Meríts erőt a természet csodáiból

Végletek közt hánykolódunk. Rohanás, teljesítménykény-szer, egészségtelen táplálkozás... és az állandó önvád: egészségesebben kellene él-nünk - miközben zúdulnak ránk a tanácsok: az ökók, biók, fitneszekéswelnessek, a korpák és csírák majd megoldják minden nyavalyánkat.
Nem csoda, hogy már megjelent egy új függőség: az élet egyetlen célja a grammok, kalóriák, szénhidrátok, fehérjék, omegahármak, mikroelemek és ki tudná felsorolni, mi min-dennek a hajszolása.

Stop! Legyen cél a józan kö-zépút megtalálása. Zalaka-rosnak és Hódmezővásár-helynek talán sikerül.

Meríts erőt a természet csodáiból! Ezzel az új szlogennel kívánja elérni Zalakaros, hogy egyre többen legyenek kíváncsiak arra, hogy miféle természeti csodákból meríthet erőt az ide látogató. A cél, hogy minél többen személyesen is felkeressék a zalai települést, hogy élvezzék a természeti szépséget, amely a tájból fakad, a föld mélyéből érkező gyógyvizet, valamint az egészséges táplálkozás előnyeit.

Szirtes Lajos polgármes-tert és Czirákiné Pakulár Ju-dit alpolgármestert, Arany Józsefet, a helyi vállalkozók szövetségének alelnökét, va-lamint Virág Ernőt, a Garabonciás farm tulajdonosát arról faggattuk, hogyan alakul a 2500 lakost számláló település jövője.

Szirtes Lajos polgármester
Az ország legkisebb városai közé tartozunk, éppen ezért választottuk partnertelepülésnek a legnagyobbat, Budapestet. A formai együttműködést szeretnénk tartalommal is megtölteni. Három külföldi partnerünk is van, német, osztrák és lengyel városok. Zalakaros 750 éves múltra tekinthet viszsza, virágkora azonban akkor kezdődött, amikor az olajkutatás során, 1965-ben gyógyvíz tört a felszínre, amelynek hasznosítása megváltoztatta a település arculatát. 1983-ban épült fel a legnagyobb gyógyüdülő, de létesültek vállalati üdülők is, az akkori rendszer szerint a szakszervezetek tulajdonában és gondozásában, ugyanakkor egyre több magánszálláshely is létesült. Ma 13 szálloda, apartmanház és kemping várja az ide érkezőket, megközelítőleg hétezer férőhellyel.
A fürdővállalat időközben önálló részvénytársasággá alakult. A vendégforgalom folyamatosan növekedett, 1989-ben 880 ezer vendéget regisztráltunk. A vállalati üdültetési rendszer megváltozásával, a szomszédos országokból érkező vendégek elmaradásával ez a szám 530 ezerre csökkent. 2002-ben ugyan újabb emelkedés következett, de jól érzékelhetővé vált, hogy megváltozott a fürdővendégek igénye, többre, jobbra vágynak a korábbi években megszokotthoz képest. Ezért például a szállodák saját vízbázis kialakítására és élményfürdő építésére törekszenek. Továbbra is a gyógyvízre és a gyógyfürdőre kívánjuk a település jövőjét építeni, ez ad itt munkalehetőséget 1500 embernek, méghozzá úgy, hogy míg régen innen jártak Nagykanizsára dolgozni, ma megfordult a trend, négyszázan érkeznek onnan naponta. Miután a bevételeink a szállásbővülések hatására javultak, a fejlődésünknek is megfelelő irányt tudtunk adni. Míg 1965-ben Zalakarosnak egy tagiskolája volt, addig a hetvenes- nyolcvanas években jelentős településfejlesztési munkát sikerült megvalósítani: óvodát, iskolát létesítettünk. A későbbiekben Zalakaros körzetközponti szerepkört kapott, ellátja a szomszédos 19 település gyámügyi, építésügyi igazgatását, okmányirodai tevékenységét. 1997-ben a kis népességszám ellenére városi rangot kaptunk, 2007 óta pedig többcélú társulás székhelye lettünk.
A helyi és a körzetre is kiha-tó fejlesztéseket sikerül megvalósítani. Ilyen a LEADER-pá-lyázaton nyert összegből épü-lő, a közösségi közlekedést se-gítő autóbuszvárók, kitérők, öblök kialakítása. Van rendőrőrs, orvosi ügylet, mentőállomás, és éppen a napokban avattuk a tűzőrséget. Az országban valószínűleg elsőként építettünk önkéntes tűzoltóink részére szertárat. A nagykanizsai tűzoltóság állandó hivatásos ügyeletet biztosít, ami nemcsak a helyieknek, hanem a vendégeknek is biztonságot ad. A fő célunk, hogy a turisztikai feltételrendszert a kívánt szinten tudjuk tartani, továbbfejleszteni, ezért szoros együttműködésben dolgozunk a Gránit Gyógyfürdő Rt.-vel, amely európai uniós támogatással jelentős fejlesztéseket valósít meg, 100 millió forintot meghaladó eredményességgel dolgozik. Az önkormányzat eddig egyetlen évben sem vette ki az osztalékot, hanem visszaforgatta a fürdő fejlesztésébe. Törekszünk a turizmust kiszolgáló járulékos feltételrendszerek kiépítésére, kerékpárutakat építettünk a szomszédos települések felé, hogy elősegítsük a kerékpáros turizmust. Bár a szolgáltatások központjában a fürdő áll, változatosságként kínáljuk a borturizmust a helyi szőlőhegyen, a Kis-Balaton adta lehetőségeket, a szomszédos település horgásztavát és a műemlékeinket. Pályázaton nyert pénzből újítjuk fel a fürdő közvetlen szomszédságában lévő sétányt.

