Önkorkép - 2010. április

A legkorábban május 14-én megalakuló új parlament az első törvények között tárgyalhatja a kisebb parlament ről és az önkormányzati rendszer átalakításáról szóló, korábbi fi deszes javaslatokat. Lapunk előző számában megkezdtük a parlamentbe jutott pártok önkormány zatokra vonatkozó programjainak bemutatását. Ismer tettük a Fidesz-KDNP szövetség, az MSZP és a Jobbik elképzeléseit. Mivel az MDF már nem tagja az alaku ló új Országgyűlésnek, így már csak egy tartozásunk van. Alábbiakban az LMP programjában található, az önkormányzatokkal szorosabban összefüggő ponto kat vesszük sorra.

A Lehet Más a Politika prog ramjának önkormány zatokat érintő legfontosabb lépése, hogy úgy alakítanák át a fi nanszírozást, hogy a helyiek pénzügyi önállósá ga nőjön. Emellett minden területen - foglalkoztatás, mezőgazdaság, oktatás - a helyi demokrácia megerősí tését tűzik ki célul.

Csökkentenék viszont az iparűzési adó súlyát és mér tékét, hosszabb távon akár ennek az adónemnek a teljes megszüntetésével is.

A fenntartható jövő, a be fogadó társadalom és a meg újuló demokrácia stratégi ája címet viselő választási programjukban a fenntart hatóságot, az igazságossá got és a részvételt nevezik meg az LMP alapértékei ként. Magyarország olyan országgá lett - írják a javas lataikat megelőző, terjedel mes ideológiai alapvetésükben -, ahol a közjót rendre lesöprik az asztalról a poli tikával korrupt módon ösz szefonódott magánérdekek, maga a politika pedig, mint a közös problémáink megol dására szolgáló intézmény rendszer, teljesen elvesztet te a becsületét. Majd hosz szan elemzik, hogyan ala kultak ki elviselhetetlen mértékű és a társadalmat romboló egyenlőtlensé gek. „Az eddigi kormányok nagyobbrészt úgy tettek, mintha ezzel nem volna dol guk, nekünk viszont meg győződésünk, hogy ezen a helyzeten jó kormányzás sal lehet változtatni” - írják a programban. Majd meg állapítják, a mai Magyaror szágon az igazságtalan tár sadalmi különbségek egyik legfontosabb dimenziója a földrajzi, azon belül elsősor ban a városok és a kisebb települések között kialakult sokrétű egyenlőtlen ség. Ezért szerintük a leg fontosabb stratégiai kérdé sek egyike, hogy a magyar vidék az ott élőknek jó élet minőséget, elérhető, színvo nalas közszolgáltatásokat, az aktív korúaknak munkát, a gyerekeknek valódi esély egyenlőséget nyújtó iskolá kat tudjon biztosítani.
„A jó kormányzás a gaz daságot nem célnak tekin ti, hanem eszköznek arra, hogy az erőforrások fenn tartható, tehát korlátozott használatából a társadalmi jól-lét maximumát hozzuk ki. Mi zöld fordulatot sze retnénk elérni a gazdaság ban, ami azt jelenti, hogy nem a nagy alapanyag- és energiaigényű iparágakba történő tőkebefektetéstől, hanem Magyarország sze gényeinek a felemelésétől, a munkapiacra való vissza térésétől és az emberi tőke fejlesztésétől várjuk elsősor ban a gazdasági teljesítmény növekedését, és egyben a gazdasági teljesítménynek a társadalom jól-létében való jobb hasznosulását” - fogal mazzák meg.

Az önkormányzati rend szer átalakításáról, erősíté séről szóló programrész a következő megállapítással indul: a kormányzati hata lomnak nincsenek megfe lelő ellensúlyai.

Az önkormányzati rend szer főként az önkormány zatok pénzügyi kiszolgál tatottsága miatt nem tudja betölteni ezt a szerepet a központi kormányzattal szemben - véli az LMP.

Úgy látják, a helyi önkor mányzatok működését, a kistelepüléseket leszámít va, a politikai zsákmány szerzés logikája hatja át. A következmények nélkü li politikai korrupció pedig alá ássa a de mokratikus in téz ményrendszerbe vetett bizalmat.

Az önkormányzatok mű ködésének átláthatósága érdekében ezért minimá lisra szűkítenék a zárt ülé sek elrendelésének lehető ségét a helyi képviselő-tes tületeknél.

