Önkorkép - 2010. április

Az Európai Unió tagállamaiban 2001 óta egységes krité riumok alapján min den évben áttekin tik, kik a szegények, és hogyan változik az arányuk. A legfrissebb adatok sze rint az unió népességének 17 szá zaléka, mintegy 80 millió ember él szegénységben. A gyermekek köré ben ez az arány 19 százalék. A sze génységben élők aránya az elmúlt évtizedben sajnos nem csökkent, bár egyes tagállamok képesek vol tak javulást elérni.
Magyarország a szegénység mér tékének és mélységének mutatói alapján az Európai Unió tagorszá gai között a középmezőnyben fog lal helyet 12 százalékos szegénységi rátával. Egyes kor- és társadalmi cso portokban ennél magasabb a sze génységi arány. A gyermekek 20, a felnőtt munkanélküliek 48, a három- vagy többgyermekes családok 29 százaléka szegény. Hazai vizsgálatok a romák körében a szegénység mér tékét 50 százalékra becsülik.
A szegénységi küszöb értéke hazánkban az EU-s átlagnál lénye gesen alacsonyabb. Számítások vannak arról is, hogy a szociális ellátások nélkül mekkora lenne a szegények aránya az egyes országokban. Ha a szo ciális, gyermekjóléti, lakhatási, pénzbeni és termé szetbeni juttatások szegénység csökkentő hatását is számításba vesszük, akkor e mutató szerint a tag államok között Magyarország a második helyen áll. Annak ellenére van így, hogy az EU-s átlagnál kevesebbet fordítunk jóléti kiadásokra.
Az Európai Unió 10 éve foglalkozik a szegény ség és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemmel az úgynevezett nyitott koordinációs együttműkö dés (OMC) keretében. Magyarország 2003-tól vesz részt ebben a munkában. Az együttműködés célja az egyes országok intézkedéseinek, jó gyakorla tainak megismerése, a tapasztalatcsere.
A 2010-es nemzetközi év célja, hogy felhív ja a nyilvánosság fi gyelmét a szegénység és a társadalmi kirekesztés súlyosságára az EU tag államaiban, megnyerje az állampolgárokat a társadalmi összetartozás eszméjének és gya korlatának. A szegénység és kirekesztés nem csupán a kormányok és a szegények problé mája, hanem mindannyiunk ügye, mert alá ássa a társadalmi kohéziót.

Beszélgetés Vajda Györgyivel, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Társadalmi Befogadás Iroda munkatársával, a szegénység éve kampány egyik koordinátorával

- Az európai szegénység éve konzul tatív testületének ülésén vettem részt, melyet az Európai Bizottság működtet. Áttekintettük, hogy mi történt a kampány elindítása óta az egyes tagállamokban.

- A középmezőnyben vagyunk. Ahogy minden tagállamban, nálunk is korlátozottak a pénzügyi források. Száz hatvan millió forintból fi nanszírozzuk a kampányt. Mivel a rendezvények célja elsősorban a fi gyelemfelkeltés, a tár sadalom lelkiismeretének felébreszté se, sokat számít, hogy kik vállalnak sze repet a tanácskozásokon, konferenciá kon. Ausztriában például a köztársasá gi elnök felesége az év egyik mentora, nagykövete. Az osztrák nyitókonferencia az elnöki pár részvételével zajlott

- Miáltal jobban eljutnak üzene teink a társadalomhoz. Ezért válasz tottunk mi is ismert, népszerű művé szeket nagykövetnek. Halász Jutka és Molnár Ferenc Caramel olyan elfoga dott emberek, akiknek hallgatnak a szavára.

- Gondos tervező és szervező mun kával előkészítettük az év programjait. Már januárban a szegénységről, a sze génység trendjeiről, februárban pedig a hajléktalanság kérdéseiről tanácskoztak szakembereink. Márciusban pedig az évad nyi tóeseményeként konferenciát tartottunk a Millenárison, ahol sok értékes gondolat hang zott el. Herczog László szoci ális és munkaügyi miniszter - a többi között - a szegénység és kire kesztettség összefüggéséről beszélt, kiemelve, hogy a kirekesztettség fel számolását már az óvodában el kell kez deni, hogy esélyt adjunk a szegénység elkerülésének.
Anne Degrand-Guillaud, az európai év uniós koordinátora elmondta, hogy 2020-ig húszmillióval szeretnék csök kenteni a szegények számát az EU-ban, ahol jelenleg minden hatodik ember a szegénységi küszöb alatt él. Szólt arról is, hogy a közgondolkodásban vissza kell állítani a szolidaritás és a társadal mi igazságosság rangját.
A felszólalók felírták gondolataikat a szegénység évének üzenőfalára. Mol nár Ferenc Caramel és Szalóki Ági kon certet adott a szegény településekről ez alkalomra érkezett gyerekeknek (össze sen 500 gyermek felutazását biztosítot tuk), akik megnézték a Csodák Palotá ját is. Délután a Magyar Szegénységel lenes Hálózat koordinálta a kerekasz tal-beszélgetéseket, ahol szakemberek folytattak eszmecserét.

- A közszolgálati médiumok nagyobb terjedelemben foglalkoztak az esemé nyekkel, de még mindig elmondhat juk, hogy a nagy kereskedelmi tévékbe ilyen témával nehéz bejutni. Azért nem panaszkodom, mert sok helyen megje lentek tudósítások, ahogy a januári és februári rendezvényeinkről is.

- A civil, mint én is, azt kérdezi, hogy jó, jó, sok megbeszélés, konferencia, de mi ezeknek a hozadéka?