Czirákiné Pakulár Judit al-polgármester, a helyi Turisztikai Egyesület elnöke
Az egyesület 2008-ban alakult, hogy a TDM-nek (Turisztikai Desztináció Menedzsment) megfelelően történjen Zalakaros turizmusának fejlesztése mindazok részvételével, akiknek ez érdekében áll. Az önkormányzat átadta a forrásokat a turizmus tervezéséhez és menedzseléséhez, valamint a jogosítványokat és feladatokat is, amelyekről azóta az egyesület közgyűlése és vezetősége dönt.
A legfontosabb feladat a marketing, a város turisztikai kínálatának piacra vitele, a 12 fesztivál jellegű nagyrendezvény szervezése és az információszolgáltatás a Tourinform irodában. Több pályázatot nyújtottunk be, a LEADER-, illetve TDM-pályázatok a legnagyobbak. Az utóbbin mintegy 60 millió forintot nyertünk, amelyet a turisztikai egyesület szervezetfejlesztésére fordítunk. Szeretnénk új vendégkört, a kerékpáros turizmus résztvevőit is megnyerni. Törekszünk a szezon meghosszabbítására, olyan túraútvonalak kialakítására, amelyeken akár babakocsival is végig lehet sétálni. Az ökoturizmus jegyében építünk a Kis-Balaton közelségére, szoros együttműködésben a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal. Ezek a rövid távú fejlesztési tervek, a későbbiek még az ”álmok kategóriájába” tartoznak. Ilyen például a településközpont kialakítása, amelyre a tervek már elkészültek. A településrendezés során épülne egy multifunkcionális központ, amely a négycsillagos fürdő mellett ugyanolyan magas színvonalú szolgáltatásokat, sportolási és kulturális lehetőségeket nyújtana, és kialakulna egy olyan promenád, ahol a rendezvényeinket tarthatnánk. A turisztikai attrakciók sorát egy élményparkkal szeretnénk majd bővíteni.

Arany József, a helyi vállalkozók szövetségének alelnöke
A válság országszerte viszszavetette a turistaforgalmat, csökkent a magánszállások vendégeinek száma, az éttermek és szállodák is megérzik az üdülési csekk megadóztatásának káros hatását. Jól felfogott érdekünk és így feladatunk, hogy új piacokat kutassunk fel és erősítsük marketingtevékenységünket.

Virág Ernő, a Garabonciás farm tulajdonosa
Mindig kell valami újat kínálni, csak így maradhatunk versenyben. Szállodám egyik vonzereje, hogy saját mintagazdaságomban előállított, „több mint bio” élelmiszer-alapanyagokból készült, igazi zalai ízeket, ételeket kínálok a vendégeimnek, akik egy látogatás keretében személyesen is megnézhetik, milyen is egy magyar „biofarm”.

Koppány György

Csak semmi

rohanás!

Alig egy év telt el azóta, hogy a hangulatos dél-alföldi kisváros, Hódmezővásárhely önkormányzata nagyot és merészet határozott: felvételét kérte a „lassú városok” szövetségébe. Elfogadta feltételrendszerét, és minden remény megvan arra, hogy Magyarországon elsőként Hódmezővásárhelyen tűnhet föl az a bizonyos, lassú élettempót jelképező csigabiga.

