A tanulók, a pedagógusok és a szülők legnagyobb örömére január 11-én elkezdődött a tanítás Budaörsön az új, 24 tantermes általános iskolában. A 2,8 milliárd forint önkormányzati forrásból elkészült épület igazi huszonegyedik századi oktatási intézmény.
A Hársfa utcában alig egy év alatt felépült általános iskola a harmadik évezred tanintézménye - nyilatkozott a birtokba vételt követően Wittinghoff Tamás polgármester.
Az épületben 24 tanterem, tucatnyi szaktanterem, köztük több nyelvi és számítástechnikai labor, jól felszerelt könyvtár és olvasóterem is helyet kapott. Az épülethez tartozik egy ötszáz adagos főzőkonyha és étterem, valamint egy öltözőkkel ellátott, két kosárlabdapályát magában foglaló, mobil elemekkel tagolható tornaterem is. Emellett lehetőség van gyógytornára, balettoktatásra a tükörteremben, és a nehezebben haladó diákok rendelkezésére áll egy fejlesztő terem is.
Minden tanteremben alap-felszereltség az interaktív tábla, a projektor, a tanár számára egy, a diákok számára három számítógép, internet-hozzáféréssel. Az országban egyedülálló módon az oktatás zavartalanságát programozható szellőztetőrendszer és automata árnyékolók is segítik; a szellőztetést vezérlő elektronika folyamatosan méri a tantermekben a széndioxid mennyiségét, és annak alapján automatikusan kinyitja, illetve becsukja az ablakokat. Az épületen kívül futó- és kézilabdapályát, valamint a nagy diáklétszámnak megfelelő játszó- és szabadidős tevékenységekre alkalmas területeket is kialakítottak.
- Biztos vagyok benne, hogy az új iskola minden tanuló számára lehetőséget nyújt képességei kibontakoztatására, fejlesztésére - fogalmazott a polgármester. - Fantasztikus élmény volt látni az első tanítási napon a 670 fős diáksereg, a tanárok és a szülők örömét, elégedettségét - mondta Wittinghoff Tamás.
- A szülők, tanulók és tanárok valóban elégedettek, és nagyon örülnek az új épületnek - nyilatkozott Dölles Erzsébet, a 271 éves 1. Számú Általános Iskola igazgatója, megköszönve az önkormányzat támogatását. Az igazgató elmondta: ezzel az építkezéssel a város legősibb iskolája a legmodernebb épületbe költözhetett. Eddig az alsó és a felső tagozat egymástól távol, külön épületekben működött, de azokban még a tanulók fele sem fért el egy-egy ünnepségen. Most, a megnyitón örömteli élmény volt, hogy minden évfolyam együtt ünnepelhetett a hatalmas aulában. Mostantól egy közösséget alkotunk, mint egy igazi iskola - fejezte be mondandóját az igazgató.
Forrás: Budaörs Önkormányzata

Az önkormányzati tulajdonban lévő 10715 négyzetméter nagyságú telekre a Dobai Építésziroda Kft. tervezte az iskolaépületet (építész tervező: Dobai János). A közbeszerzési eljárás 2008. év végén zárult, és a kivitelezés lehetőségét a ZÁÉV Zrt. nyerte el.  A földszint plusz három szintes iskolaépület beépített bruttó alapterülete 3910 négyzetméter, a bruttó hasznos alapterület 11 071 négyzetméter. A földszinten a konyha és az étterem, a többszintes aula és a parkolók helyezkednek el. Az első emeletre került a hatalmas tornaterem, amelyet az öltözők zónája és az aula légtere választ el a tantermektől. Ezen a szinten a szaktantermek és az igazgatóság kapott még helyet. A második emeletre az alsó tagozatosok tantermei kerültek, a harmadik emelet pedig a felsősöké. Az épület egyszerű, természetes anyagok felhasználásával készült: fehér vakolatot, fafelületeket, sok üveget, tartós anyagokat használtak a kivitelezés során.

Felülvizsgálják az agglomerációs törvényt

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) 2009-ben kezdte meg a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény felülvizsgálatát. A Pest Megyei Önkormányzat felvállalta a készülő törvénytervezet települési önkormányzatokkal való egyeztetésének koordinálását.