- Azon túl, hogy a közvélemény figyelmét ráirányítjuk a szegényekre, pályázatok kiírásával is aktivizáljuk a civileket. Olyan pályázókat vártunk, akik megértették céljainkat, hogy a szegények jobban bekapcsolódhassanak a társadalmi folyamatokba, hogy megismerjék és gyakorolhassák jogaikat. Feladatunk a politikai döntéshozók megszólítása, elköteleződésének erősítése. Legfontosabbnak mégis az össztársadalom megszólítását, a szegénységgel kapcsolatos attitűdjeinek formálását tartjuk. Ez utóbbi érdekében országos reklámkampányt is tervezünk, elsősorban az októberi 17-i szegénység elleni világnaphoz kapcsolódóan. A pályázatok iránt nagy volt az érdeklődés, ami a bürokráciamentességének is köszönhető volt. A 70 millió forint értékű pályázatra 354 pályázat érkezett, amiből 26 kapott támogatást.
Előnyben részesültek azok a pályázatok, amelyeket a helyi önkormányzat is támogatott. A bírálat során arra törekedtünk, hogy az ország minden régiójában legyenek nyertes programok.

- Rendezvények, konferenciák, kiállítások szervezésére, műsorokra a médiumokban. Fontos szempont volt, hogy a projektek megvalósítása a szegénységben élők bevonásával történjen.

- Felvettük a kapcsolatot a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével. Már két alkalommal jártunk náluk és bemutattuk a programjainkat. Kértük, hogy egyébként is tervezett programjaikkal csatlakozzanak az év szellemiségéhez. Ezt egyébként honlapunkon (balra fent) közvetlenül is meg lehet tenni. Sokat várunk az együttműködéstől.

Egy átlagember, aki soha nem használt drogot, de még olyan élő embert sem látott, aki rabjává vált a romboló szernek, és legfeljebb sörösüveggel a kezében nézi a tévén a drogkartellek harcát, nem is tudja elképzelni, mekkora veszély fenyegeti gyermekét, unokáját. Pedig tudnia kellene, lehetőleg minél aprólékosabban, hogy időben tehessen ellene. De honnan is tudhatná, mit érez egy heroinista? Mit érez egy szenvedélybeteg szülője? És legfőképpen hogy mit tehet ő, az átlagember?
Elsősorban őket, és természetesen a valamilyen formában érintett családokat várja a Köztes átmenetek - a drog című interaktív kiállítás* Gödöllőn. Aki szakértők kalauzolásával végigjárta a hat termet, látta a fokozatos leépülés minden hátborzongató jelét, látta a fiatalon túladagolásban elpusztultak torokszorító rajzait, látta a kivetítőkön a különböző szerek hatásait - többé már nem ugyanaz az ember, mint aki belépett a kiállítás első termébe.
Azt érzi, többé nem maradhat tétlen. Tudnia kell, hogy minden segíteni akarót várnak azok, akik már most is heroikus küzdelmet vívnak a droggal. Mint például Dunaújvárosban és persze szerte az egész országban az önkormányzatok mellett működő Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok.
Birta Zsuzsa

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelten fontos feladatának tekinti a helyi társadalom összefogását a bűnmegelőzés érdekében. Ez irányú munkájának egyik pillére a drogprobléma kezelése, melyet a városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) koordinál.
A városi KEF 2002-ben alakult, és elsősorban a Nemzeti Drogstratégia elvei és céljai alapján fogja össze a város azon oktatási, egészségügyi, szociális, rendészeti, egyházi és civil szervezeteit, intézményeit, amelyek a drogprobléma megelőzésével, a kezeléssel és az ellátással kapcsolatos tevékenységet folytatnak.

A KEF szervezeti és működési szabályzata alapján végzi szervező, koordináló munkáját, amelyről rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet, egyúttal a szakbizottságokkal együttműködve segíti a döntés-előkészítést. A segítségnyújtás kölcsönös: az önkormányzat folyamatosan támogatja a különböző szervezetek, intézmények ilyen irányú pályázatait elsősorban a pályázati önrész biztosításával, illetve akár együttműködő partnerként is szerepet vállal a megvalósításban. Három évvel ezelőtt döntött úgy a testület, hogy a társadalmi bűnmegelőzési stratégia eredményesebb működése érdekében bűnmegelőzési referenst foglalkoztat. Így sikerült elérni, hogy nagyobb szervezettséggel, az információáramlás hatékonyságának növelésével az érintett intézmények, szervezetek tudnak egymás tevékenységéről, így munkájukban kiküszöbölik a párhuzamosságokat, sőt akár alkalmi, akár hosszú távú együttműködés is kialakul közöttük.
A drogfüggők ellátása, kezelése annak ellenére gondot jelent, hogy, a városban működik addiktológiai gondozó és pszichiátriai osztály. Nincs viszont drogambulancia és rehabilitációs otthon, ezért a Székesfehérváron, Pécsen és környékén, illetve Ráckeresztúron működő ilyen jellegű intézményekkel együttműködve irányítják tovább a gyógyulni vágyókat.

Ezért is fontos, hogy a családokkal együttműködve a védőnők, a gyerekorvosok, a bölcsődei, az óvodai szakemberek is tudatosan végezzék ez irányú munkájukat. A város immár tizennyolc éve tart fenn egy olyan intézményt, amelynek fő tevékenysége az iskolai egészségfejlesztés és a prevenció.
A prevenciós tevékenység témakörei évfolyamonként változnak, az életkori sajátosságokat követve. Néhány témakör: egészséges életmód, mentálhigiéné, mondj nemet, drogprevenció, szexedukáció, konfliktus- és agressziókezelés, felkészülés a középiskolára, felnőtté válás. Ezeket a témákat blokkonként 4-5-6 órában dolgozzák fel szakemberek, az általuk kiképzett tanárok irányításával. A pedagógus szerepe ugyanis semmivel nem váltható ki, hiszen a diákok szocializációjára ők vannak leginkább hatással, nekik van a legnagyobb szerepük a kedvező iskolai légkör kialakulásában. Ezért nagyon fontos a tanári munkacsoport tevékenysége. Tagjai azok a pedagógusok lehetnek, akik részt vettek egy legalább 40 órás (akkreditált) mentálhigiénés képzésen, és továbbra is vállalják az aktív részvételt a szakmai továbbképzéseken, felkészítéseken. Ez jogosítja fel őket arra, hogy prevenciós foglalkozásokat tartsanak.
Az Egészségmegőrzési Központ munkatársai iskolánként és évfolyamonként rendszeresen tartanak megbeszéléseket, ahol minden foglalkozás tapasztalatait részletesen megbeszélik, feldolgozzák. Az Egészségmegőrzési Központ munkatársai óralátogatásokkal is segítették a munkacsoport tagjainak munkáját, így személyre, témára és osztályközösségre szabottan is van lehetőség konzultációra.
Az általános tapasztalatok egyértelművé tették, hogy a gyermekvédelem területén dolgozó szakemberek mentálhigiénés támogatása (esetmegbeszélés, szupervízió, kiégést megelőző tréning) erősen javítja munkájuk hatásfokát. Az Egészségmegőrzési Központ szakembereiben kialakult az a tapasztalat, hogy a gyermekvédelem területén sok szakember részben elszigetelten végzi munkáját, az érintett intézményeknek nincs megfelelő helyzetértékelésük a gondozásukra, oktatásukra bízott gyermekek vonatkozásában, az intézményi szintű gyermekvédelmi programok színvonala jelentős eltéréseket mutat, a jelzőrendszer esetleges és/vagy késedelmes. Ennek a problémának a kezelése, menedzselése, pályáztatás útján szerzett forrás biztosítása alapvető érdeke a városi KEF-nek, valamint a társadalmi bűnmegelőzésben tevékenykedő szervezeteknek.
Iskolai prevenciós munka kiterjesztéseként is felfogható a városi szintű, ágazatközi gyermekvédelmi program megindítása, amelyben a védőnői szolgálat, a bölcsődék, óvodák, általános iskolák gyermekvédelmi felelősei, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, a gyámhivatal, a nevelési tanácsadó munkatársai vesznek részt.

