a demokráciát és növeljük a hatékonyságot, ha régióinknak és városainknak több hatáskört és forrást biztosítunk. Az ARLEM minden bizonnyal elősegíti ezt, csakúgy mint észak és dél sikeres integrációját."
Hamid Chabat, a marokkói Fez polgármestere szerint az ARLEM új távlatokat nyit, és gazdagítja a politikai párbeszédet.  "Az ARLEM mérföldkövet jelent a földközi-tengeri térségen belüli politikai kapcsolatok terén. A regionális és helyi szinten választott képviselők most először veszik kezükbe a sorsukat. Reméljük, hogy az ARLEM indította együttműködés konkrét formát ölt" - tette hozzá a polgármester. "Fez hosszú évek óta konkrét projekten dolgozik olasz, francia és spanyol városokkal. Barcelonával közös digitális médiakönyvtárat hoztunk létre polgáraink számára."
Yona Yahav, az izraeli Haifa polgármestere szintén kiemelte, hogy szükség van a kultúrák és a vallások közötti párbeszédre, és méltatta városának multikulturális jellegét, amely a földközi-tengeri térségben a megbékélés példájaként szolgálhat. "Haifa, Izrael harmadik legnagyobb városa bizonyíték arra, hogy a Közel-Keleten lehetőség van az együttélésre" - jelentette ki a polgármester. "Virágzó kikötővárosként és pezsgő kulturális központként Haifa a zsidók és arabok közös találkozóhelye, amely teret hagy a vallási sokféleségnek. A haifai Bahai központot az UNESCO már elismerte a világörökség részeként. Reméljük, hogy az olyan kezdeményezések, mint az ARLEM, tovább könnyítik az együttműködést az izraeli helyi önkormányzatok - köztük Haifa - és euromediterrán partnereik között. Kérjük az új testületet, ne hagyja, hogy a politikai megosztottság aláássa célunkat, a fokozott együttműködést."
                Forrás: www.cor.europa.eu