Átadták a Pro Régió díjakat

A terület- és regionális fejlesztés, a térségi együttműködés előmozdítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet összehangolt fejlesztése terén végzett kiemelkedő tevékenységet végzők munkájának elismeréseként Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter március 15-e alkalmából Pro Régió díjakat adományozott. A díjakat március 11-én ünnepélyes keretek között Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár, Cs. Pavisa Anna és Tompai Géza főosztályvezetők adták át.

A Pro Régió díjak adományozását a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztálya készítette elő. A díjak adományozására összesen 25 javaslat érkezett, amelyeket a Pro Régió Díjbizottság Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár elnökletével elbírált, és kialakította javaslatát a díjak odaítélésére. Varga István miniszter a bizottság javaslatát figyelembe véve a következő személyeket részesítette a 2010. évben Pro Régió díjban:

Balogh Imre a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. szakmai vezetője. Közel 35 éves szakmai tevékenysége elsősorban Csongrád megyét és a Dél-alföldi régiót érintő közlekedésfejlesztési, területi tervezési és építéshatósági munkákra terjed ki. Szakmai felkészültsége és az ágazati érdekeknek - kiváltképp a közlekedésnek - a térségi érdekekkel való összehangolása érdekében végzett munkája hosszú idő óta példaértékű. Jelentős szerepet vállal a térség határon átnyúló kapcsolatainak kialakításában és szervezésében, így a határ menti térségeket tömörítő Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió kialakításában is.

Barkóczi Zsolt a VÁTI Nonprofit Kft. Információszolgáltatási Igazgatóság vezetője. 1995 óta a VÁTI informatikai vezetője. Tevékenységét többek között a területi tervezési, kutatási és irányítási feladatok magas színvonalú informatikai támogatása jellemzi. E tevékenységekből kiemelkedik a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszer, a TeIR, valamint a Térport szakmai portál létrehozása és folyamatos fejlesztése. Munkásságából továbbá kiemelkedik a dokumentációs központ működési és szolgáltatási tevékenysége informatikai hátterének biztosítása.

Giba Tamás Nyíregyháza Megyei Jogú Város alpolgármestere.  A város alpolgármestereként másfél évtizede töretlen aktivitással gondozza Nyíregyháza és térsége városfejlesztési és ezzel összefüggő szociálpolitikai területeit. Elévülhetetlen érdemei vannak a városi közlekedési rendszer fejlesztésében, a településszerkezeti feladatok megoldásában, valamint az európai uniós nagyprojektek megvalósulásában. Az Észak-alföldi régió egyik meghatározó személyiségeként nagyban hozzájárul a térség településeinek összehangolt, együttes fejlesztéséhez, kiváltképp a Nyíregyháza és Debrecen együttműködésében rejlő előnyök kihasználásához.

Dr. Hajdú Zoltán az MTA Regionális Kutatások Központja tudományos tanácsadója. Több mint három évtizede kiemelkedő szerepe van a területfejlesztés és területszervezés terén végzett alkalmazott kutatásban, amelynek eredményei a kormányzati munkát is segítették. Számos terület- és városfejlesztési terv és koncepció szakmai megalapozásával, valamint közigazgatási-földrajzi elemzéseivel hozzájárult a hazai régiók kialakításához, a városhálózati kapcsolatok formálásához. Nagy érdemei vannak a Dél-dunántúli régió nemzetközi kapcsolatainak szervezésében. Számos kutatási együttműködésben vesz részt, amely nemcsak Magyarország, hanem a Kárpát-medence területére is kiterjed.

Csalagovits Imre János a VÁTI Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Területfejlesztési tevékenységét leginkább az Európai Unió "Interreg" és területi együttműködési programjainak magas szintű hazai irányítása fémjelzi. Kiválóan ellátta az interregionális, transznacionális és határ menti programok magyarországi lebonyolítási feladatait. Tevékenysége nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Bizottság Magyarországot bízta meg a 2007-2013 közötti programozási időszakban a Délkelet-európai Transznacionális Együttműködési Program közös szakmai titkársági feladataival, amelyet ő vezet.

Horváth Jácint a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója.  Irányításával a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség az ország egyik legismertebb és leghatékonyabb szervezete lett. Munkája eredményeképpen a régió megyei jogú városaiban működő szervezetek között hatékony koordináció valósult meg. Rendszeresen vállalja a térség szereplőinek szakmai képzését, valamint rendszeresen tart előadásokat nemcsak szakmai, tudományos, hanem lakossági, civil fórumokon is. Vezetésével az ügynökség széles körű együttműködési kapcsolatokat alakított ki regionális, országos és nemzetközi szervezetekkel.

