Kisebb létszám, változatlan feladatok

Ez a megoldás?

Az új kormány megalaku lását megelőzően az Or szággyűlésben gőzerő vel terjesztettek be ön álló képviselői indítvá nyok formájában külön féle törvényjavaslatokat. Ezek többsége a Fidesz választási kampánya so rán megfogalmazott ígé reteinek gyors megvaló sítására irányult, többnyi re jelképes jelentőségű. A törvényjavaslatok egy ré sze - bár eltérő súllyal - érinti az önkormányzato kat is, ennek ellenére az önkormányzati rendszer egészére vonatkozó vál toztatási irányok, szán dékok eddig nem láttak napvilágot - írja Zongor Gábor, a Települési Ön kormányzatok Országos Szövetségének főtitkára.

A helyzet bizonytalanságát az is jól tükrözi, hogy az önkor mányzatokkal kapcsolatos kor mányzati feladatok egyrészt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (közigazgatás-fej lesztés és szervezés, valamint az önkormányzatok törvény ességi felügyelete), másrészt a Belügyminisztérium (helyi önkormányzatok működése) tevékenységi körébe tartoznak. Így ma az sem tudható, hogy a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fóruma (KÖEF) elnö ki tisztségét melyik miniszter fogja majd betölteni.

Az önkormányzati képviselői létszám csökkentéséről

A legjelentősebb - T/32 számú - törvényjavaslatot 13 Fidesz-képviselő önálló indít ványként nyújtotta be, amely a helyi önkormányzati képvise lők és polgármesterek válasz tásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény hatályon kívül helyezésé re - azaz nem a jelenleg hatá lyos törvény módosítására és új szabályozás megalkotá sára irányul. A törvényjavaslat elsődlegesen az önkormányza ti képviselői létszám csökken tését célozza meg. Erre vonat kozóan az elmúlt években a Gyurcsány és a Bajnai vezette kormányok is tettek már ered ménytelen kísérletet, a KÖEF 2009. március 12-én tárgyal ta, és az országos önkormány zati szövetségek támogatásá val elfogadta a törvényjavas lat normaszövegét. Az új sza bályozás tervezetével kapcso latos észrevételek megfogal mazásánál szükséges érinte ni a jelenlegi hatályos törvé nyi szabályozást és a KÖEF által elfogadott javaslatot, valamint mindenképpen tekintettel kell lenni arra, hogy vélhetően az új szabályok figyelembevéte lével történik majd ősszel az önkormányzati választások lebonyolítása.
Indokolt hang súlyozni, hogy a képviselő-testületek létszámának csökkentése nem jelenti az önkormány zati rendszer érdemi átala kítását, így a tervezett dön tés inkább szimbolikus, mint sem tartalmi jelentőségű: az utóbbi időben egyik hangsú lyos választópolgári elvárás beteljesítéséről van szó csu pán. A létszámcsökkentéssel kapcsolatos elvárás egyben az önkormányzatok takaré kosabb működésének igényét is jelenti, miközben tudni kell, hogy e tekintetben elérhető megtakarítás az összes önkor mányzati költségvetéshez mérten elenyésző. Az önkor mányzati szövetségek, miköz ben mindig egyetértettek a differenciált létszámcsökken téssel, egyetértésüket ahhoz kötötték, hogy csak akkor tud ják támogatni az önkormány zati képviselői létszám csök kentését, ha csökken a parla menti képviselők száma is.
A parlament elé került az Al kotmány módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9), az ország gyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat (T/18) és az országgyűlési képviselők szá mának csökkentéséhez szük séges választójogi reform elő készítéséről szóló határozati javaslat (H/19), így ez az önkor mányzati szövetségi elvárás tel jesülni látszik még akkor is, ha az Országgyűlés létszámának tényleges csökkentése a közel jövőben nem valósul meg.
A beterjesztett indítvány követi a hatályos törvény szer kezetét, és ami ennél fonto sabb: megoldási rendszerét is fenntartja, sem struktúráját, sem belső tartalmát tekintve nem tér el - néhány kivételtől eltekintve - a korábbi szabályo zástól. Ennek következtében az októberi önkormányzati válasz tásra való felkészülést sem teszi lehetetlenné a törvényjavas lat elfogadása. Természetesen elsődlegesen a vegyes választá si rendszerben az egyéni válasz tókerületek arányos és éssze rű kialakítása sok helyen jelen tős fejtörést fog okozni a jegy zőknek.
Az új javaslat szerint az eddi gi kislistás rendszer elnevezése egyéni listás választási rendszer re változik, hiszen a listán szereplő egyéni képviselők közül lehet választani. A javasolt képvise lői létszámcsökkentés mér téke visszafogottabb, mint a KÖEF által korábban támoga tott. Például: a KÖEF javasla ta 500 lakosig 2 képviselővel számolt, addig az indítvány 2 fős testületet csak 100 lako sig javasol, vagy a KÖEF 2000 lakosig javasolta a 4 fős testü letet, addig az indítvány 1000 lakosig. (Lásd az 1/A, 1/B és 1/C táblázatokat.) Ugyanakkor a képviselő-testület létszámá nak páros számú megállapítá sa is segíti a működőképessé get, mivel a testület kiegészül a polgármesterrel, így csökken az esélye, hogy szavazategyen lőség alakuljon ki.
Összességében ugyancsak kisebb mértékű csökkentést javasol az indítvány, mint a KÖEF a vegyes választási rend szerben, viszont a kompenzáci ós listán megszerezhető man dátumok száma jelentősen kevesebb, mint a KÖEF javas lata volt. Az egyéni választóke rületekben így a mandátumok több mint 70 százaléka szerez hető meg a korábbi 60 száza lékkal szemben. Ez az arányelto lódás is a győztes mindent visz, helyzetet erősíti. (Lásd a 2/A, 2/B és 2/C táblázatokat.)