Az NFGM és a Pest Megyei Önkormányzat 2010 januárjában megtartott többnapos közös konferenciájának témája a 2005 óta hatályos agglomerációs törvény aktualizálása volt.
Az agglomeráció Pest megyét érintő területét négy részre felosztva került sor a területrendezési terv és a jelenlegi állapot megismertetésére. A Megyeházán szervezett összejövetelek célja, hogy az érintettek közösen beszéljék meg az új agglomerációs terv elkészítésével kapcsolatos teendőiket. A résztvevőknek egyúttal lehetőségük nyílt arra, hogy megismerjék a módosítás terveiről, illetve területfelhasználási vizsgálatok eredményeiről közzétett internetes publikációkat. A települések képviselői nyíltan elmondhatták véleményüket, kéréseiket a megbízó és a tervező cég jelen lévő szakembereinek, sőt a továbbiakban írásban is eljuttathatják észrevételeiket a tervezőkhöz .
A megbeszélések során a tervezők bemutatták annak a vizsgálatnak az eredményét, amely a területfelhasználás jelenlegi jogi állapotát tükrözi, és a települések hatályos településszerkezeti terveinek felhasználásával készült, valamint tartalmazza a területfelhasználás területrendezési kategóriák szerinti feldolgozását. (E feldolgozás eredményéről az érintett települések a www.pestterv.hu/bp_agglo.htm honlapon tájékozódhatnak a Google Earth alapú térképi alkalmazás segítségével.)
Az önkormányzatok személyes egyeztetést kezdeményezhetnek a PESTTERV tervezőivel a 06-1-267-05-08 telefonon, vagy a pestterv@pestterv.hu e-mail címen.
További információ: www.pestterv.hu
www.pestmegye.hu

Vége a lánctartozásoknak és a kontármunkának

Bezárt kiskapuk

A 2009. év egyedülálló eredményeket hozott az építésügyben. A parlamenti pártok és a szakmai szervezetek egységesen foglaltak állást az ágazat megmentéséért. A gazdasági világválság, az építőipart sújtó példátlan mértékű lánctartozás, továbbá a szakszerűtlen munkavégzés negatív hatásainak ellensúlyozására átfogó intézkedések születtek a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) előkészítésében. Ezek döntő többsége 2009. október 1-től, mások 2010. január 1-től hatályosak.
A kormány ötpárti konszenzussal, 26 szakmai szövetséggel együttműködve tűzte ki a célt: az építőiparban eluralkodott pénzügyi bizonytalanság megszüntetését, az építési beruházások megvalósításának egyszerűsítését, kiszámíthatóbbá tételét, egyúttal bezárva a kiskapukat a zavarosban halászók előtt.
A Gyorsítás II. jogszabálycsomag három fő területe: a lánctartozások átfogó jogi szabályozása és kezelése; az engedélyezési eljárások további egyszerűsítése az állampolgárok szintjén is; a hazai építkezések minőségének javítása az építésfelügyelet megerősítésével.
A nagyobb piaci biztonságot és a vállalkozók védelmét szolgálják az építőipari kivitelezésben bevezetett új jogszabályok. 2010. január 1-jét követően valamennyi építőipari közbeszerzési eljárásra kiterjed a fedezetkezelő intézménye.

Mindenki jól jár

Az új fedezetkezelő intézmény garantálja, hogy a beruházáshoz szükséges fedezet az építkezés megkezdésekor rendelkezésre áll, ellenőrzi, hogy e biztosítékot valóban az adott beruházáshoz használják-e fel, egyben biztosítja az alvállalkozók szerződés szerinti kifizetését.
A lánctartozások lehető legteljesebb körű visszaszorítása érdekében a kormány csökkentette a teljesítési biztosítékokat, ami nagy könnyebbség az építőipari vállalkozások számára.
A minőségi munkát végző becsületes vállalkozókat támogatja a kormány azon intézkedése, amellyel bevezette az építőipari kivitelezők regisztrációját, szabályozta a pótmunkát, valamint a többletmunkát. Az NFGM portálján (www.nfgm.gov.hu) már elérhető az a költségvetési szoftver, amely az ún. árazatlan költségvetés készítésében nyújt segítséget a közbeszerzési eljárásokhoz. Ily módon lehetővé válik az irreálisan alacsony árajánlatok kiszűrése, amelyek eddig a lánctartozások kialakulásának legfőbb okai voltak.