Pajna Zoltán Debrecen Megyei Jogú Város alpolgármestere. Az Észak-alföldi régió legnagyobb városának irányítása mellett aktív szerepet vállal a térség települései közötti együttműködések kialakításában, így nagyban hozzájárul Debrecen és Nyíregyháza együttes, összehangolt fejlesztéséhez is. Irányításával és felügyeletével Debrecen az európai uniós forrásokat legsikeresebben felhasználó városok egyike lett. Alpolgármesterként kiemelkedő szerepet játszott számos olyan turisztikai, sport- és kulturális beruházás megvalósításában, amely erősíti a város idegenforgalmi és gazdasági vonzerejét.

Huszár Mária a VÁTI Nonprofit Kft. Regionális Irodájának nyugalmazott vezető tervezője. Évtizedeken keresztül a VÁTI munkatársaként magas szakmai színvonalon és elkötelezettséggel, töretlen kitartással és lelkiismeretességgel szolgálta a regionális tervezés és a területrendezés ügyét. Kiemelkedő szerepe volt a területrendezési tervek előképének tekinthető tájrendezési tervek közül a Mátra-Bükk Üdülőkörzet regionális rendezési tervének és fejlesztési programjának elkészítésében. Vezető területrendezési tervezői munkásságából kiemelkedik Nógrád és Veszprém megye területrendezési tervének példaértékű elkészítése, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének komplex felülvizsgálata.

Kullmann Ádám a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főosztályvezetője. Az európai uniós támogatások felhasználásának koordinációjáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezető munkatársaként meghatározó szerepe volt az I. Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv intézményrendszerének és eljárásrendjének kialakításában, valamint továbbfejlesztésében. 2008-tól irányításával dolgozták ki és valósították meg a leghátrányosabb helyzetű kistérségek komplex programját. A program a decentralizáció elvét követve fontos hatásköröket telepített a kistérségek számára, megteremtve a lehetőségét annak, hogy maguk dönthessenek fejlesztési elképzeléseikről.

Zábránszkyné Pap Klára az Országos Főépítészi Kollégium nyugalmazott titkára. Több mint 40 éves szakmai életpályájában kiemelkedő szerepet játszott a terület- és településrendezési tervezésben, illetve az építésügyi igazgatásban végzett tevékenysége. Közel egy évtizedig Szentendre és a volt járás településeinek főépítészeként a szakmai elvárásokat meghaladó módon foglalkozott a Dunakanyar településrendezési és építésügyi kérdéseivel. 1989-től, az Országos Főépítészi Kollégium megalakulásától, annak titkáraként kiemelkedő lelkesedéssel és máig tartó aktivitással intézte a főépítészi ügyeket, segítette a főépítészek szakmai tevékenységét. Fáradhatatlan szervező munkájával meghatározó módon járult hozzá az országos főépítészi hálózat kialakításához és megerősítéséhez.

Sógor Csaba,
a Pro Régió Díjbizottság titkára

A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által adományozható elismerésekről szóló 21/2008. (X.22) NFGM rendelettel szabályozott Pro Architectura díj egy adott építészeti alkotás kiemelkedő színvonalának elismeréseként a tervező építész(ek) számára adható miniszteri kitüntetés. Az adott mű megalkotásában tervezőtársként együttműködő, a kiemelkedő eredményhez alkotói minőségben hozzájáruló két vagy több tervező építész között a díj megosztható, ha erre vonatkozó előzetes megegyezésükről mindannyian írásban nyilatkoznak.

Nyilatkozat híján a szerzőként első helyen feltüntetett, illetve a pályázatot benyújtó tervező építész kapja a díjat. A díjat ugyanaz a személy több alkalommal is megkaphatja, de öt éven belül csak egyszer. Évente legfeljebb öt díj adományozható. A díjjal emlékérem, az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár.
A díj átadásának napja minden évben az Építészet Világnapja, október első hétfője, amely az idén 4-ére esik. A díjat a Pro Architectura Díjbizottság javaslata, illetve megfelelő előterjesztés alapján az építésügyi ágazat felügyeletét ellátó miniszter adományozza.
A Pro Architectura Díjbizottság elnöke Fegyverneky Sándor országos főépítész, főosztályvezető, a bizottság tagjai Karácsony Tamás DLA, Kertész András DLA, Koller József, Marosi Miklós, Rudolf Mihály DLA és Sáros László DLA, Ybl Miklós-díjas építészek. A bizottság titkára Zsilinszky Gyula (tel: (1) 441-7779, e-mail: )
2010. évi Pro Architectura díjakra a pályázatok benyújtásának, illetve postai feladásának határideje április 23. (péntek), 14:00 óra.
A díj adományozására olyan épülettel (művel) lehet pályázni, amely minden tekintetben szabályos körülmények közt valósult meg, a benyújtási határidőt megelőző egy évvel korábban már szabályosan használatba vették, illetve folyamatosan használják, továbbá amelynek a bírálat keretében történő helyszíni megtekintését a tulajdonos (kezelő) lehetővé teszi.
A pályázatnak tartalmaznia kell: a pályázó(k) nevét és elérhetőségét (postacím, telefon, e-mail) a pályázati dokumentáció elején, jól látható helyen, illetve módon, a pályázó(k) szakmai pályafutásának rövid ismertetését, az épület tervlapjait és műszaki leírását a mű áttekintéséhez szükséges tartalommal,  az épületről készült fotókat, továbbá CD-t (utóbbit lehetőleg PDF formátumban), tervezőtársak (szerzőtársak) esetében egyenként aláírt közös nyilatkozatot arról, hogy egyetértésben, közös akarattal pályáznak a díjra, a pályázó(k) nyilatkozatát arról, hogy amennyiben nem kerül(nek) a díjazottak közé, hozzájárul (nak)-e a mű kiállításon való bemutatásához.
Fentieken kívül a pályázathoz csatolható minden olyan további dokumentum, adat vagy mértékadónak tekinthető vélemény, amely az elbírálást segíti, illetve amelyet a pályázó(k) a bemutatkozáshoz lényegesnek tart(anak). A pályázati dokumentáció említett részeit egybekötve, min. A/4, max. A/3 formátumban  kell benyújtani.
A pályázatok postán be-küldhetők a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Építésügyi és Építészeti Főosztálya címére, vagy személyesen benyújthatók ugyanezen főosztály titkárságán (1077 Budapest, VII. Kéthly Anna tér 1. II. em.; tel: (1) 441-7770).