A javaslat a legnagyobb arányú csökkentést a megye gyűlések létszámában indít ványozza. A jelenlegi legki sebb, 40 fős létszámot 15 főre, míg a legnagyobb, 80 főt 42 főre javasolja csök kenteni. A megyei közgyű lések választásánál a lakos ságszám figyelembevételé vel történő differenciált csök kentéssel is egyet lehet érteni. Az eddigi két választókerüle ti rendszer helyett egy listás választási rendszert javasol nak. Ugyanakkor mindenkép pen érdemes felvetni, hogy a megyei önkormányzat mint területi önkormányzat ese tén a területi szempontokat érvényesíteni kellene, vagyis a pártlistás választás helyett a kistérségi, többmandátu mos egyéni választókerüle ti rendszerre kellene áttérni, alkalmazva a vegyes választá si rendszer kompenzációs lis tás megoldását. Az indítvány alapján marad a megye és a megyei jogú város elkülönü lése, miközben e tekintetben az elmúlt időszakban teljes egyetértés volt a szakmában, hogy a megyei jogú városokat integrálni kell a megyékbe.
Egyet lehet érteni a Fővá rosi Közgyűlés létszámának lakosságszámhoz kötésével és ennek révén a csökkentés sel is, amelynek következté ben a jelenlegi 66 fős testü let 35 főre csökkenne.
A képviselőjelölti aján lás kérdésében alapvető en a hatályos törvényszö veg köszön vissza, egyedül a főpolgármester-jelölt aján lásánál szerepel eltérés az indítványban, ami nehezen indokolható, hiszen a rend szer egészének logikai rend jét töri meg, ugyanis összes ségében ott magas a választó polgárok ajánlási aránya, ahol alacsony a lakosságszám, és ennek következtében minél népesebb egy település, annál kisebb arányú ajánlás várható el. Így semmi nem indokolja, hogy a főpolgármester-jelölt ség esetében az eddigi 0,5 szá zalékosos ajánlást 2 százalék ra emeljék.
A megyei választókerület ben a 0,3 százalékról 1 száza lékra történő emelés elfogad ható, ami szintén indokolja a fővárosnál megfogalmazott ajánlási elvárás csökkentését.
Ugyancsak magasabb el várást fogalmaz meg a beter jesztett javaslat a kompenzá cióslista-állítás feltételeként, azáltal, hogy az egyéni válasz tókerületek több mint felé ben jelöltet kell állítani. Ez a változtatás a kis pártok és a kisebb jelöltállító szerveze tek számára jelent hátrányt, miközben ugyancsak a műkö dőképességet erősíti.
A különféle önkormányz ti tisztségekre történő jelö lésnél az indítvány megol dásként szerepelteti, hogy aki elnyerte a polgármeste ri tisztséget és egyidejűleg képviselőnek is megválasz tották ez utóbbi tisztségről le kell mondania, viszont a nem nyertes polgármester jelöltek, mint választott kép viselők gyakran lehetetlen helyzetet teremtenek a kép viselő-testületek munkájá ban, így a kettős képviselet re való egyidejű jelöltséget indokolt lenne kizárni.