Az Alkotmánybíróság nál ezzel összhangban már indítványozták is az önkor mányzati törvény 12. §, 4. bekezdés (b)pontjának megsemmisítését, amely lehetővé teszi, hogy a kép viselő-testület zárt ülést rendeljen el „a vagyonával való rendelkezés és az álta la kiírt pályázat tárgyalása kor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene”.
Ezen túl a köztulajdonban álló cégeknél - ahol a pártér dekeket a testületi vezetés ben ülő pártkáderek érvé nyesítik - radikálisan csök kentenék a már említett tes tületek számát, és megerő sítenék a felügyelő bizott ságok független, ellenőrző szerepét.

A közbeszerzési rendszer az LMP szerint is a korrup ciós ügyletek lebonyolításá nak egyik fő terepe..

„A Transparency Interna tional országtanulmánya szerint a korrupció nálunk átlagban 20-25 százalékkal drágíthatja a közbeszerzése ket, ami azt jelenti, hogy pél dául 2006-ban 1700 milliárd forintból 280 milliárd forint megtakarítható lett volna. Ezért meg akarjuk szaba dítani a közbeszerzési tör vényt azoktól a kiskapuktól, amelyeken keresztül a dön téshozók a klienseik érde keit érvényesíteni tudják” - írják a programban. Ehhez csökkentenék az általános szabályok alóli kivételek lehetőségét, a riválisok for mai okokból történő kizárá sának lehetőségét (helyette hiánypótlásra adnának lehe tőséget), szűkítenék a dön téshozók szabad mérlege lési jogköreit. Biztosítanák a közbeszerzésekben részt vevő vállalkozások tulajdo nosi szerkezetének átlátha tóságát és nyilvánosságát. A tisztázatlan tulajdonosi hátterű és off -shore cége ket pedig kizárnák a közbe szerzésekből.

Az átláthatóságot javíta nák az elektronikus infor mációszabadság kiterjesz tésével például oly módon, hogy az önkormányzatok nak biztosítaniuk kellene a rendeleteikhez, határoza taikhoz való egyszerű hoz záférést.

A helyi demokráciát erő sítenék azzal is, hogy köny nyítenének az érvényes és eredményes helyi népsza vazások, valamint a helyi és országos népi kezde ményezések feltételrend szerén, biztosítva a rivális álláspontok és az állam polgári önszerveződések esélyegyenlőségét a helyi és országos népszavazási kampányokban.

Mivel a városok és a kisebb települések között végle tes társadalmi és gazdasági különbségek alakultak ki, s óriási a szakadék a közszol gáltatások elérhetőségében és minőségében is, az LMP egyebek között új fi nanszí rozási és támogatási rend szert fogadtatna el.

A jó minőségű közszolgál tatások érdekében a bonyo lult és gyakran változó nor matívarendszer helyett növelnék a szabadon elkölt hető források számát.
A helyi önkormányzatok finanszírozásának az általuk javasolt rendszerben négy fő forrása lenne.

Egyrészt egy rászorult ságtól függő, kötetlen fel használású normatíva. Másrészt egy feladatoktól függő (ezért gyakorlatilag a 0-14 éves, illetve a 60 év feletti népesség számával arányos), jóléti ellátásokra fordítható és minőség sze rint differenciált normatíva. Harmadrészt az szja-visz szatérítés, amit differenci áltan emelnének 1, illetve 2 százalékponttal, az egy főre jutó személyi jövedelem adó mértéke alapján köze pes és szegény települések esetében. Negyedrészt az önkormányzat iparűzési- és kommunálisadó-bevé tele. Ezek közül - mint fen tebb már jeleztük - az ipar űzési adó súlyát és mérté két csökkentenék, eljutva akár az adónem megszün tetéséig.
A többi helyi adót és rész ben az iparűzési adót is egyetlen egységes, kötele ző, az ingatlan értékén ala puló alacsony kulcsú, de a magán- és üzleti tulajdon szerint differenciált kom munális adóval váltanának ki. Ez magánszemélyek ese tén kiváltaná a helyi adókat és illetékeket (de a fogyasz tással arányos víz-, csatorna és más díjakat nem). Cégek esetében az önkormányza tok a kommunális adó dif ferenciálását használhatnák a helyi életminőséget befo lyásoló externális költségek érvényesítésére.

A vidékfejlesztés intéz ményrendszerét az LMP régi ós szintre helyezné, amelyet átláthatóbbá és ellenőrizhe tőbbé tennének.