Pro Architectura Díjbizottság

Ybl Miklós-díj - 2010

A nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából adományozható öt Ybl Miklós-díjra összesen 21 javaslat, illetve pályázat érkezett. Ezeket az Ybl Miklós Díjbizottság - Fegyverneky Sándor országos főépítész, főosztályvezető elnökletével - több szakaszban értékelte, majd ajánlást készített a díjak adományozására. Az ajánlás alapján készített előterjesztést a díjat adományozó Varga István, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hagyta jóvá. A díjakat Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár és Fegyverneky Sándor adta át március 11-én.

Zsuffa Zsolt Munkásságára mindaz jellemző, ami alkotótársa, Kalmár László méltatásában az előzőekben már megfogalmazódott. Vele együtt tudatosan és következesen műveli azt az építészeti irányzatot, amely fogékony a világban zajló folyamatok megértésére, és e folyamatokból eredő feladatok korszerű megoldására. Kiemelkedő egyéni készségeit mutatja még számos eredeti megformálású családi ház és üdülőépület.

Klenk Csaba Építészi munkásságának java része Paks városában, illetve környékén látható. Önmagában már az a vállalkozás is elismerésre méltó, ha egy jól felkészült építész kisvárosba települ, szembenézve az ezzel járó egzisztenciális kockázatokkal. Ha ott megállja helyét, és keze nyomán látványos eredmények születnek, az példamutató építészi teljesítmény. Klenk Csaba alkotói módszereit az alaposság, a biztos szakmai tudás jellemzi. Megvalósult épületein hagyományos és újszerű formai elemeket egyszerre alkalmaz, mindig megteremtve köztük a finom átmenetet, a folytonosságot.

Kruppa Gábor Az építészet különféle szegmenseiben bizonyította alapos szakmai felkészültségét, a minőség iránti elkötelezettségét. Eddigi legnagyobb munkája a budapesti Gresham-palota teljes rekonstrukciója és átépítése elit szállodává. Másik jelentős alkotása, az újpalotai templom, teljesen új épület. Az építészeti eszközöket, elemeket jelentőségüknek megfelelően kezeli. Nagyvonalúan formál, ahol a hely, illetve feladat ezt kívánja, és elmélyül a részletekben, ahol indokolt. Munkássága kiegyensúlyozott, egyenletesen magas szakmai színvonalat és szellemi következetességet mutat.

Mikó László Egész pályafutását a gondosan megtervezett, mértéktartóan formált, jól funkcionáló épületek sora jellemzi. Közülük talán legjelentősebb a Szegedi Tudományegyetem központi könyvtára és információs központja, amelyet Pro Architectura-díjjal ismertek el. Ez az alkotás kiforrott mű, egyben kiemelkedő példa a rendeltetésének mindenben megfelelő, közmegelégedésre működő épületek körében.

Kalmár László Előremutató, tiszta elveken alapuló építészi munkásságát alkotótársával, Zsuffa Zsolttal folyamatos együttműködésben fejti ki. Eddigi legjelentősebb alkotásuk a budaörsi városháza, amely a közigazgatási rendeltetésű épületek között mérföldkőnek tekinthető, és ezt a minőségét Pro Architectura-díjjal is elismerték. Emellett más műfajokban is kiemelkedő építészi teljesítményt nyújtanak. Példa erre a balatonlellei Konyáry pincészet, valamint számos olyan kisebb-nagyobb lakóépület, amelynek többségét önállóan tervezik, bizonyítva ezzel egyéni, egymástól független alkotókészségüket is.

Zsilinszky Gyula, az Ybl Miklós Díjbizottság titkára