A korábbi hírekkel szem ben az indítvány kitart a köz vetlen polgármester válasz tás mellett, ami értelemszerű en támogatható. A választás eredményének megállapítása tekintetében új elem, hogy a vegyes választási rendszerben a mandátumot szerző jelölt re leadott szavazatok 50 szá zalék plusz 1 szavazatot meg haladó része is beszámítana a töredékszavazatok közé. Ez a javaslat a győztest tovább erő síti, miközben valóban tartal maz igazságossági elemet is, hiszen a mandátumhoz „nem szükséges” voksoknak ugyan az a sorsa, mint a mandátumot nem eredményező szavaza toknak. Ugyanakkor alkotmá nyossági aggályokat is felvet, hogy egy szavazat egyszerre két mandátumot is keletkez tethet. A javaslat előterjesztői között is felmerült a kérdés és kétség, hogy érdemes-e egy színű testületek létrehozásá ra törekedni, vagy szerencsé sebb az ellenzéket a képvise lő-testületekben látni és nem az utcán.
Az indítványban megfogal mazott javaslatok összessé gében támogathatóak, nem ellentétesek az eddigi koráb bi kormányzati törekvésekkel és az önkormányzati érdekek kel. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy ez a törvényi szabá lyozás nem pótolja az önkor mányzati rendszer átalakítá sát, amelynek fontos tartalmi eleme az önkormányzati kép viselő helyének, szerepének és felelősségének pontosítá sa. Önmagában a kevesebb nem jelent hatékonyság- és eredményességnövekedést, és érdemi anyagi megtakarí tást sem. Nem szerencsés azt a látszatot kelteni, hogy a kép viselők számának csökkené sével a csökkenő képviselői tiszteletdíj érdemben tud javí tani az önkormányzatok gaz dasági helyzetén, hiszen a kis települések jelentős részében eddig sem kaptak tiszteletdí jat a képviselők.
Önkormányzati szövet ségként kifogásolható, hogy a javaslat benyújtását meg előzően nem történt egyez tetés az önkormányzati szövet ségekkel. Bár ekkor még nem volt új kormány, így a KÖEF összehívása sem volt lehetsé ges, viszont gesztusértékű lett volna, ha Kósa Lajos, a javaslat egyik jegyzője - aki a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke - egyeztetésre hívta huvolna a társszövetségek elnökeit, így a szövetségek véleményét megismerve és támogatását megnyerve terjeszthette volna be a javaslatot. (Kósa Lajos végül is május 26-án találkozott a társszövetségek elnökeivel, ahol valamennyi szövetség - és nem csupán a hét szövetség több mint fele, ahogy azt az országgyűlési vitában mondta, így a nem említett TÖOSZ is - alapvetően támogatásáról biztosította a javaslatot, kisebb módosításokat megfogalmazva.)