A prevenció kiemelt területe az alternatív programok biztosítása a különböző rétegigények kiszolgálásával. Sok más program mellett említést érdemelnek a tematikus filmklub drogos témájú filmjei, a városi középiskolás Ki mit tud?, melyen csaknem száz középiskolás indult, ingyenes rockkoncertek, éjszakai sportfoglalkozások stb.
Mentálhigiénés, prevenciós szempontból nagyon fontosak az „alacsony küszöbű” (könnyen és feltételek nélkül igénybe vehető, tág időhatárok között, illetve bármikor hozzáférhető, ingyenes, jól képzett szakemberekkel dolgozó) szolgáltatások, amelyek életvezetési és pszichológiai tanácsadás, négyszeri konzultáció lehetőségét nyújtják az érzelmi, életviteli nehézségekkel viaskodó fiataloknak.

Dunaújvárosban már tíz éve szervezik az Egészségmegőrzési Központ munkatársai a város középiskolásai, elsősorban a 10. évfolyamos diákok számára a kortárssegítő képzést. A cél, hogy a fiatalokat képessé tegyék a kortársaikkal való együttműködésre a segítő tevékenységben, megerősítsék bennük a másokon való segítés szándékát, a problémamegoldás képességét és a kommunikációs készséget. A képzés speciális célja, hogy a fiatalok pontos ismereteket szerezzenek a drogokról, a drogokkal összefüggő ártalmakról. Az itt szerzett tapasztalatok megerősítik őket a drogmentes pozitív életstílus kialakításában. Az önismereti munka lehetőséget ad arra, hogy a fiatalok saját problémáik, érzéseik tudatosításán, feldolgozásán keresztül közelebb jussanak társaikhoz. Az intenzív képzést a kortárssegítő csoportok kéthetenkénti találkozói követik. A cél az, hogy a város összes középiskolájából érkezzenek diákok az iskola létszámának megfelelő arányban. Kiválasztásuk több lépcsőben történik, mindig személyes találkozás, őszinte beszélgetés keretében.

A bűnmegelőzés oldaláról vizsgálva a kábítószer- fogyasztás hatásait, figyelemreméltó következtetések vonhatók le az alkohol szerepével összevetve.
Az alkoholnak elsősorban az erőszakos, garázda jellegű bűncselekményekben van szerepe. Az elkövetők bizonyos esetekben azért fogyasztanak alkoholt, hogy legyen merszük a bűncselekmény (pl. rablás) elkövetéséhez. A büntetőeljárás során gyakori az alkoholra történő hivatkozás, az elkövető kihallgatása alkalmával arra hivatkozik, hogy a cselekményre nem nagyon emlékszik, annyira részeg volt.
Viszont a kábítószer a bűnelkövetésben általában ellenkező szerepet játszik az alkoholéval, nem a hatása alatt követnek el bűncselekményt, hanem azért, hogy hozzájussanak. Ez viszont az eljárás során nem derül ki egyértelműen, mert az elkövetők a kihallgatásuk során erről nem nyilatkoznak, titkolják azt.

A szociális ellátásban és az egészségügyben, oktatásban dolgozó és elkötelezett szakemberek testi és lelki egészsége legalább annyira fontos, mint a gondjaikra bízottaké, hiszen elsődlegesen az ő életmódjuk az egészséges életvitel mintája, és nekik kell az egészséget mint értéket megjeleníteni és képviselni.
Kevés olyan munkakör van ezekben a szakmákban, ahol az embernek - legalább munkaideje egy részében - ne lenne szüksége arra, hogy személyiségét mint eszközt „vesse be” kapcsolatai célirányos alakítására, feladatai elvégzésére. Ezért az ő „kondíciójuk” megőrzésére is gondot kell fordítani. A dunaújvárosi Egészségmegőrzési Központ munkatársai számára szervezett tréningek tematikájának összeállításakor az a cél, hogy a csoporttagok ismerjék fel és tudatosítsák a foglalkozásukból adódó károsító tényezőket, és elkerüljék a leggyakoribb veszélyt, a „kiégést”. Ennek elkerülésére egyetlen mód van: a prevenció, a saját mentálhigiéné ápolása. A feszültségcsökkentést segíti, a stresszt oldja a ventiláció lehetősége és annak tudatosítása, hogy a felelősség megosztható.