Egyszerűsödtek az eljárások

A kormány a Gyorsítás programokkal jelentősen csökkentette az engedélyköteles tevékenységek számát is. 30 százalékkal kevesebb a hatósági engedélyhez kötött építési munkák köre, és mintegy 20 százalékkal nőtt azoké, amelyek sem engedélyt, sem bejelentést nem igényelnek.
Az egyszerűsítéseknek köszönhetően 2009. október 1-től a kisebb építési munkálatok már megkezdhetők az építésügyi hatósághoz történő bejelentéssel egyidejűleg. 2010. január 1-től igénybe vehető az úgynevezett integrált eljárás is, amelynek lényege, hogy az ügyfél egyetlen közreműködő hatósághoz nyújtja be valamennyi kérelmét.

Kiszűrik a kontármunkát

A program utolsó eleme a megerősített építésfelügyelet, amelynek tevékenysége a kontár kivitelezések és az építőipari feketemunka felszámolását célozza. Az építésfelügyeleti hatóság 2010. január 1-től összesen mintegy száz munkatársa ellenőrzi egy-egy építkezés valamennyi vetületét a fogyasztóvédelmi szempontok érvényesítésével.
A Gyorsítás Program ezekkel a szabályozásokkal az építésügy valamennyi problémás területét orvosolja átfogó módon, érdemi változtatásokkal.

A Kós Károlyról elnevezett díjakat decemberben, az építész polihisztor születésnapjához kapcsolódóan ünnepélyes keretek között adta át Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, valamint Fegyverneky Sándor országos főépítész, főosztályvezető az NFGM könyvtártermében. Az eseményen dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár is részt vett.

Egyéni kategóriában Kós Károly-díjban részesültek:
Csontos János költő, újságíró, filmrendező. Nagy feladatokat vállalt és valósított meg az építészeti ismeretterjesztés területén. A Tizenkét kőmíves című, 36 epizódból álló filmsorozat rendezőjeként a kortárs hazai építészet jeles képviselőinek portréit mutatta be. A Kő, kövön című televíziós építészeti magazin szerkesztő-producere. Filmet forgatott Ybl Miklósról, az ózdi munkáskolóniák építészetéről, a XX. századi hazai építészet szecessziós, modern és organikus irányzatairól, a kortárs templomépítészetről. Alkotásai közt szerepelnek még olyan gazdag és változatos témák, mint a budapesti gyógyfürdők, a népi építészeti emlékek vagy Kós Károly munkássága. Filmes tevékenységével jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a laikus nagyközönség megismerje a hazai építészet értékeit, és elkötelezetté váljon a környezeti kultúra megőrzése, fejlesztése iránt.
Nagy Gergely építész. Sokoldalú munkássága kezdettől kapcsolódik az építészeti értékek megóvásához és értéknövelő megújításához. Számos műemlék és helyi védettségű épület komplex felújításának tervezője. Érdeklődése, alapossága, szakmai elkötelezettsége a feladat minden részletére és összefüggésére kiterjed. Értékes kutatásokat végzett a XIX. századi európai kertvárosok témakörében, ezzel összefüggésben a Kós Károly és építész társai által tervezett kispesti Wekerle-telep értékeit is behatóan elemezte. Mindezek mellett oktat az egyetemen,  folyamatosan publikál, aktív részese a szakmai közéletnek; az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának 2006-tól elnöke.