Alpolgármester-választás új szabályozása

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról beterjesztett T/42 számú önálló képviselői indítvány elsődlegesen arra irányult, hogy a képviselő-testület olyan alpolgármestert is választhasson a polgármester javaslatára, aki nem tagja a képviselő-testületnek. Ez a javaslat a főpolgármester-helyettesre és a megyei közgyűlési alelnökre egyaránt vonatkozik. A javaslat legfőbb indoka, hogy megfelelő szakmai felkészültségű személy segítse a polgármester tevékenységét a képviselő-testület tagjai sorából választott alpolgármester mellett. Az indítvány mindenképpen a működőképességet erősíti, viszont nem tükrözi a választópolgári akaratot, azaz az így „megválasztott” alpolgármester legitimitása megkérdőjelezhető. Az esetleges alkotmányossági kifogások kiküszöbölése érdekében az indítványozók az Alkotmány - T/43 számú előterjesztésben - módosítását is kezdeményezték.

Mindenképpen támogatható a javaslat azon része, amely az alpolgármesteri megbízatás idejét a polgármester bizalmának meglétével köti össze, vagyis megszűnik az alpolgármester megbízatása az új polgármester megválasztásával, valamint ha a feladatköreit a polgármester teljeskörűen megvonja. Nem szolgálja az önkormányzat érdekét és működőképességét, ha az alpolgármester „önálló életet él”, vagyis nem a polgármester irányításával látja el feladatát.

Kormányprogram önkormányzatok nélkül

Orbán Viktor által beterjesztett Nemzeti Együttműködés Programja a korábbi kormányprogramoktól jelentősen eltér, míg Medgyessy Péteré olyan konkrétumokat, elvárásokat tartalmazott, hogy például megerősítik a falvak, városok autonómiáját, erős kistérségi rendszert alakítanak ki, és a megyei önkormányzatok helyett regionális középszintet építenek ki, és mindehhez végrehajtanak egy finanszírozási reformot. Gyurcsány Ferenc pedig mindezeket a célokat megerősítette, bár kijelentette, az akkori kormánynak ehhez nincs elég ideje, ereje, ugyanakkor érezhető volt a programban a strukturális átalakítás komoly víziója. Ugyanakkor az Orbán Viktor által beterjesztett program viszont - bár az olvasó egyetértésével csaknem mindenben találkozó célkitűzés- gyűjteményt fogalmazott meg - nem foglalkozott önálló részben az önkormányzatokkal. Nem derül ki belőle például, milyen szerepet szán a különböző méretű településeknek, a kistérségeknek, a megyéknek, még a közszolgáltatási feladatok tekintetében sem. Csupán az egyes fejezetekben jelennek meg az önkormányzatok. A gazdasági részben arról ír, hogy az önkormányzatoknak pénzügyi gondjaik vannak, nincs elég bevételük, így nem képesek fejleszteni, ezért vállalkozásbarát önkormányzatokra van szükség, de ennél részletesebb javaslatot nem tartalmaz. Ugyanakkor az egész problematikát a gazdasági élet szereplőinek az oldaláról veti fel: mondván, a települések megsarcolják a vállalkozásokat, holott a helyi adóknak nem ilyen büntető jellegű szankciójuk van, hanem a magasabb szintű szolgáltatásaik érdekében van szükségük erre a pénzre. Bár megjelennek az önkormányzatok a közbiztonság, az egészségügy, a szociális biztonság kapcsán is, de meglehetősen elnagyoltan, s gyakran félreértelmezve az önkormányzati szerepeket. A kormányprogramnak beterjesztett dolgozat középpontjában hangsúlyosan az állam áll, és annak az elmúlt években betöltött tevékenységét ítéli meg nagyon kritikusan. Ugyanakkor megfeledkezik arról, hogy az államszervezet része az önkormányzati világ, hiszen a közszolgáltatások jelentős részét ezek nyújtják. Az önkormányzati vezetők, amennyiben elolvassák a kormányprogramot, komoly hiányérzetük támad, mert semmilyen változtatási irány, megoldás és javaslat sem olvasható ki a leírtakból. Így marad továbbra is a bizonytalanság, miközben nyakunkon az önkormányzati választások.
Azt tudjuk már nagy valószínűséggel, hogy hány fős testületeket és hogyan fogunk választani, de azt nem, hogy mi is lesz a testületek tényleges dolga. Az önkormányzatok működését érintő szabályok változtatásáról mielőbb meg kell kezdeni az egyeztetést az önkormányzati szféra képviselőivel, hogy legalább a vezető szerepre és képviseletre vállalkozók tudják, hogy mire is vállalkoznak 2010 őszén.
Az Orbán-kormány önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatos terveiről Pintér Sándor belügyminiszter-jelölt május 28-i önkormányzati bizottsági meghallgatása alklamából sem sikerült megtudni semmit. Ami azonban bíztató, hogy az azóta kinevezett belügyminiszter jelezte, hogy szorosan együtt kíván működni az önkormányzatokkal és szövetségeikkel. Örömmel közölte, hogy a hét szövetség április 30-án megfogalmazott 12 pontjából már kettő (jelesül, hogy minden település és megye választhat hasson önkormányzatot, valamint a képviselő-testületek létszámának differenciált csökkentése) megvalósult és arra törekszik, hogy a további tíz pontban foglaltak is megvalósuljanak.

Zongora Gábor