Dunaújvárosban nagy fontosságot tulajdonítanak a médiakapcsolatoknak, a KEF-nek állandó sajtóreferense van, aki folyamatos munkakapcsolatot tart a helyi médiával, biztosítja számára a híranyagot.
Napjaink leghatásosabb kommunikációs eszköze, különösen a fiatalok körében, a világháló. A bűnmegelőzés és hangsúlyozottan a kábítószer-probléma területére fókuszálva a megvalósítás során a helyi KEF minden olyan tevékenységét igyekeztek bemutatni, amely elősegítette az egészségfejlesztéssel és drogprevencióval kapcsolatos információk továbbítását.
Több mint egy éve megjelent, és folyamatosan látogatható az interneten a Tiszta utakon (http://tisztautakon. dunaujvaros.hu) honlap, amelynek létrehozói úgy gondolták, hogy a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiájának részeként emelnék be az elektronikus kommunikációba. Ugyanakkor az eltelt idő alatt világossá vált, hogy a honlapot folyamatosan, minden elemére kiterjedően karbantartani és fejleszteni kell, hogy szükség van a szélesebb rétegek megszólítására, és érdeklődésük folyamatos fenntartására.
Nem csak dunaújvárosi tapasztalat, hogy szinte már minden korosztály számára elérhető a teljes kábítószer-választék. A fiatalok gondolkodásmódját ismerve prognosztizálható, hogy minden erőfeszítés ellenére a következő években sem fog csökkenni a kábítószerek hazai terjesztése és fogyasztása, ezért továbbra is fokozott társadalmi összefogásra van szükség, erőfeszítésekre, amelyekkel a növekedés megállítható, a kábítószeres bűnözés visszaszorítható.

Kleinné Németh Judit, a dunaújvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum szakmai elnöke

Dunaújvárosban 2002 márciusában alakult meg a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF),amely fő céljának a helyi drogstratégia és cselekvési program megalkotását tekintette. Emellett a KEF felvállalta a meglevő adatok összegyűjtését, rendszerezését, a helyi szakmai partnerek (intézmények, szervezetek, közösségek) együttműködésének ösztönzését. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum nemcsak magával a kábítószerrel, hanem tágabb értelemben a drogproblémával foglalkozik. A dunaújvárosi KEF elnöke: Cserni Béla, önkormányzati képviselő, társelnök: Kleinné Németh Judit (Dunaújváros Egészségmegőrzési Központ), koordinátor/titkár: Szemenyei István (Polgármesteri Hivatal Ifjúsági és Sportiroda vezető). Tagok: Kissné Fekete Éva/Bodri Gáborné (Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat), Klein Imre (társadalmi bűnmegelőzési referens), Andics Józsefné (ÁNTSZ Dunaújváros), Bojtorné Nagy Katalin (Szociális és Egészségügyi Iroda), Molnár István (Dunaújvárosi Főiskola), Budavári Árpád, Osváth Péter (Dunaújvárosi Rendőrkapitányság), Stermeczki András (evangélikus lelkész), Jakabos Sára (Szent Pantaleon kórház pszichiáter), Márkliné Huszárik Mária (iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök munkaközössége), Balla Tibor médiafelelős.

„Úgy tűnik, sokkal nehezebb legyőzni a láthatatlan szenvedélyeket, mint fegyverrel meghódítani a látható világot.” (Ghandi)

Az Országgyűlés 2009. december 14-én elfogadta a kormány által beterjesztett „Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma kezelése érdekében” című dokumentumot. Az új drogstratégia 2010-2018. évek között határozza meg a hazai drogpolitikai célkitűzéseket.

Tizenegy kötet látott már napvilágot az éves hazai kábítószerhelyzetet bemutató Jelentés a magyarországi kábítószer helyzetről című könyvsorozatban. Az évente összegyűjtött adatok nemcsak a hazai drogpolitika éves áttekintésekor szolgálnak számunkra fontos információkkal, hanem segítenek értékelni hosszabb periódusokat is. Így volt ez 2009-ben is, amikor az első nemzeti drogstratégia megvalósításának végéhez érkeztünk, és értékelnünk kellett közel egy évtized munkáját. Minden értékelés alapfeltétele, hogy kellő mennyiségű és minőségű információval rendelkezzünk az adott témakörről.
A kábítószer-probléma különös sajátossága, hogy egyszerre több ágazati körbe tartozó információt szükséges feldolgoznunk ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk a hazai drogprobléma változásairól.
Ezért is fontos érték, hogy az európai uniós kábítószerügyi információs rendszerhez kapcsoltan Magyarországon is rendelkezünk egy rendszeres, központi adatgyűjtési mechanizmussal - írja Herczog László szociális miniszter a kötet bevezetőjében.
A kötet célja, hogy bemutassa a legfontosabb adatokat, és segítse a területen dolgozó szakemberek, döntéshozók munkáját.

A kötet legösszetettebb része a droghasználók kezelésével kapcsolatos fejezet. Itt olvasható az a megállapítás, miszerint 2008-ban finanszírozási és jogszabályi változásokra visszavezethetően az ellátórendszer teljesítménye csökkent, ugyanakkor az év második felében egyes pontokon már stabilizálódott, bár a kezelt betegek száma az év végére jelentősen még nem növekedett. A szakértők véleménye szerint sürgető stratégiai célkitűzés a kezelésre szorulók nagyobb arányú bevonása az ellátásba, amit a teljes kezelési lánc minimálisan regionális szinteken történő kiépítése segíthet elő.

A 2008. évi statisztikai adatok alapján emelkedett a hatóságok előtt ismertté vált kábítószerrel való visszaélés bűntettek száma. A jelentés hangsúlyozza: a változás okai további vizsgálódást igényelnek, ugyanis a büntetőjogi szabályozás területén jelentősebb változás nem történt a kapcsolódó periódusban. A nyitott kérdések felvetése mellett a kötet számos további információval szolgál még a kábítószer-bűnözés elleni fellépést, a kábítószerpiacot és lefoglalásokat jellemző változásokról.