Vadas Ferenc művészettörténész. Az új kori magyarországi építészet jeles történésze. Kutatásai középpontjában a XIX. század legfontosabb építészeti problémái, a városépítés, a mérnöki építészet és az ipari építészet állnak, de ezzel párhuzamosan foglalkozik az építészet szinte minden érdekes vonatkozásával.
A főváros egyik legjobb ismerője: számos kutatási területe közül csak a jelzés szintjén említhetők a budapesti Duna-szabályozás és rakpartépítés, a vasúti hálózat és a pályaudvarok, a vásárcsarnokok és a gázgyárak. Zuglói lokálpatriótaként önzetlenül segíti a helyi és a fővárosi  értékmegőrző munkát. Példás együttműködési készséggel vesz részt a legkülönbözőbb ismeretterjesztő tevékenységekben, a kiállítás-szervezéstől a publikálásig.
Közösségi kategóriában Kós Károly-díjban részesültek:
Kárászi Faluszépítő Egyesület. A 18 éve működő egyesület meghatározó szerepet tölt be a 400 lelkes falu művelődésében és közösségi életének fenntartásában: folyamatosan programokat szerveznek, működtetik a helyi könyvtárat, több helytörténeti füzetet jelentettek meg. Kezdeményezték a helyi épített és természeti környezet védelméről szóló helyi rendelet megalkotását; falukép-rekonstrukciós programot indítottak a régi épülethomlokzatok felújítása, illetve visszaállítása érdekében. Ezen a téren is figyelemreméltó eredményeket értek el. Nagy hangsúlyt fektetnek az ifjúság nevelésére, ennek szellemében 14 alkalommal szerveztek hagyományőrző táborokat. Kiterjedt kapcsolatokat ápolnak hasonló célokért munkálkodó hazai és külföldi civil szervezetekkel.
Mohácsi Városszépítő és Városvédő Egyesület. A negyedszázada megalakult egyesület legfontosabb céljai közé tartozott a város épített és természeti környezetének megóvása, fejlesztése. Ennek megfelelően fennállásuk óta számos mohácsi helyi építészeti érték és emlékmű felújítását szervezték, amihez gyakran megnyerték külső támogatók segítségét is. Helytörténeti tanulmányok kiadásával, előadások és kiállítások szervezésével jelentősen hozzájárultak a helyi társadalmi élet és közművelődés fellendítéséhez. Az utóbbi évek legjelentősebb akciója a helyi ipari kultúra egyik értékes emlékének, a Szent Miklós Vízimalomnak a megmentése, felújítása és működőképessé tétele, amiben meghatározó szerepet töltött be Mohácsi Bugarszki Norbert.
Páka Értékeiért Egyesület. Az ezredfordulón alakult egyesület kezdettől sokat tett az 1300-as lélekszámú település szépítése, építészeti és természeti értékeinek megőrzése, továbbá közösségi életének fejlődése érdekében. Folyamatosan figyelemmel kísérték a helyi jelentőségű értékek állapotát, kezdeményezték felújításukat, környezetük rendezését. Kezdeményezték és tervezet készítésével elősegítették a helyi épített és természeti környezet védelmét szolgáló önkormányzati rendelet megalkotását. Eredményes közreműködésükkel újították fel a dömeföldi tájházat, a temetőkápolnát, vásárolták vissza és alakították emlékházzá Öveges József fizikus professzor egykori lakóházát, hozták rendbe a zsidótemetőt. Változatos tevékenységük talán legérdekesebb szegmense a déli országhatáron az ötvenes években épített védelmi rendszer egyes elemeinek szakszerű feltárása és tervezett turisztikai célú hasznosítása.
Zsilinszky Gyula,
a Kós Károly-díj Bizottság
titkára, NFGM