Vajon mi késztette a város vezetését arra, hogy egy Magyarországon még szin te ismeretlen mozgalomhoz csatlakozzék? Erről kérdez tük Mikecz Pétert, a hódme zővásárhelyi polgármeste ri hivatal kabinetirodájának vezetőjét:
- Ez a szövetség és a hoz zá csatlakozó városok olyan tele pülést akarnak, amely élhe tőbb és jobb körülményeket nyújt lakosainak. Alapfeltétel Európában, hogy a város lélek száma 50 ezer alatt legyen, ennek 47 ezres lakosságával Vásárhely megfelel. A kritéri umok között nemcsak a helyi specialitások védelme, támo gatása szerepel, hanem meg kell felelni környezetvédelmi normáknak, minőségbiztosí tási előírásoknak is, amelyek a helyi értékeket védik, és meg próbálják azokat maradandó vá formálni. Hasonló mére tű franciaországi testvérvá rosunkban tapasztaltuk, hogy az ott lakók nem azért élnek, hogy dolgozzanak, hanem azért dolgoznak, hogy élje nek. Mi úgy fogalmaztunk, hogy az uniformizált világ gal szemben kívánunk helyi értékeket védeni és teremteni. A csatlakozás segít bennün ket abban, hogy megismer jük más városok tapasztala tait, hogy ott hogyan próbál ták mindezt biztosítani lakóik és az utókor számára.

- Hogyan ismertetik meg a lakossággal a mozgalomhoz csatlakozás lényegét?

- Részletes kommuniká ciós terv készült, amelyik nek egyik fontos lépése a Cittaslow mozgalomnak a városon belüli népszerűsíté se. Nálunk aktív a „fórumo zási kedv”, a polgármester és a képviselők is gyakran tartanak lakossági fórumo kat, akár az utcán is, amikor egy adott környék lakosait várják az őket érintő prob lémák megbeszélésére. Ter mészetesen ennél több és részletesebb információ ra van szüksége polgára inknak ahhoz, hogy értsék, mit is jelent mindannyiunk számára a csatlakozás. Mivel ez a mozgalom a hagyomá nyos értékek védelmére jött létre, és ez ma Magyarorszá gon is kiemelt szerephez jut, nem lesz nehéz a csatlako zás elfogadtatása.

- Melyek a felvételi rend szer legkritikusabb pontjai a város számára?

- A minőségbiztosítá si rendszerek. Az Európai Unióhoz korábban csatlako zott államok - tehát a szö vetség alapító tagjai - már olyan minőségbiztosítási rendszerekkel dolgoznak, amelyek nálunk, az önkor mányzaton belül még nin csenek meg.

- Milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy olyan városnak, mely a mozgalom tagja?

- Kiemelt terület a kör nyezetpolitika, a helyi sajá tosságok megőrzése és fej lesztése, az infrastruktúra politika, amely a földterü let megbecsülését és nem kihasználását szolgálja, azon technológiák népszerűsíté se, amelyeknek a célja a kör nyezet minőségének fejlesz tése, olyan termékek előál lításának és fogyasztásának ösztönzése, amelyek termé szetes eljárásokkal készül nek, kizárva a géntechno lógiával előállított terméke ket. Fontos szerepet kap a turisztikai értékrend. Előtér be kerül a vendéglátás minő sége, amely összekötő kap csot jelent a közösséggel. Vendégvárási eljárásmódok és tervek készülnek, hogy minél több vendég láto gasson Vásárhelyre. Már az iskolában szeretnénk meg tanítani a gyerekeket arra, hogyan kell fogadni a ven dégeket, milyen helyi ételek kel illik kínálni őket. Széles körben ismertetjük a váro si tudnivalókat, biztosítjuk az információkhoz és szol gáltatásokhoz történő könynyű hozzáférést. Ilyen példá ul a parkolási rend ismerte tése, a közhivatalok nyitva tartási idejének rugalmas sá tétele. Kényelmes útiter veket állítunk össze és aján lunk az érdeklődőknek. Bro súrák, weblapok, honlapok működtetése ugyancsak a kritériumok egyike, valamint az idegenforgalmi program szervezőkben és a kereske dőkben is tudatosítani kell, milyen magatartást követel tőlük a város Cittaslow-tag sága. Mindent összevetve reméljük, hogy Hódmezővá sárhely, mint Magyarország első ilyen városa, egyre több vendéget vonz majd.

- Mikor valósul meg a fel vétel?

- A folyamat elindult. Jog gal bízunk abban, hogy mi leszünk itthon az első Cit taslow város. A nyáron vár juk azt a bizottságot, nagy valószínűséggel az ausztri ai Ennsből, amelyik a krité riumrendszer alapján meg vizsgálja, hogy Hódmezővá sárhely a feltételeket meny nyire teljesíti, és amennyiben az előírások legalább felének megfelelünk, tagjai lehetünk a mozgalomnak.

Hajós Anna