A kötet adatai alapján az európai helyzethez képest jelentős változás nem történt. Pozitívum, hogy a kábítószer-használat elterjedtségére vonatkozó epidemológiai adatok alapján a klasszikusnak tekinthető illegális kábítószerek esetében drámai növekedés nem érzékelhető. Ugyanakkor nem hunyhatunk szemet afölött, hogy egyre bővülnek a droghasználati formák, valamint nő a legális és illegális szerek együttes használata. Ez a tendencia újabb és nehezebb feladatok elé állítja a szakembereket. Ezek megoldásának feltételei, összhangban a 2010-től érvényes új drogstratégiai programmal, remélhetőleg a jövőben rendelkezésre állnak majd - írja a bevezetőben Portörő Péter nemzeti drogkoordinátor.

Kábítószer-témában hozott törvények, rendeletek, irányelvek
a, 191/2008. (VII. 30.) kormányrendelet. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénynek az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. törvény által módosított szövege nem tartalmazza 2008. január 1-jétől az önkormányzatok kötelező feladatai körében az alacsonyküszöbű és 2009. január 1-jével hatályosan a közösségi ellátásokat.
2008 júliusában fogadták el a módosítás végrehajtási utasításaként a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) kormányrendeletet, amely új alapokra helyezi a közösségi ellátások, s ezen belül önállóan az alacsonyküszöbű szolgáltatók állami finanszírozását.
2009. évtől nem kötelező önkormányzati feladat a közösségi ellátás és az alacsonyküszöbű ellátás. Ezáltal megszűnt az a típusú állami normatív hozzájárulás, mely a működési engedély megszerzését követően jutott a Kincstáron keresztül a szolgáltatókhoz. A szolgáltatások finanszírozására 2009-től kezdődően pályázati úton kerül sor.

b, 42/2008. (XI. 14.) EüM-SzMM együttes rendelet. 2008 novemberében fogadták el a kábítószer függőséget gyógyító kezelés, kábítószer használatot kezelő más ellátás vagy megelőző felvilágosító szolgáltatás szabályairól szóló 42/2008. (XI. 14.) EüM-SzMM együttes rendeletet. Az új rendelet megteremti az összhangot a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénnyel, amelynek 2006-os módosítása szerint az elterelés már a nyomozati szakban megkezdhető (lásd 2007-es Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről lásd 1. fejezet). A 42/2008. EüM-SzMM együttes rendelet értelmében amennyiben az elterelés törvényi feltételei fennállnak, a nyomozó hatóságoknak a rendeletben meghatározott tartalommal tanúsítványt kell az érintett részére kiállítania. Emellett az eljáró hatóságok felé az elterelést végző szolgáltatóknak tájékoztatási kötelezettségük van az elterelés megkezdéséről, megszakadásáról, befejezéséről.

A kötet szerzői megállapítják, hogy a kezelési lánc teljes spektruma (járó- és fekvőbeteg-ellátás, szociális ellátás, gyermekaddiktológia) még nem épült ki. A szolgáltatások terén is a két szektor elkülönülése jellemző, és az integrált ellátások száma továbbra is alacsony.
Az OEP adatai alapján 2008-ban az ellátórendszer teljesítménye egyértelműen csökkent, ami elsősorban a finanszírozási jogszabályok változására vezethető vissza. Az OEP adatok szerint az év második felében az ellátórendszer teljesítménye stabilizálódott - egyes pontokon, elsősorban a finanszírozási területeken növekedés mutatható ki, azonban a kezelt betegek száma még nem emelkedett. Az ellátórendszer belső szakmai környezete egyes pontokon előrelépést mutat, ugyanis megjelentek olyan szakmai dokumentumok, amelyek az előrelépés feltételei, a gyors változások azonban nem kedveztek az elmúlt években a tudatos szakmai építkezésnek. Mi lehet a megoldás? Az előrelépés kulcseleme a szakmai felügyelet és értékelési rendszer fejlesztése.
A kötet a továbbiakban közzéteszi a különböző kábítószerek fogyasztóinak statisztikáit, valamint azokat a törvényeket, rendeleteket, melyek a helyzet javítása érdekében az utóbbi években születtek.

Beszélgetés Ádámné Dunai Irénnel, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium nők és férfi ak társadalmi egyenlősége osztály főosztályvezető-helyettesével

- Mi volt a szerepe Magyarország nak az ungvári konferencián, ahon nan nemrégiben jött haza?

- A találkozó a nők és férfi ak társa dalmi egyenlőségét elősegítő ütem terv része volt, amelyet az Európai Bizottság hirdetett meg a 2006-tól 2010-ig terjedő időszakra. A 27 tagál lam közül Magyarország az egyetlen, amely a hat prioritás teljesítését vállal ta. Az ungvári konferenciával a 6. pont, azaz a nemek közti egyenjogúság elő mozdítása az EU-n kívül, kívánalmát teljesítettük. Mindezt a roadmap, azaz az ütemterv szellemében.

Belgrádban egy memorandumot is aláírtunk. De jártunk már több, az EU-hoz csatlakozni kívánó ország ban, hogy felkészítsük az ottani szak embereket.

- Nagyon nyitottak. Várják a segít ségünket. Jogszabályokat ismerte tünk, szakanyagokat küldtünk nekik, és bemutattuk, hova jutott Magyar ország a családon belüli erőszak és az emberkereskedelem elleni küzdelem terén. Hasznosnak bizonyul az is, hogy megismerik a mi munkamódszerein ket. A roadmapban foglaltak megva lósítása érdekében civil szervezetek képviselői, szakértők és minisztériumi köztisztviselők részvételével munka csoportokat hoztunk létre, melyeket az osztályunk munkatársai koordinál nak. Az egyes munkacsoportok tag jait a témakörökben eddig felmuta tott szakmai tapasztalatai és eredményei alapján választottuk ki. Az eddigi eredményeket megjelentetjük könyv formájában is, így lesz egy olyan ösz szegző szakmai felmérés a kezünk ben, amely, reméljük, visszaigazolja a munkánk eredményességét, és persze rámutat a hiányosságokra is.

- Az eredeti vállalásokhoz képest mennyit tudott teljesíteni Magyar ország?