Több mint egymillió euróból

újul meg Sümegen a püspöki palota

Hamarosan ismét eredeti pompájában várja a látogatókat Sümegen a barokk püspöki rezidencia. Az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus közel egymillió eurós támogatásával megújuló négyszáz éves palota a helyi közösség és a turizmus szolgálatába áll, egyúttal az egész történelmi városmag újjáéledésének központja lesz.
A tervek szerint jövő áprilisban adják át Sümegen a felújított püspöki palotát. Az 1947-ben államosított épületet évtizedeken keresztül hol kollégiumnak, hol általános iskolának, hol technikumnak használták. Értékes freskóit lefestették, díszes termeit falakkal osztották fel, bútorzatát széthordták, és az egykori rezidenciát több mint fél évszázadon át hagyták pusztulni. Pedig páratlan értéket képvisel: mára az egyetlen köztulajdonban levő barokk püspöki palota hazánkban, ráadásul a hasonló stílusban épült kisnemesi és polgári házak gyűrűjében, a Sümeg fölé magasodó várral együtt igazi városképi kuriózum.
Bár az ezredfordulón a te-tőszerkezet felújítása megmentette az épületet a pusztulástól, romos külsővel nem töltheti be azt a szerepet, amelyre érdemes. Ma már falai közt kap helyet a városi képtár és a Palota Galéria, és udvarán nyaranta előadásokat tartanak, ennél mégis sokkal több lehetőséget rejt. A tervek szerint néhány év múlva ide költözik a városi könyvtár, termeiben kamarahangversenyeket, előadásokat vagy akár konferenciákat tartanak majd, visszakapja eredet funkcióját a kápolna, és - kihasználva az országban egyedülálló adottságait - egy olyan barokk múzeumnak ad majd helyet, ahol bemutatják, hogyan éltek a kor egyházi méltóságai.
A nagyszabású felújítási munkálatokat tavaly augusztusban kezdték Sümegen. A másfél évig tartó rekonstrukció során korhűen, a XVIII. századi állapotokat tükrözve újul meg a palota: a vakolatdíszek helyreállítása mellett arra is ügyelnek, hogy eredeti törtfehér és kékesszürke színeit nyerje vissza az épület. Természetesen mindezek mellett korszerű, hőszigetelő nyílászárókat építenek be. A homlokzatokkal együtt a főkapu és a palota terasza is megújul.
A fejlesztés költsége mintegy 1,2 millió euró, amelyhez csaknem egymillió euróval járul hozzá az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus. A VÁTI Nonprofit Kft. által kezelt projekt ugyan nem jövedelemtermelő (a palota csak nonprofit célokra használható), gazdasági hatása mégis jelentős. A legóvatosabb becslések szerint is megtízszereződhet az ide látogató hazai és külföldi vendégek száma, ami nemcsak az épület fenntartási költségeit fedezi majd, de hozzájárulhat más, elsősorban az idegenforgalomra épülő sümegi vállalkozások fellendítéséhez is.
További információ: www.vati.hu

Köztér-megújítási Nívódíj 2010

A Magyar Urbanisztikai Társaság és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület meghirdeti a Köztér-megújítási Nívódíj 2010. pályázatot. A díjat a megújult közterek nyilvános pályázat keretében nyerhetik el. A pályázat beadásának határideje: 2010. április 1.

A pályázat célja az értékőrző fejlesztési kultúra érvényesülésének és az új értékek teremtésének a hagyományos értékek megőrzésével történő elősegítése, a kulturális örökség megőrzése, revitalizált terek, parkok, sétálóutcák és térfalaik megismerése és megismertetése, a település hiteles helyi karakterének megőrzése és megmutatása, valamint az értékőrző köztérfelújításban részt vevő partnerek jó együttműködésének ösztönzése.
A pályázatra nevezni lehet az adott város arculatát befolyásoló, 2000-től kezdődően megvalósult, új, illetve értéknövelő módon rehabilitált központi vagy alközponti jelentőségű közterek, közparkok, sétálóutcák, üzletutcák terveivel.
Pályázatot minden olyan személy benyújthat, aki a köztér megvalósításában felelős tervezőként, generálkivitelezőként vagy projektgazdaként közreműködött. A közterület megújításában közreműködők együttesen jelentkezhetnek, egy közterület csak egy pályázatként vehet részt a pályázaton. A pályázatra csak olyan közterülettel lehet jelentkezni, amely rendelkezik a szükséges tervekkel, engedélyekkel, a munkálatokat befejezték, és a területet használatba vették.
Nem vehet részt a pályázaton olyan közterület, amely szerzői jogi vagy etikai vita tárgya!
A pályázóknak esetenként biztosítaniuk kell a Bírálóbizottság számára az érintett területek és környezetük megtekintését.
A pályázati kiírásról, a jelentkezési lap és a nyilatkozat beszerzéséről bővebb információ található a www.mut.hu és a www.icomos.hu honlapokon. További felvilágosítást ad a Magyar Urbanisztikai Társaság titkárságán Fally Veronika a (06) 1-215-5794, vagy az ICOMOS titkárságán Pakulár Ibolya a (06) 1-212-7615 telefonszámon.

A pályázatokat személyesen lehet beadni 2010. január 25-től 2010. április 1-ig munkanapokon 9.00 és 15.00 óra között a MUT Titkárságán (Budapest, IX. Liliom u. 48.).