Megerősítenék a helyi akciócsoportokat, a helyi vidékfejlesztési irodákat és többcélú kistérségi társulá sokat, valamint ezek területi kapcsolatait az ágazati intéz ményrendszerekkel (munka ügyi központok, falugazdá szok, családsegítő irodák, átképző központok, közös ségfejlesztők, tourinform irodák, vállalkozásfejleszté si központok stb.).

A támogatáspolitikában a súlypontot az ágazati fóku szú pályázati rendszerről fokozatosan a térségi-regio nális elvű, szektorsemleges pályázati kiírások felé moz dítanák el.

A Közös agrárpolitika feje zeten belül javasolják az I. (termeléshez kötött) pillér forrásaiból mintegy 35 milli árd forint átcsoportosítását a III. (vidékfejlesztési) pillérre.

A politika feladatának tart juk - írják a programban -, hogy a városi központoktól távolabb eső településeken élők is hasonló eséllyel és minőségben férjenek hozzá az alapvető közszolgáltatá sokhoz, az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a közlekedési és postai szol gáltatásokhoz, művelődési lehetőségekhez, mint a váro siak. Ezért külön támogatás sal ösztönöznék a hátrányos helyzetű kistelepülésre köl töző pedagógusokat, orvo sokat és más közfeladatot ellátókat. Az üres háziorvosi praxisok betöltését egysze ri kedvezményes hitellel is segítenék. A postai szolgál tatást és a vízszolgáltatást nem privatizálnák. A terü leti közszolgáltatási egyen lőtlenségek egyik legfonto sabb területe a további élet esélyeket meghatározó okta tás - szögezik le a program ban. Az oktatási esélyegyen lőséget a leghatékonyabban szolgáló eszközök egyiké nek az óvodáztatást tartják. Mivel az óvodai kapacitások ban nagyok a területi eltéré sek, és éppen azokban a tér ségekben mutatkozik hiány, ahol a legnagyobb szükség volna rá, ezért ezeken a vidé keken óvodaépítésbe, kapa citásbővítésbe kezdenének. Az alapfokú oktatásban azt tekintik az elvárható mini mumnak, ha a továbbtanu lók aránya a kistelepülése ken is meghaladja az 50 szá zalékot.

Cserebere

Magyarországon a 2006-2010-es önkor mányzati választási cik lusban az első kitűzött időközi választás napja (2006. december. 16.) és az utolsó referen dum időpontja (2010. március 28.) között 288 alkalommal írtak ki időközi voksolást. Legutóbbi számunk ban összesítést közöl tünk, amelyben ismer tettük a négy év időközi referendumainak sorát különböző szempon tok - így megyei, régiós bon tás és a választási okok - sze rint. Most lássuk, milyen érde kes adatokat rejt még az idő közi önkormányzati válasz tások sora.

A településvezető szemé lyére és magára a polgármes teri intézményre koncentrálva látható, hogy 2006-ban még nem volt szükség időközi pol gármester-választás kiírásá ra, 2007-ben 54, 2008-ban 78, 2009-ben 62, míg a 2010-es év első negyedévében 7 alka lommal merült fel a település első emberének cseréje. Ez a teljes ciklusban 201 alkalmat jelent, ami az összes megtar tott időközi választások mint egy 70 százaléka.

Csongrád megyében nem mondott le polgármester

A lemondás miatt kiírt idő közi polgármester-választá sok számát tekintve Baranya megye „vezet” 10 polgármes teri lemondással, Baranyát követi Vas megye 9 lemon dással, ezután következik Bor sod 8, Fejér és Zala megye 6-6 választással. Figyelemre érde mes, hogy egyetlen megyében, Csongrádban nem mon dott le polgármester a tisztsé géről. A településvezetői pozí ció 14 alkalommal szűnt meg a tisztséggel összefüggő bűn cselekmény miatt, ezért kellett időközi választást tartani Bor sod-Abaúj-Zemplén megyé ben 3, Fejér, Nógrád, Szabolcs Szatmár-Bereg és Zala megyé ben 2-2, továbbá Pest, Somogy és Vas megyében 1-1 alkalom mal. Halál eset a négyéves cik lus alatt összesen 32 esetben indokolta referendum kitűzé sét. A fennmaradó esetekben a polgármester személyét a kép viselő-testületek önfeloszlatá sa kérdőjelezte meg, így a tel jes ciklusra vetítve 71 alkalom mal kellett a választóknak újra voksolniuk.