- Nem állunk rosszul, de tudni kell, hogy nagy a lemaradásunk például abban, hogy nem tudtuk növelni a nők részvételét a gazdasági és poli- tikai döntéshozatalban. E témában megjelentettünk egy kvótakönyvet is. Összefoglalva: már pontosan tud- juk, hogy Magyarországnak miben van lemaradása, és miben kell elő- relépnie. Az Európai Bizottság újabb hosszú távú tervet készít elő, amely- hez mi ismét csatlakozni fogunk. A jövő évtől nemcsak Budapesten, hanem az egész országban szeret- nénk megismertetni a roadmap pri- oritásait. Már elkezdtem a vidéki női szervezetek felmérését, elmegyek hozzájuk, és megismerkedem a tevé- kenységükkel.

- Sokféle. Például összefog a körzetében működő egyetem, főiskola szakembereivel, és létrehoz velük egy olyan munkacsoportot, amely segíti megvalósítani, helyben érvényesíteni a prioritások követelményeit. De a munkában részt vennének az esélyházak és szeretnénk bevonni az önkormányzatokat is.

- A fővárosban nem volt szerepük, mert a felügyeletet a minisztérium látta el.

- Helyi szinten az önkormányzatokra hárul ez a feladat? Mit várnak tőlük?

- Abban reménykedünk, hogy mivel mindenütt képzéssel indítunk, az önkormányzatok megtalálják a módját a segítségnek, hiszen eddig is pénzzel, helyiséggel támogatták a nőszervezeteket. Több településen már igen magas szinten működik a közös munka. Például Miskolcon, ahol főként a nők részvételével a döntéshozatalban és a gazdasági függetlenség témájával foglalkoznak. Több konferenciájukon vettem részt. Ők inkább az egyetemhez köthetőek, de az önkormányzat is támogatja a munkájukat. De említhetném Békéscsabát, ahol a foglalkoztatás témát kezelik igen jól. Nyíregyházát sem szabad kifelejteni a sorból, ahol a civil szervezetek több területen is élen járnak.

- Mitől lesz több női vezető egy megyében? Miben segíti egy konferencia az érvényesülést?

- Ha az ember tudja, mit kérjen, ha tudatosan érvényesíti az érdekeit, akkor könnyebben nyílnak meg előtte az ajtók.

- Szeretném, ha kicsit részletesebben beszélne az ukrajnai konferenciáról.

Az Európai Bizottság 2006-2010 közötti időszakra szóló ütemterve, amely a nemek egyenlőségével kapcsolatos uniós intézkedések hat prioritási területét vázolja fel:
- a nők és férfiak egyenlő mértékű gazdasági függetlenségének megteremtése (www.egyenlobert.hu);
- a munkahelyi kötelezettségek és a magánélet összehangolásával foglalkozó munkacsoport működtetése (www.munka-maganelet.hu);
- a két nem egyenlő arányú képviselete a döntéshozatalban;
- a nemi alapú erőszak és az emberkereskedelem felszámolása (www.nedoljbe.hu) (www.stopcsbe.hu);
- a nemekhez kötődő sztereotípiák leküzdése (www.sztereotipia.hu);
- a nemek közti egyenjogúság előmozdítása az EU-n kívül.

- Főként a családon belüli erőszakról és az emberkereskedelemről tárgyaltunk, hiszen e két területen Ukrajna különösen veszélyeztetett. Herczog László szociális és munkaügyi miniszter a női témáról beszélt, én az Európában egyedülálló intézményrendszerünket mutattam be, amely a családon belüli erőszak áldozatait segíti. Urbán Erika a Sorsunk és Jövőnk Alapítvány képviseletében a családok átmeneti otthonának szakmai tapasztalatairól számolt be.

- A többi között azért, mert a mi rendszerünk állami fenntartású, míg más országokban a költségeknek maximum 70 százalékát vállalja az állam. Példaadó, hogy Magyarországon tizenegy krízisközpont működik, mellettük titkos házak és 24 órás telefonszolgálat (06-80-20-55-20) segíti az áldozatokat. Mi harminc, illetve hatvan napig gondozzuk a rászorultakat, ezt követően pedig, ha az áldozat úgy dönt, hogy nem megy vissza a lakóhelyére, például azért, mert nincs rá lehetősége, akkor a magyar ellátórendszer elhelyezést biztosít számára a családok átmeneti otthonában, ahol egy-másfél évig tartózkodhat. Itt is szakemberek segítik, akiknek egyik legfontosabb feladata, hogy álláshoz juttassák. 2008-ban modell programként Miskolcon, Hódmezővásárhelyen, Budapesten és Nyíregyházán elindítottunk egy félutas kiléptető rendszert, amelyben öt évig segítik az áldozatot és gyermekeit. Feltétel, hogy a résztvevőnek legyen állása, takarékoskodjon, amiben szociális munkások segítik. Végül választhat: viszszamegy régi lakóhelyére, ha sikerül megszereznie egykori otthonát, vagy új helyen önkormányzati lakást igényel. El kell mondanom, hogy amikor 2008-ban elindultam, hogy felvegyem a kapcsolatot polgármesterekkel, azt hittem, nehéz lesz megnyerni őket. Legnagyobb meglepetésemre minden helyszínen nyitottak, segítőkészek voltak.

- Az emberkereskedelem területén látunk előrelépést, de a családi erőszak elleni küzdelem még gyerekcipőben jár.

- Most már mondhatjuk, hogy van önálló jogszabály, amelynek értelmében 24 órás telefonszolgálat segíti az áldozatokat. 2009 végén egy ökomenikus segélyszervezettel kötöttünk együttműködési megállapodást egy menedékház működtetéséről. Ide helyezzük el az emberkereskedelem áldozatait. Ám mind több ilyen házra van szükség, mivel egyre nyilvánvalóbb, hogy Magyarország tranzitországból célországgá válik.

Megjelentek az önkormányzatok által elkészítendő esélyegyenlőségi prog- ramokhoz kapcsolódó kormányren- deletek
Ez évi első számunkban már írtunk arról, hogy törvénymódosítás értelmében a helyi önkormányzatnak, valamint a többcélú kistérségi társulásnak öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot kell készíte niük, mert ez feltétele annak, hogy része süljenek az államháztartás alrendszereiből, illetve európai uniós és egyéb forrásokból nyújtott támogatásokban. Írásunkban már akkor jeleztük: a helyi önkormányzatok nem tudják a törvény által előírt feltéte leknek megfelelően elkezdeni a munkát, amíg a végrehajtási rendeletek meg nem születnek. A kormány elfogadta, és ápri lis 16-án a Magyar Közlönyben közzétet te a három kapcsolódó kormányrendele tet. A rendeletek tisztázzák a végrehajtás legfontosabb kérdéseit. A rendszer egyik alappillére a független esélyegyenlőségi szakértők biztosítása. A szakértők képzé sével kapcsolatos feladatokat a Kormány zati Személyügyi Szolgáltató és Közigaz gatási Képzési Központ (KSZK, www.kszk. gov.hu ) látja el. A névjegyzék vezetésével kapcsolatos feladatokért a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH, www.afsz.hu ) felelős. A névjegyzékbe való felvétel felté telei: a 2003. évi CXXV. törvény 63/A.§ (11) bekezdésében rögzített követelményeknek való megfelelés, szakmai gyakorlati idő igazo lása, valamint a képzésen való részvétel és a megszerzett bizonyítvány bemutatása.
Az esélyegyenlőségi program főbb tartal mi kérdéseit, valamint az elfogadás menetét a 120/2010 (IV 16.) kormányrendelet tartalmaz za. A program elkészítésének alapja az esély egyenlőségi szakértő által elkészített helyzet elemzés, amelyben nevesíti azokat a jellegzetes problémákat, amelyekre az adott településen, térségben a programnak választ kell adnia. A program elkészítésének szempontjait és cél rendszerét a rendelet is rögzíti, és ezzel kap csolatban bővebb eligazítást ad majd a Szo ciális és Munkaügyi Minisztérium útmutatója, amely 2010. május 1-jéig megjelenik. Mindezek jelentős segítséget adnak a prog ramok elkészítéséhez, de fontos, hogy a prog ram ne mechanikusan készüljön el, hanem illeszkedjen a települési, térségi adottságok hoz. A program felülvizsgálatára vonatkozó szabályozás elősegíti, hogy az önkormányza tok rugalmasan alakíthassák át a célokat és feladatokat.

A Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) - az IBM Magyarország alapító támogatásával - 2007 februárjában hirdette meg a ROMASTER- programot hátrányos helyzetű, roma származású, tehetséges közép- iskolás diákoknak, akik vállalják, hogy középfokú tanulmányaik befe- jezése után felsőfokú műszaki, gazdasági vagy jogi képzésben vesz- nek részt. A tehetséggondozó programhoz azóta számos cég - Ernst & Young, Holcim Hungária, Raiff eisen Bank, MOL, Magyar Telekom, Mor- gan Stanley, OD Partner, NI Hungary Kft., Profi Power, IBM Vác, Szinergia, Pannon, Pfi zer, ABO, Cser Kiadó - csatlakozott. Mentorálják a kiválasz- tott diákokat, és gyakorlati lehetőséget, továbbá havi ösztöndíjat biz- tosítanak számukra.
A program célja, hogy a roma társadalomban tovább erősödjön egy olyan közösség, amelynek nyelvtudással és felsőfokú végzettséggel rendelkező tagjai példaként szolgálhatnak a többi roma fi atalnak, és akik versenyképes tudás birtokában jelennek meg a munkaerőpiacon, vagy saját vállalkozá- sukkal vesznek részt a versenyszférában.
A ROMASTER-program három pillérre épül. Az egyik az anyagi támo- gatás, évi 240 000 forint értékben, amelyet a diákok tanulmányi célokra használhatnak fel. Ennél még fontosabb a második pillér: a programban résztvevők mellé a támogató vállalatoktól kijelölt mentor, akire nemcsak szakmailag, de emberileg is számíthatnak a sikerrel pályázók. A harma- dik pillér a vállalatoknál biztosított gyakorlati tapasztalatszerzés.

Több hazai vállalat támogatásával fut a ROMASTER tehetséggondo- zó program hátrányos helyzetű, tehetséges roma diákok számára. A HBLF (Hungarian Business Leaders Forum) és a támogatók ápri- lis 22-24. között első alkalommal szerveznek tavaszi tábort a fi a- taloknak, az immár hagyományosnak számító nyári tábor mellett, melynek célja, hogy megerősítse a ROMASTER-diákok és mentora- ik között kialakult kapcsolatot, valamint lehetőséget teremtsen a program végeztével a későbbi kapcsolattartásra is.

Beszélgetés dr. Paál Péterrel, az IBM Magyarország vezérigazgatójával

- Mikor jelent meg a társadalmi felelősségvállalás gondolata az IBM történetében?

- Thomas J. Watson, az IBM akkori első számú vezetőjeként 1953-ban adta ki az első esélyegyenlőségi irányelveket tartalmazó céges útmutatást. Tehát az IBM számára a társadalmi felelősségvál lalás nem elsősorban az imázs növelé sét szolgálja, hanem történetileg szer ves része a céges kultúrának. Az IBM közösségi programjainak fő területei az oktatás, a tudományos kutatás, a sok színűség és befogadás, a környezetvédelem, a katasztrófaelhárítás és a kisvállalkozások fejlesz tése. Fontos elv, hogy mindig olyan típusú hozzájárulásra törekszünk, amelyben saját szakértelmünket, tapasztala tunkat adhatjuk, hiszen azon a területen tudunk a legha tékonyabban közreműködni, amelyhez értünk. Erre a legjobb példa a 2008-ban elindított globális program, a Corpora te Service Corps, melynek keretében az IBM önkéntes csapatokat küld négy négy hétre a világ különböző fejlődő országaiba, ahol a társadalmi és üzle ti feladatok megoldásában segítenek. Magyarországról is már tíz kollégánk utazott a világ legkülönbözőbb tájai ra a program keretében. Társadalmi programjainkat közös gondolkodás sal alapozzuk meg. Ebben a fázisban minden kollégának lehetősége van felvetni az ötletét. Az általános ötletelésre évente egyszer három napon keresz tül biztosít a cég egy globális intrane tes fórumot, az 'Innovation Jam'-et. A társadalmi kapcsolatok feladatkörének nemzetközi szintű vezetői vannak, és a programok megvalósításában szorosan együttműködnek a technológiai, a HR, a kommunikációs és marketing egysé gek. A helyi menedzsment a fő irányo kat követve adaptálja a programokat, így Magyarországon - a többi között - például a romák előrejutásának támo gatása, Kínában és Vietnamban a mik rovállalkozások kerülnek fókuszba. A sokszínűség, az esélyegyenlőség az IBM alapértékei közé tartozik, hiszen nálunk sem nemi, sem etnikai, sem életkori alapon, sem szex uális beál lítottság tekintetében nem létezhet megkülönböztetés. Így szinte magától értetődő volt, hogy kiemelt fi gyelmet fordítunk egy halmozottan hátrányos népcsoportra, függetlenül attól, hogy fűződik-e hozzá üzleti érdekünk.