Önfeloszlatás után a polgármesterek több mint egyharmadát újraválasztották

Ha azokat a településeket vesszük górcső alá, ahol pol gármester és a képviselő-tes tület közötti harmónia hiányá ra az önfeloszlatás intézménye jelentette a gyógyírt, akkor azt láthatjuk, hogy a 71 esetből 24 alkalommal ismételt bizalmat szavaztak a választópolgárok a régi-új polgármesternek.

A lemaradó kistérségek ben munkát vállaló pedagó gusoknak kiemelt bért biz tosítanának, támogatnák azt is, hogy a kistelepülések a jól teljesítő iskoláikat tovább tudják működtetni.

Annak érdekében, hogy a képzések megfeleljenek a térségi munkaerő-piaci igé nyeknek, az iskolarendsze ren kívüli képzéseknél meg erősítenék az elhelyezkedési esélyeket jelző információs rendszert.
Kiemelten fontosnak tart ják a vidék elérhetőségének javítását. Az úthálózat fejlesz tési forrásait a nagy terüle ti különbségek csökkentése érdekében a jövőben dön tően az alacsonyabb rendű utak karbantartására és fej lesztésére fordítanák.

A vidék esélyeit növelnék továbbá azzal is, hogy 2011 után is fenntartanák a külföl diek földszerzési moratóriu mát, mert a termőföld nem egyszerűen gazdasági erőfor rás, hanem a vidéki élet fenn tarthatóságának alapja.

A mezőgazdaság foglal koztatási és népességmeg tartó hatása szempontjából döntő jelentőségű, hogy kié a föld. Az LMP ezért kiemel ten segítené a családi gaz dálkodást folytató kis- és közepes birtokosokat, az egészséges élelmiszerekkel a helyi piacot ellátó ter melőket, a biotermelőket és a helyi foglalkoztatásban fontos gazdálkodókat. De célnak tekintik a vidéki tér ségek közvetlen értékesí tési csatornáinak fejleszté sét, a helyi piacok építését és bővítését is.

A szociális területen alap vető változást kezdeményez az LMP. Azt, hogy - számos európai országhoz hasonló an - Magyarország alkotmá nya is nevesítse a lakhatáshoz való jogot. Ezzel azt fejeznénk ki , hogy az államnak a jelen leginél nagyobb felelősséget kell vállalnia e területen.

A lakhatáshoz való jogot tartalommal megtöltő tör vényalkotásnak szerintük ezen kívül meg kell majd határoznia azt a lakhatáshoz kapcsolódó társadalmi mini mumot is, amely alá senki sem zuhanhat.

Az LMP a lakástámogatá sokat is célzottabban irányí taná az arra valóban rászo ruló csoportokhoz. Ezért átalakítanák a lakásépítési kedvezmények rendszerét is. Egyebek mellett azt java solják, hogy azonos támo gatás járjon használt és új lakás vásárlása esetén, más részt a támogatás összege legyen diff erenciált a ház tartás jövedelme és vagyo na alapján, harmadrészt a támogatást át lehessen vál tani hosszabb távú lakáshi tel-törlesztési támogatásra, valamint a lakásmobilitás elősegítése érdekében lak bértámogatásra is. A lakás mobilitás serkentése érde kében javasolják az adásvé teli illeték megszüntetését is. A párt a jelenlegi, nagyjá ból 130 ezer önkormányzati tulajdonú lakásból álló állo mány helyett két kormány zati ciklus alatt hozna létre egy legalább 300 ezer lakás ból álló közösségi lakásszek tort, s ezzel párhuzamosan radikálisan emelné a lakás fenntartási támogatás ösz szegét is. A lakásvesztés továb bi megelőzése érdekében úgy módosítanák a lakás törvényt, miszerint az ingat lan-végrehajtási eljárás során hivatalosan meg kell keres ni a lakóhely szerinti önkor mányzatot, hogy valóban megkapta-e a család azokat a pénzbeli szociális támoga tásokat, amelyekre jogosult volt. A jogosultság elbírálá sáig az eljárást fel kell füg geszteni. Azoknak a saját tulajdonú lakásban élőknek a védelmé ben, akik nem tudják fi zetni a lakáshitelüket, az LMP meg vizsgálná egy olyan prog ram lehetőségét, melynek segítségével végső esetben - árverezés helyett - az elő vásárlási joggal felruházott állam (vagy non-profi t szer vezet) vásárolná meg az ilyen háztartások lakásait, majd lehetőséget adna számuk ra, hogy visszabéreljék vagy visszalízingeljék azt. Olyan jogszabályi környezetet kell létrehozni, amely megakadá lyozza az eladósodott csalá dok teljes ellehetetlenülé sét - állapítja meg az LMP programja.