- Hol találkoznak önök romákkal? Mit tudnak róluk azon kívül, amit az újságokban olvasnak?

- Ez nem csupán személyes találkozás kérdése, bár én sokszor és sokfelé járok az országban, így módom van megismerni nagyon szegény településeket is. Felelősen gondolkodó cégnek és vezetőinek ismerniük kell az országot, ahol élnek. Ezért ahogy tudunk a fogyatékossággal élők gondjairól, ugyanúgy ismerjük a romákét is, akiknek ugyancsak meg kell adni az esélyt, hogy nem roma honfitársaikhoz hasonlóan élhessenek. Nálunk fogyatékossággal élő kollégák is dolgoznak, és azt reméljük, hogy a ROMASTER-programnak köszönhetően roma szakemberek is jönnek hozzánk. A Magyarországon élő roma népesség szociális és gazdasági helyzetének javítása jelentős feladat az egész társadalom számára, ami kölcsönös nyitottságot, megértést és hoszszú távú elkötelezettséget igényel. Tehát nem egyszeri szponzorációban gondolkodunk, hanem hosszú távú támogatásban. És ami még fontos: nem azért veszünk fel valakit, mert roma, vagy mert fogyatékossággal élő, hanem mert alkalmas egy feladat elvégzésére. És hogy alkalmas legyen, abban igyekszünk segíteni.

- A társadalmi felelősségvállalás növeli egy cég imázsát. Ugyanakkor azt hiszem, előítéletektől terhelt társadalmunkban romák támogatásával nem lehet könnyű a cégre irányítani a figyelmet.

- Egy felmérésünk azt bizonyítja, hogy a vevők, a fogyasztók ma már arra is figyelnek, hogy egy adott termék előállítói óvják-e a környezetüket. Ez a trend nagyon örvendetes. Természetesen nekem is az a célom, hogy az IBM jó színben tűnjön fel a piacon, ezért a környezetvédelem gondolata sem hiányzik a cég filozófiájából. De ha csak ez lenne az egyetlen szempont, akkor lehet, hogy nem csináltunk volna roma programot, mert ezzel valóban kevésbé lehet híveket szerezni.

- Természetesen. Nekünk három lányunk van és egy fiúnk. Előbb-utóbb majd jönnek még. Akinek volt alkalma ezekkel a diákokkal beszélni, érzékelheti, milyen sokat jelent számukra, hogy már a középiskolában támogatást kapnak. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek gondjaik. A környezetük is húzza vissza őket, ugyanakkor az ő példájuk erőt is adhat az otthon maradottaknak.

- A résztvevő cégek jelenleg összesen negyven diákot mentorálnak. A programba mi léptünk be először. Akkor arról a víziómról beszéltem egy sajtótájékoztatón, hogy a résztvevő cégek rövid időn belül több száz diákot juttatnak el az egyetemi diploma megszerzéséig.

- Már a kezdetekkor kikértük szakértők véleményét. Az ő hatásukra döntöttünk úgy, hogy a támogatást már a középiskolában kell elkezdeni. Mert aki bekerült az egyetemre, az már jó úton van az érvényesülés felé. Igen ám, de aki már a középiskolában „elakad”, mert az otthoni körülményei nem teszik lehetővé például a nyelvtanulást, annak esélye sincs, hogy egyetemre felvételizzen. Mi a mentoráltjainknak - egy havi fix összeggel - azt biztosítjuk, hogy eséllyel jelentkezhessenek egy felsőfokú oktatási intézménybe, s hogy annak elvégzése után megfeleljenek egy munkahely követelményeinek.

- A HBLF, a program meghirdetője nyílt pályázatot hirdetett, amelyre a diákok nevelői ajánlással jelentkezhettek. A pályázatokat a HBLF esélyegyenlőségi munkacsoportja bírálta el, és az alapkövetelményeknek megfelelt diákok közül választhattak a cégek saját belátásuk szerint.

- Mire költhetik a diákok az önöktől kapott havi támogatást, és mi a feltétele annak, hogy a programban maradjanak?

- A feltétel igen egyszerű: a diák mutasson fel jó eredményeket a tanulásban. A havi ösztöndíj egy minimális része szabad felhasználású, illetve utazási költségre fordítható, de a nagy része tanulási eszközökre és különórákra van fenntartva.

- Vannak kifejezetten közösségépítő találkozások, céglátogatások, nyári táborok, ahol az IBM munkatársai is ott vannak. A HR osztály munkatársai rendszeresen találkoznak a diákokkal. De nemcsak mi tartjuk velük a kapcsolatot, hanem szerveződik egy saját alumni közösség is, ahol az összes cég által mentorált diák állandó kontaktusban lehet, ami a későbbiekben erős, valódi közösségé szervezheti őket. Személyes meggyőződésem, hogy a romák felemelkedése nagyban függ egy olyan roma vezető értelmiségi réteg kialakulásától, amely személyes érvényesülésén túl, a sajátjaiért is tenni akar. A ROMASTER- programmal mi ehhez a folyamathoz szeretnénk hozzájárulni.

A mellékletet írta és szerkesztette:
Szegvári Katalin
Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium
megbízásából.